Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-07 / 5. szám

Megyei Körkép Kihelyezett ügyfélfogadás a közlekedési felügyeletnél- Műszaki vizsga helyben Közös összefogás a gépkocsilopások ellen A gépjárműlopások eredményesebb felderítése és visszaszorí­tása érdekében 1998. január 1-jétől a külföldről behozott hasz­nált vagy sérült személygépkocsik, a 3500 kg összsúly alatti ha­szongépjárművek és a 250 köbcentiméter hengerűrtartalom fe­letti motorkerékpárok a Vám- és Pénzügyőrség fővárosi 7-es vámhivatalnál kerülnek vámkezelésre és egyedi forgalomba helyezési engedélyezésre. Az egyedi forgalomba helye­zési engedély birtokában vé­gezhető el a gépjármű első for­galomba helyezés előtti mű­szaki vizsgája, amelyet el lehet végezni - ha a gépjármű megfe­lel a vonatkozó műszaki előírá­soknak - a 7-es számú vámhi­vatalnál is és a megyei közle­kedési felügyeleteknél is. Erről kértünk tájékoztatást Valkai György igazgatótól, a megyei közlekedési felügyelet vezetőjétől.- A külföldről behozott gép­járműveket országosan a Vám- és Pénzügyőrség budapesti 7-es számú hivatalánál a Fővárosi Közlekedési Felügyelet munka­társai vizsgálják meg és dönte­nek arról, hogy belföldi forga­lom számára vámkezelhető-e vagy sem. Ott történik a gép­járművek származásának vizs­gálata és az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadása. Előfordulhat, hogy az egyedi forgalomba helyezési engedély kiadásra kerül, de a jármű nem felel meg az első forgalomba- helyezési előírásoknak.- Ilyen esetben a jármű meg­javítása után az első forga­lomba helyezési vizsga a me­gyei közlekedési felügyeletek­nél is elvégezhető, amire a társ­hatóságokkal együttműködve felkészültünk.- Ez annál is inkább így van, mert mint az elmondottakból is kitűnik az egyedi forgalomba- helyezési engedély és az első forgalomba helyezéses műszaki vizsga két külön fogalom - mondta az igazgató.- Mi a megyei szervek fel­adata?-A gépjármű első üzembe­helyezés előtti vizsgálatát köve­tően el kell látni a járművet for­galmi engedéllyel, rendszám­mal. A megyei rendőr-főkapi­tányság vezetésével úgy döntöt­tünk, hogy hetente egy alka­lommal a közlekedési felügye­letre jönnek azok az igazgatás- rendészeti munkatársak, akik ezzel foglalkoznak.-Tehát a sikeres műszaki vizsgát követően az ügyfél a helyszínen megkapja a jármű forgalmi engedélyét és a for­galmi rendszámot. Természete­sen itt is vizsgáljuk, illetve el­lenőrizzük a jármű eredetiségét.- Mikor tartanak először ilyen ügyfélfogadást?- Terveinknek megfelelően egyelőre minden hét szerdáján, első esetben január 7-én, 7 órá­tól 15,30 óráig. P. A. Biztató kilátások: év eleji „üzemlátogatáson” Dejtáron, Pásztón és Romhányban Jókívánságokba foglalt remények (Folytatás az 1'. oldalról)- Ennek előnyeit érzik majd a dolgozók is a fizetési borí­tékban?-A külföldi tulajdonosok még nem alakították ki ezzel kapcsolatos elképzeléseiket. A jövő hónapban várható. *- Nagy tempót diktálunk a termelés növelésében. Míg korábban egy-két hónapra ismertük megrendelőink kí­vánságait, addig ma, illetve az idén, egész évre tudjuk feladatunkat. Régi orosz partnerünk mellé felzárkózik a svéd megrendelő is. Ter­mékeink zöme Olaszország­ban talál vevőre.- Az eddigiek mellett ide 50 ezer darab mentőmellény­gyártásra kaptunk megbízást. Svédországba pedig 40 ezer darabbal több terméket kül­dünk, mint 1997-ben. Tavaly 20 fővel gyarapodott a lét­számunk, az idén ugyancsak 20 fővel kívánjuk bővíteni a termelőcsapatot. Főleg kép­zett varrónőket várunk, hogy a megnövekedett kívánságo­kat teljesíteni tudjuk. Tavaly a teljesítménytől függően 17 %-al emelkedett a dolgozók bére, ami havonta 20-40 ezer forint bruttót foglal magába.- Az idei béremelés, mivel állami költségvetési üzem vagyunk, 13,5 százalékos lesz - foglalta tömören össze a cégüket jellemző főbb ter­melési, bérezési eredménye­ket, elképzeléseket Szőke Fe­renc, a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói részlegének főművezetője. *- Biztatóak a kilátásaink, mert termékeink zömének mind a hazai és külföldi pia­con megfelelő kereslete van. A folyamatosan kifejlesztett új termékek pedig további kedvező lehetőséget terem­tenek az értékesítésre. A Rományban gyártott csem­pék 5-8 %-a talál külföldön vevőre. A bérfejlesztési té­mában még nincs végleges döntés. Erre később az rt. ve­zetése a szakszervezet és az üzemi tanáccsal egyetértésé­ben kerül majd sor. Az eddigi bérfejlesztések mindig meghaladták az inf­láció mértékét. 1997-ben a teljesítménybérben dolgozó fizikaiak huszonhárom, a többiek átlagban húszszáza­lékos béremelésben részesül­tek. Előreláthatólag az idei emelésre márciusban kerül sor. Bizakodva a korábbi gyakorlatban, az emelés mér­téke meghaladja az inflációt - mondja dr. Varga József, a Zalakerámia Rt. romhányi gyáregység gyáregységveze­tője. V. K. t 1998. január 7., szerda Ünnep után - Általában január 6-áig, vízkeresztig ma­radnak meg a lakásokban a hivatásukat betöltött, lombjukat vesztő fenyőfák. fotó: rigó tibor Bartus Réka, az országos oboaverseny győztese Hobbija is a muzsika Ritka mint a fehér holló, mondhatnánk Bartus Réka zenei képességére. Talen­tumát igazolja, hogy a há­rom évenként rendezett or­szágos zeneiskolai oboa- és fagottversenyen már az első részvételekor megnyerte az első helyezést az I. korcso­portban, oboán. Bartus Réka, 1977-ben volt 12 éves a Pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola és a Csepeli Művészeti Előkészítő Iskola növendéke. Budapest­ről a művészeti előkészítő is­kolából, Bencze Szilvia növen­dékeként jutott a legnehezebb fővárosi elődöntőbe és végül magasan a legjobb, 56 pont­számmal nyert. — Kicsi koromtól a zenében s ennek élek. Talán anyukám­tól örököltem, velem született a zene szeretető. Itt a zeneis­kolában is ő tanított elsőként.-Öt éven át furulyáztam, azután három évig hegedül­tem, s már negyedik éve zon­gorázom, s közben másfél éve az oboával is gyakorolok.- Az oboát a hangja, a hangzása miatt kedvelem, olyan nőies, érzéki. Egyéb­ként minden zenét és minden mennyiségben kedvelek, a hangszereket szintúgy. Mondhatnám: a zene a hob­bim. A muzsikában megkapó az, ahogyan lélegzik, ahogyan szárnyal, amilyen precízen formálódik a zenei hang. A verseny előtt nagyon sokat gyakoroltam. Biztos nyerő szerettem volna lenni. Az a tudat adott önbizalmat, hogy megmutathatom: lássák, sze­retek zenélni. Természetesen zenei pályára készülök s való­színűleg zenekarban fogok muzsikálni. . .- del Hová vezet az ellenőrizetlen piacgazdaság ? Drágább a kevesebb ? Rendszeres gázfogyasztó va­gyok, ám nemrégen az a kií­rás fogadott az Erdész úti cseretelepen, hogy egy ki- ló gáz ára háromszáz forint. Miközben fizettem egy vevő érkezett, aki 11,5 kilóért 1450 forintot számolt ki. Mi indokolja ezt az arányta­lanságot? Miért került a több, egy kilója 126 forintba, azaz mi indo­kolja kilónként a 174 forintos többletet? Ezt kérdeztem a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelőségen is, ahol csak azt a választ tudták írásban adni, hogy a gáz szabadá­ras, az üzleti árképzésbe illeté­kességük nincs, így nincs joguk beavatkozni. Két kérdés merül fel. Miféle árképzés az, ahol ilyen arányta­lanságot produkálnak, amibe - és ez a másik kérdés - miért nincs joga beleavatkozni a fogyasztók „érdekét védő” hivatalnak? Dr. Gajzágó Aladár Salgótarján Nyílt levél Salgótarján önkormányzatához ! - Tarthatatlan helyzet a „Garzonban” Elviselhetetlen a lakbéremelés mértéke Az Erzsébet tér 2. sz. alatt la­kom és a lakbér tervezett harmincszázalékos emelése ellen tiltakozom. Eddig is lehetetlen állapot volt, hogy Salgótarján legki­sebb és régen a legolcsóbb 29 négyzetméteres sötét konyhás, a vasút melletti és a város leg­forgalmasabb helyén fekvő csó- tányos lakása a város legdrá­gább önkormányzati lakása. A vagyonkezelő vállalat ezt a területet, ahol más önkor­mányzati lakás nincs, kinevezte a város legelőkelőbb helyének, ezzel lehetetlenné téve az itt élő, zömmel igen szerény jöve­delemmel rendelkező nyugdíja­sok életét. Az utolsó három évben a lakbér és a fűtés a jövedelmem 30 %-áról 50 %-ra emelkedett. Életlehetőségem mintegy 30-40 %-al csökkent. A város egyéb területein 3 szobás laká­sért kevesebbet fizetnek, mint mi. A fűtési díj a bejelentett 18,3 % helyett 32,3 %-al emel­kedett. Az önkormányzat által nyújtott támogatás 10 %. Ez a helyzet amiatt is tartha­tatlan, mert a városban más lakhatási lehetőség nincs. Meg­próbáltam. A megválasztott önkormányzati képviselők nem foglalkoznak a város eme akut problémájával. Sürgős és hatha­tós segítséget kérve tisztelettel: Tihanyi Sándor 72 éves nyugdíjas Salgótarján, Erzsébet tér 2. Karácsonyi ünnepek a megyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskolában Közös éneklés melengette a szíveket A nyelvi munkaközösség Christmas partyt rendezett a Pe­tőfi iskolában a németül és ango­lul tanulók számára. A Csendes éj angol és német nyelven csen­dült fel, a karácsonyfán égtek a gyertyák, a csillagszórók. A 4-8. osztályos tanulók versekkel, da­lokkal, hangszerszólókkal, betle- hemes játékkal lepték meg egy­mást. Megrendezték a hagyomá­nyos koncertet is a Szent József templomban. A bensőséges han­gulatot Diósi Tamásnak , az is­kola volt tanulójának orgonajá­téka alapozta meg. A két „hazai” énekkaron kívül fellépett az Arany iskola 6.-os osztálykórusa, valamint a peda­góguskórus is. S hiába volt a hi­deg, a közös éneklés áhítata me­lengette a szíveket. Boros Istvánné Salgótarján Nógrádban is megint megélénkülni látszik az eszperantó mozgalom Egy nyelv, amely mindenkié Ha az emberek meghallják a szót: eszperantó, gyakran legyintenek s kedvezőtlenül nyilatkoznak róla. Ezek után feltehető a kérdés: szükség van-e az eszperantóra akkor, amikor amúgy is az angol nyelv hódít teret világszerte? A válasz: igen. Éppen azért, hogy legyen egy közös, semle­ges nyelv, amely mindenkié, amelyben senki sincs előny­ben és hátrányban a másikkal szemben. Kevesen tudják, hogy Ma­gyarország az egyik legjelen­tősebb eszperantóközpont Európában. Az évenkénti több száz eszperantó rendez­vényből rengeteget itt szer­veznek meg. Sőt, Magyaror­szágot az a megtiszteltetés érte, hogy a MIESZ (Magyar Ifjúsági Eszperantó Szövet­ség) kérésére, a minden év­ben más országban rende­zendő nemzetközi ifjúsági kongresszust már harmad­szor rendezheti meg. Nem mellőzhető tény, hogy az eddigi két mágyarországi kongresszus, a legsikereseb­bek közé tartozott az ifjúsági mozgalom életében. Újabb esély Mintegy jó tíz évvel ezelőtt Nógrád megyében is volt igazi eszperantó élet. Külö­nösen Salgótarjánban és Bá- tonyterenyén. Ezt a moz­galmat szeretnénk megint felújítani, s talán van is rá esély, mert egyre több he­lyen tűnnek fel megint az eszperantó nyelvet tanulók. Ugyancsak főként Salgótar­jánban és Bátonyterenyén, de Pásztón és vonzáskörük­ben is. ’97-ben két nagy rendez­vény volt Magyarországon. Pécsett a több mint tízéves hagyománnyal rendelkező nemzetközi ifjúsági hetet, amelyen mintegy tizenöt or­szágból voltak résztvevők. A haladó nyelvtanfolyam té­mája a különféle európai eszperantó szervezetek, s te­vékenységük volt. Lorenzo Mediano spanyol eszperan- tista, hegyi túrával egybekö­tött botanikai ismertetést tar­tott. A második rendezvény­nek, Parádfürdő adott ott­hont. Itt rendezték meg a kö­zép-európai ifjúsági konfe­renciát, amelynek az volt célja, hogy összehangolja a Közép-Európában található eszperantó ifjúsági szövet­ségek munkáját. Ötvenedik kongresszus A konferencián előadó volt Kaszás Attila, aki egyben a Magyarországon, Zánkán 1999-ben megrendezendő nemzetközi ifjúsági kong­resszus előkészítő bizottsá­gának elnöke. Bemutatta azt a kiadványt, amelynek angol, német, esz­perantó változata létezik, va­lamint átadta az egész ren­dezvény tervezetét, az ifjú­sági szövetségek képviselői­nek. A kongresszus az öt­venötödik lesz a Világ Esz- perantista Ifjúsága nevű szervezet témája: Kommu­nikáció az információs tár­sadalomban. Az eszperantó nyelvű tervezet ilyen érdekes kérdéseket, s gondolatokat vet fel. Szilvási László, a Kulturá­lis Eszperantó Szövetség el­nöke, egy új információs rendszert szeretne felállítani. Ő maga, egyben a szerkesz­tője is, a több mint ötven or­szágban olvasott Eventoj című újságnak. A javaslat lényege, hogy a világ eszpe- rantista rendezvényeiről szóló tudósításokat, terveze­teket egy helyen egybegyűj- tenék, s az érintett vezető eszperantistákat informálni tudnák egy olyan összeállí­tott anyaggal, ami kifejezet­ten ezekről szól. Eredeti irodalom A német ifjúsági szövetség vezetője felvetette annak gon­dolatát, hogy egy, a Dunán közlekedő hajón lehetne egy nagyobb eszperantista rendez­vényt csinálni. Ezzel is de­monstrálva több országban, hogy az eszperantó nyelv a mesterséges megalkotása elle­nére, élő nyelv. Hiszen hasz­nálata eredeti irodalmat, s az irodalom, irodalmi eszperan­tót teremtett. Természetesen ez továbbra sem jelenti azt, hogy az eszpe- rantisták a nemzeti nyelvek el­törlését szeretnék. Pont az el­lenkezőjét. Ludwig Zamenhof, lengyel szemorvos az eszpe­rantó múlt század végi meg­teremtője is kimondta, hogy a nemzeti nyelvek megóvá­sára szükség van. Ha ugyanis mindenki a saját anyanyelvét használja, s nemzetközi érintkezésre egy semleges nyelvet, akkor anyanyelvűnk is megmarad, s a világon is mindenütt megértenek bennünket. Bogdán Péter

Next

/
Thumbnails
Contents