Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-14-15 / 38. szám
6. oldal Mozaik 1998. február 14., szombat Kétbodonyi mérlegszerelők A mérleget, ezt a szerfelett hasznos eszközt nem véletlenül találta ki valaha az ember. A találmány olyan jól sikerült, hogy az emberiség életében nélkülözhetetlenné vált. Igaz, volt, akinek jól szolgált, volt, akinek nem. Talán míg ember lesz a földön, érvényes lehet az elhíresült mondás, hogy „hamis, mint a mérleg”. Ez is bizonyítja, hogy amióta kitalálták ezt a fontos mérőeszközt a kereskedelmi visz- szaélések egyik fő forrásaként is szolgál. Mindig volt és lesz is, sajnos, kárvallója a működésnek. A mérleg fejlődése egybeesett az emberiség fejlődésével. Ma már olyan fejlett a méréstechnika, hogy a valamikori neves mérlegkészítők csak ámulhatnának. Pedig a Royal, a Hungária, a Dayton vagy a Szabó testvérek, jó hírű mérlegmárkaként voltak elkönyvelve a maguk idejében. Igaz, ezek a hírességek és a szintén neves műhelyekben készült társaik még ma is számos helyen szolgálnak, amíg hitelesíteni lehet őket. Ha elromlanák, akkor a mérlegszerelők kezei közé kerülnek. Mérlegszerelők Nógrádban is dolgoznak, mégpedig a taváról is híres Kétbodonyban. Ebben a szép környezetben fekvő kis faluban, a volt malom melletti telephelyen két szakember orvosolja a DXA Bt.-hez kerülő, gyengélkedő mérőeszközöket. Kiss Gyula vállalkozó 30 éve dolgozik a mérlegkészítő-szakmában. A mester még valaha a 221-es Szakmunkásképző Intézetben tanult és Boros József mérlegkészítő kisiparosnál sajátította el a mesterség fortélyait.-Még 1976-ban váltottam ki az ipart Szentendrén - meséli a köpcös, jó fizikumú mester. - Ide, Kétbodonyba 1994-ben költöztünk fiatal feleségemmel. Megnyitottam a mérlegszerelő műhelyt és jól érezzük itt magunkat. Szép ez a vidék. Munka is akad, az ország minden részébe elhívnak. Harminc év után már ismernek a szakmában, így van megélhetésünk. A legkülönbözőbb mérlegek felújításával és hitelesítésével foglalkozunk. Ha kell, természetesen újat is készítünk. A törvény szerint minden mérleget kétévenként hitelesíteni kell. A valaha sűrűn előforduló mérlegelállítások ma már nem jellemzőek. A mechanikus mérlegek meghibásodását főleg az ékek kopása, az egyéb alkatrészek törései okozzák. A mérleg tisztítása, javítása, az ékek beszabályozása után látunk hozzá a hitelesítéshez. Az Országos Mérésügyi Hivataltól kölcsönözzük az etalon súlyokat. A végén a mérlegkarra beütjük a hitelesítés idejét is jelző igazolásunkat. Az országban döntő többségben még hagyományos mérlegeket használnak. Ezek egyszerűek és olcsóbbak a modem digitális mérlegeknél, amelyeknek a javítását szintén elvégezzük - magyarázza Kiss Gyula mérlegkészítő mester és még hozzáteszi:- Mindig nagyon nagy örömömre szolgál, ha talál- kozhatom egy-egy ma is működő régi, márkás mérleggel. A Rex, a Zwarg, a Schernberg vagy a Berkei márkáknak még ma is jól cseng a nevük. Ezek a mérlegek, és régen készült társaik bizony sok mindent láthattak, és tudnának mit mesélni, annak ellenére, hogy végtelen mennyiségű terhet kellett szolgálatuk alatt elviselniük. Szabó Endre Rekonstruált jégkorszak Az utolsó jégkorszak idején alighanem lényegesen hidegebb volt, mint azt eddig gyanították. Sikert aratott a balassagyarmati néprajzkutatók monográfiája Népi vallásosság a Palócföldön „Ezt a monográfiát régóta vártuk: a táj, a téma és a szerzők ígérete volt eddig. Most végre tény, amelynek megjelentetése elé nem gördült akadály” - mondja a Népi vallásosság a Palócföldön címet viselő munkáról Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz tanszékének vezetője. A potsdami klímakutató intézetben számítógépes modellel szimulálták az utolsó jégkorszak éghajlatát, összekapcsolva az óceánokban és a légkörben zajló folyamatokat. 21 ezer évvel ezelőtt hét fokkal volt hidegebb, mint ma. Az északi félgömbön a hőmérséklet kilenc fokkal volt a mai szint alatt, a déli félteke a maihoz képest négy fokkal hűlt le. A napsugárzás intenzitásának megváltozásából keletkezett lehűlést erősítette a tengeri áramlások megváltozása. így majdnem 20 szélességi fokkal délebbre került az Atlanti-óceánban az a zóna, amelyben a hideg víz a mélybe süllyed és megindítja az óceán vizének cirkulációját. A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, valamint a szerzők, L. Lengyel Agnes és Lim- bacher Gábor balassagyarmati néprajzkutatók kiadásában látott napvilágot a tudományos elismerést és szűkebb pátriánkban is a laikusok dicséretét kiváltó könyv. A palócok vallásosságát feldolgozó, több mint 200 oldalas kötethez legalább száz jegyzet, hivatkozás, 109 fotó és egy 200 tételes irodalomjegyzék is tartozik. A szerzőpáros kéziratához a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese és a vallási néprajzi szakgyűjtemény vezető muzeológusa írt ajánlást. Az anyaggyűjtés előzményeinél mindenképpen meg kell említeni azt a „Szent és profán” címet viselő kiállítást, amely a palócföldi népi vallásosság tárgyi emlékeit mutatta be. A gazdag tárgyi és szellemi gyűjteményt két évvel ezelőtt készítette a Limbacher házaspár. A Palóc Múzeum adott otthont a tárlatnak, majd ezt követően Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum közönsége csodálhatta meg az igényes és a témáról átfogó képet adó gazdag néprajzi anyagot. A kiállítás kapcsán egy alkalommal az archaikus imádságok összegyűjtéséért Európa- díjat kapott Erdélyi Zsuzsa így nyilatkozott: „Örömmel látom, hogy az a munka, amit elkezdtem, már nem lesz befejezetlen. S azért nem, mert ha én nem tudom befejezni, akkor az ilyen tehetséges, energikus kutatók, mint a Limbacher házaspár majd tovább viszik azt.” A monográfiáról szóló szak- vélemény egyes részleteit ugyancsak érdemes megemlíteni: „Furcsa ugyan, ám tény, hogy ilyen áttekintés eddig nem készült minálunk. Itt a beosztás, az arányok, a hangsúlyok igen fontosak, hiszen nyilván mások is megkísérlik utánozni e könyv módszerét. Mindezek vonatkozásában józanság (és a témához illő elragadtatottság) és megnyugtató tudományos felfogás jellemzi a könyvet. Számítanak elődeikre, nagyra értékelik adatközlőik igazi áhítatát — ám mindenütt konkrét, évekhez, eseményekhez, személyekhez, tárgyakhoz fűződő bemutatást adnak - már amennyire ezt a körülmények lehetővé teszik.” A Népi vallásosság a Palócföldön című könyvet ajánljuk mindazoknak, akik számára kevéssé ismert, hogy a XX. század végén van olyan táj Magyarországon, ahol a házastársi együttélés válság- helyzeteiben, gyermekáldásért, iskolai vizsgák sikeréért és mindenféle bajban, betegségben, a halott hozzátartozóival való kapcsolattartásért és megnyugtató lezárásáért „tudósasszonyhoz” járnak emberek, s nem csak az öregek. Ajánljuk mindazoknak, akik kíváncsiak arra, hogy az emberi élet mindennapi dolgaiban miként jelenik meg a vallásos emberek néphagyománya. A szerzők igyekezetét dicséri, hogy nem csupán a magyar anyanyelvű olvasókra gondoltak. Egy rövid angol nyelvű összefoglalóval kultúránk gyökereinek egyetemes megértését segítik elő. A könyvet alapos jegyzetanyag és bőséges irodalom- jegyzék teszi teljessé. Tarnóczi Kápolna belseje a felszentelés ünnepén, Palóc Múzeum szabadtéri gyűjtemény Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- gaddal! Ezerforintos vásárlási u. 14. A mai rejtvény helyes fejtése: Nem hagyhatod el a utalványt nyert: Kovács Dáni- megfejtését február 20-ig kell gyerekeidet, vidd őket is ma- élné Szécsényfelfalu, Rákóczi beküldeni lapunk címére. Templomaink története Reformációtól máig -BALASSAGYARMAT Kalácska Béla esperes úr igen elfoglalt lelkészként ismert Balassagyarmaton, de a megyében is. Mégis templomtörténeti sorozatunk kapcsán módot adott arra, hogy betekintést nyerhessünk a gyarmati evangélikus gyülekezet életébe és a templom történetébe is. Balassagyarmatnak a jelenlegi már a negyedik evangélikus temploma. Nem lehet tudni, ki volt valaha Nógrád megye reformátora, de az tény, hogy a II. Lajost Csehországba kísérő Balassa Ferenc Kékkő várának ura volt és itthoni birtokain terjesztette a lutheri tanokat. Bár Balassa 1526-ban Mohácsnál elesett, özvegye, Perényi Orsolya is lutheránusként nevelte három fiát. Egy, a bánki levéltárban őrzött kézirattöredék tudni véli, hogy gróf Forgách Imre aranygyapjas vitéz, Balassa János főajtónálló-mester, Balassa András nógrádi főispán, Libertsey Péter nógrádi alispán, valamint a Rákóczi, Gyürky, Darvas család, a sztregovai Rimayak is pártolták a lutheránus vallást és tehetségesebb fiataloknak ösztöndíjat adtak nyugati egyetemek (pl. Wittenberg) látogatására. A XVI. sz. idején Nógrádban már szabadon fejlődhettek és működhettek a gyülekezetek, olykor békességben megfértek evangélikusok és katolikusok egyes települések (Ácsa, Dengeleg) egyetlen templomában, közösen használva azt. Gyarmaton a második török inváziókor elesett a város, így 1663-ban Hrdina András lelkészsége idején megszűnt az egyház is. A török kiűzése után az itteni gyülekezet felépítette második templomát is. Az 1695-97 között épült fatemplom a börtön alatti Si- moncsics-kert egyik részén állt, azonban hamarosan tűzvész pusztította el. A harmadik templom a mostani plébánia kertjének területén létesült, ám a Hojcsius János lelkész vezette egyházat I. Lipót uralma alatt a kékkői Balassa grófok 1717-ben megfosztották a további működéstől. 1781-ben II. József császár rendelete, az Edictum Tople- rantiae szüntette meg az áldatlan állapotot, a gyarmati gyülekezet - mely 68 évig lelkész nélkül is létezett és Szügyre járt istentiszteletekre - a negyedik templomát is felépíthette. Az akkori város külterületén több út találkozásánál jelölték ki az alapokat. Létrejötte Márk János Frigyes lelkészsége alatt valósult meg. A ma is büszkén magasodó építmény 1785-ben épült, ám felszentelésekor még sem tornya, sem harangja nem volt. Csak 1824-ben kapott tornyot, a négy harang közül a legnagyobb 10 mázsás, 1981- ben öntötték Budapesten. A barokk épület orgonája közel 131 éves műemlék. A gyülekezet ismét rendelkezett elemi iskolával, a latin nyelvoktatás algimnáziumi fokozatba is sorolta. Balassagyarmat a volt Dunán inneni egyházkerület püspöki székhelye lett 1895-től Baltik Frigyes püspök halálát követően, Trianon következtében Sámsonháza lett a csonka egyházkerület püspöki székhelye. Kardos Gyula lelkészsége alatt négy tantermes iskola épült ki Gyarmaton 1929-ben, valamint az evangélikus szeretetház, báró Prónay Róza és Irma alapítványából (1931). Kardos Gyula esperest püspökké választották 1943-ban, őt Kuthy Dezső, majd Szabó József követi a püspöki szolgálatban. A négy egyházkerület megszűnte után csak 1975-től lesz Balassagyarmat a nógrádi egyházmegye esperesi székhelye. Gartai István kisterenyei esperest Garami Lajos követi 1975-ben, majd 1987-től Kalácska Béla folytatja az esperesi szolgálatot, napjainkban is. D. F.
