Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-30 / 25. szám
4. oldal Gazdaság 1998. január 30., péntek Öt év alatt piacvezető lett, most tőzsdére került a Phylaxia Pharma Új magyar termékek sikere Tőzsdei bevezetéssel egyidejűleg a világon egyedülálló, az intenzív növénytermesztést forradalmasító, környezetbarát termékkel jelentkezik a Phylaxia Pharma Részvénytársaság. Dr. Tóth Péter vezérigazgató szerint az ötvenes években, leginkább az Alföldön pusztító „kékcsecsemő”-halálért a talajból származó nitrát és nitrit a felelős. Ezek a származékok bemosódnak az élő vizekbe, bekerülnek a táplálékláncba, megkötik a vér hemoglobinját, ami fulladást idézhet elő csecsemőknél és növendék állatoknál. A csecsemőket ilyenkor csak rendkívül gyors, teljes vérátömlesztéssel lehet megmenteni. Sajnos ez nem csak múltbeli probléma, egyes, a nagyobb településektől távol fekvő falvakban, a tanyavilágban még ma is előfordulnak ilyen esetek. Ezek a vegyületek a felnőtt szervezetet is hajlamossá teszik a daganatos megbetegedésekre. Veszélyességüket tekintve a rák kockázati tényezői közül a dohányzáshoz hasonlíthatók. A Phylazonit nevű, teljes mértékben magyar fejlesztésű termék környezetbarát. Ugyanolyan terméseredményeket produkál, mint a hagyományos talajerősítő készítmények anélkül, hogy az élő környezetet nitrogén- és foszforszármazékokkal szennyezné, ráadásul 25-30 százalékkal olcsóbb.- Hogyan reagált a világpiac a Phylazonit megjelenésére?- Egyelőre a nemzetközi szabadalom kiterjesztésére törekszünk. Skandináviában, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában már intenzíven folynak a regisztrációs munkák. A Phylazonit megjelenése előreláthatólag robbanásszerű változást fog előidézni a világpiacon is. Ezt tükrözi, hogy több multinacionális cég élénken érdeklődik a termék iránt.-A társaság másik fő tevékenysége az állatgyógyászat. Itt is érvényesülnek egészségvédelmi szempontok?- Az állatgyógyászatban is a védelmi szempontok az elsődlegesek. Például a Zn-bacitra- cin olyan hozamfokozó készítmény, amely nem szívódik fel az állat gyomor- és bélrendszeréből. Néhány versenytársunk hasonló készítményét viszont éppen állatvédelmi és egészségügyi okok miatt tiltották be. Nem véletlen, hogy a Zn-bacit- racin világpiacán 12—15 százalék a részesedésünk. Ezt az arányt szeretnénk tovább növelni kelet-közép-európai, ausztráliai és észak-amerikai piaci bevezetéssel.- A hazai innováció egyik hiányossága, hogy senki sem vállalja a tőkekockázatot, ezért egy-egy találmány forgalmazása külföldi kezekbe kerül.- A hazai kutatásfejlesztés rákfenéje, hogy a befektetéstől az innovációig vezető úton valahol mindig elakad. Két választási lehetőségünk van. Vagy igénybe vesszük egy szakmai befektető segítségét, vagy megtartjuk magunknak a terméket. Amíg lehet, szeretnénk saját erőből finanszírozni a kutatásokat, illetve a termékek piaci bevezetését. Bár nő a kockázat, de a hazai beruházások kb. háromszázötven új munkahelyet jelentenek. Termékeinknek a többszörösét értékesíthetnénk, kapacitásaink azonban végesek. Ezért volt szükség a tőkeemelésre, amelynek jelentős részét a kutatásfejlesztés infrastrukturális hátterének fejlesztésére - például műszerekre - fordítjuk. Létrehozunk egy komplett kísérleti laboratóriumot is, ahol az új fejlesztésű termékek tesztelése folyik. A hozamfokozó Zn-bacitracint előállító egység energiaellátását egy gázüzemű minierőmű beépítésével kívánjuk korszerűsíteni. Idén szeretnénk összevonni a folyékony gyógyszereket és a vitaminokat gyártó üzemeket. Terveinkben szerepel a közegészségügyi irtószerek termelési helyének áttelepítése is.- Több mint tíz napja tart a jegyzés. Mennyire figyelnek a befektetők a több mint nyolcvanéves hagyománnyal rendelkező társaságra?- Számunkra is meglepő volt, hogy már az első héten az alaprészvények négyszeresét jegyezték, annak ellenére, hogy az első jegyzési nap a Budapesti Értéktőzsde „fekete napja” volt a távol-keleti ösz- szeomlás miatt. A tervezett öthatszázezer részvényt tulajdonló magyar kisbefektető helyett ma már több mint egymillió értékpapír van hazai kézben. Jó érzés tudni, hogy már nem csak tizenhat tulajdonos osztozik a társaság sikerében. A most jegyzők egyébként már részesülnek a tavalyi eredményből. Szeretnénk, ha a külföldi alapok több mint harmincszázalékos részesedést szereznének, hiszen így őrizhetjük meg-adókedvezményünket.-A Matáv- és az OTP-kibo- csátás bizonyára lekötötte a befektetők figyelmét, így merész dolognak tűnik az időzítés...-Jelenlegi külföldi tulajdonosunkkal 1995-ben megállapodtunk abban, hogy két éven belül bekerülünk a Budapesti Értéktőzsdére. Számunkra többet jelent tulajdonosaink bizalma, mint a pillanatnyi profit.-A Köves János alapította Phylaxia a század elején a világ második legjelentősebb, állatgyógyászati termékeket gyártó cége volt. A század végén mit tesznek a „hagyomány" felélesztése érdekében?- A társaság egy éve a Phylaxia Rt. és a Bábolna Pharma Rt. egyesüléséből jött létre. A Phylaxia a hagyományt, az eszközöket és nagyon tehetséges szakembereket vitt be a társulásba, de olyan mértékű adóssággal küszködött, hogy szinte csődhelyzetbe került. A Bábolna Pharma alakulásakor csak nyolc-kilenc lelkes emberrel és egy gyógyszeradagoló gépsorral kezdett dolgozni, de egy napig sem volt veszteséges. Évről évre növelte az árbevételét, amelynek eredményeként 1995 végén létrejött a Bábolna Pharma-Phylaxia „házasság”. A két társaság együttműködésének kezdetekor sokan a társulás közeli végét jósolták. Akkor azt tűztük ki célként, hogy öt év alatt piacvezető szerepet szerzünk az országban. Ezt már teljesítettük. A tőzsdei bevezetéssel mindenképpen fel fognak gyorsulni az események, így rövidebb időt szabhatunk a kelet-közép-európai piac meghódítására. R. P. A tárca és az ágazat érdekei nem azonosak Az ok: túlzott óvatosság? A megtakarítás után nem jár kamat Medgyessy Péter pénzügy- miniszter úgy véli: ameny- nyiben az agrártámogatások ésszerű felhasználása nem oldható meg, az el nem költött pénzek visszakerülnek a kincstárba. Az országnak ugyanis nem érdeke, hogy az agrárszféra mindenáron elköltse a költségvetési támogatásokat. Az utóbbi hetekben különféle számok láttak napvilágot az agrártárca által 1997-ben ki nem osztott támogatásokról. A legnagyobb termelői érdekképviselet luxusnak tartja, hogy miközben jövedelem- és tőkehiányban szenved az ágazat, a rendelkezésére álló éves keret mintegy tíz százalékát nem használja fel. Az agrártárca illetékese sem megerősíteni, sem cáfolni, sem részletezni nem kívánta lapunkban a bennragadt összegeket. A Pénzügyminisztériumtól szerzett információink szerint piacra jutási támogatásokból 3,7 milliárdot, a gazdálkodókat segítő termelői támogatásokból 2,6 milliárdot, beruházási támogatásból 2,6 milliárdot, a volt földművelésügyi alapok befizetéseiből pedig 0,5 milliárdot nem használt fel az ágazat. A pénzmaradványból 7,2-7,3 milliárd forint ez évre történő átmentésére nincs lehetőség. A bennrekedt beruházási támogatások ellenben megmenthetők: az államháztartási törvény ugyanis módot ad arra, hogy ezt a kompenzációt az agrártárca 1998-ra átvi- hesse, mivel a le nem hívott pénzek mögött érvényes, megkötött szerződések állnak. Hasonlóképpen az FM- alapok maradványai is várhatóan átvihetők lesznek. A Pénzügyminisztérium illetékese szerint több oka is lehetett az agrártámogatások parlagon maradásának. Szerepet játszhatott például az, hogy a földművelésügyi kormányzat óvatosságból - a korábbi évek túlköltekezései miatt - szigorította a támogatáshoz jutás feltételeit. Például a beruházási szubvenciókból csak azok a gazdálkodók kaphattak, akik előbb saját forrásaikat és banki hiteleiket felhasználták. Ugyancsak kizáró tényező lehetett a köztartozás is. A „pénzmegtakarításhoz” hozzájárulhatott a hitelkamattámogatások rátartással történt tervezése éppen úgy, mint a banki kamatok csökkenése, a tavaly meghirdetett 50 milliárdos tőkepótló hitelcsomag vagy az - a piacra jutási támogatások esetében -, hogy a kivitelben elsőbbséget élvező agrártermékek támogatottsága kisebb. A pénzügyi tárca illetékeseinek meggyőződése, hogy a naprakész agrár-költségvetési adatok évközbeni értékelésével - évközi elszámolással - megelőzhetőek, elkerülhetőek lennének a tervezett, előirányzott és a valóban felhasznált pénzek közötti nagy eltérések. Lehetővé válna az FM számára, hogy az esetleges forrástöbbletet időben, más célokra átcsoportosíthassa. Újvári Gizella PHYLAXIA PHARMA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Részvényjegyzés Jegyezhető az alábbi Quaestor irodákban: 1027 Budapest, Bemrkp. 33-34. Tel.: 212-1964,214-2291; 1138 Budapest, Vári út 178. (Duna Plaza) Tel.: 465- 1123,465-1177; 4025 Debrecen, Kossuth L. u. 2. Tel.: (52) 430-740; 3300 Eger, Szent János u. 11. (Labirintus Üzletház) Tel.: (36) 428-410; 9021 Győr,JedlikÁ.u.9Tel.: (96) 324-324; 6000 Kecskemét, Dobó krt. 13-15. Tel.: (76) 416-504; 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1/a. Tel.: (82) 321-300; 7621 Pécs,Jókaiu. 2. Tel.: (72) 224-049; 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 34. Tel.: (62) 312-260; 8200 Veszprém, Rákóczi u. 7. Tel.: (88) 420-298 A stabilizációs gazdaságpolitika eredményei Még mindent tönkre lehet tenni Egyik kormány sem sajátíthatja ki a gazdaság valódi, ám sebezhető eredményeit - hangoztatta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerdán a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) fórumán. Petschnig Mária Zita elmondta: „Tagadhatatlan a Bokros-csomag szerepe a makrogazdasági mutatószámok javulásában, de a vállalati szféra csődök által kísért átalakulására is szükség volt a kilábaláshoz.” A gazdasági növekedés és az egyensúly tavalyi alakulását értékelve a gazdaságkutató kedvezőnek tartotta, hogy a GDP bővülése a beruházásokra, valamint az exportra és nem a fogyasztási többletre épül. Ugyanakkor utalt arra, hogy az egyensúlyi helyzet javulásában nem az államháztartás átalakítása, hanem a megszorító intézkedések hatása és a GDP növekedése játszott vezető szerepet. Az államháztartás Valódi reformja nem halogatható sokáig. A magyar gazdaság valóban kikerült az adósságcsapdából, de az eddigi folyamatokat tovább kell erősíteni a verseny- képesség javításával, a közterhek mérséklésével. Ez azonban Petschnig Mária Zita szerint nem képzelhető el a költségvetési kiadások átgondolt csökkentése, reformszerű átalakítása nélkül. A gazdaságkutató felhívta a figyelmet arra, hogy sebezhető a magyar gazdaság, és a politika könnyen elronthatja az elért eredményeket. A fő veszélyforrások között említette a teljesítménnyel alá nem támasztott jövedelemkiáramlást és a költségvetés belső arányainak átrendeződését - a felhalmozás helyett - a fogyasztás javára. A hozzászólók részéről elhangzott, hogy a nomináljö- vedelmek ésszerű szinten tartásáért nemcsak a kormány, hanem a szociális partnerek is felelősséggel tartoznak. Nincs veszélyben a libamájexport Az új állatvédelmi törvény életbelépése után - egyes szakértők szerint - egy-két évig akár 20-30 százalékkal is csökkenhet a libamájtermelés. Törvényalkotóink tradíciókra és gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem tartják célszerűnek meggátolni a libák tömését és a tolltépést. Az Európai Unió tagállamainak zömében egyébként tilos ez a tevékenység. Földi Péter, a Baromfi Termék- tanács mezőgazdasági titkára megalapozatlannak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint a Ház asztalán lévő jogszabálytervezet elfogadása átmenetileg visszavetheti a májtermelést. A terméktanács képviselőjétől megtudtuk: hazánk Franciaország után a világ második legnagyobb libamájtermelő országa. Évente nagyjából azonos mennyiséget exportálunk: a tavalyi 1320 tonna után az idén 1350 tonna libamáj hagyja el az országot. A kivitelt Magyarország saját maga korlátozza. Az export csökkenésétől akkor kellene tartanunk - magyarázza Földi Péter ha azt teljesen szabadjára engednénk, s elárasztanánk a szűk külpiacot. A szakember szerint nincs félnivalónk az Európai Unióhoz történő csatlakozás után sem, amennyiben a szigorú előírásokat megtartjuk. A máj- és tolltermelő országokhoz hasonlóan hazánkban is szabályozni kell ezt a tevékenységet, változtatni kell az előállítás körülményein. Az állatvédelmi törvény- tervezet egyebek mellett kimondja, hogy az állatot megfelelő körülmények között kell tartani, kíméletesen kell végezni a tömést és a tolltépést. A lúdtenyésztésnek megvan a sajátos technológiája, amelyet már nálunk is alkalmaznak. Új módszerek bevezetésére - vélekedik Földi - nincs szükség, a meglévő előírásokat kell megtartani és nagyobb súlyt fektetni az ellenőrzésre. Magyarországon két évvel ezelőtt - a szakma felkérésére - a TÜV-Hannover Kft. kidolgozta azt a független tollminő- sítési rendszert, amelyet világszerte elismernek. Az általuk kiadott bizonyítvány a minőség garanciája. Amúgy pedig az a termelő, amelyik durván bánik az állattal, saját pénztárcájának ellensége, hiszen minőségi terméket csak jó körülmények között lehet előállítani, tette hozzá a terméktanács titkára. U. G.
