Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24-25 / 20. szám

10. oldal SporTTüköR 1998. január 24., szombat A lemondott elnök szerint teljesíthető a kitűzött cél Bércéi elmaradt a várakozástól A labdarúgó megyei I. osztályban szereplő Bércéi legénysége a tizedik helyen fejezte be az őszi évadot. Ez visszaesés az előző bajnoki évad hasonló időszakában elértekhez képest, hiszen ak­kor a hatodik helyen állt a csapat. Az őszi szereplésről Várszegi Györggyel beszélgettünk, aki ötéves elnöksége után, az utolsó mérkőzést követően lemondott, az egész vezetőséggel együtt. 10. Bércéi IS 4 5 6 14-20 17-Miért döntött a lemondás mellett?-Az egyéb elfoglaltságaim miatt már nem tudtam annyi energiával foglalkozni a csapat­tal, mint korábban.- Milyen céllal vágtak neki a bajnokságnak?- A csapat összetétele, játé­kosállománya nem változott az előző évadhoz képest. Ezért a tabella első felébe vártuk a csa­patunkat.- Miként értékeli az őszi idényt?- Igen hullámzó teljesít­ményt nyújtott a legénység. Több mérkőzésen jól játszottak a fiúk, de sokszor elmaradtak a gólok, s ez pontokba került. Pedig a találkozókon egyen­rangú patnerei voltunk legtöbb ellenfelünknek. Négyszer csak egy-egy góllal maradtunk alul.- Egyénileg kiket emelne ki?- Véleményem szerint Szalai Péter volt a csapat legjobbja. Jó teljesítményt nyújtott még 0 eztos Ta­más, Molnár Csaba és Csapó Antal. A többiek váltakozóan szerepeltek.-Kik sze­rezték a csa- Ocztos Tamás pat góljait? jól szerepelt - A meg­szerzett 14 gólunkon hét játékos osztozott. A házi gólkirály Molnár Cs. lett öt találattal. Őt követi Csapó 3, Kaposvári 2, míg Szalai, Sinkó, Deli és Szabó egy-egy gólt szer­zett.- Szólna az anyagiakról?- Az esetleges eredménye­sebb szereplésünket anyagi gondok nem befolyásolták. Az általános feltételek a megyei I. osztályban való szerepléshez biztosítottak voltak. Él kell mondanom, hogy az önkor­mányzat jelentős anyagi támo­gatást adott, miként a helyi vál­lalkozók döntő része is. Pén­zünk véleményem szerint több volt, mint a megyei csapatoknál általában.- Az eredmények mégsem úgy alakultak, ahogyan azt sze­rették volna.-A szakmai munkát én jó­nak tartom. Az edző, Dobrocsi Lajos, jól végezte a munkáját. De mint már említettem, több esetben nem volt szerencsénk.- Mikor lesz új vezetőség?- A helyi önkormányzat képviselő-testülete foglalkozik a sportegyesülettel kapcsolatos kérdéssel. Azonban még a mai napig sem állt össze a új veze­tőség. Bízunk benne, hogy az is meglesz rövidesen.-Megítélése szerint mi vár­ható tavasszal?-Egyelőre még nem kezdő­dött el a rendszeres munka, igaz, a játékosok már részt vesznek teremtornákon. Jelen­tős játékosváltozásra nem lehet számítani. Szerintem zavarta­lan felkészüléssel elérhető az ősszel kitűzött cél, vagyis benne lehet az együttes az első nyolcban. (balogh) Kostner remekül siklott a lejtőn Az olasz Isolde Kostner nyerte a női lesiklóversenyt Cortinában, az osztrák Renata Götschl és a francia Florence Masnada előtt. FEB-Reutes Pandúr lett az egykori rablóból Kezdetben csatár volt, ma pedig már megbízható védő a megyei másodosztály déli csoportjában szereplő Hasz­nos FC labdarügócsapatá- ban a harmincegyedik évé­ben járó Fösvény Zoltán. A közel húszéves pályafutásról beszélgettünk.- Hol kezdődött a foci pá­lyafutásod?- Pásztón, a serdülőben kezdtem 12 évesen. Telek László volt az edzőm. Később Hasznoson, az akkori járási bajnokságban rúgtam a labdát. Jobbszélső voltam. Sikerrel vívtuk meg a rájátszást, felju­tottunk a megyei másodosz­tályba. Tizennyolc évesen visszatértem Pásztóra, ahol az ifjúsági csapatban játszottam. Bevonultam katonai szolgá­latra, s másfél évig kénytelen voltam focimentes időszakot élni. Vártak volna vissza, de nem intézett semmit az'akkori Fösvény Zoltán fotó: k. l. vezetés, így Hasznoson, a me­gye kettőben fociztam tovább. Felkerültünk a megyei első osztályba. Utána másfél évig Taron, ugyancsak a megye egyben futballoztam. A kie­sést követően visszakerültem Hasznosra, de súlyfelesleg miatt csupán húsz perceket játszottam. Az akkori csapat nagyon megerősödött, mire néhány barátommal elmen­tünk a Csécsére, a megyei má­sodosztályba játszani. Bajno­kok és ezüstérmesek is vol­tunk. Két éve újjászervezték a hasznosi gárdát, s mi, veterá­nok tehetséges fiatalokkal karöltve újra nekivágtunk a küzdelmeknek.- Hasznoson már nem, mint rettegett csatár, hanem szi­gorú védőként keseríted az el­lenfelek életét.- Nem vagyok már fiatal, és a korral a gyorsaságom is megkopott, ügy gondoltam, hogy beállósként több hasz­nára lehetek a csapatnak. Nem beszélve arról, hogy ügyes, gólerős, fiatal támadóink van­nak. Nagyon bízom benne, hogy felkerülünk még a me­gyei első osztályba. (esla) Labdarúgó-palánták rúgták a labdát Salgótarjánban és Romhányban Nyert az Öblös és a Romhány A felnőttek mellett megyénk gyermek- és ifjúsági korú focis­tái is parkettra léptek az elmúlt hét végén. A megyeszékhelyen az Arany János Iskola torna­termében az 1987 után született focipalánták, míg a romhánvi sportcsarnok küzdőterén az 1980-as születésű és ettől fiata­labb korú tehetségek mérték össze a tudásukat. Faipari labdarúgó teremtorna A körmérkőzéses formában le­bonyolított nemzetközi tornán sok tehetséges fiatal bontogatta a szárnyait. Az utánpótlásneve­lésre egyre nagyobb hangsúlyt fektető házigazda „üveges egyesület” remélhetőleg ha­gyományt teremtő rendezvényt indított útjára. Eredmények: Öblös-Faipar SC - Szécsény 3-1, Mátratere­nye - Fülek 4-5, Mátraterenye - Öblös 2-6, Szécsény - Fülek 6-0, Szécsény - Mátraterenye 7-0, Öblös - Fülek 6-0. A végeredmény: 1. Öblös- Faipar SC 9, 2. Szécsény 6, 3. Fülek 3, 4. Mátraterenye 0 pont. Különdíjak. A torna legjobb kapusa: Bocsó Péter (Szé- xsény). A torna legjobb mezőnyjáté­kosa: Rácz László (Fülek). Gólkirály: Simon Attila (Öb­lös). A győztes Öblös Faipari SC játékosai: Czékmán József, Prajsnár Dávid kapusok, Ora- vecz István, Puporka Arnold, Oszvald Ferenc, Kis Simon Máté, Simon Attila, Tolnai Ta­más, Kerekes Dávid, Új Ádám, Nagy Tamás, Simon Adóm, Si­mon András mezőnyjátékosok. Edző: Répás Béla. A díjakat és okleveleket Si­mon Imre, a Salgó Öblös-Fa­ipar SC elnöke adta át. Garancia Biztosító Rákóczi Kupa ifjúsági teremtorna A rendkívül sportszerű keretek között lezajlott tornán a házi­gazda romhányiak nemcsak a nagyszerű rendezéssel, hanem csapatuk játékával is kiérdemelték a nézők elismerését. Ha a nyugat­nógrádiak tovább haladnak az utánpótlás-nevelésben megkez­dett úton, akkor rövid időn belül ismét régi fényében ragyoghat a romhányi labdarúgás. Eredmények: Romhány - Nézsa 8-2, Mátramindszent - Mátraszele 5-4, Romhány - Mátramindszent 8-1, Mátra­szele - Nézsa 7-6, Romhány - Mátraszele 4—3, Mátramind­szent - Nézsa 4—8. Végeredmény: 1. Romhányi SE 9 pont, 20-6-os gólkülömb- ség, 2. Mátraszele 3, 14—15, 3. Nézsa 3, 16-19, 4. Mátramind­szent 3, 10-20. Különdíjak. Legjobb gól­lövő: Túri Tamás (Romhány) és Deák Zoltán (Nézsa). Legjobb kapus: Handó Ta­más (Mátraszele). (sipkó) A jövő héten, kedden délután 5 órától játsszák a magyar-len­gyel férfi asztalitenisz Szuper Liga-mérkőzés visszavágóját a Jégszínházban. Az 5-8. helyért zajló első mérkőzést 4:0-ra a lengyelek nyerték, s most is jó­val esélyesebbek a mieinknél. Elkelne a bravúr Csapatunk a Bátorfi Zoltán, Gárdos Krisztián, Gárdos Ró­bert, Gerold Gábor alkotta ke­retből kerül ki. A másik ágon a belgák - akárcsak az első találkozón - a visszavágón is 4:2-re verték az olaszokat, így a kiesés elkerülé­séért február 21-én és 28-án va­lószínűleg magyar-olasz mér­kőzés lesz. Hacsak Asztalos István tarta­lékos együttese nem rukkol elő fantasztikus bravúrral... Téli olimpiák - 4. Garmisch-Partenkirchen: 1936. február 6-16. - Magyarország jégkorongcsapata a középdöntőig jutott Hitlernek csupán egyetlen mondatot engedélyeztek Takács Ferenc sporttörténész a Testnevelési Egyetem tan­székvezető professzora. A neves kutató ezúttal a téli olim­piák történetét tekintette át. írásának az kölcsönöz idősze­rűséget, hogy hamarosan, február 7-én Japánban, Nagano városában megkezdődik a 18. téli olimpia. Sorozatunkhoz csupán egyetlen megjegyzés: a sportszerető olvasó ne cso­dálkozzék, hogy az egyes világjátékokat arab számmal jelöl­jük. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint a ró­mai szám kizárólag a nyári olimpiáknak dukál. A németek soha nem látott szervezéssel és pénzzel fogtak hozzá a téli olimpia előkészüle­teihez. A nagy és a kis ugrósánc akkor a legszebbnek számított világszerte, és impozáns volt az újonnan épített stadion is. Kizárták a síoktatókat A fasiszta jellegű építészeti dí­szeket és a hivatalos plakát szövegét a NOB kifogásolta ugyan, de a békesség kedvéért elviselte. Azt viszont már nem tűrhette, hogy a német pártok a téli játékok kapcsán antiszemita intézkedéseket követeltek. Vé­gül elkészült minden létesít­mény és a vitás kérdések is megoldódtak. Henry de Baillet-Latour gróf, NOB elnöke személyesen hívta meg Hitler birodalmi kan­cellárt, hogy nyissa meg az olimpiát, de a biztonság kedvé­ért egy gépelt papírt csúsztatott az államfő kezébe, amelyen ez állt: „A 4. téli olimpiai játéko­kat megnyitottnak nyilvání­tom!" Ezt mondhatta csak el Hitler, a propagandabeszédről le kellett mondania. Huszon­nyolc ország sportolói enyhe hóesésben vonultak el előtte, köztük néhányan „német kö­szöntéssel” üdvözölték a Füh­ren. A zsúfoltságig megtelt sta­dionban elhangzó olimpiai es­küvel kezdetét vette a berlini olimpia „főpróbája”. Nagy izgalmat váltott ki rög­tön az első napon a NOB ama döntése, mellyel a versenyből kizárta a síoktatókat - az ama­tőrség megsértése miatt. Ezért az osztrák és svájci sízők leg­jobbjai el sem jöttek Gar- mischba, pedig itt írták ki elő­ször az alpesi versenyeket, amelyeket így a férfiaknál és a nőknél is a németek nyertek. Az északi összetettben Norvé­gia szerezte meg az első három helyet, és mivel a síugrást a norvég Birger Rund nyerte, a gyorskorcsolya négy számában szintén győztek, így az össze­tett pontversenyben visszahódí­tották az elsőséget. Az először kiírt 4x10 km-es sífutásban vi­szont a finnek diadalmaskodtak a norvégok előtt. Kikaptak a kanadaiak A gyorskorcsolyázók a Ries- sersee jegén mérték össze a tu­dásukat. A legeredményesebb a norvég Ivor Ballangrud volt, aki egymaga három aranyérmet nyert (ötszáz, ötezer és tízezer méteren), csak egyik honfitársa előzte meg az ezerötszázas tá­von. Háromszoros olimpiai bajnok lett Sonja Henie is, igaz, ő nem egy olimpián szerezte az aranyérmeit, ez volt a negyedik NAGANO 19 9 8 íí : CAST'S Á'tfi ,ms>p 7C:C4 ötkarikás versenye, pedig még mindig csak 23 éves. Most azonban már nehezebben győ­zött, a tizenötödik esztendejé­ben járó brit Cecilia Colledge a nyomába szegődött. De most még Sonja Henie pukedlizett a német diktátor előtt, aki kezet csókolt az ünnepelt sztárnak. Páros műkorcsolyázásban né­met-osztrák párharc alakult ki, melyből a német Maxi Herbert- Ernst Baier páros került ki győztesen. A magyarok közül Dr. Szollás László és Rotter Emília ismét bronzérmes lett, negyedik helyen végeztek a Szekrényessy-testvérek. A férfi gyorskorcsolyázásban a „sógo­rok” győztek: Karl Schäfer má­sodszor lett aranyérmes, Felix Kasper pedig harmadik. A mi Terták Elemérünk a nyolcadik helyen végzett, Pataky Dénes pedig a kilencediken. Jégkorongban nagy meglepe­tés született: Kanada elvesztette veretlenségét. A Lettországot ll:0-ra verő kanadaiak a kö­zépdöntőben 2:1-re kikaptak Nagy-Britanniától. (Kettő kivé­telével honosított kanadaiak játszottak az angoloknál.) Mi­vel ezt az eredményt vitték ma­gukkal a döntőbe is, így az an­goloké lett az aranyérem. Ma­gyarország csapata a középdön­tőig jutott, ami részsikernek számított ebben a nálunk még fiatal sportágban. A bobpálya sok gondot oko­zott a rendezőknek. A Riesser- see jegéből foltozták össze a kanyarokat, de az időjárás és a nehéz szánkók rendre megron­gálták a jégfalat, ezért gyakran kellett félbeszakítani a verse­nyeket. A németek nagy remé­nyeket fűztek ehhez a verseny­számhoz, de a hazai pálya sem hozott győzelmet - még he­lyezést sem. Kettesben az Égyesült Államok első csapata nyert, míg a négyes sikere a svájciaké lett. Tizenkét év szünet Garmisch-Partenkirchen után tizenkét évnyi szünet követke­zett. Elmaradt az 1940-re Sap- poróra tervezett, majd Gar- misch-Partenkirchenre áttelepí­tett olimpia és az 1944-es Cor­tina d’Ampezzó-nak megsza­vazott téli játékok. A háború erősebbnek bizo­nyult a hónál és a jégnél is. A hómezőkön katonák ezrei hátu­kon puskával síelhettek csak, miközben egymásra céloztak, de sajnos, nem a biatlon szabá­lyai szerint, hanem életre-ha- lálra. A megfagyott százezrek pedig nem kaptak olimpiai ér­met, még egy sírhant se maradt utánuk... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents