Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-13 / 10. szám

2. oldal Megyei Körkép Lakáshitel-tartozás miatt háromezernél több bírósági eljárás Nógrád megyében Még unokáink is nyögni fogják ? Az 1990 előtti lakáshitelek törlesztőrészletének elmaradása miatt az országban mintegy 90 ezer családot fenyeget a vég­rehajtás és kilakoltatás veszélye. Az azóta megváltozott és je­lentős mértékben megemelt kamatfeltételek mellett a vál­ságba jutottak képtelenek fizetni az OTP-nél illetve takarék- szövetkezetnél felvett lakáshitelük részleteit. A magas lakáshitelek rendszeres törlesztése sok családnak jelent nehéz feladatot Salgótarjánban is FOTÓ: GY. T. A nehéz helyzetben levő, nagy mértékű munkanélküli­ségtől sújtott Nógrád me­gyében is rossz a helyzet. Er­ről Agócs Zoltán, az OTP Bank Rt. Nógrád Megyei Igazgatóságának csoportve­zetője tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy 1997. vé­géig - a hosszabb ideje nem fizető adósok esetében - 3145 ügyben indult bírósági eljárás, ahol a követelés nagyságrendje a pár ezer fo­rinttól a több millió forintig terjedt. Megtudtuk, hogy a bíró­sági ügyek többségében - pe­ren kívüli — fizetési megha­gyásos eljárásokkal indultak, melyekből ez idáig 1505 eset jutott el a végrehajtásig. A végrehajtási eljárásokból 173 alkalommal került sor ingat­lanárverésre és ezekből 8 esetben vásárolták meg az ingatlant. 165 esetben az ár­verés eredménytelen volt, a veszélyeztetett családok to­vábbra is a lakásaikban ma­radhattak. Agócs Zoltán ez­zel kapcsolatban azt is el­mondta, hogy a végrehajtá­sokban több alkalommal az OTP Bank Rt.-n kívül más végrehajtást kérők -esetleg többen is— szerepeltek. így előfordult, hogy külön vég­rehajtási felosztási terv alap­ján történt az árverésből származó bevételnek a fel­osztása áz árverést kérők kö­zött. Arra a kérdésre, vajon honnan számíthatnak segít­ségre a bajbajutott, kilátásta­lan helyzetbe került csalá­dok, Agócs Zoltán végezetül elmondta: „egy kezén meg­számolhatja” azokat a helyi önkormányzatokat, ahol anyagilag támogatni tudják a hátralékosokat, segíteni őket abban, hogy rendezzék fenn­álló tartozásaikat. Hozzátette, hogy ezek a támogatások köz­vetlenül a hitelszámlára kerül­nek átutalásra. Azoknak a családoknak, amelyek a lakásokban marad­hattak, az „adósórája” tovább ketyeg. Ha vannak olyanok, akikre igaz, hogy meggazda­godásuk még az unokák jólétét is megalapozza, sokszorosan igaz a tény: az elhalt szülők la­kástartozása az ingatlannyil­vántartó lapra terhelten örökö­seik vállát tovább nyomja. Sz. Gy. S. KISOSZ megyei vezetése a rendelet betartását szorgalmazza Nyomtatásban a pénztárgép memóriája A pénztárgépet üzemeltető vállalkozók egy PM-rendelet szerint február 20-áig ki kell, hogy írassák nyomtatásban a gépük memóriájában őrzött adatokat. Nógrádban ezen tennivalókról is tájékoztatót tart a KISOSZ. A vállalkozói érdekvédelmi szervezet Nógrád megyei tit­kára, Hegyi Sándorné arra hívta föl a figyelmet, hogy a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azo­nosításáról szóló - immár so­kadszor módosított- jó két évvel ezelőtti rendelet szerint -a bevétellel való egyezés érdekében - a pénztárgépek teljes adómemóriájának kiíra­tását el kell végezni, s azt el­lenőrzés végett meg is kell őrizni. A február 20-áig ese­dékes eljárást a pénztárgépet üzemeltető, s az APEH által jóváhagyott szerviz is elvé­gezheti. Mint megtudtuk, az elkészült listának tartalmaz­nia kell a tulajdonos (hasz­náló) nevét, címét, adószá­mát, a RAM-törlések számát, a göngyölített forgalom ösz- szegét 1997. január 1-től de­cember 31-ig. S természete­sen az áfa göngyölítést is azoknál a gépeknél, melyek­nél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartal­mazza. A február 20-i határ­idő betartását szorgalmazza a KISOSZ, ugyanis ennek el­mulasztása egy esetleges el­lenőrzéskor komoly bírságot von maga után. T. L. 1998. január 13., kedd Nem olcsó, de nélkülözhetetlen kiadvány / Eremgyűjtők öröme . A nógrádi éremgyüjtők örö­mére is szolgál, hogy Dr. Un­ger Emil összeállításában megjelent a Magyar éremha­tározó I. kötete. Az első kötet a kezdetektől 1540-ig dol­gozza fel a magyar pénzkibo­csátást. Az érmesek örömé­nek okára Lopatovszki Csaba, az éremgyüjtők me­gyei szervezetének titkára adott választ. Elmondta, több mint egy év­tizede, hogy utoljára ilyen át­fogó, tudományos igénnyel megírt éremhatározót kiadtak. Hosszú idő után ez lesz az első mű, amikor az érmészettel, a pénzgyűjtéssel foglalkozó em­berek kezébe olyan anyag ke­rül, amiből nagyon sok szakmai segítséget kaphatnak. A könyv elsődleges célja az éremhatározás, hiszen ezt fejezi ki a címe is. A korábbi határo­zókkal szemben ez az összeállí­tás jelentősen könnyíti az érme meghatározását mivel képek helyett rajzokat közöl. A raj­zok, a szöveg és az orientáló számok egymás mellett szere­pelnek. S ez az első olyan éremhatározó Magyarországon, amely értékmeghatározással is rendelkezik. Az értéket német márkában adja meg a könyv. Reményt keltő, hogy talán az idén megjelenik a második kö­tet is, amely 1540-től 1945-ig tartalmazza a magyar pénzeket. A harmadik kötet pedig 1945 után szinte napjainkig mutatja be az állami érméket, a mellék- tartományok, az erdélyi, illetve a magánpénzek sorát és tartal­mazza az úgynevezett próbave- reteket és utánvereteket is. A három kötetből álló soro­zat kis példányszámban jelenik meg és zárt terjesztésben sze­rezhető meg. A numizmatikus szakember arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy további kötete­ket csak az tud venni, aki az el­sőt is megvásárolta. A könyvet a Magyar Eremgyűjtők Egyesü­leténél lehet beszerezni. P. A. Zenei pályán tovább tanulók hangversenye Mit tudnak a volt növendékek ? A Salgótarjáni Állami Zene­iskola az intézmény zenei pá­lyán tovább tanuló volt nö­vendékei előadásában január 16-án, pénteken 18 órakor koncertet rendez a zeneiskola hangversenytermében. Közreműködnek: Andó Rajmund - vadászkürt (Zene- művészeti Szakközépiskola, Budapest), Nagy Agnes - fu­vola (Zeneművészeti Szakkö­zépiskola, Kecskemét), Rédei Gyöngyi - hegedű (Zenemű­vészeti Szakközépiskola, Miskolc), Sebján Angelika - zongora (Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc), Szabó Péter - fagott (Zene- művészeti Szakközépiskola - Vác), Szabó Péter - trombita (Zeneművészeti Szakközép- iskola - Miskolc). A zenés belépőkártya érvé­nyes. Külön belépőjegy vált­ható 100 forintért, diákoknak és nyugdíjasoknak 50 forint­ért. Jegyelővétel: Salgótarján, József Attila u. 4. Telefon: 312-869. Zombori Letícia hollandiai vállalkozó véleménye a megvalósítás akadályairól Felépül-e a villaparis Pásztón? Pásztó fejlődésének új lehetőségét jelenthetik az idegenfor­galmi beruházások. A város turisztikai értékeinek felfedezését jelzi Zombori Letícia magyar származású holland vállalkozó két éve nyilvánosságra hozott terve is, aki luxusvilla-park ki­alakításán fáradozik a kiváló mikroklímájú muzslai üdülőré­szen, több mint 40 hektáros területen. Az elötervekben 300 villa felépítése szerepel, az üdülő központjában egyebek között nyitott és fedett uszoda, törökfürdő, szauna, fittnes-szalon, golfpálya és játékterem létesítésével. A megvalósítás akadá­lyairól az alábbiakban beszél Zombori Letícia. Az utóbbi időben gyakran kér­dezik tőlem Pásztón, hogy mi lesz a nyaralópark sorsa. Sok türelmetlen és kételkedő véle­ményt is hallottam már, csaló­dott és követelőző újságcikkek is eljutottak hozzám. Úgy vé­lem, néhány alapvető kérdés tisztázásra szorul. Az ötlet megszületése és előkészítése 1995 elejére esik. Ismeretes, hogy ilyen nagyszabású terv - 300 ház, 7 km infrastruktúra, kiszolgáló egységek, uszodák, sportpályák stb. - megvalósí­tása 45 évig is eltarthat. 1995 szeptemberét követően, amikor ezt a tervet a pásztói önkor­mányzattal ismertettem, Ma­gyarországon súlyos balesetet szenvedtem, frontális ütközés következtében mindkét lábam több darabra tört, és Hollandi­ába szállítottak, mert a helyszí­nen nem volt mód megoperálni. Hatórás műtét után három hó­napig feküdtem a kórházban. Félévig tolószékben, fél évig mankókkal jártam, 1998 febru­árjában újabb operáció előtt ál­lok. Mindezek ellenére az elő­készítést megkezdtem, s már 1996 nyarán Pásztón voltam a városházán. Azóta is állandó kapcsolatban vagyok a polgár- mester úrral, akit kiváló veze­tőnek tartok a város önkor­mányzatával együtt, mert min­den segítséget megadtak a be­ruházás elindításához. A prob­léma megoldása többszörös feladatot jelent. Rendezni kell az építési, parkrendezési, infra­strukturális, financiális, tőke- megtérülési, rentabilitási, érté­kesítési, s bérbeadási tervet, il­letve prognózist kell készíteni jogi és adóügyi problémák tisz­tázására Magyarország, Hol­landia, Németország, Belgium Luxemburg, Ausztria között, ahol majd a villaházak értékesí­tésre kerülnek. S ha mindezek elkészülnek, akkor erre 50 mil­lió guldent, mintegy 5 milliárd Ft-ot kell biztosítani. Aki kicsit is jártas az üzleti életben, meg­állapíthatja, hogy ez óriási munka. A lábam állapota ugyan késleltette, de nem akadályozta meg, hogy több szakemberrel tárgyaljak az előkészítésről. A tervek készítése és a piackuta­tási munka a végefelé jár, s ed­dig pozitív eredménnyel. Ami viszont rendkívül kedvezőtlen, hogy a finanszírozás kérdése még nem rendeződött. A tervek készítésével párhuzamosan kü­lönböző beruházó csoportokat, magántőkéseket, bankokat von­tunk be. Ők szándéknyilatkoza­tot is adtak az önkormányzat­nak, ám egy idő után visszalép­tek. Megállapítható, hogy a hol­land üzletemberek tartanak a magyarországi beruházásoktól. Ezért nemcsak holland, hanem német, belga és főleg svájci be­fektetők bevonására is sor ke­rült. Egybehangzó véleményük, hogy az infláció óriási mértéke Magyarországon nagy nehéz­séget támaszt egy ilyen jelentő­ségű projekttel szemben, amelynek kifutásával és befeje­zésével több évre előre kell kalkulálni. Ugyanakkor az inf­rastruktúra hatalmas költségét, melyet előre kell finanszírozni, a befektetők véleménye szerint a városnak kellene biztosítani, mert ez mindenhol - Nyugaton is - így van. Hiába bizonyga­tom, hogy Pásztó gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé, nekik ez nem elfogadható érv. A bankok finanszírozásával kapcsolatban még sokkal rosz- szabb a helyzet. Ők mereven elzárkóznak, ha más országban lévő építési projektekről van szó. Csődbe ment nyaralópar­kokra hivatkoznak Spanyolor­szágban, meg nem adott enge­délyekre Svédországban, és hi­ába állítom, hogy Magyaror­szágon ilyen park még nem ké­szült, s mivel erre itt nincs kon­kurencia, nem mehet csődbe, mint Hollandiában, ahol min­den város mellett van ilyen lé­tesítmény. A magyar bankok viszont éppen azért, mert nincs ilyen, tekintik bizonytalannak a beruházást. Szerintem előrelé­pés csak az ország Európai Unióba való belépése után vár­ható. Megértem, hogy a pásztó­iak mielőbb szeretnék a gyö­nyörű, 42 hektáros terület hasz­nosítását. Meggyőződésem, hogy a kérdés rendeződni fog. A tőkekereső munkát tovább folytatom, jelenleg egy ameri­kai tőkéscsoporttal tárgyalok. Tudom, ez a projekt nagyban elősegítené Pásztó munkaerő­foglalkoztatottságát is. Bízom a jövőben, s maradok továbbra is lelkes követe Pásztónak. Cserháti József: Fejlődési szakaszba került a város ! Sorsdöntő év előtt Salgótarján Ma már konkrét számok mutatják, hogy Salgótarján tavalyi költségvetése reális terveken alapult, ráadásul 1997. volt az első év a rendszerváltozást követően, amikor a fejlesztésre fordított pénzek meghaladták a kívánatos 10 százalékos mér­téket. Minderről Cserháti József, a költségvetésért is felelős alpolgármester, a Baloldali Összefogás Frakció elnökhelyet­tese nyilatkozott lapunknak. A tavalyi mérleg az előző há­rom év tükrében is kiállja a próbát: folyamatosan javult a büdzsé hiánya, s tavaly a ter­vezett 145 millió forintnál állt meg. Még kedvezőbb a kép, ha hozzátesszük, hogy ennek mintegy a fele hosszú lejáratú hitel felvételét tette szüksé­gessé, amelynek törlesztése azonban csak 1999 után ese­dékes. A másik felére igényelt kölcsönt viszont nem kellett felvennie a városnak, ami azt mutatja, hogy számottevően javult a jövedelemtermelő ké­pesség, illetve a bevétel. „Beérett” intézkedések Ugyanakkor javult a tevé­kenységében és létszámában már korábban racionalizált intézményi struktúra gazdál­kodása is, ami a költségvetés szempontjából döntő tényező. Ennek tudható be, hogy a megyeszékhely költségvetése tavaly jelentős pénzmarad­vánnyal zárt, likviditási gond egy pillanatig sem állt fenn.- A saját bevétel a költség- vetés harminc százalékát fe­dezte, azaz, meghaladta a ter­vezett mértéket - mondta Cserháti József. A kiadás az ezt megelőző év arányát mutatta, vagyis a működési költségek nem emelkedtek. Az alpolgármes­ter szerint mindez bizonyítja, hogy a ciklus elején hozott megszorító intézkedések las­san beérnek. Mi több, ez volt az első esz­tendő, amikor a fejlesztésre fordított hányad meghaladta a 10 százalékot, s közelítette a 15-öt. Közgazdasági szakem­berek szerint a 10 százalék a kívánatos alsó határ, amely ér­zékelhetően előre mozdíthatja a város fejlődését.- Sorsdöntő év előtt állunk - hangsúlyozza az alpolgár­mester - több szempontból is. Egyfelől azért, mert nem a kö­rülmények határozzák meg végre a közgyűlés cselekvési pályáját, hanem mi.- Másrészt, az idén ho­zandó döntések jelentős része kihat a következő ciklusra is, amiért vagy áldani fog a kö­vetkező képviselő-testület vagy szidni. Mi szeretnénk, ha az előbbi valósulna meg, s ezért indokoltnak tartjuk az egyeztetést a város meghatá­rozó politikai életének képvi­selőivel. Ipari zóna A főbb fejlesztési elemek kö­zött is kiemelkedik a vállalko­zási övezeten belül létesülő ipari zóna infrastrukturális előkészítése. Hasonlóan égető gond oldódik meg a regionális hulladék ártalmatlanító meg­építésével. Akut gondot orvosol a So­moskőújfaluban megvalósuló kamionparkoló, s a város ve­zetőinek reménye szerint - megfelelő állami források biztosítása esetén - folytatód­hat a belvárosi elkerülő út harmadik ütemének az építése is. Ugyancsak most tervezik a szennyvízhálózat és -telep bő­vítésének lehetőségét, a jelen­legi napi 10 ezer köbméteres kapacitásról 15 ezer köbméte­resre. Ehhez a városkörnyék áteresztő-gyűjtő kapacitását is növelni kell, csakúgy, mint a fogadótelepét. Pályázat, dotáció Az öt évet is meghaladó prog­ram végrehajtása várhatóan meghaladja a kétmilliárd fo­rintot. Néhány elképzelést a terü­letfejlesztési tanács támogatá­sával kívánnak megoldani. így a zagyvarónai gázberuházást is, amelynek összege - a leg­frissebb adatok szerint- 314 millió forint. Ide sorolható a Pólus Ring területének előkészítése Zagyvapálfalván, a közúthá­lózat további rehabilitációja, s számos egyéb fejlesztési tétel, amelyet az egészségügy, az oktatás és a kultúra számára különítenek el. A város számos pályázatot készített elő annak érdekében, hogy az egyes minisztériu­mokhoz rendelt alapokból mi­nél nagyobb hányadban része­sülhessen. A úgynevezett hulladék­depó megépítéséhez például szeretnék igénybe venni a Belügyminisztérium és a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium dotáció­ját. T. Németh László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents