Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
1998. január 23., péntek Mozaik 7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata lapunkban Mengyi János: „A kor nem érdem, csak egy jelenség” Minden gyerek csiszolatlan gyémánt Tavaly első ízben hirdette meg a gyerekek körében a Bartók Béla Általános Iskola diákönkormányzata „Az év tanára” választását. A felső tagozatosok két pedagógusnak adományozták a címet, közülük az egyik Mengyi János biológiaföldrajz szakos tanár. Két éve nyugdíjasként tanítja a nebulókkal a természet szépségeit. Mengyi János 1934-ben született Mátraverebélyben, szerény, családszerető földműves szülők gyermekeként. Iskoláit Salgótarjánban, Hatvanban végezte, tanári diplomát Egerben szerzett. Csak háború ne legyen A háború borzalmait gyerekként élte meg, ma is őriz a biológiaszertárban egy felrobbant repeszdarabot - mementó, hogy soha többé ne legyen háború. 1961-ben került Nagybá- tonyba. Tanított általános iskolásokat, gimnazistákat, konzultációkat vezetett az egri tanárképző főiskola levelező- seinek.-Eredetileg nem tanárnak, hanem állatorvosnak készültem -mondja Mengyi János, amikor a pályaválasztásról kérdezem. - A háború alatt járványok pusztítottak az állatok között, szerettem volna segíteni rajtuk. Aztán másként alakultak a dolgok, tanár lettem. Nem bántam meg, több évtizedes oktatási munkával a hátam mögött nagyon sok kedves diákom volt, és még több sikerélményem általuk. A diákok jelentik nekem az életet. Egyik gyerek sem születik rossznak vagy, butának, nekünk kell felkelteni érdeklődését, kibontakoztatni tehetségét.- Soha nem érte csalódás?- Az ember akkor csalódik, ha illúziókat kerget, akár a munkával, akár az emberekkel kapcsolatosan. Minden gyerek olyan, mint a csiszolatlan gyémánt, ezért csak értő kézzel szabad hozzányúlni. A természet alkotta gyémánt is tönkremehet avatatlan kezekben, de a hozzáértő fantasztikus briliánst csiszolhat belőle. Ilyenek a gyerekek is: minden jelzésre, minden megnyilvánulásra oda kell figyelni, soha nem szabad azt mondani, hogy nincsen rá időnk. Érezniük kell, hogy ők a legfontosabbak, minden más csak utánuk következik.- Mi ösztönzi arra, hogy nyugdíjasként tanítson?- A gyerekek, a szülők bizalma, felém irányuló szerete- tük. Az utóbbi években gyakran voltam kórházban, az idei tanévet augusztusi műtétem miatt később is kezdtem. A tömeges diáklátogatás, az ajtómra ismeretlenül akasztott virág igazi terápiát jelentett számomra. Négy éve például 25 diák kért és kapott rendkívüli látogatást. A főorvos azt mondta akkor: tanár úr, maga meg fog gyógyulni, mert akit ennyire visszavárnak a diákjai, annak közöttük a helye.-Számított-e arra, hogy a gyerekek önt választják az év tanárának? Az év tanára- Nem is tudtam, hogy a diákok meghirdették ezt a választást. A karácsonyi ünnepség előtt csak az tűnt fel, hogy mindenki kérdezgette:- Ugye, teszik jönni az ünnepségre? Amikor Bodor Teréz tanárnő neve után meghallottam a sajátomat, én voltam a legjobban meglepve. A tapsból úgy éreztem, hogy a diákönkormányzat sok-sok gyerek véleményét tolmácsolta: ezen a módon jeleztek vissza, hogy méltányolják az igyekezetemet. Jólesett az elismerés, annál is inkább, mivel tudom: sok kolléga van még a testületben, akik szintén méltóak erre a címre.- Ilyen hosszú tanári pályafutás után azt hihetné az ember, hogy már nincs türelme a gyerekekhez.- Ennyi hosszú év alatt természetesen elhasználódik az ember, de mindig azt szoktam mondani: a kor nem érdem, csak egy jelenség. Emberi tulajdonság, hogy idővel fogytán a türelem, ezért úgy kell gazdálkodni vele, ennek semmiképpen se a gyerekek lássák a kárát. Ilyenkor inkább „befelé” morgok, magamban. Ami viszont teljesen kihoz a béketűrésemből, az a szándékos rongálás, ami manapság egyre inkább elharapódzik. Agresszív gyerekek A mai gyerekek mások, mint a régiek voltak. Régen „Samura”, a csontvázra esetleg kabátot adtak, vagy cigarettát tettek a szájába, ma pedig? Nézze meg, eltörik a csontokat, az egyik kézfej például már hiányos, elvitték a kézcsontokat. Vagy amikor a térképbe ollóval egyszerűen be- lenyímak, kilyukasztják, és még lehetne sorolni. Sok energiát emészt fel az agresz- szió kezelése, szerencse, hogy nem osztályokat, hanem csak néhány gyereket érint.- Hogyan fogalmazná meg hitvallását?- Az én eszményképem Szent-Györgyi Albert profesz- szor. Sajnos, nem tanított engem, de több .előadását hallottam Szegeden. Tőle származik a mondás, hogy „Az élet a világot teremtő erők késői mellékterméke. Az élet eltörölhető anélkül, hogy a világ- egyetemben bármi zavar keletkezne. Az emberi élet nem pusztítással, hanem alkotással tehető tartóssá. Élvezetessé az egészség, boldogság, szépség és a tudás teheti.” Ez a gondolat vezérelt engem egész életemben, munkámban, mindig reményt és nyugodtan mondhatom, hogy hitet adott nekem. Hegedűs Erzsébet Kérdéses, hogy hozzájuthat nyugdíjához a balassagyarmati vállalkozó Járandóság jogásztelefonnal Hónapok óta tízezer forintnyi nyugdíjelőlegből él a gyarmati Kiss Sándor, aki sokáig hiába kilincselt a hivatalok ajtaján járandóságának ügyében. Jogászi segítséggel úgy tűnt kálváriájának végére érhet. A napokban azonban újabb levelet kapott.- Rokkantnyugdíjas vagyok, néhány évvel ezelőtt még fuvarozó vállalkozóként tartottak nyilván. Az ipart visz- szaadtam, de több papírom is eltűnt a válásom után. Az utóbbi hónapokban arra hivatkoztak az egészségbiztosítási pénztárnál, valamint a helyi polgármesteri hivatalban, hogy bizonyos igazolások híján nem tudják a nyugdíjam megállapítani.-Égész pontosan arról van szó, hogy én még mindig vállalkozó lennék. De hát, hogy lehet ez, hisz' nekem már teherautóm sincs? Hogy lennék én akkor fuvarozó- mondta csodálkozva, felháborodva, de leginkább elkeseredetten Kiss Sándor.-A hivatali nyilvántartások szerint még az egészségbiztosítási pénztárnak is tartozik, amit határozottan cáfol a vállalkozó. Ő ugyanis - mint mondja Újabb és újabb igazolásokat kértek tőle 1993 december elején visszaadta vállalkozói igazolványát, lerendezte minden kötelezettségét, noha 1994. szeptember 8-áig egyetlen fillér jövedelme sem volt. Ekkor vette őt alkalmazásba a Városüzemeltetési Kft. mint gépkocsivezetőt. Tavaly februárig dolgozott itt, majd betegállományba került, s rokkantnyugdíjazták. Másfél éve még az egészségbiztosítási pénztár a négy évvel korábbi adóbevallását kereste (?). A KISOSZ helyi irodájában - ahol könyvelését végezték - mindent precízen elvégeztek. A hivatal újabb igazolásokat kért a vállalkozásáról, noha azt már rég elfelejtette, s eladta teherautóját. Igazolások a nyugdíjának megállapításához szükségeltettek. A papírok egy része viszont 1993 decemberében, mikor válása folytán el kellett költöznie, eltűnt. Hivatkozott azokra, keressék másolatait a hivatalban, ahol kiadták azokat, semmi sem segített. Nádor utcai lakásán már a rezsi minimumát sem fedezi a nyugdíjelőlege, s akkor telt be a pohár, mikor már azt sem hozta a postás. Ügyvédhez fordult, aki egy körtelefon után megnyugtathatta, előkerült az igazolás az APEH-tőI is, jó helyen volt egy gyarmati irodán. Kiss Sándor azonban még nem juthat hozzá a nyugdíjához mert az EP kamatosán 37 ezer forintnyi állítólagos tartozást követel tőle ismét. Az ellentmondó iratok láttán, jó lenne, ha egy lelkiismeretes hivatalnok emberi segítőkészségét bebizonyítaná. T. L. Egy cimbalmos életútja Nem unatkozott nyugdíjaztatásáig Budai Antal, hiszen azt tehette, amit szeretett. A cimbalmos ma már csak a régi kedves hangszerét siratja szépen berendezett salgótarjáni lakásában.- Amikor másodikos kisdiák voltam, apám vett nekem egy jó minőségű cimbalmot, akkor Nagybárkányban laktunk. Majd beköltöztünk Salgótarjánba, a Pécskő utcába. A többi osztályt már én is ott jártam ki, a Pécskő utcai „faiskolában” - emlékszik Budai Antal.- Amikor a hangszer máimé gvolt, hogyan fogott hozzá a muzsikáláshoz?-Tarjánban volt nagybőgős az édesapám Hangonyi Rudi zenekarában. Itt játszott egy nagyon jól képzett cimbalmos, Danyi Lajos, aki bevezetett engem a cimbalmos fortélyokba. A kottaismeretre pedig a bányai szimfonikusok karmestere, Vi- lezsál Ricsi bácsi tanított meg. Ez már 1927 körül volt. Apám akkoriban a Jóvári-féle vendéglőben játszott, én is gyakran megfordultam ott. Misére meg a főplébánia templomába jártam, az iskolaigazgatóm, Lóser László volt a kántor.- Mikor jött el az első komolyabb „fellépés” ideje, amikor önállóan játszott zenekarban?-Tizenhárom éves voltam, 1932-ben kerültem Teleki István zenekarába. A mai Kulacs helyén állt az akkori Bartos La- jos-féle vendéglő, a „SzajnaMár csak emlékeiből él parton”. Majd a Nemzetiben, Szabó Kálmán - ismertebb nevén Gajdi - cimbalmosa lettem. Ekkor egy estére ötven fillért kaptam, nagy pénz volt az egy magamfajta gyereknek! Majd egykori oktatóm, Danyi Lajos helyére a Pannóniába mehettem Hangonyi Rudihoz muzsikálni. Tizenöt esztendősen már esténként egy pengő fizetést kaptam. Aztán 1940-től ismét a Nemzetiben, Gajdinál muzsikáltam. A háborús időkben Lengyelországot, Németországot beutaztam, igaz, nem önszántamból. 1947-ben jöttem haza, vissza a Nemzetibe, ismét Gajdihoz. Már esténként 5 forintért!- Mikor váltott át a Salgóra és a Karancs Szállóra?- 1960-tól Botos Bandi zenekarával játszottam a Salgó- ban, közel egy évtizedig, majd utána 1968-tól 1991-ig a Karancs étterme következett. Itt az utolsó esztendőkben már nyugdíjasként zenéltem Gabora Karcsiékkal, egészen addig, amíg szükség volt a cigányzenére. Ma már az a tapasztalatom, hogy egyre kevesebb az igény erre a műfajra. A fiam, Jancsi, a salgótarjáni zeneiskolában tanult klarinétot, játszott a budapesti „Rajkóban”, meg a Berki zenekarban is. Neki is az a véleménye - bár fővárosi szinten még igénylik a cigányzenét - hogy egyre csökken iránta az érdeklődés. Bejött a gépzene, meg a kiskocsmák is megszűntek, alig akad olyan igazi „mulatós hely” az országban. Én már szép csendben, csak az emlékeimből éldegélek, jövőre töltöm - november 25- én - a nyolcadik ikszet, ha a jó Isten engedi. Deák Ferenc Iskolaigazgató nyugdíjban Aktív iskolaigazgatóként ismertem meg dr. Kun Andrást, pár éve még Zagyvapálfalván, az Arany Jánosról elnevezett iskolát vezette. Azóta mind gyakrabban Salgótarján belvárosában tűnik fel, rendszerint kutyáját sétáltatja. Érdemes volt néhány kérdés ürügyén szót váltanunk, mert érdekes dolgokat mesélt, nyugdíjas napjai aktív dolgokkal telnek.- Harmadik esztendeje vagyok nyugdíjas, ez szükségszerűen új életformát jelent. Azelőtt több pénz jutott a könyvek vásárlására, most már időm is van az olvasgatásukra. Ez nem azt jelenti, hogy bezárkóztam a falak közé és csak olvasok, ma is a város- központban működő lakás- szövetkezetbe megyek megbeszélésre, ahol aktív munkát végzek. Ugyancsak számítanak rám a Bereczki Mátéról elnevezett kertbarátkörben, ahol vezetőségi tag vagyok. Kezdeményezésemre létrejött Salgótarjánban szűkebb hazám, Mátranovák ide származott lakosaiból egy baráti társaság. Most ünnepeljük azt, hogy Novákon egy évszázada kezdődött a bányászkodás, ez sokaknak adott megélhetési lehetőséget a száz év alatt.- A kertbarátkörben szerzett tapasztalatokat hol és miként kamatoztatja?- Sok évi spórolással és családi összefogással sikerült egy hétvégi házat építenünk a Balatonnál. Csodálatos onnan a Dr. Kun András keszthelyi medence panorámája, különösen napfelkeltekor. Szinte megelevenednek ilyenkor előttem Egry József képei. A tavaszi, nyári időszakot itt töltöm feleségemmel, és büszkén mondhatom, különös növényeket termelünk. Többek között szelídgesztenyét, földimogyorót, fügét, de a gyógynövények és a mandula sem maradhat ki a felsorolásból, ez a mediterrán klíma valamennyinek nagyon kedvez. Feleségem pedig a sziklakertben és a ház körül közel kétszáz fajta virágot mondhat magáénak. Fűszerféléket is termelünk.- Volt munkahelyével tartja a kapcsolatot?- Természetesen, az „Arany iskola” minden rendezvényére meghívnak és én örömmel teszek eleget a meghívásnak, örülök az iskola és a pedagó- gustársak sikereinek, volt tanítványaink boldogulásának.- Az elmondottak alapján boldog, nyugodt életet él. Vannak további tervei is?- Célok, tervek nélkül nem tudom elképzelni még a nyugdíjas napokat sem. Szülőföldem, Mátranovák helytörténetén dolgozom jelenleg, ez érdekes és izgalmas feladat. Őseink, elődeink iránti tiszte/ letem is erre késztet. (deák) Három kereszt alatt A ruszin nemzet kialakulását és történetét dolgozza fel Bot- lik József Három kereszt alatt című egyház- és társadalom- történeti monográfiája, amelyet Hoppál Mihály néprajz- kutató mutatott be a Litea könyvesboltban. A történész, teológus szerző elmondta: a könyv az 1646-ban létrejött kárpátaljai görög katolikus egyház és a ruszin nép évszázadok óta összefonódott sorsát mutatja be. Kárpátaljára több száz példányt juttatnak el térítésmentesen magyar iskoláknak és könyvtáraknak hazai alapítványok segítségével. Gyakrabban láthatják gyermekeiket, unokáikat Megérdemlik az idősek Ismeretségi körömben nagy megelégedéssel fogadták a hatvanöt éven felülieknek kedvező ingyenes utazási lehetőséget. Vannak köztük olyanok is, akiknek ezáltal megadatik, hogy gyakrabban láthassák a távolabbi településeken élő - a spórolás miatt szintén keveset utazgató - gyermekeiket, unokáikat, s ez nagy öröm a szülőknek. Mi, idősek tudjuk, hogy ez a kedvezmény mások áldozat- vállalásával valósul meg. Éppen ezért azoknak a fiatalabbaknak, akik ezt a kedvezményt esetleg elégedetlenül fogadják, csupán annyit jegyeznék meg: a mostani kispénzű hatvan-hetven évesek tettek annyit ezért az országért, hogy a kormányok költségmentesítéssel is kifejezzék irántuk való megbecsülésüket, tiszteletüket. Takács Lajosné
