Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-19 / 42. szám
2. oldal 1998. február 19., csütörtök Balassagyarmat És Környéke Könyv Csitárról Elkészült a Csitár község történetét feldolgozó krónika Zólyomi József\ a balassagyarmati Palóc Múzeum egykori igazgatója szerkesztésében. A falukrónika megjelenését élénk érdeklődés előzi meg a lakosság, illetve a Csitárról elszármazottak körében. A helytörténeti kötet legkésőbb a falunapra, azaz szeptember közepére az olvasókhoz kerül. Pályázatok romák számára A Balassagyarmati Cigány Kisebbségi Önkormányzat, valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Nógrád megyei irodájának felkérésére három pályázatot készített a napokban a Balassagyarmat Térségfejlesztése Alapítvány. Ezek célja a roma lakosság életkörülményeinek javítása. A pályázatokkal a romák földművelési, állattenyésztési programokba való bekapcsolását igyekeznek előmozdítani, annak reményében, hogy ezzel enyhíthetnek a foglalkoztatási gondokon is. A megélhetési program például a művelési költségekhez nyújt vissza nem térítendő, illetve kamatmentes támogatási lehetőséget. Emellett kerti magra, burgonyára és kukoricára is pályáznak a kisebbségi szervezetek megbízásából. Hídverők az Ipolyon Őrhalom Ipolyvarbóval kiépített jószomszédi kapcsolatán felbuzdulva Iliny Szé- csénkével, Csitár pedig Kele- nyével közösen vert hidat az Ipolyon. A néhány éves! kapcsolatot mind több baráti szál szövi át. Közös focimeccsek, népviseleti mustrák színesítik alkalmankénti találkozóikat. A települések párba sorolását pedig nem veszik szigorúan, annál is inkább, mert ezt a kapcsolatot maguk választották. S mint ahogy Csitár-Nógrádgárdony és Őrhalom egy szekértáborba tartozik, úgy a szlovák oldalon, a túlparti települések is közösen ápolják a becses kapcsolatot. Éppen ezért már meg sem lepődtünk, hogy Jámbor Józsefet, a szécsénkei polgármestert Komjáti Istvánnál, a csitári alpolgármesternél találtuk. Erre járt, gondolta, benéz a barátjához. Odaát most készül a 460 lelkes falu a gázberuházásra, most kíváncsi arra, mik az itteni tapasztalatok. Az Ipoly itthoni hídverőitől - meglehet - a nagy politikusoknak is lenne mit tanulniuk. i -tarnóHúszmilliós rekonstrukció - Keverőüzemet épít a Palóctáj Szövetkezet Tejelőkre cserélik a húsmarhákat Kétszázötvenmillió forintos árbevétel mellett minimális pozitív eredménnyel zárta az 1997-es esztendőt az őrhalmi Palóctáj Szövetkezet, mely központi forrásokra alapozva kezdett a napokban egy 20 millió forintos épületrekonstrukcióba. i —JL Gázszolgáltatókkal egyeztet a vezetőség A debreceni Hajdúbét Rt.-vel közösen építenek takarmánykeverőüzemet, melytől éves szinten 15-20 millió forintos eredményt remél a mezőgazdasági vállalkozás. Bagyinszki Pált, a Palóctáj Szövetkezet új elnökét a Prímagáz megyei vezetőivel való tárgyalás közben találjuk a Má- riamajorban. Az új üzem működéséhez szükséges dolgokat kalkulálják, ugyanis napokon belül kezdeniük kell a munkát. Sok éve halogatott tervek kivitelezése első lépéseinek lehetünk szemtanúi. 3500 hektárnyi területen gazdálkodik a szövetkezet. Földterületükből 1600 hektárnyi a szántó, a 900 ha búza, tricitale és tavaszi árpa, a 400 ha napraforgó, a 100 ha silókukorica, s a 200 ha burgonya elsősorban az állattenyésztési ágazatukat szolgálja ki. A gazdaságban évente 160 anyakocával, 300 exportra nevelt húsmarhával, 60-70 ezer libával és 100 ezer brojlercsirkével foglalkoznak - mondja Bagyinszki Pál, hozzátéve, hogy a napi 220 tonna kapacitásúra tervezett keverőüzemükkel az évi 200 vagon táp kiváltását célozták meg. Beruházásukat a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázataira és az FM- támogatásokra alapozta a 90 főt foglalkoztató társaság. A 20 millió forintos épületrekonstrukción túli összeget a Hajdúbét Rt. egy fölszámolt keverőüzem gépparkjának átadásával kooperációban viszi be a vállalkozásba. További változás a szövetkezetnél, hogy tervezik a húsmarhák jelentős részének tejelőkre cserélését, s ezzel forgótőkéhez jutna a térség agráriu- mában jelentős vállalkozás. Tarnóczi László Mínuszok a Csemetekertben Dejtár Csemetekert nevű részén újabb, egymillió forint körüli költségű beruházás van folyamatban Jakus Zoltán húsnagyke- reskedésében. A szakmában már jól ismert vállalkozó 14 főnek biztosít munkát, megélhetési lehetőséget a bérelt, s a maga építtette hűtőházakban végzett munka révén. Mintegy 400 húsipari, s 200-300 tejipari terméket terítenek a megye keleti felétől a Dunakanyarig, s hamarosan a mélyhűtött árukkal is szélesítik kínálatukat. Munkájuk jelentősége az utóbbi években a salgótarjáni és a balassagyarmati vágóhíd bizonytalanságai miatt is felértékelődött. A hajnali órákban már áfész-üzletek, önkormányzati intézmények konyhái várják autóik megérkezését, de ők szállítanak a nagyoroszi laktanyába, s a balassagyarmati börtön konyhájára is. Látogatásunk előtt alig pár órával kötöttek szerződést a Pick szalámigyár képviselőjével a termékforgalmazásra. A Zalahús, a Délhús már eddig is olyan partnerük volt, mely az EU- normák szerinti minőségben gyárt, az újabb szerződést Jakus Zoltán munkájuk elismerésének tekinti. 24 éves fia, Zoltán folytatja azt, amit édesapja elkezdett, s nemrég Balassagyarmaton már önállóan fogott egy kis abc-áruház üzemeltetésébe. T. L. Röviden Önhibán kívül Magyarnándor - A település tizennyolcmillió forintos hiánnyal indítja az idei költségvetési évet. Az önkormányzat a pénzügyi egyensúly megtartása érdekében pályázik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek elkülönített központi támogatásra. Közhasznúak Őrhalom - Jelenleg 16 közhasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat a községben. Az intézmények karbantartási munkálatainak elvégzése, a közterületek rendben tartása mellett nekik köszönhető az is, hogy most végre sor kerülhetett az iskolában a vizesblokkok körüli csempézésre. Újra járőröznek Drégelypalánk - Február végétől éjszakánként újra járőröznek a település önkéntes őrei. Korábban már működött egy 120 fős polgárőr-alakulat Drégelypa- lánkon. Most az egyre gyakoribb pincefeltörések, lopások, betörések, s az idősek zaklatása miatt egy 15-20 fős gárda szerveződött a polgárok nyugalmának őrzésére. Fogadószoba Balassagyarmat - Február 20-án tart fogadóórát Urbán Árpád, a körzet országgyűlési képviselője, aki választókörzetének lakosait a városházán délelőtt 9 és 11 óra között fogadja. Hollandiából vissza az Ipoly partjára - Szeretik ezt a vidéki lokálpatrióta-életet - Segíteni az embereknek, ahol lehet Kenesseyek Balassagyarmaton - A név kötelez A név kötelez - tartja a mondás és ez az utódok számára sokszor terhes kötelezettséget jelent. Dr. Kenessey Miklós is így lehet, hiszen édesapja, dr. Kenessey Albert a balassagyarmati kórház igazgató főorvosa volt, akinek nevét a százéves kórház ma is viseli. Miklós nem lett orvos, hanem itthon jogi egyetemet végzett. 1956-ban Hollandiába kötött ki, ahol közgazdászdiplomát szerzett és részt vett a számítástechnika szélesebb körű elterjesztésében. Sok évtizedes külföldi tartózkodás után tért vissza Balassagyarmatra.-Az úgynevezett „nagy” családokban az utódok számára jelenthetnek-e kötelezettségeket a neves elődök?- Szerintem a szülők feladata úgy gondozni a gyermeket, hogy beilleszkedjen a társadalomba, de nem szabad megterhelni mindenféle kötelezettségekkel. Ha aztán a gyerek felnőtté lesz, ő döntsön, mit és miért.- Az ember, ha érett fővel végigtekint az életén, már meg tudja ítélni azt, hogy kik voltak azok, akik életére hatottak.-Édesapám a balassagyarmati kórház igazgató főorvosaként rendkívül elfoglalt volt. Gyermekkoromban nagy hatást gyakorolt rám anyám és anyai nagyapám, aki ügyvéd volt Gyarmaton. Nagyapám, Koltai Ernő élénk, a világnak kitárulkozó ember volt. Vele sok időt töltöttem főleg vasárnaponként az őrhalmi tanyáján.- fíogy szól a Kenessey család története?- Dunántúli család vagyunk. 1620-tól vannak dokumentumaink. Én a család balatonkenesei, balatonkajári ágából származom.- Mennyiben hagyomány a Kenessey családban a reformátusság?- Nagyapám Hollandiában képezte tovább magát, majd a budapesti teológián, az újszövetség tanszéken tanított. Az 1890-es években az erdélyiek bezárták a nagy- enyedi teológiát és Kolozsváron nyitottak egy újat. Oda hívták meg nagyapámat első igazgatónak. 1908-ban nagyapámat Erdély református püspökévé választották és tíz évig, haláláig töltötte be ezt a posztot. Neki két fia volt, apám és fivére, Kálmán. Apám életébe beleszólt az első világháború. Négy és fél évet volt katona, alig élte túl a tífuszt. A háború után, hogy Erdély Romániához került, a megmaradt Magyarországon próbált orvosként megélni. Egy ideig a Szegedre menekült kolozsvári orvosi egyetem tanársegéde volt, aztán 1925-ben nevezték ki a balassagyarmati kórház igazgató főorvosának.-Hogy élt Balassagyarmaton a Kenessey család?- Abban az időben, mikor én fiatalként a legtöbbet tanulhattam volna apámtól, ő bizony rendkívül elfoglalt volt. Jött a második világháború. Az orvosok a frontra, a visszacsatolt területekre kerültek. A zsidó orvosokat munkaszolgálatra vitték, vagy deportálták. Balassagyarmaton is hallatlan orvoshiány alakult ki. Apámnak ez a helyzet a teljes energiáját lekötötte és bizony a családjával is keveset lehetett együtt.- Még nem esett szó az édesanyjáról. Honnan jött az anyai ág?- Anyám családja nógrádi. Az apja családja Legénden, Béren volt tanító, lelkész. Az anyai ág tagjai is falusi entel- lektüelek voltak Galgagután, Etesen. Anyai nagyapám őrhalmi ember volt. A család eredeti neve Kaszner, Selmecbányái eredetű német család volt. A 18. században magyarosítottak. A dédapám volt Kaszner Lajos, aki mint földmémök kereste meg a kenyerét, később a szécsényi takarékpénztárnak lett az igazgatója. Neki két fia volt, Ernő nagyapám és Gyula öccse, akik magyarosították a nevüket. Nagyapám így lett Koltai Ernő, a testvére pedig Kosztolányi Gyula. Nagyapámnak három fia és egy lánya volt. Ő az édesanyám.- Hogy alakult Kenessey Miklós élete?- Gyarmaton, az evangélikus templom mögötti iskolába járattak szüleim. A gimnáziumban 51-ben érettségiztem. A tablónk, sajnos, megsemmisült. A gyógyítás nem érdekelt, így nagyapám példájára a jogi egyetemen folytattam a tanulmányaimat. 55-ben államvizsgáztam és Balassagyarmatra kerültem fogalmazónak a járásbíróságra. Itt éltem át az 56-os forradalmat.-Mi történt a forradalom után?- December 2- án egy volt iskolatársam javasolta, hogy menjünk ki nyugatra. Hollandiában kötöttem ki és ott a közgazdaság-tudományi egyetemen kezdtem újra di- ákoskodni Amszterdamban. Az egyetem után a számítástechnika vonalán kezdtem el dolgozni. Az általános szervezési tanácsadás volt a területem. Hogy ezt jól csináljam, szociálpszichológiát és pszichoterápiát tanultam. Sok vállalatnak, biztosítónak, intézménynek voltam a tanácsadója. Újságok szedéséhez alkalmaztam a számítástechnikát. Még Rotterdam városának is kidolgoztam a számítógépes adatfeldolgozását. Közben megnősültem. 71- ben született Oszkár fiam, ő most már közgazdász, a kisebbik fiam, Aurél biológus lett. A házasságom 81-ben válással végződött. Mindig arra törekedtem, hogy a fiaimmal jó kapcsolatot alakítsak ki, és ez sikerült is. Mind a ketten értik a magyart és az édesanyámhoz is rendszeresen elhoztam őket haza, Magyarországra.- A csaknem negyvenéves hollandiai élete során a magyarsággal milyen kapcsolata volt?- Számos kinti magyar szervezet munkájába kapcsolódtam be. Tagja lettem a Mikes Kelemen Körnek, beléptem a Nyugat-európai Református Lelkigondozói Szolgálatba. 75-ben tagjává fogadott a johannita rend, lovag lettem. Egyébként itt, Nógrád megyében Szirákon volt rendházuk. A johanniták- ból vált ki a katolikus Máltai Szeretetszolgálat.-Hogy került vissza Balassagyarmatra?- Huszonöt éve meghalt édesapám, s egyedül maradt édesanyámat sűrűn látogattam. Egy társaságban 89 nyarán véletlenül megismerkedtem dr. Horváth Mártával. Az udvarlásból házasság lett és Balassagyarmatra költöztünk, a szülői házba. Feleségem a kórház orvosa lett. A megalakult iskolaszékben kezdett el közéletet élni és a kedvezőtlen kórházi tapasztalatok is inspirálták arra, hogy induljon az ön- kormányzati választásokon. Nyert, így lett a testület tagja. Engem gyermekkori barátom, dr. Csekey László szervezett be az MDF-be.- Megmaradt a johannita rend tagjának?- A rend magyarországi kiépítését bízták rám. Ezt a munkát segítőtársaimmal 91—95-ig végeztem. Úgy negyvenen tevékenykedünk az országban. Helyileg is igyekeztem lovagi munkát végezni. A Szent- Györgyi gimnázium egyik egészségügyi osztályát segítettük abban, hogy tanterven kívüli munkát is végezzenek. Egy időben tárgyaltunk arról, hogy egy johannita rendelőt létrehozzunk, aztán Hollandiából közvetítettük a rend ajándékait.- A számítástechnika terén végzett tevékenysége hogyan alakult?-A 80-as évek kezdetétől kapcsolatokat teremtettem holland és magyar számítástechnikai csoportok között, több holland vállalatnak segítettem a magyarországi dolgaikban.- A sok évtizedes külföldi élete után hogyan érzi magát Balassagyarmaton ?-Szeretjük ezt a vidéki lokálpatrióta-életet. Még hollandiai éveim során rendszeresen eljuttatták hozzám a Magyarok Világszövetségének kiadványait. Hazatértem után beléptem az ebből 89-ben kiváltak által megalakított Összmagyar Testületbe. Most zászlót bontunk és február 28-án irodalmi est keretében beszélgetésre várjuk a művészeteket kedvelő balassagyarmatiakat.-Milyen érzés dr. Kenessey Miklósnak az, hogy édesapja nevét a 100 éves kórház viseli?-Jó érzés, hogy akik megismerték apámat, szeretettel és tisztelettel emlékeznek meg róla. Apám 25 éve halt meg, de mi születése napján emlékezünk rá. Szabó Endre „Gyermekkoromban nagy hatást gyakorolt rám anyám és anyai nagyapám, aki ügyvéd volt Gyarmaton” irA zsidó orvosokat munkaszolgálatra vitték, vagy deportálták. Balassagyarmaton orvoshiány alakult ki.” „Számos kinti magyar szervezet munkájába kapcsolódtam be. Tagja lettem a Mikes Kelemen Körnek is.”
