Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-14 / 11. szám
4. oldal Gazdaság 1998. január 14., szerda Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter Javuló agrárhitelezés Konyhakert ’98 - Önellátás pályázati segítséggel Saját termést a családnak Önellátásra, ennek javítására, a rendelkezésre álló termőterület jobb kihasználására ösztönöz az a pályázat, amit a napokban hirdetett meg a budapesti székhelyű Autonómia Alapítvány bejegyzett társadalmi szervezetek részére. Olyan pályázatokat kívánnak támogatni, melyeknek célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő, saját kerttel rendelkező munka- nélküliek saját fogyasztásra konyhakerti növényeket termesszenek. Előnyben részesülnek azok a programok, melyekben a kisebbség is részt vesz. Az elnyerhető legmagasabb összeg félmillió forint, ezt vetőmagok, növényvédő szerek, talajjavítók beszerzésére lehet költeni. Pályázati űrlap díjmentesen igényelhető az alapítványtól (t.: 1/393-06- 21, levélcím: Budapest, Budakeszi út. 55/d. 1021.) A pályamunkákat szintén e címre február 10-éig kell eljuttatni. Felére zuhant a pisztáciaexport Iránban Európa a fő vásárló Az agrárkormányzat 1997- ben jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy csökkenjen a mezőgazdaságra jellemző tőkehiány és javuljanak a termelés pénzügyi feltételei. Ennek eredményeként bővült a pénzintézeti termelési és beruházási hitelek kamattámogatása, sikerült kiterjeszteni az állami garanciavállalást, növekedtek a kihelyezhető banki hitelforrások. Mindezek következtében az éven belüli kamattámogatásos hitelállomány 52 százalékkal növekedett 1997-ben a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva. A tárgyév első 11 hónapjában engedélyezett hitelek összege 134,6 milliárd forint. Kedvező, hogy egyre több hitelintézet kapcsolódik be az agrárágazat finanszírozásába. Növekvő hitelek Az éven belüli hitelek az egyes ágazatokban jelentősen növekedtek. E hitelfajta szerepe különösen a szezonális jellegű növénytermesztési ágazatban jelentős. Például az egyes növényi termékek termeléséhez kamattámogatás mellett engedélyezett éven belüli hitelek ösz- szege 1997. november 30-án 89.1 milliárd forint volt. Ez 21 milliárd forinttal több az 1996. év ugyanezen időpontjában fennálló hitelállománynál. A sok nehézséggel küszködő állattenyésztés, vadgazdálkodás, halászati tevékenység finanszírozásához is növekvő összegű hitelt vettek igénybe a termelők 1997 tizenegy hónapjában. Kamattámogatás mellett engedélyezett ilyen célú hitelek összege 34,2 milliárd forint. Ez 12.2 milliárd forinttal több az előző évinél.............. A piaci versenyképesség javítására a tárgyévben engedélyezett hitelek összege 11,4 milliárd Ft volt november 30- án. A szövetkezetek megalakulásával kapcsolatos forgóeszközhiteire mindössze 300 millió forintot igényeltek 1997-ben november 30-áig. Fontos lenne, hogy az ilyen célú hitelkihelyezés erőteljesebben növekedjék. Az előbbiekből kiemelve az 1998-as esztendő érdekében végzett mezőgazdasági munkákra nyújtott hitelt, annak ösz- szege 9,7 milliárd forint. Az őszi munkákra nyújtott hitelállomány csökkent az előző évhez viszonyítva. Ennek alapvető oka, hogy a tőkepótló hitelkonstrukció keretében a termelők jelentős része hosz- szabb távon, kedvezőbb feltételek mellett tudott kölcsönhöz jutni. A jól működő szövetkezetek esetében a tagi kölcsön sem elhanyagolható nagyságrendű. A tagi kölcsönök állománya - az új felvétel és visszafizetések figyelembevételével - 7,2 milliárd forint volt 1997. november 30-án. Ez 3 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. A tagi kölcsön - amely a szövetkezet iránti bizalmat is kifejezi - fontos kiegészítő forrás a szövetkezet számára, hiszen hozzá kamattámogatás is járul. Gép, építés, ültetvény Terjedőben van a közraktári fedezettel történő hitelfelvétel is. Az ilyen címen igénybevett, kamattámogatás mellett folyósított hitelek állománya 1997. november 30-án 2,1 milliárd forint volt. Az 1997. évi folyósítás 3,8 milliárd forintot, a törlesztés pedig 5,3 milliárd forin- tot tett ki. . ^ Az éven túli hitelállományok az agrártermelés, fejlesztésének forrásai között növekvő szerepet töltenek be, ezek a különféle hitelkonstrukciókban vehetők igénybe. Például a mezőgazdaság korszerűsítését szolgáló, az új mezőgazdasági gép vásárlásához 1995-től kezdve megközelítően 26 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok. Jelentős, hogy az új építéshez engedélyezett hitelek állománya egy év alatt 2,4 milliárd forintra, több mint háromszorosára, az épületek, építmények korszerűsítéséhez engedélyezett hitelek összege pedig egymilliárd forintról 3,3 milliárd forintra emelkedett. Az egyes élelmiszer-feldolgozási beruházások megvalósításához kamattámogatás mellett nyújtott hitelek összege az 1996. november 30-ai 165 millió forintról 1997. november 30-ára 1,1 milliárd forintra változott. Ültetvénytelepítéshez 209 millió forint kamattámogatásos hitelt vettek igénybe a gazdálkodók 1997-ben. Kedvezőtlen adottságok Meliorációhoz, öntözési beruházások finanszírozására a tárgyévben november 30-áig 217 millió forint hitelt folyósítottak, a záróállomány pedig 618 millió forint. A konstrukció kezdetétől ezen a címen 850 millió forint hitelt helyeztek ki. A kedvezőtlen adottságú térségi fejlesztésekhez viszonylag szerény összegű hitelt tudtak igénybe venni a termelők. A konstrukció kezdetétől ezen a címen 98 millió forint hitelt folyósítottak, ebből az 1997. évi összeg 90 millió forint. Ezenkívül fontos lépést jelentett a mezőgazdaság a tőke- ellátottságának javításában a középlejáratú forg óe szkgz - hitelezési konstrukció bevezetése. Az év őszétől - alig néhány hónap leforgása alatt - a pénzintézetek november 30-áig 43,4 milliárd forint hitelt nyújtottak kamatpreferenciával és állami kezességvállalás mellett a mezőgazdasági termelőknek. Meglepően kevés hitelt folyósítottak 1997-ben a bankok a földvásárlás céljára. Mindössze 4 millió forint hitel folyósítására került sor Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében. Az agrárkormányzat hosszú távon is számít a bankhitel szerepének további növekedésére. Ehhez természetesen szükség van az agrárvállalkozások jövedelemtermelő képességének javítására, valamint a pénzügyi intézményi rendszer további fejlesztésére. Tanácsadás, képzés Összességében megállapítható, hogy a kereskedelmi bankok agrárfinanszírozási tevékenysége az elmúlt években javulást mutat. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a kis-, közepes agrárvállalkozások és őstermelők finanszírozási módszereivel. Ennek kapcsán új finanszírozási technikák, intézmények bevezetésének, már meglévő intézmények tevékenységének az agrárfinanszírozás érdekében történő kiszélesítési igénye merül fel. Továbbá jelentős erőfeszítések és új konstrukciók szükségesek ezen a területen a bankokon kívül a megyei agrárkamarák részéről is, valamint a szak- tanácsadásban és a gazdaképzésben is. Megfontolandónak tartom egy speciális agrárfinanszírozási intézet létrehozásának szükségességét, amely „testre szabottan” foglalkozik az életképes, piacra termelő, de tőkehiányos . agrárvállalkozások pénzügyeivel. Múlt év márciusa óta felére zuhant az iráni pisztácia exportja a rossz idő és az Európai Unió által foganatosított importtilalom miatt. Irán a világ első számú pisztácia-termelője. Évi 150 ezer tonnás terméséből mintegy százezer tonnányit exportál. Az iráni vámhivatal elnöke elmondta, hogy a novemberi kivitel 48 százalékkal volt kisebb a márciusinál. Az Európai Unió, amely évente 80 ezer tonna pisztáciát Az átlagtermések ingadozását csökkentő, a műtrágyát hatékonyan hasznosító, alacsony szemnedvesség-tartalommal betakarítható, bőtermő hibridkukoricákkal gazdagították a takarmánygabonák fajtaválasztékát az MTA Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének nemesítői. vásárol Irántól, szeptember 8- án három hónapra betiltotta onnan az importot. Ennek oka az, hogy több szállítmányban egy rendkívül mérgező és rákkeltő vegyületet, aflatoxin Bl-et találtak. December 12-én - igen szigorú feltételek mellett - a bevitelt újra engedélyezték. Egyébként ez a veszélyes méreg természetes úton halmozódik fel a termékben, rendszerint olyankor, ha nedvesen tárolják vagy szállítják azt. A közelmúltban hét új kukoricájuk kapott állami minősítést, s közülük kettőnek már a vetőmag-szaporítását is megkezdték. A hibridújdonságok egyik „sztárjának” ígérkezik a korai érésű Mv-272. A középérésű hibridek közül várhatóan népszerűvé válik a Maraton, s nagyon szép lesz az Mv-Major. Űj kukoricahibridek Itthon is európai terheket A kis- és középvállalkozások az idén összesen 6 milliárd forint támogatásra számíthatnak - mondta Fa- zakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter az Ipartestületek Országos Szövetsége elnökségének ülésén. A támogatás egyharmadát a PHARE-program, a többit a költségvetés - elsősorban a gazdaságfejlesztési célelőirányzat - adja. E tekintetben fontos, hogy országos átlagban 4-5 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható erre az évre - mondotta. A támogatási rendszer célja elsősorban az ország elmaradott régióinak, azoknak a megyéknek a segítése, amelyekben tavaly a gazdasági növekedés nem érte el a 4 százalékos országos átlagot. A tárca vezetője úgy véli, hogy a kiemelt kedvezmények, a kis- és középvállalkozói célprogram révén az idén már ezekben a régiókban is létrejön a fejlődés felgyorsulásához szükséges infrastruktúra. Fazakas Szabolcs szerint a hazai kis- és középvállalkozások a fejlett piacgazdaságú országok hasonló vállalkozásaival összehasonlítva egyelőre kétségkívül hátrányban vannak. Éppen ezért a kormánynak a gazdálkodási környezetet úgy kell alakítania, hogy a különböző adó-, és adminisztrációs kötelezettségek ne jelentsenek a magyar vállalkozások számára nagyobb terheket, mint amekkorákat európai társaik viselnek. Megszületett a Volán-bérmegállapodás Fogynak a belső tartalékok A Volán Egyesülés munkáltatói és szakszervezeti képviselői tegnap aláírták az 1998. évi bérmegállapodást. Sárközi György, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: az egyezség szerint a Volán dolgozói január 1-jétől 16 százalékos béremelésben részesülnek. Ebből 14 százalékot már megkaptak. Ezen felül az egyes társaságoknál a teljesítménytől függően további emelések lehetségesek. A 24 Volán társaság összesen 400 millió forintot használhat fel az európai uniós normákra való átállás finanszírozására és 360 millió forintot különféle humánpolitikai kiadásokra. Az aláíráson részt vevő szakszervezeti vezetők hangsúlyozták, hogy az ágazat a kormány hathatós segítségére szorul, mert jelenleg belső tartalékait éli fel. Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben átláthatóbbá kell tenni az állami juttatások mértékét. Saslics Elemér, a Volán Egyesülés vezérigazgatója arról szólt, hogy a Volán társaságok működési feltételeik javulását várják a közeljövőben esedékes kormány- döntésektől, amelyekben szó lesz a privatizációról is. Lassan halad a visszavásárlás Tavaly 40 ezer hektár szövetkezeti tulajdonban lévő természetvédelmi területet vásárolt vissza az állam, az idén hasonló nagyságú védett terület megvásárlására van lehetősége a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak, adta hírül a minap a tárca. Alábbi írásunkban annak jártunk utána, hogy lehet-e még föld a szövetkezetek tulajdonában, miután azt 1992-ben különféle földalapokba - kárpótlásra, részaránytulajdon kiosztására - kellett beszolgáltatniuk. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének illetékese szerint a szövetkezetek használatában lévő területeket 1992-ben valóban be kellett vinni a különféle földalapokba, de kivételt képeztek e törvényi szabályozás alól a természetvédelmi területek. Ezeket az állam tulajdonába kellett adni, aminek fejében az államnak kárpótolnia kellett a szövetkezeteket. Ezeknek a védett területeknek egy részét akkoriban kiadták részaránytulajdonba, kárpótlás gyanánt, vagyis magánkézbe kerültek, de jelentős részük megmaradt a szövetkezetek tulajdonában. Ezt vásárolja most vissza az állam. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosának titkárságán megtudtuk: a szövetkezeteknek mind a tulajdonukban, mind a használatukban lehet természetvédelmi terület. Az ellenértéket a szövetkezeti tagok között olyan arányban kell szétosztani, mint amilyen arányban - ha nem lett volna védett a terület - részükre a szövetkezet nevesítette volna. Tavaly 170 szövetkezettől vásároltak vissza védett területeket, 150 esetben a szövetkezet használatában lévőt. A szövetkezetek tulajdonában 200 ezer, magánkézben hetvenezer hektár védett földterület van, amelyből eddig hetvenezer hektárt sajátítottak ki, az idén további 40 ezer hektár visszavásárlására kerülhet sor. A költségvetésben erre a célra az idén 1 milliárd forint áll rendelkezésre, amely a környezetvédelmi alapból további 500 millió forinttal egészül ki. U. G. Kevés a méz, keresettek a selejtállatok, nyomott a csirke ára A kocasüldő most nem eladó A tehéntartó gazdákat mostanság leginkább az idei tejfelvásárlási árak foglalkoztatják. A nagyüzemi tehenészetek többsége már megegyezett a feldolgozókkal és literenként öt-tíz forinttal magasabb -55-57 forintos- áron kötötték meg az első negyedévi szerződéseket. Ez derül ki az agrártárca felméréséből. Az állattenyésztés helyzetéről körképet adó minisztériumi jelentés beszámol a hízómarha iránti gyenge keresletről is. A hízóbika kilogrammonként 170-300, a hízóüsző 140-175 forintos áron cserél gazdát. Változatlanul keresett a selejttehén, amelynek ára az elmúlt hetekben kilogrammonként 150-200 forintra emelkedett. Élénk keresletet tapasztaltak a szakemberek viszont a hízósertés piacán. A múlt év végén a nagyüzemi sertésekért 270-310, a kisüzemiekért 250-280 forintot adtak a felvásárlók. A magas árszint valamint a szemestakarmányok tartósan alacsony ára kedvezően hatott a sertéstartásra. Számos gazda az eladatlan termény hasznosítására kocákat állított be. Keresetté vált a törzskönyvezett kocasüldő, amelyhez azonban nem lehet hozzájutni, mivel a tenyészetek - az 1998 évi agrártámogatás meghirdetéséig - visszatartják az állatok értékesítését. A méhészeknek a mézhozam csökkenéséből eredő árbevételkiesés okozza a legnagyobb gondot. Mivel országszerte kevés a méz, meghatározó az árak emelkedése: a vegyes mézet kilogrammonként 280-350 forintért, az akác- és hársmézet 500 forintért adják a termelők. A brojlercsirke árában számottevő javulás nem történt, továbbra is nyomott: kilogrammonként 163-167 forint között mozog. Az ünnepek előtt megugrott a vágó- és a selejttyúk iránti igény, amely átmenetileg az árak emelkedéséhez (155-160 forint) vezetett, a felvásárlói igényeket azonban a termelők nem tudták kielégíteni. U. G. Egyéni tőzsdéző. Tremmel László lett a Budapesti Értéktőzsde első egyéni kereskedője. Az erre vonatkozó döntés a tőzsdetanács hétfői ülésén született meg. Az egyéni kereskedő csak saját számlára dolgozhat, megbízást nem fogadhat el. Kisebbségi pénz. Összesen 350 millió forintot különít el a költségvetési törvény a helyi kisebbségi ön- kormányzatok támogatására- közölte Berzsenyi Zsuzsa, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztály- vezetője. Az összegből 15 millió forintot tartalékolnak azon testületek számára, amelyek az idei önkormányzati választások nyomán alakulnak meg. Új Mól-részvény készül. Az ázsiai pénzpiacok megrendülése egyelőre nem befolyásolja azt a munkát, amely a Mól Rt. március elejére tervezett összetett, nemzetközi és hazai részvény kibocsátását előzi meg- mondta kedden a CAIB Értékpapír Rt. képviselője. Úgy vélte azonban, hogy végső esetben elképzelhető a kibocsátás későbbi időpontra halasztása. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 337,25 Francia frank 33,83 Japán jen (100) 156,23 Német márka 113,27 Olasz líra (1000) 115,18 Osztrák schilling 16,10 Svájci frank 139,46 USA-dollár 206,28 ECU 223,94
