Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1 „Takarékon” a művelődési ház Legelégedetlenebbek a magyar nők Tavaly augusztus óta nincs vezetője a művelődési háznak Ki gondolná: az íróasztalon túl is van élet, s az urak kü­Palotáson. A népművelő Gergely házaspár távozásával lönórára szorulnak romantikából. Egy német felmérés üresebbek lettek a hétköznapok ... 2. oldal szerint a magyar nők a legelégedetlenebbek. 4. oldal Beindult a játékoskeríngő Vajon hol tartanak a megyei focicsapatok a tavaszi felké­szülésben? Körképünk erre is keresi a választ, s arra is, hogy mi újság a „játékostőzsdén”. 9. oldal NOGRAD HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1998. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ARA: 34 FORINT Megmaradt a támogatás - Kevés a fejlesztés Nógrádban Tovább nyílt az agrárolló A tavaly megmaradt 6,3 mil­liárd forintnyi mezőgazdasági támogatás egy része a ked­vező normatív gyakorlat fel- használásából, másrészt a kamattámogatás maradvá­nyából tevődik össze. Ez utóbbinak több oka van, - mondta többi között, az elmúlt évvel kapcsolatban Rednágel Jenő, az FM helyettes államtit­kára szerdán, Salgótarjánban, az FM Nógrád Megyei Föld­művelésügyi Hivatala és a Nógrád Megyei Agrárkamara közös rendezésében, a Megye­háza nagytermében megtartott agrárfórumon. A megjelenteket dr. Halaj Ignác, az Agrárka­mara ügyvezető alelnöke kö­szöntötte, aki megnyitójában a többi között szóvá tette, hogy Nógrádban az egy lakosra jutó fejlesztési összeg meghaladja a háromezer forintot, Tolnában (Folytatás a 3. oldalon) Sokan csak gyalog jutottak ki Salgóbányára Fél óra egy dühös emberrel Hétfőn váratlanul zúdult a nyakunkba a hóesés, ami különösen a Salgóbányára kivezető hegyi kaptatón okozott gondot a közleke­désben. A még kedden is ezt a problémát jelző telefono­kon kívül egy dühös férfi személyesen is felkereste szerkesztőségünket, hogy kifejtse véleményét a salgó- bányaiak hátrányos helyze­tével kapcsolatban. K. S. (teljes név a szerkesz­tőségben) fél órán keresztül ecsetelte munkatársunknak a kis hegyi település problé­máit, melyek közül különösen a megközelíthetőség nehéz­ségeit hangsúlyozta.-Úgy tudom, hogy azért nem takarítják gyakrabban mifelénk a havas utat, mert alacsonyabb rendű szakasz­nak van minősítve - mondotta emberünk. - Pedig az órán­kénti buszfordulás ennek pon­tosan ellentmond. Már ha jön a busz, mert hétfőn többen is gyalogosan közlekedtek Sal­góbányára. Volt olyan anya, (Folytatás a 3. oldalon) Sokmilliós újdonság másfél ezer lakosnak Rendelő a Szerpentinen Az eredeti állapotokhoz ké­pest mostanra hárommal bő­vült Salgótarján felnőtt házi­orvosi körzeteinek száma. A Szerpentin út 19. szám alatt tegnap ünnepélyesen át­adott rendelővel a fejlesztés újabb lépése valósult meg. Ez a gyógyító munka színvonalának emeléséhez nyújt esélyt, hiszen az új létesítmény működésével csökken az egy orvosi körzetre jutó ellátandók száma. Puszta Béla polgármester beszédében elmondta azt is: a tizenkétmil- liós költség, egy részét - négy­milliót - pályázaton nyerte a város. A 22-es számú körzet 1480 lakosa február 2-ától már itt keresheti fel orvosát, dr. Fa­ragó Máriát. Sőt, átmeneti ideig a 3. számú körzet betegeit is ebben az épületben fogadja dr. Ottmár Piroska, mivel a Damjanich úti rendelőt felújít­ják. Van az épületnek egy olyan része, melynek ma még nincs funkciója, a későbbekben fog­orvosi rendelőnek, mini gyógy­szertárnak adhat helyet. így ki­sebb egészségügyi centrummá fejlődhet a létesítmény. Idén a rendelők megkezdett felújítási, korszerűsítési programjában várhatóan egy-két körzet fej­lesztésére lesz lehetőség. A katasztrófák nem ismernek országhatárokat Ha közös a veszély, legyen közös a felkészülés is A Nógrád és a Pest Megyei Védelmi Bizottság A szlovák­magyar Ipoly-régió biztonsága címmel tegnap konfe­renciát rendezett az érintett települések polgármesterei­nek részvételével Drégelypalánkon. A tanácskozáson részt vett dr. Kóródy Mária, az Országgyűlés alelnöke, az országos védelmi irodák vezetői, valamint a megye rendvédelmi és érdekelt szakmai szervezeteinek vezetői. A katasztrófák nem ismernek ország- és megyehatárokat, ezért nagyon fontos az, hogy a szomszédos térségekkel együttműködést alakítsunk ki. Ha a térséget nézzük, akkor az Ipollyal, a 2-es főútvonallal, mint veszélyforrásokkal szá­molnunk kell, illetve fel kell készülnünk a Mohi atomerő­műre, mint veszélyforrás meg­jelenésére. A mi feladatunk az, hogy a lakosság biztonságát a lehető legnagyobb körültekin­téssel szervezzük meg és koor­dináljuk - mondta Smitnya Sándor a megyei közgyűlés és a védelmi bizottság elnöke a kon­ferencia sajtótájékoztatóján. Elhangzott, hogy fontos a veszélyek megismerése, felde­rítése, az illetékesek és a lakos­ság tájékoztatása, a védelem végrehajtása. Ezért együtt kell működniünk a rendvédelmi szerveknek, önkormányzatok­nak és a lakosságnak. Az eddigi megyei tevékeny­séget értékelve a védelmi bi­zottság elnöke elmondta, hogy minden településen rendszere­sen ellenőrzik a vé­delmi tervek tartalmát és szükséges aktualizá­lását. A katasztrófák felderítése érdekében a megyében három he­lyen működik erre al­kalmas rendszer, a la­kosság tájékoztatása érdekében pedig elindí­tottunk egy átfogó programot, amelyben a legkorszerűbb Hör- man-Rema tájékoztató­riasztó rendszert épít­jük ki a településeken országos anyagi és szakmai se­gítséggel, a települési önkor­mányzatok hozzájárulásával. A védelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az Ipoly- régióval szemben, az országha­táron túl a Szlovák Köztársaság területének hasonló veszélyfor­rásokkal kell szembenéznie. Ezért a tanácskozáson megfo­galmazódott, hogy a résztvevők szeretnék, hogy az együttmű­ködés ezzel a térséggel megál­lapodás szintjén kialakulna. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a je­jDr. Kóródy Mária és Smitnya Sándor a konferencián FOTÓ: -RT­Részt vettek a tanácskozáson az önkormányzati vezetők is lenlegi szerződések szintjén gondolkodnak, amelyek révén igen jók a két ország rendvé­delmi szerveinek kapcsolata, hanem egy átfogó megállapo­dást szeretnének aláírni, hogy ezáltal lerövidítve a riasztási és a cselekvési időket, katasztró­fák esetén jelentősen tudnánk csökkenteni a katasztrófák ha­tását, növelve ezzel a biztonsá­got. Ez mindkét fél érdeke. Előbbieket az elhangzott vé­lemények is megerősítettek, ezért Pest megyével együtt a nógrádiak kezdeményezik, hogy az elképzeléseket a szlo­vák féllel vitassák meg, s mie­lőbb írják alá a megállapodást. Dr. Kóródy Mária, a konfe­rencia díszvendége többek kö­zött elmondta, hogy egyetért a konferencia célkitűzésével s ennek a politikai támogatását fel kell vállalni, mivel ebben a speciális régiónak a működésé­ben ezeknek a kérdéseknek a napirendre tűzésével a szlovák­magyar regionális együttműkö­dés megalapozását szolgálja ez a megbeszélés. Egy ilyen, a ve­szélyhelyzetekre épülő együtt­működés példaértékű lehet a más problémákkal megterhelt szlovák-magyar viszonyban. Utalt rá, hogy noha van formá­lis megállapodás a szlovák fél­lel azonban hivatalosan ez nem működik, noha az emberek kö­zötti együttműködés igen jól működik, mert a közvetlen kapcsolatokban az emberek ér­zékelik ennek a fontosságát. A konkrét megállapodások meg­születéséhez és az együttes cse­lekvéshez azonban a szlovák oldalon szükséges a politikai engedélyek megszerzése is. A konferencia azt is megmu­tatta, hogy a katasztrófaelhárí­tási védelmi rendszerekről - or­szághatáron belül és túl - egy tapintatos, bizalomra épülő és információs rendszert kell beve­zetni. Meg kell valósítani egy higgadt, korrekt, hozzáértő tájé­koztatást. Meg kell szervezni a felkészülést és meg kell keresni azokat az együttműködési for­mákat, amelyek formalitásoktól mentesen tudják az azonnali in­tézkedéseket követelő beavat­kozásokat elvégezni. Mindazok­ról a veszélyekről, amelyek fennállnak és indokolttá teszik, hogy a lakosság felkészüljön ezekre, szükséges az oktatás tar­talmi megújítása is. P. A. Salgótarjánban már tavaszodik - Viszonozza a tavalyi látogatást a Józsefváros Évszakváltás a műsornaptárban Ha megenyhül az idő, akkor itt a dixie! fotó: archIv Bár odakint még csak látszat­tavasz van, az is csak néha, s a télnek koránt sincs vége, a nógrádi megyeszékhelyen már tavaszodik. Pelléné Czene Csillával, az önkor­mányzat humánpolitikai iro­dájának vezetőjével az idei tarjáni tavaszi kulturális programokról váltottunk szót.- Hétfőn tartottuk az előzetes költségvetési egyeztetést a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont ebben érintett munkatársa­ival, s természetesen szó esett a hagyományos Tarjáni Tavasz rendezvénysorozatról is - mondja az irodavezető.- Megtörtént hát az évszak- váltás a programnaptárban?- A művelődési intézetben jelenleg is tartalmas, igényes munka folyik, s a már papíron fekvő, tavaszt idéző terveink­nek nyújtanak majd „kezet” a téli programok.-Mikor kezdődik Salgótar­jánban a program-tavasz?- Április 22-én a már „siker­díjas” Palócország-kiállítással nyitjuk a tavaszi programok so­rát, s az április 26-i vásárzárás egyben a Tarjáni Tavasz nyitá­sát is jelenti. A közkedvelt „T.T.” április 30-ig tart, s utána jön a hab a tortára: a dixieland­fesztivál, május 1-3 között.-Részleteket hallhatunk-e a programokról?- Tavaly Palócnapok elne­vezéssel Budapest-Józsefvá- rosban mutatkozott be Salgótar­ján, s most, a Tarjáni Tavaszon (Folytatás a 3. oldalon) Hamis repülőjegyeket gyártott, külföldi munkát ígért A hiszékenység vámszedője Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon. Amint kiderült, tavaly Nóg­rádban egyedül a városban és térségében csökkent az elkövetett és az ismertté vált bűncselekmények száma. Tavaly a megyei rendőr-fő­kapitányság gazdaságvédelmi osztálya kezdte meg talán az év legérdekesebb nyomozását: megállapították, hogy egy szu- hai illetőségű személy külön­böző munkalehetőségeket kínált bizonyos összegű pénz befize­tése ellenében. Ifj. V. Tibor 28 éves szuhai lakos azzal gyanú­sítható, hogy az emberek hiszé­kenységét és a nagy munkanél­küliséget kihasználva 1996-tól az egész ország területén szóró­lapok, újsághirdetések és az in­ternet útján külföldi munkalehe­tőséget ajánlott. Október 14-én házkutatást tartottak a lakásán, melynek során iratokat, feljegy­zéseket és számítógépeket is le­foglaltak a nyomozók. A rend­őrök 700 személlyel vették fel a kapcsolatot ez ügyben. Eddig 300 kihallgatási jegyzőkönyv készült el, ezek alapján a káro­sultak száma 169, ők 500-tól 50 ezerig összesen 1 millió 600 ezer forintot fizettek ki a gyanú­sítottnak. Előbbiek alapján ja­nuár 19-én vették őrizetbe ifj. V. Tibort, január 20-án pedig elő­zetes letartóztatásba helyezték. Találtak nála saját készítésű re­pülőjegyeket és egy nem létező alapítvány bélyegzőjét is, amit visszaélésekre használt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents