Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-27 / 22. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1998. január 27., kedd Szerelméről, a labdarúgásról is lemondott a mundér kedvéért Civilben is mindig határőr Napjainkban már nem meglepő - inkább törvényszerű - hogy az élet fontos területein fiatal vezetőkkel lehet találkozni. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon, Kelemen Attila alezredes gazdasági igazgatóhelyettes az idén lesz harminckét éves. Megfontolt magatartása, egész mentalitása alapján azonban idősebbnek gondolnánk. Büszkén jegyzi meg, hogy a megyéből származik, nagylóci születésű. Azt is elmondja, hogyan lett belőle határőrtiszt. » - A középiskola után a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára kerültem, ahol határőr-parancsnoki szakon végeztem - emlékezik. - Ez nem volt véletlen, az egyik bátyám a nyugati határon őrsparancsnokként teljesített szolgálatot, s én sokat jártam hozzá látogatóba. Kelemen Attila, akit egyébként is vonzott a katonai pálya, itt kötelezte el magát a határőrséggel. Erős volt a mundér iránti szeretet, amely még a sport, a labdarúgás iránti nagy vonzódását is le tudta győzni.-Augusztusban lesz tizen-e gyedik éve, hogy tisztté avattak - mondja. - Főhadnagyként kerültem Balassagyarmatra, s lepődjön meg, élelmezési szolgálatvezető lettem. A fiatal határőrtiszt életében ez nagy fordulatot hozott, hiszen végül is nem úgy alakult az élete, ahogyan elképzelte. A határőrséghez került, de gazdasági vonalra, amit sohasem vett számításba terveinek készítésekor. A határőrélet eseményei, gyors változásai azonban segítettek feldolgozni önmagában a történteket és egyre inkább megbarátkozott ezzel a döntéssel. Nagy segítségére volt ebben Ferencsik Pál, az akkori gazdasági igazgatóhelyettes, aki atyai jóindulattal egyengette a fiatal, tehetséges tiszt pályafutását.- Furcsa egy kicsit a kettősség, hogy katona is vagyok, meg nem is - magyarázza. - Itt az igazgatóságon mindenkire Kelemen Attila ugyanazok a szabályok érvényesek. Mi gazdaságiak is ugyanolyan egyenruhásak vagyunk mint a többiek, nincs különbség a rendfokozatokban, s megilletnek minket az ezzel járó kötelezettségek és jogok is. Kelemen Attila a magyar határőrséggel együtt élte meg az utóbbi években a nagy változások éveit. Miközben az évek során átalakult maga az egész testület, a fiatal tiszt hivatali élete is változott. Időközben beiratkozott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, amit sikeresen elvégzett, de a tanulás felvett lendületével beiratkozott a közgazdaságtudományi egyetem speciális tagozatára is.- Őszintén szólva, nem könnyű az életem, mert itt megtanultam, hogy a munkát csak jól szabad elvégezni - mondja.- A jó munkához pedig manapság egyre többet kell tudni. Ezért vállaltam a tanulást. Szerencsére, s ha minden jól sikerül, májusban államvizsgázom- folytatja - s akkor végre a családnak is szentelhetek egy kicsit több időt. Kelemen Attilát, aki Ferencsik Pál igazgatóvá történő elő- lépésével gazdasági igazgató- helyettes lett, sokat kénytelen nélkülözni a család. A munka melletti tanulás ugyancsak leköti minden szabadidejét. A munkahelyi változásokkal járó feladatok annyira lefoglalták, hogy egy időben a tanulmányi szabadságát sem tudta kivenni. Annak meg az idejéről sem tud számot adni, mikor töltött el a családdal egy nyugodt hetet.- Enged már a korábbi szorítás - mondja, miközben lebonyolít két gyors telefonhívást. - A múlt esztendő már könnyebben telt el mint a korábbiak, s remélem, az idei még sikeresebb lesz. Azért dolgozom, hogy az igazgatóság zökkenő- mentesen álljon át a hivatásos állománnyal folyó munkára, hiszen április végével az utolsó sorállományú határőrünk is leszerel. A másik nagy feladat az igazgatóság működőképességének a megtartása, mert bizony a pénzünk nem lesz több ezután sem. A fiatal igazgatóhelyettes a sok gondja mellett is derűlátó. Olyannyira reméli a körülmé- uyek javulását, bízik munkatársaiban és saját magában, hogy visszalopódzott régi szerelméhez, a labdarúgáshoz. Elvállalta ugyanis a balassagyarmati labdarúgóklub elnöki tisztségét. Pádár András Esélyesek és esélytelenek a salgótarjáni kerületben Mondd, te kit választanál ? (Folytatás az 1. oldalról) le szavazatát, mindössze egy- hatoduk teszi függővé voksát a jelölt személyétől. Második pártként a szavazók 17 százaléka választaná a Szabad Demokraták Szövetségét, 13 százaléka a Fideszt, 8 százaléka a Magyar Szocialista Pártot, ám 26 százalékuk számára nincs olyan párt, amelyre az első körben megnevezetten kívül szívesen szavazna. A Független Kisgazdapártot a megkérdezettek 51 százaléka semmiképpen nem támogatná. A közvélemény-kutatás adatai szerint a salgótarjáni választókerületben megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy itt az MSZP kapja a legtöbb szavazatot 1998. májusában. Hét százalékuk adja meg ezt az esélyt a Munkáspártnak, a többi párt első helyét legfeljebb a választók 4 százaléka hiszi. A pártok alkalmasságára vonatkozó felmérés szerint a megkérdezettek az MSZP-ben bíznak leginkább. Ezt a pártot tartják a legalkalmasabbnak (21 és 31 százalék közötti arányban) a többi között arra, hogy egyenesbe hozza az ország gazdaságát, biztosítsa a közrendet és a törvényességet, enyhítsen a megélhetési gondokon, megnyerje Magyarország számára a vezető nagyhatalmak jóindulatát. Mindezt már csak 10-13 százalék közötti arányban vonatkoztatták a második helyen álló Fideszre. A Fidesz egyetlen kérdésben kapott 19 százalékot, eszerint arra tartják legalkalmasabbnak, hogy kedvező körülményeket teremtsen a kultúra és a művelődés számára (itt az MSZP 21 százalékot kapott). Kitért a közvélemény-kutatás a választási szövetségekre is. Az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje 33 százalékot szerezne, míg az FKgP, KDNP, MDF és Fidesz négyes közös jelöltje 22-őt. A megkérdezettek egyébként elismerik, hogy a kormány sokat tett az EU-csatlakozásért, javította hazánk viszonyát a szomszédos országokkal és több területen elősegítette a fejlődést, ám úgy vélik, a kabinet a kellőnél nagyobb mértékben emelte az adókat, viszont kisebb mértékben az alacsony nyugdíjakat, a munkanélküli-segélyt, a gyest és a minimálbért és többet tehetett volna a munkanélküliség csökkentéséért. Ezek után nézzük, mit mondanak a salgótarjáni körzet országgyűlési képviselőjéről, Boldvai Lászlóról. Legnagyobb százalékban azt tartják negatív tulajdonságának, hogy karrierista és nem törődik a kisemberek gondjaival. Hasonló arányban minősítették okosnak, határozottnak és szakmailag félkészültnek. Legkevesebben becsületességét kérdőjelezték meg és a legkisebb az a kör, amely tehetetlennek tartja őt. A salgótarjáni választókerület megkérdezettjei szerint az országgyűlési képviselőnek a munkanélküliségre, a fiatalok helyzetére és a közbiztonság javítására kell a legnagyobb figyelmet fordítania. Dudéllai Ildikó Aktív nyugdíjasok Busszal színházba Berkenye - Egyéves múltra tekinthet vissza a község nyugdíjasklubja, amelynek vezetője Gil József né. Tavaly sikeres farsangi bál, több kirándulás és budapesti színházlátogatás szerepelt programjukban. A buszköltséget és a jegy árát a résztvevők vállalták. Február 14-én farsangi bált tartanak a művelődési házban. A klub működéséhez a helyiséget az ön- kormányzat biztosítja. Alkalmanként a faluszövetkezet is rendelkezésükre bocsátja kisbuszát. Matematikaverseny az Arany-napokon Még nem késő jelentkezni Salgótarján - Az Arany János Általános és Szakiskola az Arany-napok rendezvény- sorozatában matematikai vetélkedőt hirdet Salgótarján város általános iskolái számára. A versenyre 3 fős csapatok nevezhetnek az 5. évfolyamból. Egy iskola 2 csapatot is nevezhet. A verseny helye és ideje: Arany János Általános és Szakiskola (Salgótarján, Budapesti út 66. 3104), március 26., 14 óra. Nevezési díj csapatonként 300 Ft, ami a vetélkedő helyszínén fizetendő. A nevezéseket a rendező iskolába február 13-áig kérik elküldeni Král Pétemé, a matematika-munkaközösség vezetője címére. Mikszáth-hét Pásztón: emlékezés, verseny és díjeső Születésnapi fény „Nekünk mindegyik Mik- száth-születésnap egyformán fontos, névadónk szellemével, bölcsességével, sok-sok történetével és kedves alakjával állandóan jelen van életünkben." Herczegné Varga Ilona, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatója a közelmúltban zárult rendezvénysorozatukról fogalmazott így. Bár a korábbiaknál csendesebb és meghittebb, de azért tartalmas és mozgalmas volt az idei emlékhét, amely az író születésnapján, ünnepséggel zárult. F ogadalom tétel Ekkor tartották az iskolai szépprózaverseny döntőjét, ahol Mikszáth mellett Illés Endre, Ady Endre, Fekete István, Déry Tibor, Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy és Tamási Áron novelláit adták elő a diákok, kiváló szövegtudással és. átéléssel, a közönség nagy örömére. A zsűri Hubay Péter 13.f osztályos tanulónak ítélte az első, a 12. f osztályos Rákóczi Péternek a második, és a 9.f osztályos Gyöngyösi Karolának a harmadik díjat. Veress Éva nyugalmazott tanárnő különdíját - „A szép magyar kiejtésért”- Németh Krisztina lO.f osztályos diák nyerte el. Külön is emlékezetes marad a postaforgalmi szakközépiskolások fogadalomtétele. Itt hangzott el, hogy emberileg és szakmailag a legtöbbet nyújtó, hivatásszerető postások kellenek. A szolgáltatások és a képzés színvonalának emeléséért építették fel Pásztón a tanpostát 62 millió forintért, fejlesztik az iskola idegen nyelvi oktatási és számítás- technikai felszereltségét. Ezért korszerűsítik az oktatást is szolgáló pásztói postahivatalt és terveznek még 55 millió forintos beruházást a városban. Expedíciós élmények A következő években érdemes folytatni a tantárgyi pályázatokra érkezett 154 pályamű mélyebb kidolgozását, ezek egyetemi, főiskolai diplomamunkák alapjai lehetnek. Szabó Noémi, az iskola egyik volt tanulója, legszebb tájképeivel, csendéleteivel, portréival érkezett a Mikszáth-hétre. Sok diákot vonzott a megfilmesített Mikszáth-művek vetítése, a földrajzi vetélkedő és az expedíciós élménybeszámoló, amelyet szintén egy volt diák, Scheili László tartott. „Soha rosszabbat!” Volt angol nyelvi szépkiejtési verseny, valamint a középiskolát követő életről, a választás felelősségéről, a hivatásszeretetről szóló beszélgetés is. A Mikszáth- kupa ezúttal sem maradt a házigazda együttesnél: a Stromfeld fiúcsapata egy ponttal legyőzte. Soha rosszabb Mik- száth-hetet” - fogalmazható meg tömören az érintettek véleménye. (mj) MDF-fórum az Antall-klubban az egyházpolitika és a kereszténypolitika kérdéseiről Nemzeti műkincs a Mátyás-templom is Semjén Zsolt országgyűlési képviselő - akit a Magyar Demokrata Fórum Nógrád 2-es számú országgyűlési választókerületében indít a májusi választáson - nemrégiben Salgótarjánban járt, s előadást tartott Az egyházak társadalmi helyzete Magyarországon címmel. A képviselő a kereszténység történetével kezdte mondanivalóját, majd az egyházpolitikáról és a keresztény politikáról fejtette ki gondolatait. Többek között elmondta, hogy a történelmi egyházak számára a törvényi szabadságot és az ehhez szükséges anyagi feltételeket biztosítani szükséges ahhoz, hogy saját feladatukat szabadon betölthessék. Diszkrimináció ? A kereszténypolitika viszont a keresztény demokrácia, keresztényszociális, keresztény konzervatív felfogás érvényesítése. Kifejtette, hogy amikor az állam és egyház elválasztásáról beszélnek, valójában nem az állam és az egyház elválasztását akarják, hanem az egyház és a társadalom elválasztását. Ez viszont ellentétes minden európai hagyománnyal, a józan ésszel. Az egyházak semmi fajta plusztámogatást nem kémek. Pusztán azt, hogy ha lakossági igény alapján az egyházi intézmény közfeladatot vállal át, egy iskolát, egy kórházat, egy szociális intézményt, akkor ugyanannak a közfel-adatnak az átvállalásáért ugyanazt a támogatást kapja meg, mint a hasonló állami vagy önkormányzati intézmény. Ha nem ez történik, akkor nem pusztán arról van szó, hogy egy egyházi és egy állami intézmény között tesznek különbséget, hanem arról van szó, hogy gyerek és gyerek, beteg és beteg, rászorult és rászorult, állampolgár és állampolgár között tesznek különbséget mégpedig vallási alapon. Ez pedig nyilvánvalóan diszkrimináció.- Ha a keresztény emberek egyházi iskolát, szociális intézményt stb. akarnak - mondják sokan - akkor tartsák fenn maguk. Ámde mi is adófizető polgárok vagyunk, mint bárki más. A mi adónkból is fordítanak az összes állami, önkormányzati intézményre. Ha a saját, közfeladatot átvállaló intézményeinket pluszban kell fenntartanunk, akkor ezzel kettős adófizetésre vagyunk kényszerítve - mondta Semjén Zsolt. Az egyházi támogatásba beleszámolják a műemlékek rekonstrukciójára fordított pénzt. - A Mátyás-templom, a debreceni református nagytemplom, az esztergomi bazilika fenntartása ugyan mitől hitbuzgalmi feladat?- tette fel a kérdést. Ezek ugyanolyan nemzeti műkincsek, mint a Parlament, meg a Halászbástya. Ezek fenntartása állami kötelezettség. Boszorkány egyház A szekták kérdésének fejtegetése során elmondta, hogy Magyarországon ma olyan szélsőséges szabályozás van, amilyen nincs még egy Európában. Magyarországon száz ember ösz- szeáll anélkül, hogy a bíróság megvizsgálhatná a bejegyzésüket. Anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy a közerkölcsöt, közszemérmet nem sért-e a tevékenységük. Ugyanis a boszorkány egyházat Magyarországon ma bejegyezték egyháznak. Ugyanolyan közjogi státussal mint a katolikus egyházat. Azért ez abszurd és botrányos. Törvényjavaslat Nincs még egy ország Európában, Franciaország kivételével, ahol annyi egyház működne mint Magyarországon. Ez nem lehet cél. Szeged környékén van egy nyilvánosház. Ennek a tulajdonosa nem akart adót fizetni, s ezért száz kuncsafttal belépőnyilatkozatot írtak alá és azt mondták, hogy ez nem egy örömház, hanem egy templom. Itt nem prostituáltak vannak, hanem papnők. Itt nem prostitúció folyik, hanem termékenységi liturgia. Ez Izisz egyháza. Holott az Izisz-kultusznak pont az volt a lényege, hogy férfiak nem léphettek be a szentélybe. Az MDF-frakcióval egyetértésben a képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, ami az európai gyakorlatnak megfelelően szabályozná ezt a helyzetet. Egyháznak csak az a szervezet nevezhesse magát, amelyik legalább tízezer tagot, vagy százéves honosságot tud produkálni. A javaslat a destruktív szekták működését megszüntetné. Mégpedig a társadalom, s elsősorban a kiskorúak védelme érdekében. Ezek azok a szekták, amelyek család- ellenes, társadalomellenes, kultúraellenes tevékenységet folytatnak. Vagy pedig olyanok, akik nyilvánvalóan adócsalási célzattal használják a bejegyzést. Végül Semjén Zsolt az egyházi személyek pártokban való részvételéről szólt. Alapvetően helyes dolognak mondta, hogy a papság ne avatkozzon a napi közvetlen pártpolitikába, ugyanakkor a pápai enciklikák kifejezetten biztatják a világi keresztényeket, hogy kötelességük részt venni valamilyen módon a politikai, társadalmi életben. Teljes emberkép- A szociálliberálisok, az egyházellenesek társasága próbálnak kiszorítani minket, hagyományos ellenfeleiket a politikai élet területéről, részint a szektásítással, részint azáltal, hogy kétségbe vonja azt, hogy az egyházaknak volna társadalmi tanításuk, politikai üzenetük, társadalmi küldetésük. Ezért történelmi lépés, a Magyar Püspöki Kar részéről, hogy az egyház nem hagyja magát visszanyomni a sekrestyébe. Igenis van politikai mondanivalója, társadalmi üzenete. A keresztény embernek, aki részt vesz a politikában van egy olyan alapvető küldetése, hogy a világot próbálja az evangélium eszméjének megfelelően átalakítani. Ezt nevezte a képviselő kereszténypolitikának. Minden politikai program, felfogás a mögötte álló emberképnek a függvénye. Akár bevallja, akár nem. Ha az emberkép, amiből kiindul, torz és egyoldalú, akkor logikai szükségszerűség, hogy az arra épülő társadalom is torz, egyoldalú és embertelen legyen. Ezért a keresztény gondolkodásnak a lényege az, hogy a teljes emberképből indul ki, nem pedig egy íróasztalnál kiagyalt fikcióból. P. A.