Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN k-f " BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Állítja az aranykoszorús gazda: érezte, hogy egyszer a maga ura lesz Akit minden emléke a földhöz köt- Mi lenne, ha saját lovaimat hajtanám, gulyámat legeltetném, saját tehénállományom lenne, jutott eszembe, amikor az end- refalvi termelőszövetkezetben előbb a juhászat ágazatvezető- jeként, később pedig főállattenyésztőként dolgoztam. Való­színű, már akkor éreztem, hogy a magam gazdája leszek vala­mikor. Szerettem volna az ősi jusst megszerezni, jórészt azon gazdálkodni. Gyerekkori emlékeim mind a földhöz kötnek - kezdte visszaemlékezését Baksa Sándor karancslapujtői mező- gazdasági vállalkozó, állattenyésztő. Baksa Sándor a kertészeti egye­temen tanult, annak idején a hegyvidéki gazdaságok részére képzett talajvédő- és meliorá­ciós üzemmérnökként kezdte, akivel otthonában a munkák közti szabad időben váltogatjuk a szót. Birtok a királytól Ősei annak idején Eger várának hősi védelméért a karancslapuj­tői völgyben a királytól birtokot kaptak. A század elejére pusz­tává nőtt az előbbi terület, ahol 40-50 Baksa család gazdálko­dott, akiknek saját iskolájuk is volt. Azóta a helybeliek Baksa- házának nevezik ezt a földmű­velésre alkalmas területet. Va­lószínű őseitől örökölte azt a föld- és állatszeretetet, mely minden szavából ügy sugárzik, mint a nyári nap fénye. Szíves szóval emlékezik a termelőszö­vetkezetben töltött éveire is. Bebizonyította, hogy érti a munkáját. A tejtermelési ver­senyben a gazdaság az elsők közé verekedte fel magát. A há­rom községet magába tömörítő szövetkezet volt tagjaival, lako­saival ma is jó kapcsolatot tart fenn.- A mindenkori kormány ál­tal biztosított lehetőségekkel, a saját anyagi erőmmel alakítot­tam ki mai családi gazdaságun­kat, mely a közép- és nyugat­európai ory.ágokbarjjellernzi a mezőgazdaságot. Tíz tehénnel kezdtem, ma 100 holstein 75 százalékos vérhányadú tejter­melő állományom van. Szapo­rulatából oldom meg az után­pótlást, végzem a selejtezést. Birkahodályomban 450 anya­juh talál otthonra. Máról holnapra élni- Hosszú távon gondolkodó vállalkozóként mi nyugtalanítja a legjobban?-A szabályozók évenkénti váltakozása tartósította az ál­landó feszültséget. Az állami támogatás nem követte a bioló­giai követelményeket. Az állatállomány erőteljesen csök­kent, a folyamat mai napig sem állt meg. A másik, a tőkesze­génység, ami a mi vidékünket igen erősen sújtja. Nincs olyan nap, hogy ne hallanám: a gaz­dag európai országokhoz kívá­nunk csatlakozni. A jelenlegi rossz pozícióval nem tudunk egyenlő partnerként tárgyalni velük. Hogy mezőgazdaságunk- beleértve a szövetkezetek megőrzését is - jelenlegi mély­pontjáról kitörjön, jelentős fej­lesztésre van szükség. Ha ez most sokba kerül, később sok­szorosan megtérül. Gondot je­lent, hogy az ágazatban meg­termelt termékek ára egyik nap­ról a másikra csökken, az ipar­ból származó és az ágazatban felhasználásra kerülő alap­anyagoké (műtrágya, növény­védő szer, vetőmag stb.) drasz­tikusan emelkedik. Ilyen felté­telek, körülmények mellett mindannyiunk számára a máról holnapra való élés marad.- Ilyen, biztonságot egyálta­lán nem sugalló feltételek mel­lett mi adja önnek és gazda tár­sainak az optimizmust? Baksa Sándor: Mi megtesz- szük a magunkét- A föld közelsége, meghó­dítása. A természet megújulása az átlagnál komolyabbá teszi a parasztembert, aki az élet tör­vényének megfelelően, amikor eljön az ideje, elvégzi az idő­szerű munkákat. Ha egyszer megállunk, nehezen tudunk újra kezdeni. Nagyon jó a csa­ládi hátterem. Feleségem fel­vállalja a rendkívül nehéz fel­adatokat. A világon sok helyütt éheznek. Élelmiszerekre min­dig szükség lesz. Ha meg tud­juk őrizni állatállományunkat, annak termékeiért méltó anyagi elismerésben részesülünk, ak­kor a jelenleginél szélesebb körben tudjuk biztosítani az el­látást. Ehhez az kell, hogy job­ban éljenek az emberek Salgó­tarjánban és a megye többi ré­szén, csökkenjen a munkanél­küliség, a szegénység, növe­kedjen a belföldi kereslet. Mi megtesszük a magunkét.-A karácsonyt és az újévet az állatai is megérezték?-Igen. Új kazalból jobb ta­karmányt kaptak. Baksa Sándor élete legna­gyobb megtiszteltetésének az 1996-ban átvett Aranykoszorús gazda oklevelet és kitüntetést tartja, mondván: - Elismerik gyermekkorom óta végzett erő­feszítéseimet, majd kisvártatva így folytatja: Lator Istvántól, a Szécsényi Tangazdaság főag- ronómusától máig is használ­ható tudományt kaptam. Trágyát, szénát el ne adj Farkas János, az endrefalvi termelőszövetkezet elnöke az emberi kapcsolatokba vezetett be. Gyurkó Lajos a paraszti észjárással, furfanggal ismerte­tett meg. Szavai közül az aláb­biak még mindig eszembe jut­nak: a hegyi takarmány íze- sebb, jobb, trágyát, szénát soha el ne adj. Babó Pál a kereske­delem fortélyaiba avatott be. Édesanyámmal most is meg­beszélem, hová mit vessek. Érdekességként említem, hogy annak idején májusban szület­tem, júniusban édesanyám le­tett a barázda végébe, s úgy dolgozott, később a ló hátára ültetett, s úgy szántott. A kétgyermekes, állatte­nyésztéssel foglalkozó gazda tagja a Nógrád Megyei Agrár­kamara elnökségének, alpol­gármester Karancslapujtőn. Venesz Károly 1998. január 5., hétfő Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társaság Levél az államtitkárhoz Losonci székhellyel került be­jegyzésre a Szlovák-Magyar Baráti Társaság, amelynek ezen túl még két helyen- Pozsonyban és Párkányban- működik helyi szervezete több száz taggal. A múlt év áprilisában nemzetközi szim­póziumot is összehívtak Lo­soncon, ahol a szlovák parla­ment több tagja és sok kül­földi is részt vett. A szervezet fő támogatója egy magyar Németországból. Vidonyi Já­nos. ’97 augusztusában a losonci szervezet javaslatára több ma­gyarországi magyar tagot vá­lasztottak a vezetőségbe, s a he­lyi szervezet új neve Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társa­ság lett. E szervezet a közel­múltban Szécsényben, a Krúdy Gyula Könyvtárban tartotta ki­bővített választmányi ülését, melyen a magyarországi szlo­vákok képviseletében Michal Mata, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke Vácról, dr. Egyedné Baranek Ru- zsenka, a Magyarországi Szlo­vákok Szövetségének elnöke Salgótarjánból, Gero Ervin el­nök, Pavol Králik iskolaigaz­gató, Gáspár Gyula mérnök és több küldött Losoncról is részt vett. A magyarországi települé­sek képviseletében Mecser La­jos és T. Pataki László Salgó­tarjánból, Csikász István és Mender László Balassagyar­matról és e sorok írója, mint há­zigazda vett részt. Beszámoló hangzott el az eddig végzett munkáról, a ki­sebbségek helyzetéről, a teen­dőkről, a szervezési feladatok­ról. Michal Mata ismertette a ív.' gondolatait. Dr. Egyedné Bara­nek Ruzsenka főként oktatási, kulturális és egyházi teendőkről beszélt. A tanácskozáson el­hangzott: mindkét országban sok a félreértés a kisebbségi ügyekben. Szóba került, hogy ki kell építeni a társaságnak is a kapcsolatait a többi kisebbségi szervezettel, pártokkal mindkét országban. Sárospatak és Zá­hony jelezte: szeremének helyi szervezetet létrehozni. A magyar parlamenti képvi­selet kérdésében egyöntetű sza­vazás után fordulunk Tabajdi Csaba 'államtitkár úrhoz. A- levél aláírói Gerö Ervin Lo­sonc, T. Pataki László Salgó­tarján és jómagam. Közis­mert, hogy mindkét ország­ban választások lesznek, nem mindegy, hogy a kapcsolatok miképpen alakulnak. Elisme­résként hangzott el Magyar- ország külpolitikai sikere az európai csatlakozások vonat­kozásában, ebben is segíteni kellene Szlovákiát. Dr. Pun- tigán József ismertette „A magyarországi szlovákok tör­ténete” című könyvet, ame­lyet Magyar Bálint miniszter úr segédkönyvként javasol az oktatáshoz. A következőkben a jövő évi V. Rákóczi Emlékfutás Szlovákiát érintő kérdéseiről adtam tájékoztatást, az eddigi példaértékű fogadtatást kie­melve és ismertettem Kovács László külügyminiszter leve­lét, Éva Mitrova nagykövet asszony sok sikert kívánó so­rait. Bállá Tibor Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társaság T.,íA.T"t^’^-^^őségj tágjá A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Falutörténet a borsosberényi önkormányzattól Szaloncukor helyett! Az évek során gyakorlattá vált szaloncukor-ajándékozás helyett egy kis füzettel lepte meg Borsosberény lakóit az önkormányzat. Igazi meglepetés volt - so­kak számára talán a cukor el­maradása -, hogy kézbe vehet­tünk egy könyvecskét, amely ablakot nyit a múltra. Képeket vetít elénk falunk sok vihart átvészelt életéről, változó volt neveiről és felemlít olyan ne­veket, amelyeken még ma is élnek közöttünk leszármazot­tak. Végh József tanár úr munkája eredményeként megjelent a falu történetét - az írásos kez­detektől 1948-ig - feltáró mo­nográfia. Köszönet ezért a tanár úrnak és mindazoknak, akik se­gítettek és anyagilag hozzájá­rultak, hogy ez a gyűjtemény megjelenhetett. Olyanná lett számunkra ez a füzet, mintha most kapta volna kézhez ,Jceresztlevelét” a fa­lunk. Jó lenne azzal tisztelegni a múlt előtt, hogy évente meg­rendeznénk a község „születés­napját”, alkalmat teremtve, hogy akik szeretik ezt a helyet, együtt ünnepeljenek és akik már nem laknak itt, visszajöjje­nek legalább ilyenkor „Berin- kébe”! Kocsis István Borsosberény Ismét sikeres karácsonyi rendezvényt tartottunk a síküveggyári nyugdíjasoknak Köszönet a támogatóknak Köszönetét kell mondanom mindazoknak, akik támogatá­sukkal hozzájárultak a decem­ber 19-én megtartott síküveg­gyári nyugdíjas-találkozóhoz. A program résztvevői egy- től-egyig a létminimum alatt élő, 75-80-85 éves nyugdíja­sok voltak. Sőt volt közöttük egy 93 éves néni is, aki egy szép verssel is a mikrofon elé állt. A műsorokat az Arany Já­nos Általános és Szakiskola di­ákjai adták. Ezért köszönetét mondok az intézmény igazgató­jának, Véghsö Tamásnak is. A találkozón nyolcvan nyugdíjas vett részt, de kivették részüket a kulturális műsorból is. Hajdú Ferenc például a cite- rát bűvölte, Czikora István és Szolnoki Tibor, a magyar nóták, a szép régi dalok előadásával mutatta meg tudását, ők vala­mikor az üveggyár fénykorában élő színjátszó szakosztálynak a tagjai voltak. Köszönetét kell mondanom a Rákóczi Úti Általános Iskolá­ból felkért Táboriné tanárnő­nek, aki a műsorszámokat ösz- szeállítva konferált a nagy­számú közönségnek. A nyugdíjasokat jómagam köszöntöttem, az ünnepi beszé­det a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől érke­zett vendég, Rabi Ferenc alel- nök mondta. Vendégünk volt Ágner Gyula, az MSZOSZ me­gyei képviselője is, aki egy-két gondolattal szintén hozzájárult az ünnepi hangulathoz. Á va­csora után tovább szórakoztak a nyugdíjasok. Ezen jól sikerült találkozóért köszönetemet fejezem ki a fent megemlített támogatóinknak, továbbá városunk polgármeste­rének Puszta Bélának, a megyei közgyűlés elnökének, Smitnya Sándornak, a sörgyár igazgató­jának, a városunk országos képviselőjének, az országos és megyei szakszervezetnek, Sán­dor Lászlónak és Agner Gyulá­nak, valamint Kazinczi Gyulá­nak, az Öblösüveggyár vezér- igazgatójának és Géczi Attilá­nak, a Parádi Üveggyár ügyve­zető igazgatójának. Szintén el­ismerés jár a zagyvapálfalvai városrész két képviselőjének, Tolmácsi Ferencnek és Nagy Józsefnek. Engedjék meg, hogy kívánjak valamennyiüknek még boldogabb, sikerekben gazdagabb új esztendőt és min­den egyes síküveggyári nyugdí­jasunknak jó egészséget! Czikora István a síküveggyári nyugdíjasok szakszervezetének és érdekképviseletének elnöke ABS, KLÍMA, 2 LÉGZSÁK, 4 TÉLI GUMI 3 740 000.-Ft ABSzolút gazdaságos megoldás! A TOYOTA márkakereskedői segítik Önt, hogy a A népszerűségi listák éllovasa, most ABSzolút különböző ajánlatokat mérlegelve, ismét helye­verhetetlen téli felszereltséggel kapható. sen döntsön... Mindezt kínáljuk azért, hogy Ön a saras-havas, AMÍG A KÉSZLET TART! őszi-téli utakon ne csúszkáljon és még a leg­zordabb időben is élvezhesse a Carina E ABSzolút biztonságát és ABSzolút meg­A ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ® TOYOTA bízhatóságát. Bízhat a jelben MÁRKAKERESKEDŐ: KAKUK JÓZSEF MAGYAR OSZTRÁK Kft. 3100 SALGÓTARJÁN. Tóstrand Tel/Fax: 06-32-430-646

Next

/
Thumbnails
Contents