Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-18 / 41. szám

1998. február 18., szerda Hazai Körkép 5. oldal Nem mennek magyar műszaki katonák a háborúba Csak az orvosok utaznak A hétfői előterjesztéssel ellen­tétben kedden már nem volt szó arról, hogy magyar mű­szaki katonák is részt venné­nek az Irak elleni esetleges háborúban. A megváltozta­tott javaslatot az összes par­lamenti párt támogatta. Az Országgyűlés - a Honvé­delmi és a Külügyi Bizottság egyhangú javaslatára - tegnap megszavazta a kormány előter­jesztését, amelynek alapján az Irak elleni katonai akcióban részt vevő országok használhat­ják Magyarország légterét és a kijelölt repülőtereket, hazánk pedig egy 50 orvosból álló egészségügyi kontingenst küld a térségbe. Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai állam­titkára a bizottsági ülésen el­mondta, az Irak elleni katonai akcióban való részvételhez azonnali eszközbeszerzésre van szükség, mintegy 442 millió fo­rint értékben. A Honvédelmi Bizottság egyhangúlag elfogadta a HM előterjesztését a délszláv hely­zet stabilizálását szolgáló SFOR-t felváltó erők tevékeny­ségének elősegítéséről, és az esetleges magyar részvételről. Magyarország előzetes hoz­zájárulását adja ahhoz, hogy az SFOR-erőket felváltó csapatok egységei átvonulhassanak és ál­lomásozhassanak az ország te­rületén, továbbá igénybe vehes­sék hazánk légterét. A délszláv válság békés rendezésének vég­rehajtását biztosító erők kereté­ben működő magyar műszaki alegység mandátumát 1999 vé­géig meghosszabbítják. A Pénzügyminisztérium jelentése az évkezdetről Negyvenmilliárdos a hiány A most nyilvánosságra hozott adatok szerint több mint negyvenmilliárd forintos de­ficittel zárult az ország janu­ári gazdálkodása. Február­ban azonban várhatóan még ennél is magasabb, 60-70 mil­liárdos lesz a büdzsé hiánya. A központi költségvetés folya­matai az év első hónapjában a terveket megközelítően alakul­tak - jelentette ki kedden László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtit­kára. A központi költségvetés deficitje 273,2 milliárd forint­nyi kiadás és mintegy 233 mil­liárd forint bevétel egyenlege­ként alakult ki. Az év első hónapjában-a tár-1 sadalombiztosítási alapok hiá­nya 1,7 milliárd forint volt. A tb-alapok összes bevétele janu­árban 127,6 milliárd forintot, az együttes kiadás pedig 129,3 milliárd forintot tett ki. A költségvetés bevételei kö­zül a vám- és importbefizetések 25,4 milliárd forintra, a lakos­ság befizetései - melyek döntő részben szja-befizetésekből származtak - 46 milliárd fo­rintra rúgtak. A bevételek közül az általános forgalmi adóból januárban 81,4 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, a fo­gyasztási és jövedéki adóból pedig 21,7 milliárd forint. Eh­hez járult 11,8 milliárd forint privatizációs bevétel. László Csaba arról is szólt, hogy februárra a központi bü­dzsé hiányát 60-70 milliárd fo­rintra teszi a tárca, míg a már­ciusi deficit 40-50 milliárd, az április havi pedig 20-25 milli­árd forint lehet. Nincs egyetértés az alkotmánybírák további megbízatása ügyében Bűncselekmény a génmanipuláció Vastagh Pál igazságügy-miniszter tegnap a parlament elé terjesztette a kormány Alkotmánybírósággal kapcsolatos ja­vaslatait és a Büntető törvénykönyvet módosító indítványt. Jelenleg az alkotmánybírókat jelölő bizottságba minden frakció egy-egy tagot küld. Jú­lius 1-jétől a kormánypárti és az ellenzéki oldal azonos számú képviselőt delegálna a javaslat szerint. Az alkot­mánybírók mandátuma 9-ről 12 évre növekedne, s ez a már hivatalban lévőkre is vonat­kozna, ám senki nem lenne újra választható. Újdonság, hogy az országgyűlés, annak állandó bizottsága, vagy a kormány kérésére soron kívüli eljárást és 60 napon belüli döntést rendelhetne el az Al­kotmánybíróság elnöke. A büntetőjogszabályok tar­talma ismét bővül tíz új tény­állással. Ezek egy része egész­ségügyi jellegű (beavatkozás az emberi génállományba, emberi ivarsejt vagy emberi test tiltott felhasználása stb.). A gépjárműlopások visszaszo­rulását eredményezheti, hogy a rendszám, az alvázszám és a motorszám eltávolítása vagy meghamisítása ezentúl önma­gában is bűncselekménynek minősül. Balsay István (Fidesz) azt a kérdést intézte a közlekedési miniszterhez, hogy miként le­hetne megmenteni a magyar útépítőipart. Lotz Károly fel­idézte, hogy a tőkehiányos és veszteséges hazai útépítő- és építőanyag-ipari vállalatokat a legelsők között vásárolták meg külföldiek. De vajon mennyiben külföldi az a cég, amely az itthon elnyert pályá­zatot hazai alvállalkozókkal valósítja meg, és mennyiben hazai az, amely külföldi tulaj­donú, de itt van bejegyezve. Tény, hogy az elmúlt három évben a hazai útügyi beruhá­zások megvalósítása során 90 százalékban hazai szakembe­reket foglalkoztattak. Dávid Ibolya (MDF) azt ve­tette a privatizációs miniszter szemére, hogy senkit nem vont felelősségre, noha a Szekszárdi Húsipari Vállalat privatizációját követő felügye­lőbizottsági jelentés megálla­pította, hogy mindenki, aki az ÁPV Rt. részéről kapcsolatba került ezzel az üggyel, hibát követett el. Csiha Judit vá­laszként bejelentette: kezde­ményezték a szükséges bíró­sági eljárásokat. (simonffy) Egyelőre a dunakiliti víztározó körül a legsúlyosabbak az ellentétek Zátonyra futhat a megállapodás A bős-nagymarosi kérdésről tárgyaló magyar és szlovák kormánydelegáció álláspontja egyes kérdésekben még na­gyon távol esik egymástól - mondta Nemcsók János állam­titkár kedden, Mosonmagyaróváron, a hágai döntés végre­hajtásáról zajló tárgyalássorozat pozsonyi fordulója után. A dunakiliti tározó vízszintjé­nek kérdésében óriási a kü­lönbség a magyar és a szlovák tárgyalódelegáció álláspontja között - jelentette ki a magyar küldöttségvezető. - Márpedig megállapodás akkor születhet - szögezte le -, ha egyetértés alakul ki mindhárom téma­körben: a kiliti víztározó, a kártérítés és az alsó duzzasztás ügyében. így a kiliti vízszint- probléma veszélyeztetheti az egész megállapodást. A rész­kérdések között azonban sike­rült egységes álláspontra jutni a szlovákokkal a Szigetköz ökológiai vízigényének bizto­sításáról. Nemcsók János szerint a tárgyalások menete lelassult, ennek ellenére bízik abban, hogy március 25-ig sikerül egyezségre jutni. Az államtitkár a továbbiak­ban rámutatott: a pártérdekek mentén zajló hazai belső viták lehetetlen helyzetbe hozzák a magyar tárgyalódelegációt. Azt sulykolják a nyilvánosság előtt, hogy a küldöttség nem képviseli kellőképpen a ma­gyar érdekeket. A nullszaldó kérdésében egyébként a delegációk meg­oldásközeli állapotba kerültek; az alsó duzzasztás módjáról viszont nem tárgyaltak - szá­molt be a hétfőn történtekről Nemcsók János. Az államtitkár egyértel­művé tette: a magyar tár­gyalódelegációnak az a szán­déka, hogy előzetes megálla­podást hozzon tető alá, ame­lyet majd a következő kor­mány és a következő parla­ment véglegesít a környezeti hatástanulmányok alapján. A tárgyalásokat jövő hétfőn Budapesten folytatják. Háló a műholdon Egy új digitális műholdas rendszer révén a hagyomá­nyos Internet letöltési idejé­nél negyvenszer gyorsabban juthat a felhasználó az álta­la igényelt adathalmazhoz, amely akár mozgófilm is le­het. Ráadásul jelentős tele­fondíjat is megtakaríthat. Tavasztól ugyanis az Antenna Hungária Rt. - Közép-Európá- ban elsőként - beindítja az úgynevezett digitális platform nevű szolgáltatását, amellyel lehetőség nyílik a multimédia­szolgáltatások igénybevételére. Erről írt alá megállapodást a közelmúltban Európa legna­gyobb műholdtársasága, az Eu- telsat és a hazai műsorszóró. A szolgáltatás igénybevéte­léhez a személyi számítógépet kiegészítő intelligens kártyára és egy ugyanolyan műholdvevő antennára van szükség, mint amelyet a háztartások az MTV2 vételéhez használnak, hiszen a kiválasztott műhold a HOT BIRD 3 lesz. A rendszer további előnye, hogy egyidejűleg minden mul­timédia-szolgáltatást (intranet, Internet, távoktatás stb.) igénybe lehet venni, valamint digitális televízió- és rádiómű­sorok is foghatók. Becslések szerint mindazok­nak megéri majd az új szolgál­tatás, akik havonta negyven óránál többet használják a vi­lághálót. R. P. Területfejlesztés - szigorodtak az elbírálás feltételei Köztartozás esetén nincs támogatás A területfejlesztéshez kötődő támogatások feltételei szigo­rodtak az idén - állapították meg a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium (KTM) Országos Területfej­lesztési Központja által kedden rendezett munkaértekezle­ten, ahol a megyei területfejlesztési tanácsok képviselőit tá­jékoztatták a jogi szabályozás gyakorlati tudnivalóiról. Dániel Pál, a KTM főosztály­vezető-helyettese elmondta, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú tá­mogatásokról, valamint a terü­letfejlesztési célelőirányzatról készülő kormányrendeletek már túljutottak a közigazgatási egyeztetésen. A tanácskozáson elhang­zott, hogy a területfejlesztési pályázati felhívásokat február 28-áig kell megjelentetni. A területfejlesztést érintő szabályozásban az idén új elem, hogy szigorúan veszik a köztartozásokat. Akinél ez ki­derül, azzal a már megkötött támogatási szerződést is fel kell bontani. A támogatási összegen be­lül csökken a vissza nem térí­tendő rész aránya, ezentúl ez nem lehet több 50 százaléknál. A korábbiakhoz képest a pályázatokhoz csatolandó do­kumentációk száma is bővülni fog. A vezetékes gázhálózat­hoz igényelt támogatás esetén a Magyar Energia Hivatal nyi­latkozata is szükséges. A pályázatok elbírálása után minden jogosult tájékoz­tatást kérhet az odaítélés, il­letve az elutasítás okairól. Dániel Pál felhívta a részt­vevők figyelmét arra, hogy a pályázatokhoz nyilatkozatot, a szerződésekhez pedig igazo­lást kell mellékelni. Piacvédelmi intézkedések. Lépéseket sürget a Nitrogén- művek Rt. a dömpingáron ér­kező orosz és az ukrán műtrá­gyával szemben. Ezt a védel­met az Európai Unió már egy­séges rendelkezéssel biztosí­totta tagállamainak - hangsú­lyozta Kruppa Ignác, a péti Nit­rogénművek Rt. vezérigazga­tója a gyártók és felhasználók találkozóján. Elmondta: nálunk 1996-ban megszűnt az import- kontingensek megállapítása, s ezáltal a rendkívül olcsó orosz és ukrán műtrágya veszélyez­tetheti a jó minőségű péti ter­mék versenyképességét. Zsikla tiltakozik. A Metész alelnöke, Zsikla Győző jogsze­rűtlennek tartja felmentését. A döntést nem a közgyűlés által megválasztott elnökségi tagok szavazták meg s ő meghívót sem kapott az elnökségi ülésre. Mit kíván a Nemzeti Kör? Polgári szövetség létrehozá­sára, valamint közös választási és kormányzási program kidol­gozására szólította fel a mérsé­kelt polgári pártokat keddi bu­dapesti ülésén a Nemzeti Kör. Osváth György a szervezet ne­vében kijelentette: elgondolá­suk szerint az MDF és a Fidesz alkotná a leendő szövetség magját, amelynek tagjai a má­sodik választási fordulóban a legtöbb szavazatot szerző el­lenzéki jelöltet támogatják. Ajánlásaik között szerepel az is, hogy a szövetség állítson közös miniszterelnök-jelöltet. Áprilistól műsorváltozás. Legkorábban áprilisban érzé­kelhetők majd változások az Magyar Televízió 1-es csator­nájának műsorában - közölte Kosa Somogyi György megbí­zott programigazgató. Tájékoz­tatása szerint most áttekintik a hatályos szerződéseket, to­vábbá az egyes műsorok né­zettségét’ és készítésük költsé­geit. A vizsgálat előreláthatólag 2-3 héten belül befejeződik, és az indokolatlanul drága műso­rokat megszüntetik. Garas Dezső lábadozik. A neves színész állapota javult - közölte az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet intenzív osztályának vezetője. A színművész egy hete a szín­padon lett rosszul, kórházba ke­rült, ahol megoperálták. Főszerkesztőcserék. Bánki András eddigi főszerkesztő-he­lyettest nevezte ki a Világgaz­daság élére a lap kiadója, mi­után Kocsi Ilona főszerkesztő közös megegyezéssel távozott az újságtól - közölte az rt. veze­tősége. Mint Kocsi Ilona el­mondta, ő a Magyar Hírlaphoz távozik, ahol szintén főszer­kesztői poszt vár rá. Kineve­zése időpontjáról egyelőre nem nyilatkozott. Beszélgetőpartnerünk: az egyetlen igazi Ratkó-gyerek Egy korszak névadója, lánya szemével Negyvenöt éve jelent meg a gyermektelenségi adót bevezető kormányrendelet - mintegy nyitányaként az abortusztörvény­nyel, a születések számának ugrásszerű növekedésével fémjel­zett éveknek, vagyis a Ratkó-korszaknak. Az ekkor született csecsemőket - függetlenül attól, hogy várt vagy nem kívánt terhesség gyümölcsei voltak - a köznyelv mindmáig Ratkó- gyerekeknek hívja. Az egykori egészségügyi mi­niszterről, Ratkó Annáról egyet­len címszó sem szól a lexiko­nokban, s személye, szerepe a politikakutatók figyelmét is el­kerülte. Azt is kevesen tudják, hogy az egyetlen „igazi” Ratkó-gyerek, Éva lánya Buda­pesten, a Krisztinavárosban él. Ót gyermeknek adott életet. Anyjáról nyilvánosság előtt még sohasem beszélt. Talán mert neve nehéz korszakot idéz; talán mert nem is kérdez­ték. Munkatársunknak most így idézte emlékeit:- Gyakorta mondta: „Évi, te szégyellsz engem...” De nem erről volt szó: őt mindenki is­merte, s emiatt tele voltam gát­lással, kisebbségiérzéssel. Mindig fájt, hogy rám alig ju­tott ideje, s apám is elfoglalt ember volt. Kilencévesen gyermekotthonba adtak, hogy ne legyek annyit egyedül. 12 éves koromig csak a hétvége­ken vittek haza. Sosem beszélt arról, miért nincs testvérem, de a családban nem volt titok, hogy szervi szívbajjal született. Miniszter­sége alatt háromszor esett át in­farktuson. Gyötrelmesen nehéz volt fia­tal kora. Tizenöt gyerekes csa­ládban nőtt fel, 12 éves korától dolgozott - napi 12 órát. A //orí/jy-korszakban őt azért ül­dözték, mert kommunista, apámat azért, mert zsidó volt. Engem addig apám szülei neveltek, míg Auschwitzba nem vitték őket, ahonnan soha­sem tértek vissza. Otthon, ha anyu nagy ritkán ráért, szívesen főzött és mesélt nekem. Rengeteget olvasott: politikai és szépirodalmat. Jó­kai, Mikszáth, Gorkij, Doszto­jevszkij volt a kedvence. Meggyőződésem, hogy a Ratkó-korszak népesedéspoli­tikáját nem ő találta ki; a leg­főbb testületek döntöttek, s rá a végrehajtás maradt. De az igaz­ság az, hogy egyetértett a dön­téssel. Úgy gondolkodott, hogy a háború megtizedelte a ma­gyarságot, a születésszám növe­lése elengedhetetlen a nemzet fennmaradásához. Nyugdíjasként szinte minden percét velünk és az unokákkal töltötte. Az hiszem, nagy bete­gen, 1981-ben bekövetkezett haláláig sem volt boldog­talan. Cs. Benkő Judit Magyarország, hogyan tovább? Ezzel a címmel tegnap Budapesten vitasorozat kezdődött a Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács rendezésében. Az első rendezvényen többek között Nyers Rezső és Demján Sándor is kifejtették gondolataikat arról, hogy vajon nekünk, magyaroknak mi­ként és miben kell változnunk ebben a posztindusztriális korra váltó világban. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents