Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-11 / 289. szám
1997. december 11., csütörtök Gazdaság 9. oldal Közmegtakarítás. Az év közepén lezajlott közbeszerzési eljárások során 850 költségvetési intézmény mintegy 2 milliárd forintért vett számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, személygépkocsikat - hangzott el egy tegnapi konferencián. A központosított beszerzések egy év alatt több mint egymilliárd forint megtakarítást hoznak a költségvetésnek. Fölfelé a lejtőn. A fogyasztási szövetkezetek tegnap kezdődött kongresz- szusán arról számoltak be, hogy az áfészek gazdasági teljesítménye fokozatosan javul. Míg ’92-ben 900 milliós veszteségük volt, tavalyi nyereségük meghaladta az 1 milliárd 300 millió forintot. A nyereséges áfészek száma 190, a veszteségeseké pedig 36 volt. Postai tervek. A Magyar Posta Rt. a Postabankban lévő 5,5 százalékos részvénypakettjének eladását tervezi, mert a pénz- és egyéb küldemények gyorsabb továbbítása érdekében jövőre 6 milliárd forintos, többéves fejlesztési program megvalósításába kezd. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 332,63 Francia frank 33,71 Japán jen (100) 156,38 Német márka 112,83 Olasz líra (1000) 115,34 Osztrák schilling 16,04 Svájci frank 138,78 USA-dollár 202,11 ECU 223,25 Központi költségvetés ’98 Több jut a rendőrségnek, az önkormányzatoknak és jóléti célokra Az ideihez képest a bevételek várhatóan 5 százalékkal, a kiadások pedig 9 százalékkal növekednek a központi költségvetés 1998-ra elfogadott számai szerint. Mivel jövőre csaknem 100 milliárd forinttal kevesebbet fordít a büdzsé az államadósság törlesztésére, szinte valamennyi tárcánál lehetőség nyílt arra, hogy kiadásaik reálértéke ne csökkenjen. Az Országgyűlés 2801 milliárd 855,1 millió forint kiadási és 2382 milliárd 821,9 millió forint bevételi főösszeggel elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. A hiányból a parlamenti vita során több mint 6,5 milliárdot faragtak le a képviselők, így az alig haladja meg a 419 milliárd forintot, s ez nem éri el a GDP 4,9 százalékát. Jelentősebb változás a Pénzügyminisztérium bevételeinél, illetve a Belügyminisztérium kiadásainál következett be az eredeti előterjesztéshez képest. A pénzügyi tárca rendes bevételi előirányzata több mint 10 milliárd forinttal nőtt az Útalapnál, a vám- és importbefizetéseknél és az általános forgalmi adónál várt többletteljesítések eredményeként. A Belügyminisztérium kiadásai főként a helyi önkormányzatoknak szánt támogatások emelkedése következtében nőttek, mintegy 10 milliárd forinttal. Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodáson túl a kormány egyetértett azokkal a módosító indítványokkal, amelyek a rendőrség szerkezet- átalakítására, egyes szociális kiadások növelésére, az ön- kormányzatok közoktatási normatívájának emelésére és a médiumok nagyobb összegű finanszírozására javasoltak többletforrásokat. A költségvetési törvényben prioritásként kezelt közbiztonság javítása érdekében 800 millió forint többlettámogatás jut jövőre a rendőrség működőképességének erősítésére. Kórház-rekonstrukciók befejezésére 1,1 milliárd forinttal, a helyi önkormányzatok által végzett közellátási feladatokra 2 milliárd forinttal szán többet a központi költségvetés az eredeti előterjesztéshez képest. Emelkedett a vita során a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok támogatása, és 5 milliárd forintról 28 milliárd forintra nőtt az ÁPV Rt. privatizációs tartaléka. Jóléti célokra is több jut jövőre. Ezt tükrözi a 19,5 százalékos januári nyugdíjemelés valamint a családi pótlékra fordítható kiadások 16 százalékos emelkedése is. A társadalombiztosítási alapok jövő évi hiányát 22 milliárd forintban állapították meg a képviselők. A nyugdíjbiztosító költségvetését nullszaldósra tervezik, 786 milliárd forintos bevételi ill. kiadási oldallal. Az egészségügyi ellátásokra 300 milliárd, a gyógyszertámogatásra 102,6 milliárd forint jut jövőre. beju Kecskemét Miskolc Szeged Debrecen Szombathely Székesfehérvár Burgonya 30- 40 35- 40 30- 45 28- 40 30- 45 20- 30 Fejes káposzta 30- 40 20- 30 20- 30 20- 30 20- 30 30- 40 Kelkáposzta 40- 60 50- 80 50- 80 50- 60 40- 80 30- 50 Karfiol 150-160 100-180 100-120 150-200 120-150 120-160 Sárgarépa 60 50- 80 40- 80 50- 80 40- 50 50- 80 Petrezselyem 70-150 140-220 80-130 120-200 150-220 80-130 Zeller 140-150 80-140 130-170 100-200 120-140 70-100 Vöröshagyma 60- 70 70-100 70- 90 70-150 70- 90 60- 80 Fokhagyma 300-350 250-360 400-450 280—400 250-350 200-300 Saláta50- 70 — 30- 60 40- 70 30- 60 Sóska — 180200-400 180-200 160-200 Uborka — 250-300 120-180 200-300 200-300 200-250 Cékla 60- 70 5040- 60 50- 70 50- 80 Paradicsom 140-160 88-190 130-180 70-180 130-190 110-130 Zöldpaprika 80-150 240-320 150-180 200-420 240-300 200-280 Citrom — 198-280 180 180-200 170-190 165-180 Narancs — 100-280 — 145-180 130-180 130-190 Alma 40-120 40-120 40-160 30-150 50-120 40-150 Tojás (db) 18,0-20,0 16,0-20,0 19,0-20,0 16,0-20,0 18,0-18,0 16,0-18,0 1997. december 3-10. közötti piaci árak, forintban FORRÁS: AKII PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER Közszolgálati feladatok a gazdasági kamaráknál Maximálták a tagdíjat A jövő évtől a gazdasági kamarák adják ki a vállalkozói igazolványokat. Az úgynevezett egyablakos rendszeren belül beszerzik a vállalkozások beindításához szükséges hatósági adatokat, <s ezzel számos adminisztratív feladattól mentesítik az induló vállalkozásokat. A gazdasági kamarákról és az egyéni vállalkozásokról szóló törvényeket is módosította az Országgyűlés. Ezek szerint az iparűzési adó 25 százaléka, de legfeljebb 10 millió forint lesz a kamarai tagdíj felső határa. Az arányosabb közteherviselés érdekében a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is fizetnek majd tagdíjat a szakmai testületekbe. A megváltozott törvények lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások ötévente egyszer kamarát változtassanak. Mivel a törvénymódosítások révén a gazdasági kamarák közfeladatokat is elláthatnak ezentúl, a jövőben beleszólhatnak az elkülönített állami pénzalapokból és a különféle célelőirányzatokból nyújtott támogatások odaítélésébe is. A feketegazdaság elleni küzdelem és a tisztességes vállalkozói magatartás erősítése érdekében a kamarák meghatározott esetekben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek. Ha a törvényes tevékenység másként nem érhető el, kérhetik az adott cég eltiltását a további működéstől. Házunk táján Téliesítés, almozás A sertésólak téliesítéséhez egyszerű módszereket válasz- szunk, például a kifutót borítsuk be fóliával, a zárt ólat pedig kívülről rakjuk körül szalmával vagy kukoricaszárral. A fóliaborítás hátránya, hogy megnő a páratartalom, ezt azonban gyakori szellőztetéssel csökkenthetjük. A hízónak télen is kell óránként 3-4 köbméter friss levegő. Sokat segít ilyenkor a gazdag almozás. Ha az etető és a pihenőhely jól elválasztható, akkor nem kell az almot naponta cserélni, mert a sertés az etetőhely közelében ürít, az alomra csak feküdni jár. Az almozásnak külön jelentősége van a tehéntartásban, hiszen az állatok tisztántartásának a legegyszerűbb és leghatásosabb módja. A szarvasmarha és az istálló tisztasága alapvetően meghatározza a tej minőségét. Ezért sose engedjük meg, hogy a tehén farára, oldalára csimbó- kosan rászáradjon a trágya! A szőrköntös lekefélése után meleg vízben mossuk ki a farkat, és tiszta puha ronggyal töröljük körül a szem- és szájnyílást. A tőgymosáshoz külön tiszta vizet hasz-' náljunk. Lengyel Zoltán Átszervezés a szolgáltató háza táján Áram-érem: új oldal Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvény- társaság tájékoztatja tisztelt fogyasztóit és részvényeseit, hogy a társaság 1997. május 1-jén elkezdődött szervezet- fejlesztése 1998. január 1-jé- vel folytatódik az üzemigazgatóságok és kirendeltségek átszervezésével. A vezérlő elv a fogyasztók jobb kiszolgálása és a hatékonyabb költséggazdálkodás. Az új szervezeti felépítésben az ÉMÁSZ az eddigi településeken (Miskolcon, Salgótarjánban, Egerben, Gyöngyösön és Sárospatakon) továbbra is jelen lesz üzemigazgatóságaival. Az üzemigazgatóságokhoz rendelt kirendeltségek szervezetileg összevonásra kerülnek. Ezáltal az ÉMÁSZ az igazgatási költségeit csökkenteni és a kirendeltségek irányítását jelentősen javítani tudja. Fő feladat marad a biztos áramszolgáltatás és a fogyasztók tanácsokkal való ellátása. Az ÉMÁSZ a fogyasztók számára az elkövetkező években is ugyanolyan kényelmesen elérhető lesz, mint eddig volt. Az ÉMÁSZ jelenleg egy átfogó átalakulási folyamatban van. A hálózatok modernizációja, az ellátás biztonságának további javítása és a szolgáltatási ajánlat növelése határozzák meg a fogyasztók számára a társaság céljait. Sztár a selejt tehén Ráfizetéses a baromfitenyésztés Az elmúlt hetekben megélénkült a vágómarhapiac, különösen a selejt tehén iránt nőtt meg az érdeklődés. A sertésárak is emelkedtek, a baromfi- tenyésztés viszont néhány megyében veszteséges. Egyebek közt ez derül ki a Földművelésügyi Minisztérium most elkészült felméréséből. A vágómarhák fölvásárlási ára az elmúlt hetekben emelkedő tendenciát mutatott. A hízóbikát a termelők jelenleg kilogrammonként 180-270, a hízóüszőt 170-250, a különösen keresett selejt tehenet pedig 110- 190 forintért tudják értékesíteni. A felvásárlók szerint azonban továbbra is kevés a jó minőségű vágómarha. Sok helyett a tenyészüsző és a bikaborjú annyira kelendő, hogy az eladásra szánt borjak gyakran be sem jutnak a vásártérre, már a kapu előtt gazdára találnak. A hízott sertések ára szintén fölfelé ível, mivel - elsősorban a kész hízók iránt - ugrásszerűen megnőtt a kereslet. A nagyüzemi sertéseket kilogrammonként 270-330, a kistermelőit 235-285 forintért vásárolják fel a feldolgozók. E felvásárlási árak már lehetővé teszik a jövedelmező termelést. A malacnak is nagy a keletje a piacokon, a felhozatal azonban visz- szaesett. A választási malac ára kilogrammonként 325 és 700 forint között szóródik. A nagy kereslet annak tulajdonítható, hogy a nyomott áron nemigen értékesíthető terményt a sertéshúsban szeretnék a termelők hasznosítani. A baromfiágazatban Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyében jövedelmezőségi gondokkal küszködnek a broj- lercsirketartók. - - ; Az első magyar Ökoprofit-díjasok a salgótarjáni cégek lehetnek Menekülés a piszkos 12-ből ENSZ védnökséggel Magyarországon is beindul az a környezetbarát gyártást szorgalmazó program, melynek első győztesei salgótarjáni cégek lehetnek, s természetesen a megye- székhelyen, s annak környezetében élő lakosok is élvezhetik a díjszerzők sikerének gyümölcsét, Felhasználók érdemel A környezetszennyezés jelentős része nem más, mint fölöslegesen fölhasznált anyag és energia - vallják az Oko- Salgó Környezetvédelmi Egyesület környezetvédelmi mérnök-közgazdászai, akik a környezetvédelem korszerű lehetőségeit alkalmazva nem csak a kibocsátott szennyező- anyag kezelésének kérdésével, hanem az optimális fel- használással kívánnak eredményt elérni. Mint azt Horkai Miklós Zoltán, az Öko-Salgó elnöke elmondta, az ENSZ szervezetei által kezdeményezett programba Magyarországon elsőként olyan régiók kapcsolódnak be, melyek korábban benne voltak a „piszkos 12-ben”. Tisztább termelés Az UNIDO és az UNEP, vagyis az ENSZ iparfejlesztési szervezete, valamint a nemzetközi környezetvédelmi program közösen hozta létre a „Tisztább termelés” névre keresztelt projektet, mely a világ számos országában már sikerrel debütált. Az ötletadók Graz városban, 1991- ben fogalmazták meg először, hogy a hatékony környezetvédelem eszközeként a gyártási folyamatokat kell végigkísérni. Folyamatosan nyomon kell követni az anyag- és energiafelhasználást, föl kell tárni a veszteségi pontokat, s ekkor már korrekt módon hozhatnak veszteségcsökkentő intézkedéseket. Merthogy a fölöslegesen felhasznált nyersanyag, energia vesztesége a végtermék mellett környezeti teherként jelentkezik. Egy-egy cég meglepő eredményekre juthat, s meglepően nagy összegeket takaríthat meg akkor, ha az ökológiai és ökonómiai szempontokat is figyelembe veszi a termelésében. Talált pénzek ? Az egyik osztrák felületkezelő üzem például pusztán azzal, hogy a merítő kádjaiból nem függőlegesen csöpögtette le a savas folyadékba mártott fémtáblákat, hanem döntött helyzetben, - így könnyebben leszaladt azokról a víz, s a szennyezett vizet nem vitték át a másik kádba - 46 százalékkal kevesebb tiszta vizet kellett használnia. E mellett pedig talált pénz volt az, amit korábban szennyvíztisztításra költöttek. A példák sorában ott állhat az a szintén osztrák bútorgyártó azzal, hogy kivágósorán optimalizálta az anyagveszteséget, egy év alatt 1,4 millió schillinget spórolt meg. Ausztriában ma hat-hét nagyvárosban működik olyan csoport, mely a cégeket segíti abban, hogy saját belső működésükben találják meg a környezetkímélő termelés nem kis anyagi hasznot is hozó lehetőségét. E szemléletből nemzetközi projekt született, melyet az ENSZ szervezetei is fölkaroltak, s azt néhány éve már sikerrel működtetik Csehországban, Szlovákiában, Zim- babwéban vagy akár Kínában, s hamarosan bevezetik Szlovéniában, Ukrajnában és Lengyelországban is. Tisztább termelés Magyarországon az idén tavasszal a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdálkodási és Technológia Tanszéke adott otthont e programnak, itt alakult meg a „Tisztább Termelés Magyarországi Központja”. Galli Miklós, a központ igazgatóhelyettese a salgótarjáni látogatásán elmondta: Magyarország 400 ezer USA dollárt kapott az ENSZ-től három évre az Ökoprofit-díjak finanszírozására. Ezen összeg 80 százalékát külföldi szakértők bevonására használhatják föl, valamint olyan környezetkímélő technológiák átadására, melyek profitot is jelentenek a cégeknek. Mint megtudtuk, maga a díj nem jár pénzjutalommal, sőt még a díjazott fizet érte. Védjegy cserébe Viszont a Kiváló Áruk Fóruma*' oz hasonló védjegyet kaphat cserébe akkor, ha részt vesz a programban, termelését ilyen szemlélettel szervezi, úgy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, mint az említett ENSZ-szervezetek partnerintézménye tanúsítványt ad erről. A program iránt érdeklődést mutató cégek (nagyságrendjük szerint) 10-200 ezer forintos belépőt kell fizetniük az Ökoprofit Alapba, s az elért megtakarításuk egy százalékát is le kell szurkolniuk. A program magyarországi startját jövő év tavaszára tervezik, az elsőségért Salgótarján és Dorog-Esztergom versenyez. A környezetvédők elsősorban azokat a régiókat keresték föl elsőként, ahol az ipar komoly környezeti terhet jelentett az utóbbi év(ti- zed)ekben. Salgótarján és Dorog is benne volt a környezetvédők által minősített 12 legpiszkosabb városban. Helyi szakemberekkel Ma már - elsősorban a nehézipari termelés válsága miatt - kikerültek a piszkos 12-ből, viszont a helyi környezetvédelmi szakmérnökök fantáziát láttak a vállalati hatékonyság és a környezetvédelmi szempontok ötvözésében. A nyáron mintegy 150 vállalatot kerestek meg a térségben, ezek közül tíz pozitív visszajelzést kaptak. A legutóbbi cégviziten a Városgazdálkodási Vállalat bizonyult a legnyitot- tabbnak, de találkoztak a hatékonyságban kétkedő cégvezetővel is. A jelentkezés nem lezárt, továbbra is nyitottak azon cégek felé, mely önmagának megtakarítást, környezetének pedig tisztább életteret biztosítana az Ökoprofit- díj elnyerésével. : , : Tarnóczi László
