Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

1998. január 19., hétfő Mozaik 7. oldal Sziszegő és szó szerint mérges házikedvenc - Tejet iszik a kobra egy moszk­vai lakásban. Hüllőkedvelő gazdája rajta kívül egy anakondát, egy krokodilt és egy különle­ges gyíkot is tart háziállatként. Az orosz újgazdagok körében rendkívüli népszerűségnek ör­vend a különleges, egzotikus állatok tartása. Az, hogy ezeket az élőlényeket a kipusztulás fe­nyegeti, ezért a velük való kereskedés tilos, nem különösebben zavarja őket... Sok millió forintos telefonvicc Valószínűleg a világ eddigi legdrágább telefonviccét sütötte el az az unatkozó nyugalmazott hajóskapitány, aki üres reggeli óráit a minap azzal próbálta elütni, hogy az utóbbi évek legki­terjedtebb nagy-britanniai tengeri mentőakcióját indította el. A brit és az ír partokat a napok­ban súlyos viharok ostromol­ták, ezért hangzott hitelesnek az a segélykérő hívás, amely a parti őrség skóciai központjába futott be. A hívó közölte, hogy Írország északkeleti partjai előtt hánykolódik süllyedő ka­tamaránjával, amely már nem sokáig bírja a 18 méteres hul­lámok és a 130 kilométeres szél okozta megpróbáltatásokat. A brit hatóságok azonnal flottányi mentőhajót és számos kutató helikoptert küldtek a térségbe. Persze az lett volna az érdekes, ha meglelik a hívót: a kutatás sokadik órájában gyanút fogó rendőrök érintkezésbe léptek a segélykérő tengerész mobil te­lefonjának üzemeltetőjével, s bemérették a hívás pontos he­lyét, majd kiszálltak az 52 éves Sydney Grayston prestoni laká­sára. Az unatkozó kapitány ál­tal vezényelt „mentési gyakor­lat” az első becslés szerint leg­kevesebb 150 ezer fontjába (50 millió forint) került a brit adó­fizetőknek. Graystonnak így jó esélye van egy-két börtön­évre ... Végzetes mohóság, ráadásul nem is az első eset - Gyilkos étek Torkán akadt a hurka, kómában van Mohósága lett a végzete egy 59 éves férfinak, aki napok óta eszméletlenül fekszik egy müncheni klinika intenzív osztályán, miután egyben akart lenyelni egy tíz centiméter hosszú és négy centi vastag, úgynevezett regensburgi hurkát. Az eset egy szociális otthon konyháján történt, ahol a férfi csütörtökön este hirtelen rosz- szul lett. A mentőorvos megál­lapította, hogy leállt a szívmű­ködése és vérkeringése. Né­hány próbálkozás után sikerült azonban életre keltenie, miután az egy darabban lenyelt hurkát is eltávolította a nyelőcsőből. Hasonló esetek legutóbb 1995-ben fordultak elő Mün­chenben. Egy hasonlóan mohó férfiú életét sikerült megmen­teni, egy másik viszont megful­ladt, amikor rágás nélkül le­nyelt egy egész hurkát. Az or­vosok szerint persze az lenne a legjobb, ha az őrültségnek te­kinthető, szokás eltűnne. Bulgária és Románia: egykori koronás fők ébredő reményei Körképünk: Kinek kell király ? A spanyol fővárosban élő II. Szimeon, Bulgária egykori ural­kodója, a monarchia helyreállítását sürgette hazájában, hang­súlyozva, hogy ez egyben a bolgár nép kívánsága is. A volt cár­ral egy bolgár napilap készített interjút. II. Szimeon kijelentette: Bulgá­ria népe visszatérését várja, mert ráébredt arra, hogy a mo­narchia hasznos is lehet a szá­mára. Hozzátette, hogy egy­szerű állampolgárként nem te­het semmit a hazájában kiala­kult helyzet javítására. A mo­narchia azonnal stabilitást hozna a zűrzavaros bolgár tár­sadalomban - vélekedett az egykori uralkodó. II. Szimeont 1943-ban, édesapja, III. Borisz halála után, mindössze hat esz­tendősen koronázták meg. A gyermek cárt három év múlva száműzték hazájából. 1951 óta Madridban él, sosem mondott le a trónról, és mind­végig megőrizte bolgár állam- polgárságát. Tavaly májusban hazalátogatott a súlyos gazda­sági válsággal küszködő Bulgá­riába, ahol százezrek ünnepel­ték érkezését. A tavaly áprilisban megtar­tott törvényhozási választáso­kon egy monarchista tömörü­lést támogatott, de a küzdelem­ből a kommunistaellenes De­mokratikus Erők Szövetsége (DESZ) került ki győztesként. A gazdasági helyzetet azóta némileg sikerült megszilárdí­tani a balkáni országban, ahol Petar Sztojanov elnök népsze­rűsége meredeken ível felfelé, míg a volt uralkodó egyre rit­kábban kap szót a sajtóban. II. Szimeon egyébként 1997 végén bezáratta szófiai sajtó­irodáját tiltakozásul amiatt, hogy a helyi tömegtájékoztatás úgymond rendre pontatlanul idézte kijelentéseit. Mihály király visszatér? Romániában is egymást köve­tik az állásfoglalások a mo­narchia témájáról, amelyet az ellenzék központi kérdésként kezel azóta, hogy a volt ural­kodó, I. Mihály néhány hete Bukarestben elmondott be­szédében elsőszülött lányát je­lölte meg ,Jogainak és előjo­gainak” várományosaként. Emil Constantinescu államfő ugyan nyilatkozatban zárta ki az államforma megváltoztatását mandátuma idején és azt is, hogy a kérdésről népszavazást tartsanak. Állásfoglalását az el­lenzéki pártok továbbra sem tartják kielégítőnek, Ion Iliescu volt államfő szerint például Constantinescu elnöknek írásos nyilatkozatot kellett volna kö­vetelnie a királytól, hogy felad minden igényt a trónra és birto­kaira. A koalícióban vezető szerepet betöltő Parasztpárt po­litikusai úgy fogalmaztak, hogy a kérdést egy, a volt államfők státuszára vonatkozó általános törvény keretében lehetne ren­dezni. Egyes vélemények szerint a monarchiát Romániában „csak államcsínnyel” lehetne restau­rálni. A Román Nemzeti Egy­ségpárt azt követelte, hogy von­ják vissza a letelepedési enge­délyt (a román állampolgársá­gába az új kormányzat által már visszahelyezett) volt uralkodó­tól, ha nem tesz hivatalos nyi­latkozatot az alkotmányos rend és intézmények tiszteletben tar­tásáról. A politikai szervezet vezetői hevesen ostorozzák az általuk csak „Hohenzollem Mihályként” emlegetett volt uralkodót, - és persze Constan­tinescu állásfoglalását. Válságban a vastagbőrűek gazdái: nincs pénz élelemre - Majmok országa - A legveszélyesebb állat az ember - Halász maffia pusztít Elefántok és pénzügyek - Csodák az őserdőből Délkelet-Ázsia a pénzügyi válság nehéz hónapjait éli át. A thai­földi gazdasági válság fokozottan érinti a délkelet-ázsiai or­szágban élő elefántokat is. Több, a kihalástól fenyegetett álla­tok védelmére létrejött alapítvány egyre inkább pénzszűkéről panaszkodik. A korábban az állami zászlót is díszítő vastagbő- rüekből Thaiföldön vadon 1900 él, a szelídek száma 3500. Évente 200 elefánt hullik el, de csak 15 kiselefánt születik. A legújabb, elefántokkal kapcso­latos tervezetek egyikét a Thai Airways International hívta életre az északkeleti Szurin tar­tományban. Itt a vadon élő ele­fántok száma, nem utolsósor­ban a szántóföldek kiterjeszté­sét célzó erdőégetések követ­keztében az utóbbi években erősen lecsökkent. Az állatvé­dők ezért a szelíd elefántokra irányították figyelmüket, a tar­tományban életre hívott „jumbo-faluval”. Ennek az lenne az értelme, hogy az ele­fántokat az utakról - ahol gaz­dáiknak turistaattrakcióként jövedelemkiegészítést hoznak - a természetes életkörülmé­nyeket biztosító telepekre vin­nék. Itt gazdáiknak a bevétel- kiesés ellensúlyozására kis kézműipari üzemeket létesíte­nének, hogy családjukat és ele­fántjaikat el tudják tartani. A gyakorlatban azonban mindez másként néz ki. Egy ötéves elefánt gazdája arról panaszkodik, hogy a merede­ken emelkedő költségek miatt nem képes felszínen tartani magát. Egy elefánt napi táplá­lékszükséglete testsúlyának a tizede, azaz 350 és 500 kilo­gramm között van. Ennyi takarmány naponta 700 bahtba (18 dollárba) kerül, ami túl sok olyan időben, ami­kor gazdájának magának is szorosabbra kell húznia a nad­rágszíjat. Ezzel párhuzamosan az elefántok megmentői ré­szére szánt adományok is egyre zsugorodnak. Míg a vál­ság előtt még havi 300 ezer - 400 ezer baht (7400-9900 dol­lár) folyt be, ez ma mindössze a negyede a korábbinak. Különleges emlősök Egy holland föemlöskutató négy új majomfajtát és egy új tarajos sünt fedezett fel a bra­zíliai őserdőben, miközben egy ismeretlen selyemmajomfajtát keresve átfésülte a dzsungelt a Madeira és az Aripuana fo­lyók környékén. A négy új ma­jomfajta közül kettőnek a pon­tos leírását nemsokára egy brazil tudományos folyóirat közli. Látott egy új tapírt és egy új jaguárt is, de ezekből még nem sikerült példányt foglyul ejtenie. Mellesleg megtalálta a kere­sett majomfajta természetes élőhelyét is. A tudósokat lázba hozták az új, még brazíliai vi­szonyokhoz képest is rendkí­vüli felfedezések. Brazília, amely a világon élő 250 ma­jomfajta közül nyolcvannak ad otthont - többnek, mint bár­mely más ország - 1990 óta minden évben produkált átla­gosan egy új majomfajtát. A felfedezések értékét nö­veli, hogy az új állatfajtákat alig 300 kilométernyire talál­ták Manaustól, Amazónia leg­nagyobb városától, amely maga is csak 2900 kilométeres távolságra feszik Rio de Janei­ro tói. Szakértők szerint ez is jelzi, hogy milyen kevéssé is­mert még mindig Amazónia sokszínű élővilága. Minden akkor kezdődött, amikor 1996-ban Marc von Roosmalen egy addig ismeret­len apró selyemmajmot talált a küszöbén. Áz állatot egy helyi lakos vitte a holland tudósnak, mivel tudta róla, hogy gondját viseli az árva majmoknak. A fényképpel a kezében a felfedező útra indult Roosma­len végül az Aripuana- és a Madeira-folyók összefolyásá­nál, egy kis faluban találta meg a keresett selyemmajomfajta természetes életterét. A térsé­get átszelő folyók tucatjai ter­mészetes akadályok, amelyek hajlamosak a fajok izolálására. Majmok, amely talán közös ős­től származnak, évmilliók alatt különálló fajokká fejlődtek itt. A holland kutató szerint azon­ban a növényeknek és állatok­nak ez a példátlan bősége ki­pusztul, még mielőtt felfedez­nék őket. Roosmalen szerint védelem nélkül az itt élő álla­tok többsége 20 éven belül ki­hal. A főemlősöket illetően - s talán általában is - a világ leg­sokszínűbb élővilága él itt, ám az őserdő egyetlen hektárját sem védi törvény - mondta. Gyilkos indulatok Fürdözők meggyilkoltak egy fehér cápát pár napja egy dél­afrikai strandon, s ezzel bűn­cselekményt követtek el. A fokvárosi halászati hivatal szóvivőjének közlése szerint a hét végén egy strandon egy nagy fehér cápa maradványaira bukkantak. A 4,4 méter hosszú tengeri ragadozó valószínűleg betegség, vagy sérülés miatt úszott ki a sekély vízbe. Für- dőzők verték agyon a szeren­csétlen állatot, méghozzá olyan kegyetlenséggel, hogy marad­ványait már nem lehetett fel­boncolni. A helyi lapokban fényképek jelentek meg arról, hogy a tetemet botokat tartó, mosolygó emberek veszik kö­rül. Néhány nappal korábban a strand közelében eltűnt egy búvár, holtteste nem került elő, s szakértők szerint minden bi­zonnyal cápatámadás áldozata lett - valószínűleg ez dühítette fel a strandolókat. Dél-Afrikában a környezet­védők javaslata alapján néhány éve védetté nyilvánították a nagy fehér cápát. E veszélyes ragadozó a fókák számának szinten tartásával rendkívül fontos szerepet játszik a kör­nyezeti egyensúly természetes biztosításában. Halászok a Duna-deltában A román mezőgazdasági mi­nisztérium megtiltotta a halá­szatot a Duna deltájában és más, környékbeli vizeken. E kivételes intézkedéssel a térség halállományát akarják meg­óvni a túlzott halászattól. Az idén több mint 14 ezer tonna halat fogtak ki a 2590 négyzetkilométeres deltavidé­ken, holott a hatóságok csak 2600 tonnát engedélyeztek. A maffiák barbár módszerekkel halásznak. Az orvhalászok fő­leg télen tevékenykednek, amikor nehezebb az ellenőrzés - mondta egy illetékes. A mezőgazdasági miniszté­riumban azt mondták, hogy a teljes tilalom addig marad ér­vényben, amíg a parlament el nem fogadja a kereskedelmi halászatról és a sporthorgászat­ról szóló törvényt. (A Duna-delta Európa egyik legértékesebb természetvé­delmi területe lehetne, ha vé­delmét a hatóságok meg tud­nák oldani. Kontinensünkön például itt költ a legnagyobb rózsás gödény állomány.) Németországban, Magdeburgban pingálták egy ház tűzfa­lára ezt a roppant méretű, életnagyságú dinoszauruszt. Az országban a több millió évvel ezelőtt kipusztult őshüllők iránt érzett össznépi rokonszenv sosem látott méreteket öl­tött: mind gyakoribb főalakjai a falfestményeknek is

Next

/
Thumbnails
Contents