Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31–02-01 / 26. szám
6. oldal Mozaik 1998. január 31., szombat A Nemzeti Történeti Emlékpark ’98-as programja Vendégváró Ópusztaszer Valamit akarnak a diákok - Akarnak valamit a diákok? Felnőttek iskolavárosa Balassagyarmatra gyakran mondják: iskolaváros. Általános iskolái, középiskolái, zeneiskolája, a képzés mind szélesebb palettáját elénk táró tanintézetek igazolni látszanak ezt a kijelentést. Igazolásnak tűnik az a kivívott jog is, hogy minden év júniusában, az utolsó tanítási napon átveszi a város irányítását a diákság. Milyen igényeket támasztanak a Gyarmaton tanuló fiatalok önmagukkal és a felnőttekkel szemben? Van-e közös akaratuk, terük, életterük? Az önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén diákönkormányzati vezetők, valamint segítő tanáraik számoltak be iskolájuk azon dolgairól, amelyet leginkább általában a diákönkormányzat szóval fedünk le. Szervezetlen diákság Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy városi szinten semmilyen diákszervezet nem létezik Balassagyarmaton. Sőt még iskolai szinten is csak nagy jóindulattal beszélhetünk szervezett diákságról. Még mielőtt megsértődne az a néhány, fehér hollónak számító pedagógus, aki napi robotja mellett időt, energiát nem számolva mindenféle elismerés nélkül szervez iskolai műsort, városi rendezvényt, diáklapot, iskolarádiót vagy egy-egy iskolabált, átgondolhatja, miként is változott a diákélet az utóbbi évtizedben. Ha őszinték akarunk lenni, a politika szolgálólányságából hirtelen jött a nagy semmi. Nem hiszem, hogy könnybe lábadt szemmel símák vissza Balassagyarmaton a korábbi évtizedeket, viszont kétségtelen, hogy ma már anyagi von- zataival együtt a továbbtanulás, kilátástalanságával a páság hangulatának, mint volt annak idején, mondjuk, egy színj átszófeszti vál. Az iskolák diákönkormányzatainak beszámolóját látva elég szomorú a kép. A Patvarci üti általános iskolában a gyermekek kétharmada veszélyeztetett, mellesleg ugyanekkora arányt képviselnek a cigányszármazásűak, akiknek az anyanyelvi és egyéb speciális foglalkozására nyilván nem lehet elég felkészült az iskola. A Kiss Árpád diáksága bekapcsolódik szinte minden programba, ugyanakkor a diákok jutalmazására semmilyen lehetőségük sincs. A Május 1. úton 42 fő képviseli az iskola diákságát. Áz őket segítők azonban formálisnak tartják azon jogokat, melyek a gyerekeket megilletik ugyan, de élni nem tudnak velük. A „dózsások” a környezet- védelmi, valamint a sportprogramokban jeleskednek, táborozásaik, erdei iskolai programjaik üdítő színfoltot jelentenek, s itt még a diáktanács sem teljesen formális. Új kihívások A középiskolásoknak új és új kihívásokkal kell szembenéza középiskolások körében sokakkal találkoztam, akik diszkók és egyéb programok révén már kapcsolatba kerültek ezen veszélyes szerekkel. A diákéletről híres Balassi gimnáziumban is tartanak időnként erről előadást. Önkormányzatiságuk a házirendről, az egy kicsit halványodó Balassi-napokról és a diákju- niálisra készülésről szól. Ez utóbbiban minden középiskola érintett. Ami szomorú, hogy ez a jól kitalált program mindinkább a rivalizálás, a kiszorítósdi terepe lett. Noha a diákváros ifjúságának összefogását segíthetné a nap, ettől nagyobb széthúzást ritkán látni bárhol is. Szűkös lehetőségek A Szondi iskola aktív diákjait üdültetéssel jutalmazzák, jól szervezettek a Szondi-napok, ugyanakkor a diákságtól még tanáraik is többet várnának, s a morális problémákra egy-egy rendőrségi tájékoztató, gyermekvédelmi tanácskozás ébreszti rá a figyelmet. A mikszáthos (KERISZI) diákönkormányzat saját kasz- szával gazdálkodik, a lehetőségek tárházával itt sem találkozhatunk. Rendezvények ugyan vannak, ám ezek népszerűségét bármikor meghaladhatja egy diszkó a Bázison. A Madách kollégium ifjai stúdiót üzemeltetnek, „Konnektor” címmel adtak ki lapot, ám a szerkesztők lelkesedése szalmaláng-természetú. A diákság önkormányzatiságának itt több megfogható jele is van, ■oat p1mészetes és jogi személytől sem kaptak semmiféle támogatást. A Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola diákönkormányzata nem biztos, hogy a legjobban működő szervezet a városban, egy viszont biztos: leginkább ők mernek hallatni magukról, gondjaikról. Tornatermet követelnek a város vezetőitől, vagy - ha már erre nem futja - legalább egy műhely konditeremmé alakítását, a szükséges berendezést ők maguk már előteremtették. A városatyák, úgy tűnik, meghallják a hangos szót. Ebben valamit lépnek hamarosan. Pályáznak is a diákság helyett, a városi szinten nyert összeget évi 22 ezer forintjával szét is osztották az iskolák diákönkormányzatai közt. Ez tanulónként sok helyütt elérhette a száz forintot is. Tényleg csupán ennyi lenne az iskolavárosban rejlő lehetőség? Diákok önmagukért Tözsér Zsolt alpolgármester már egy halovány diákkritika előtt is értetlenül állt. Mert az igazság másik oldala az, hogy a diákságnak önmagát kell megszerveznie, s csak elutasított kérések esetén lehet felháborodni. A felnőttek segíthetnek, de nem szervezhetnek diákéletet. Ehhez a diákok közül kell hogy egyéniségek kiemelkedjenek. Ok talán tudni fogják, hogy mit akar a diákság, és egyáltalán akar-e valamit a diákság? _____ A nevezetes színhelyen az idén az alábbi főbb eseményeket rendezik: Február 14. - Valentin-napi „Kedveskedő” ajándék- és virágvásár. Március 12. - Gergely-járás hagyományőrző játék. Március 15. - Nemzeti ünnepi megemlékezés. Március 18-22. - Kézművesvásár * Március 21. - Sándor, József, Benedek - zsákban hozza a meleget: tavaszköszöntő játék; kézműves-foglalkozás. Március 29.- A megemlékezés koszorújának elhelyezése a parkban lévő „Földosztási emlékműnél”. Április 12-13. - Húsvétolás népi hagyományai: * - tojásfestés, kosárkészítés, ételáldás, lo- csolkodás. Április 25. - Búza ünnepe: búzaszentelés, szalmából készült tárgyak készítése, árusítása. Május 1. - Majális - kutyakiállítás és -vásár. Május 10. - Tisza környéki madárvilág: madárlesen Csiz- mazia György biológussal. Május 31-június 1. - Pünkösdölés a népi hagyományok jegyében: * - folklórprogram, játékos sportvetélkedő, pünkösdi király-, királynőválasztás, népművészeti vásár. Június 27. - Hunniális (1848 jegyében) - Tudományos konferencia, skanzenek a világban, lovasprogram, gasztronómia, céhes utca, fűszertár, jósda, kaszinó, történelmi bál. Augusztus 20. - Szent István- nap: - kézműves- és kirakodó- vásár, folklórprogram. Szeptember 26. - Halászlé- főző-verseny. * Október 6. - Gyertyagyújtás az aradi vértanúk tiszteletére. Október 23. - Nemzeti ünnepünk, gyertyagyújtás. November 1-2. - Rekviem, gyertyagyújtás. November 11.- Márton-napi libator.* December 6. — Szánkózik a Mikulás: hócsata, szánkózás, tea, forralt bor, zsíros kenyér. December 27. - Borszentelés. (A *-gal jelölt programokon való részvétel előzetes jelentkezés alapján lehetséges! A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!) Gyerekek a környezetért Milyennek szeretném látni lakóhelyemet? Az én falum, városom nevezetes épülete, temetők megőrzésre érdemes síremlékei, ipartörténeti, közlekedési értékek. E témák szerepelnek a Város- és Faluvédők Országos Szövetségének ifjúsági pályázatán, melyre 8-18 éves diákok jelentkezését várják. A beküldési határig február 28. Információkat a 32/402-054-es telefonszámon Pinczésné Kiss Klárától lehet
