Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17-18 / 14. szám

1998. január 17., szombat Világtükör 9. oldal Lesz-e megint bányászjárás? A romániai koalíciós válság a reformok megtorpanását okozhatja Sikerül-e elkerülni az általános választások idő előtti kiírását, és megmenteni a meggyengült koalíciót? A román politikai vi­lág lázasan találgatja: miként alakul a Ciorbea-kabinet sorsa. A Demokrata Párt a kormányfő távozását és a program kiegé­szítését követeli, a keresztény- demokraták és szövetségeseiket tömörítő Demokrata Konven­ció viszont ezzel nem ért egyet. Az 1996. évi választásokat kö­vető legkomolyabb válság ala­posan próbára teszi a partnere­ket. Elvben mindkét párt a je­lenlegi koalíciót tartja a megfe­lelő megoldásnak Romániában, s bár a közvélemény-kutatások győzelmet jósolnak, tudatában vannak annak, hogy a választá­sok idő előtti kiírása elveszte­getett évet jelentene. A koalí­ciós szövetségesek korántsem ilyen eltökéltek, a sajtóban pe­dig több kommentátor is Vidor Ciorbea távozását tekinti szük­ségszerű megoldásnak. Tavaly október-november óta bénítóan hat a reformfo­lyamatra az éleződő belső konf­liktus. Először a kormány át­alakításával kapcsolatos tárgya­lások kötötték le az energiákat. Ám ez az átalakítás inkább a pártok kudarcát jelezte, mert a legtöbb gazdasági kulcstárca élére pártonkívüli szakembere­ket neveztek ki. Az az állítás, hogy a legsúlyosabb válságról van szó 1989 után, nem helyt­álló: az események nem hason­líthatóak az 1990-91. évi „bá­nyászjárásokhoz”. Constantinescu államfő a minap szükségesnek tartotta ki­emelni, hogy a koalíció kereté­ben zajló „kemény vita teljesen természetes, a világ számos más koalíciós kormányában is előfordul”. Az elnök szerint az ország helyzete stabil, és a re­form folytatódni fog. Mindazonáltal a válság nega­tív gazdasági következményei máris láthatók. A lej gyorsan vesztett értékéből, a tőzsdén je­lentősen visszaesett az üzletkö­tés. A Világbank képviselője bukaresti látogatásán „a politi­kai válság megoldását” sür­gette, hogy utána munkához le­hessen látni. A Nemzetközi Va­lutaalap küldöttsége viszont el­halasztotta látogatását, ami ki­hathat a készenléti hitel követ­kező részletének sorsára. Idén háromszor tartanak választásokat Szlovákiában A kormányfő államfő lenne Vladimír Meciar pontosította a parlamenti és a helyhatósági választások dátumát. A köztársasági elnök megválasztásá­nak időpontja viszont továbbra is teljesen bizonytalan. Amíg nincs államfő, addig minden hatalom a kormány­főé. Ez a jelek szerint nem za­varná Vladimír Meciar szlo­vák miniszterelnököt, de ár­tana a demokráciának - fo­galmaznak Pozsonyban. A legnagyobb kormánypárt csak az államfőválasztás har­madik vagy negyedik körében állít jelöltet, és sikertelen el­nökválasztás esetén a kor­mány kész átvenni a köztársa­sági elnök jogköreit - nyilat­kozta a BBC pozsonyi tudósí­tójának Meciar. Ezzel igazolta az ellenzéknek azt a feltétele­zését, hogy magatartásukkal a kormánypártok igyekeznek elodázni az államfőválasztást. Ha nem lesz az országnak január végén vagy az elkövet­kező hetekben köztársasági elnöke, a jogkörök közül a kormányra és miniszterel­nökre száll át az alkotmány- bíróság elnökének és alelnö- keinek visszahívása, illetve kinevezése, vagy a hadsereg legfőbb parancsnoki tisztje. De nem lesz, aki aláírja a par­lament által elfogadott törvé­nyeket, illetve kinevezze az új kormányt. Mindezek okán a szlovák ellenzék azonnal mó­dosítani kívánja az alkot­mányban rögzített elnöki jog­köröket, s főként azt szorgal­mazza, hogy a kormányra vo­natkozókat a parlament elnö­kére ruházzák át. A március 3-án leköszönő Michal Kovác utódjának meg­választására január 29-én tesz először kísérletet a törvényho­zás. A tavaly májusban meg­hiúsult népszavazás egyik kérdése a közvetlen elnök- választást célozta, de a refe­rendum érvénytelen lett, így Kovác utódját most ismét a parlament hivatott megvá­lasztani. A parlamenti választásokat szeptember 25-én és 26-án tartják, november 13-án és 14- én pedig sor kerül a helyható­sági választásokra is. Balti paktum Aláírták Washingtonban az Észtország, Lettország és Lit­vánia, valamint az Egyesült Ál­lamok között megkötött bizton­ságpolitikai chartát. A három balti állam ezzel a egyezmény­nyel elvi garanciát kapott arra, hogy euroatlanti törekvéseit a Fehér Ház támogatja. Szakértők szerint Tallinn, Riga és Vilnius továbbra is tart az orosz terjeszkedéstől, s ezért az észak-atlanti szervezet tag­jává szeretne válni. Moszkva viszont szeretne beleszólni az egykori szovjet tagállamok NÁTO-hoz való közeledésébe. Az USA-val kötött szerződés jobb tárgyalási helyzetet teremt a balti országoknak. Ennek első próbája lesz az az orosz-balti kormányfői találkozó, amelyet jövő héten Rigában rendeznek meg Csernomirgyin orosz kor­mányfő részvételével. A Vatikán titkos aktái A jövő héten megnyitják a ku­tatók számára a Szentszék azon levéltárát, ahol az inkvizíciós perek titkos aktáit őrzik. Ám az archívum 4500 kötetre rúgó anyaga nem tartalmaz szenzá­ciós titkokat - közölte az a va­tikáni hivatal, amely az inkvizí­ciós hatóságok jogutódja. A legnagyobb figyelem a máglyahalált halt Giordano Bruno filozófus és a tanait meg­tagadó, ezért életben maradt Galileo Gáliéi csillagász ügyé­nek irataira irányul. Az eretnek- és boszorkányperekről szóló dossziék zöme Napóleon idején Párizsba került, és nyomuk ve­szett. Megmaradtak viszont a betiltott szerzők műveinek tit­kos „támpéldányai”. A koszovói albánok küzdenek a jogfosztottság ellen Ismét robbanhat a lőporos hordó Albánok százezrei tüntetnek napok óta Koszovóban az el­nyomás ellen, a szerbek pedig félnek a terroristamerényle­tektől. Súlyos válság alakult ki a jugoszláv tartományban. A kétmilliós népességű terüle­tet a szerbek az ország szíve­ként emlegetik, ahol 1389-ben Koszovó Poljén, Rigómezőn nyertek csatát a törökök a szláv fejedelmek ellen. A titói Jugoszláviában Ko­szovó autonómiát kapott, mi­közben a szomszédos Albánia nem szolgált vonzó példaként. Ám a tartomány mindvégig több jogot és főleg gazdasági felemelkedést követelt, hiszen Szlovénia kilencszer fejlettebb volt, mint Koszovó. Amikor Jugoszlávia fel­bomlott, az új szerb alkotmány megfosztotta Koszovót az au­tonóm jogoktól. Később korlá­tozták az albán nyelvű okta­tást, betiltottak csaknem min­den albán újságot és televíziós adást. A diákok válaszul a pristinai egyetemet átkeresz­telték a „Koszovói Köztársa­ság Állami Egyetemévé”, megkezdődött húszezer egye­temista és 350 ezer kisiskolás oktatása saját pedagógusok­kal. Az albánok bojkottálták a választásokat, de még a nép- számlálást is. Mi lehetne a koszovói hely­zet megoldása, amikor a nagy népszaporulat miatt 2030-ra már meghaladhatja a három­milliót az albánok száma a tar­tományban? Jó néhányan az újraegyesülésben, Nagy-Al- bániában látják a jövőt, ám ők kisebbségben vannak. Sokkal többen szeretnének egy füg­getlen, semleges, Jugoszlávia és Albánia közötti Koszovót, újabb határ-átrajzolásra ösztö­nözve a Balkánon. Megoldásként felvetődött a terület kettéosztása és azrauto- nómia helyreállítása is. A bi­zalmatlanság és ellenségeske­dés légkörében azonban ez nem könnyű. (réti) Az amerikai úttörő Glenn újra az űrbe készül Az űrhajósok a súlytalanság állapotában hasonló gondokkal küszködnek, mint az idősebb emberek idelenn a földön: elgyengülő izom- és csontrend­szer, keringési zavarok, immunrendszeri problé­mák - elsősorban ez a tudományos oka a NASA meghökkentő bejelentésének: az amerikaiak Gaga- rinja, John Glenn ismét az űrbe készül. Októberben a Discovery fedélzetének utasa lesz. Glenn volt az első amerikai űrhajós, aki (három­szor) megkerülte a földet 36 évvel ezelőtt. És hogy a nemzeti hősből ne legyen a nemzet hősi halottja, nem is engedték többé repülni (Gagarin 1968-ban berepülőpilótaként veszítette el életét). Glenn „kárpótlásul” szép ívű karriert futhatott be, s Ohio állam republikánus szenátoraként mos­tanában a Clinton-kormányzat egyik leghangosabb bírálója. A NASA nem is csinál különösebben tit­kot abból, hogy az ősszel 77 éves John Glenn repü­lésének nem csak tudományos jelentősége lesz. A tervezett esemény „nemzeti” jellegére is felhívták a figyelmet: a hidegháború legvadabb időszakában hősként ünnepelt Glenn újabb útját egyúttal jel­képnek szánják. Ő ugyanis „az az amerikai, aki fotó: feb/reuter minden akadályt képes legyőzni”... Napi 1 márkából él Aki napi egy márkánál - mint­egy 120 forintnál - többet ad ki ételre-italra, az pazarol. Leg­alábbis így véli egy schwein- furti orvos, az 58 éves dr. Cars­ten Malinowski. A különc férfi a spórolást az­zal kezdi, hogy vegetáriánus, tehát nem eszik „méregdrága” húsokat. Vesz fél-fél kiló szá­raztésztát és rizst 59, illetve 89 pfennigért, 10 kiló krumplit 3 márka 17 pfennigért, kevéske zöldséget és zsiradékot ugyan­csak apróért; számára ez a mennyiség napokra elég. A csapvíz ingyen van; édességnek 20 szem vitamintabletta 1,50- ért, karácsonyra pedig verset ír a feleségének. így él 17 éve. Emellett (vagy tán épp ezért) milliomos, ám a vagyonát a harmadik világ éhező gyerekei­re költi. Eddig összesen másfél millió márkát juttatott nekik. Hírek röviden Tüntetés Katowicében Lengyelországban péntektől drágább a dohány­áru és a motorbenzin. A sziléziai Katowicében tegnap tüntetésre került sor a bejelentett áreme­lések ellen. Az év elejétől emelték az energia- és távhő-szolgáltatási díjakat is, és bejelentették a távközlési tarifák módosítását. A legrászorul- tabbaknak nyújtott kompenzáció elmaradása esetén több ágazatban is feszültségek várhatók. Ázsiai vezetők a Valutaalapról Fontosnak tartják az IMF szerepét a délkelet­ázsiai régió vezetői - nyilatkozták a térség ve­zetői. Korábban több szakértő is kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap javaslatai csak súlyos­bították a kezdetben könnyen kezelhetőnek lát­szó gondokat. Az amerikai kongresszus képvi­selői viszont azzal fenyegetőznek, hogy nem já­rulnak hozzá az IMF pénzalapjának feltöltésé­hez. Ez a lépés lehetetlenné tenné, hogy a gaz­dasági bajokkal küszködő országok hozzájus­sanak a kilátásba helyezett hitelekhez. Szélsőjobboldali botrányok A német hadsereg tavaly két kiselejtezett teher­autót adott az egyik valamikori nácikat tömö­rítő bajtársi szervezetnek. A bonni védelmi mi­nisztérium az ügy kipattanása után leállította az adományozást. Tavaly nyár óta szinte heten­ként derül fény olyan szélsőjobboldali botrá­nyokra, amelyeket a Bundeswehr tisztjei és ka­tonái okoztak. Pándy-ügy: újabb áldozatok? Immár tizenhárom Pándy-áldozatot feltételez­nek a belga lapok az állelkész brüsszeli házában talált csontok alapján. A genetikai vizsgálatok szerint a maradványok legalább hét különböző emberhez tartoznak. Pándynak tehát két fele­sége, két lánya és két fia mellett legalább hét további személy meggyilkolásáért is felelnie kell. Kiderült az is, hogy a betonfedél, amely alatt a maradványokat megtalálták, az elmúlt évtizedben készült. Márpedig 1964-től kezdve folyamatosan Pándy foglalta el a házat. Hírháttér A kulturális főváros Néhányan - némi iróniával - úgy vélték: Stockholm számára az európai kulturális főváros cím idei elnyerése egyfajta „vigaszdíj" azért, hogy nem rendezheti meg 2004-ben az olimpiát. Mások sze­rint viszont az ötkarikás játékok már oly túlméretezetté és túlbur­jánzóvá vált, hogy a csendes, kies csatornáival hívogató Stockholm lakói inkább megszenvedték, semmint élvezték volna a káoszt. Am a két eseményt valójában nem nagyon lehet egybevetni. Az Európa kulturális fővárosát kijelölő kezdeményezés (amelyet más­fél évtizede a híres görög színésznő, Melina Mercouri javasolt) nyilván nem ugyanazokat mozgatja meg, mint a sport. Stockholm­ban is színpompás eseménysorozat várja idén az érdeklődőket: bábfesztiváltól új operákig, a tánc napjának szentelt balettrendez­vényektől friss Peter Brook- és Ingmar Bergman-rendezésig, s a Modern Művészetek Múzeumától gleccserjégépületig megannyi látni-, élvezni- és felfedeznivaló várja majd Európát. Közben azonban, .s ezt kevesebben tudják, a háttérben heves vi­ták övezik az egész kulturális koncepciót. Az Európai Unióban ko­moly szócsaták zajlottak, érdemes-e a jelenlegi keretek közt foly­tatni a sorozatot, vagy a legnyilvánvalóbb helyszínek „kipipálása” után új ötletekre lesz szükség. Am jelentkezőkben nincs hiány: jö­vőre Weimar következik, 2000-ben pedig egyenesen kilenc város - köztük Prága, Helsinki, Krakkó, Brüsszel - közt oszlik meg majd az érdeklődök figyelme. Szondy Gábor Cook és Albright a világ dolgairól tárgyalt Azonos és eltérő nézetek Az amerikai és a brit kül­ügyminiszter washingtoni tárgyalásain ismét bebizo­nyosodott, hogy bár az Egye­sült Államok és az Európai Unió azonosan ítéli meg az iráni külpolitikát, a megol­dást illetően továbbra is el­térnek nézeteik. Madeleine Albright és Robin Cook megbeszélésén a transz­atlanti együttműködés bővíté­séről, a közel-keleti béke­folyamat közös elősegítéséről, az algériai vérengzésekről és Iránról esett szó. Az amerikai diplomácia vezetője megerősí­tette, hogy Washington ugyan kedvezően fogadta Mohammed Hatami iráni elnök szellemi­kulturális párbeszédet szorgal­mazó CNN-interjúját, a közele­dés kulcsát változatlanul a két ország közötti ellentétek meg­oldását célzó hivatalos tárgya­lások megkezdésében látja. Vé­leménye szerint Teheránnak tettekkel kellene bizonyítania, hogy kész feladni a közel-keleti rendezési folyamat ellenzését. Madeleine Albright elis­merte, hogy Washington nyug­talansággal szemléli az Iránba eljutó orosz rakétatechnológiát. Bili Clinton elnök a nyár fo­lyamán Frank Wisner szemé­lyében különmegbízottat neve­zett ki az „orosz-iráni rakéta- technológiai dosszié” kezelé­sére. A veterán diplomata a héten tért vissza negyedik moszkvai útjáról, egyelőre a probléma megoldása nélkül. Ötzi elköltözött. A hat éve, egy gleccserben fölfede­zett 5300 éves múmiát eddig az innsbrucki egyetem kutatói vizsgálták, 100 millió schilling ráfordítással. Most az Ötzi névre keresztelt ősembert a volt Osztrák-Magyar Birodalmi Bank épületében berendezett múzeumba szállították, ahol március 28-tól bárki megtekintheti. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents