Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. január 21., szerda Dejtáron is az Európai Unió követelményeinek kell megfelelni Tavaly jó irányba haladtak Gyimesi János, a dejtári konzervüzem ügyvezető igazgatója és Norbert Feurstein, az osztrák cég ad­minisztrációs vezetője Véletlenül sikerült találkozni a Dejtár Konzerv- Zöldség és Gyümölcsfeldolgozó Kft. többségi tulajdoni hányaddal rendelkező osztrák cég admi­nisztrációs vezetőjével, Nor­bert Feurstein úrral. Vállalta, hogy bemutatja a céget s vá­laszol a dejtári kft.-vei kap­csolatos kérdéseinkre.- Milyen helyet foglal el a vi­lágpiacon a Pinto A. Mutschler Import-Export GmbH ?- Az ausztriai Bregenzben alapította meg nemzetközi ke­reskedelmi cégét Anton Mutschler. Fő tevékenysége a friss és kisméretű uborkával való kereskedés. 1997-ben 12 ezer tonnát adtunk el egész Eu­rópában. Ennek nagy részét Magyarországról - Csornáról és környékéről - szereztük be. Vásároltunk még nyersanyagot Romániából,' Lengyelország­ból, Németországból is. Ezeket a német, svájci, olasz, belga, spanyol és skandináv országok konzervgyáraiba szállítottuk. A Pinto Food 100, a dejtári konzervgyár pedig 92,7 száza­lék osztrák tulajdonban van. A dejtári konzervtermékeket ré­gebb óta szállítjuk Új-Zé- landba, Ausztráliába pedig ’94- től. Legnagyobb vevőnk az idén Oroszország. A jó minő­ségű dejtári termékekkel to­vább kívánjuk növelni piaci pozícióinkat Lengyelországban és Magyarországon.- Miként minősíti a dejtáriak tevékenységét? Milyen a szere­pük a cég egész tevékenységé­ben!- 1996-hoz képest megdup­lázták termelésüket. Tevékeny­ségük konkrét elemzését most folytatjuk. A múlt év októberé­ben különböző módon növeltük a dejtári termékek versenyké­pességét. Új címkékkel láttuk el és egyéb más módon tettük vonzóbbá. Egy—két hónap szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni: a tett intézkedése­ink miként növelték a termékek eladhatóságát, versenyképessé­gét.- A legnagyobb gondot a magyar bankok jelentik. Nem készek arra, hogy együttmű­ködjenek velünk, ezért minden finanszírozást Ausztriából kell megoldanunk. Nem tudtak olyan feltételeket biztosítani, amelyek számunkra a folyama­tos termeléshez feltétlenül szükségesek. Valószínű azért, mert óvatosak a külföldi tulaj­donban lévő cégekkel.- Mit várnak az idén a dejtá- riaktól?- A tavalyi eredmények bir­tokában alakítjuk ki a terveket. Az biztos, hogy a minőséget kell javítani, hogy megfeleljünk az Európai Unióhoz való csat­lakozás követelményeinek. Az elmúlt évben jó irányban halad­tunk. Venesz Károly Szállításra csomagolt kész­termékek FOTÓ: GYURIÁN Döntési helyzet előtt állnak a tanulók Pályaorientáció az iskolákban A Nógrád Megyei Pedagó­giai Intézet munkatársainak szervezésében a megye kö­zépiskoláinak pályaválasz­tási felelős tanárai a közel­múltban szakmai konzultá­ciót tartottak. A Nógrád Megyei Munka­ügyi Központ Humán Szak- szolgálatának vezetője, Se- resné Győri Ibolya tájékoztatta a résztvevőket a felsőfokú in­tézményekbe fel nem vett ta­nulók lehetőségeiről majd „Pályaorientáció a középisko­lában” címmel Pál István a Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese tartott vita­indítót. Végül e sorok írója - mint megyei pályaválasztási szaktanácsadó - vezetésével - a jövőre vonatkozó terveket vitatták meg a nevelők. A pályaorientáció, mint műveltségi terület létjogosult­ságot nyer az általános és szakképző intézményekben a Nemzeti Alaptanterv beveze­tésével. Olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igénye­inek figyelembevételével se­gítheti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyúj­tás révén. A pályaorientációnak, mint a későbbi szakmaválasztást megkönnyítő tényezőnek a vállalása az iskola presztízsét növelő tevékenység. A meg­változott gazdasági és társa­dalmi körülmények a pedagó­giai tevékenységekben is vál­tozást igényelnek. Átalakuló­ban van a magyar iskolarend­szer szerkezete, sokszínűbbé vált a hatosztályos, nyolcosz­tályos gimnáziumok megjele­nésével, valamint a szakmai képzés megváltozásával. Megszűnik az 1998/99-es tanévtől a hároméves szak­munkásképzés, ezután a 9-10. osztály alapműveltségi vizs­gára készít fel és a 11-12. év­ben tanulják a fiatalok a szakmát. Ami azt jelenti, hogy a nyolcadikos tanulóink feb­ruárban, akik szakmát adó kö­zépiskolákba jelentkeznek, csak iskolát és szakmacsopor­tot (fémipari, faipari) nem pá­lyát választanak. A pályavá­lasztás ezután nem lesz egyenlő az iskolaválasztással. Egyre több lesz azoknak a szakmáknak a száma, amelyek érettségire épülnek, például autószerelő. így megnő a gim­náziumok jelentősége is, mert nemcsak azoknak a tanulók­nak érdemes gimnazistának lenni, akik felsőfokú intézmé­nyekbe készülnek. A NAT- ban előírt követelmények sze­rint a pályaorientációhoz kap­csolódó információkat biztosí­tani kell az iskoláknak tanu­lóik számára. Ehhez új ismeretátadási módszereket is helyes alkal­mazni például a számítógép­pel támogatott orientációt. A tanulók új fogalmakkal ismer­kednek majd meg például pá­lyaismeret, pályalélektan, ön­definíció. A pályaorientációs foglalkozást vezető tanárnak a tanulók pozitív „én”-kép ki­alakítása mellett 12-15 fős csoportban olyan légkört kell kialakítania, ahol a nyíltság, becsületesség, a tolerancia el­fogadása dominál. Cél, minél kevesebb konk­rét segítségnyújtással döntési helyzet elé állítani a tanulót! Akkor lesz a nevelők mun­kája eredményes, ha a szülők is bekapcsolódnak ebbe a fo­lyamatba. Egy pályaválasztási szülői értekezlet (amely nem a középiskolák tájékoztatója), arról szól, hogy a szülők mi­kor, hogyan, miben fejleszthe­tik gyermekeik képességét. Már óvodás kortól a szülők odafigyelhetnek gyermekeik reagálásaira, megnyilvánulá­saira a játékok során is, ezért egy ilyen jellegű szülői érte­kezleten minden korosztályú tanulók szülei egyformán ér­dekeltek. A szülői vágyak, elképzelé­sek azonban nem valósulhat­nak meg, ha gyermekeik belső késztetései nem egyeznek meg azzal, amit a szülők elvárnak gyermekeiktől. Nekünk neve­lőknek a szülőkkel együtt kell meggyőznünk fiataljainkat, hogy életünknek nem csak fő­szereplője, de rendezői is lehe­tünk! Dudok Györgyné megyéi pályaválasztási szaktanácsadó Balassagyarmati beszélgetés Magyar Bálint miniszterrel, az SZDSZ ügyvivőjével Ki kormányoz május után ? Magyar Bálint nem valószínűsíti, hogy a Fidesz és a FKgP alkos­son kormányt 1998-ban. Szinte biztosra veszi, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai megszerzik a parlamenti mandátumok többségét. Az igazi kérdés szerinte az, hogy az MSZP megkapja-e újra az abszolút többséget? A művelődési és közoktatási minisz­terrel, az SZDSZ ügyvivőjével Balassagyarmaton beszélgettünk.-1990-ben és 1994-ben ön volt az SZDSZ kampányfőnöke. Mennyi befolyása lesz az idei kampányra?- Varga Kristóf az SZDSZ egykori sajtófőnöke a kampány igazgatója. A kampányt az ügy­vivői testület vezérli, az SZDSZ- ben nekem jelenleg a kampány fölött olyan a befolyásom, mint Horn Gyulának az MSZP-ben, ahol ő a választási bizottság veze­tője. Én az ügyvivői testületen belül vagyok felelős a kampány­ért, ez nem operatív funkció.-Mit gondol, mennyire járat­ják le egymást a pártok a mostani választási kampányban?- A negatív kampány visszaüt arra, aki azt gyakorolja. Az SZDSZ történetére jellemző, hogy mi általában áldozatai vol­tunk a negatív kampánynak, nem gyakorlói. Az ellenzék feladata, hogy bíráljon egy kormányt, a kormánypártoknak pedig hogy saját tevékenységüket bemutas­sák. Nagyon nehéz azt a határt megvonni, hogy a bírálat mikor jogos és stílusos, illetve mikor mondhatnánk azt, hogy alaptalan és adott esetben stílus nélküli. Végső soron a polgárok azok, akik több választási cikluson ke­resztül, a saját leadott szavazata­ikkal döntik el, hogyan reagálnak a nemtelen kampányeszközök használatára. Ezzel tudják igazán befolyásolni azt, hogy a pártok érdemesnek tekintik-e ilyen esz­közök használatát vagy nem.- Hogyan befolyásolja az SZDSZ jövőjét, hogy elemzők szerint a választási küzdelem az MSZP és a Fidesz között dől el?- A választás nem az MSZP és a Fidesz között fog eldőlni. Egyébként hasonló kijelentéseket 1993 végén, 1994 elején is hallot­tunk bőven. Én akkor jó SZDSZ- es eredményre számítottam, és ez többé-kevésbé be is jött, de azért az nem merült fel bennem, hogy az SZDSZ önmagában választá­sokat nyerhet, vagy a legnagyobb pártként kerülhet ki ebből a küz­delemből. Azt hiszem, a ’98-as választások tétje nem az, hogy a Fidesz vagy az MSZP nyeri, ha­nem az, hogy az MSZP abszolút többséget ér-e el? Magyarul, hogy a polgárok egy egyszínű MSZP-kormányt akamak-e in­kább, vagy pedig egy koalíciós kormányt. Hiszen 1998-ban ki­sebbek lesznek a kényszerek, amelyek egy párt abszolút több­sége esetén egy koalíciós kor­mányzás irányába hatnak. Na­gyobb lesz a valószínűsége an­nak, hogy ha egy párt stabil, ab­szolút többséget ér el, akkor egymaga kívánjon kormányozni.- Ha a Fidesz nyerne, az úgy­nevezett polgári erőkkel tervez kormányt alkotni, míg az MSZP az SZDSZ-szel kormányozna to­vább.- Az ellenzéki pártok abban a csapdahelyzetben vannak, hogy egyfelől nagy a valószínűsége annak, hogy az MDNP, a KDNP és az MDF nem kerül be a Parla­mentbe. Másrészt a választók tisztában vannak azzal, hogy sem a Fidesz, sem a kisgazdapárt ön­magában kormányt alakítani nem lesz képes. Akkor viszont eléggé élesen felvetődik a koalíciókötés kényszere. Ezért nevezhető bizo­nyos értelemben a mostani vá­lasztás két koalíció harcának. Mert vagy a jelenlegi koalíció folytatja tovább a kormányzást, vagy akár a kisgazdapárt, akár a Fidesz kénytelen a másikhoz for­dulni, ha kormányt kíván alakí­tani. A Fidesz vezetői határozott ki­jelentéseket tettek a tekintetben, hogy a jelenlegi kormányzópár­tokkal nem kívánnak koalícióra lépni az 1998-as választások után. Matematikai esély akkor másra nincs, mint arra, hogy a Kisgazdapárttal alkosson kor­mányt. Ennek én nem adok való­színűséget, mert a két párt nem fogja elérni a parlamenti mandá­tumok többségét. Szinte biztosra veszem, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíció pártjai a parlamenti mandátumok többségét elérik a következő választáson.-Az SZDSZ-t sokan féltik az ellenzéki szereptől, mert úgy­mond légüres térbe kerülne, ha arra az oldalra kellene állnia.- Én sem a kormányzati, sem az ellenzéki szereptől nem fél­tem az SZDSZ-t. Amikor ellen­zékben voltunk, állandóan azt jósolgatták, hogy nem érjük el a négy százalékot. Mindazok, akik ezt jósolták, együttesen 28 %-ot szereztek, az SZDSZ meg csaknem 20-at. Ellenzékben sem tartanék attól, hogy az SZDSZ felmorzsolódna, mint ahogy azt hiszem, a kormány­ban is elég határozott és mar­káns szerepet visz az SZDSZ.- Mennyire tartja reálisnak az egypárti kormányt?- Annak, hogy ez bekövetkez­het, jóval nagyobb esélyt adok, mint annak, hogy a Fidesz meg­nyerné a választásokat. dudellai Ha mj a C79m wm WmrnWImm I n .jagte, wmm a fii Síiül hallható m Mai sikerei! és a S0«l8~ss éweic legjobb zenéje a Danubius Rádióban. I legnépszerűbb műsorvezetők. Mindez már ai Ön otthonában is haiibaté 24 órán át Danubius Rádió

Next

/
Thumbnails
Contents