Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

1997. december 11., csütörtök Tarjáni Melléklet 7. oldal Űj szemléletű társadalmi összefogásra, építő gyermek- és ifjúságvédelemre van szükség Salgótarjánban is „Nem többet, hanem másképpen” Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése több alkalommal foglalkozott olyan tájékoztatókkal, amelyeknek témája a város bűnügyi, közbiztonsági helyzete volt. Nemrégiben egy sajátos, speciális, de sajnos, jelenlévő probléma szerepelt napirendjén: a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények. Még akkor is fontos e kérdéskör, ha az érintett korosztálynak csak egy marginalizálódott rétegére terjed ki, hatása viszont szükségessé teszi a vele való foglalkoztatást, hiszen minden ne­gatív tünet időbeli felismerése feltétele a kezelésnek és még in­kább a megelőzésnek. A város jelene és jövője szem­pontjából meghatározó korosz­tály létszáma közel 13 ezer fő, ezért az őt érintő pozitív és ne­gatív tendenciák és hatások elemzése városi közügy. A közgyűlés elé tárt tájékoz­tató anyag sajátossága, hogy első részében a városi rendőr- kapitányság elemző adatait és helyzetértékelését tartalmazza, a második rész az önkormány­zat hivatala humánpolitikai iro­dájának (szakemberek, intéz­mények) feladatait taglalja, ez­zel mintegy már jelezve is azt, hogy a kérdéskör társadalmi szinten nyerhet csak értelme­zést, a cselekvés a résztvevő szereplők munkájának össze­hangolásával lehetséges. A jelzőrendszer kialakításá­hoz fontos azt is tisztázni, hogy kit tekinthetünk hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermeknek, s milyen tényezők hatnak negatívan rájuk: Gyermekeink szocializációját befolyásoló tényezők Ide tartozik a társadalmi szinten megjelenő tömeges el­szegényedés, az általános ér­tékválság, értékvesztés, az ál­kultúrák hódítása, a kommer- szionalizmus, a „pótanyagok”, a pótcselekvések és a társa­dalmi szintű kilátástalanság. Családi szinten jelentkező probléma a munkanélküliség, a negatív szülői minta, az érték- modell-nélküliség, az elsiváro- sodás, a családi méretű leépü­lés. Az egyén szubjektuma ál­tali kategóriák között említhető a lelki alkat, a temperamentum, a tanulatlanság, a lelki primitív­ség, a téves értékrend, a króni­kus mentális retardáció, az anti­szociális irányultság. A hátrányos és veszélyeztető élethelyzetet konkrétan előidéző oktípusok Szociális vonatkozások (lakás- körülmények, táplálkozási le­hetőségek, öltözködés stb.). Ci­vilizációs-kulturális vonatkozá­sok (családi analfabetizmus, a tudás értékvesztése, tanuló- és művelődő hely hiánya, pozitív mintanélküliség). Kisgyermek- kori sérülések, értelmetlen vi­deózás, szüretien információ- áradat, szeretetnélküliség, pe­remhelyzet stb. Erkölcsi vonat­kozások (deviáns viselkedésű szülők, családi alkoholizmus, szexuális szabadosság, aberrált viselkedésminták stb.). Negatív hatású kortárscsoportok (csa­vargó társak, galerik, igényte­len zene, mesterséges életrit- mus-felfokozás, alkohol, kábí­tószerek). Helyzetjelentés A gyermek- és a fiatalkorúak által Salgótarján megyei jogú városban 1994-96 között elkö­vetett bűncselekmények alaku­lásának elemzéséhez, tenden­ciák megállapításához szüksé­ges a megyei szintű, s a rendőr- kapitányság illetékességi terü­letén történt bűncselekmények vizsgálata is, hiszen a bűnözés nem ismer sem közigazgatási, de még országhatárokat sem. A bűncselekmények alakulása Az ismertté vált bűncselek­mények számadatainak össze­hasonlításakor megállapítható, hogy a megyére növekvő ten­dencia jellemző: 1995-ben 1994-hez viszonyítva több mint 31 százalék, 1996-ban 1994-hez viszonyítva 17 százalék volt a növekedés. Az adatok 1995. és 1996. évek közötti alakulására ma­gyarázattal szolgálhat az, hogy 1995- ben a Salgótarjáni Rend­őrkapitányság bűnügyi osztálya számos olyan elkövetőt fogott el, akik sorozatosan, üzletsze­rűen követtek el bűncselekmé­nyeket (úgynevezett megélhe­tési bűnözést folytattak), ezen bűnelkövetők büntetés-végre­hajtási intézményekbe kerülése kedvezően befolyásolta az 1996. évi mutatókat. Ahogy ez az előbbiekből látható, a me­gyében ismertté vált bűncse­lekmények kb. 30 százaléka a Salgótarjáni Rendőrkapitány­ságon jelentkezik, az itt folyó rendőri tevékenység eredmé­nyessége megyei viszonylatban is meghatározó. Gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények A gyermekkorú és a fiatal­korú elkövetők által megvalósí­tott bűncselekmények részará­nya megyei szinten csökkenő tendenciát mutat. Míg 1994- ben az ismertté vált bűncse­lekmények több mint 4 száza­lékát, szám szerint 235 bűncse­lekményt követett el gyermek-, illetve fiatalkorú, ez 1996-ban már csak 3,2 százalék. Az ' adatokból megállapít­ható, hogy a kapitányság illeté­kességi területén a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmé­nyek döntően a megyeszék­helyre koncentrálódnak. 1994-ben a megyében 180 olyan bűncselekmény történt, amelynek elkövetője fiatalkorú. 1994-hez viszonyítva a fiatal­korúak által elkövetett bűncse­lekmények száma a megyében 16,7 százalékkal emelkedett, majd ez az arány 1996-ban 25 százalékos csökkenést mutat. A megyeszékhelyen regiszt­rált adatok, sajnos, kedvezőtle­nebb képet mutatnak. 1995-ben az 1994. évi adatokhoz viszo­nyítva közel 60 százalékos emelkedést figyelhetünk meg, a fiatalkorúak által Salgótarján­ban elkövetett bűncselekmé­nyek száma 57-re emelkedett, 1996- ban jelentős mérséklődés figyelhető meg. A gyermekkorú elkövetők által megvalósított cselekmények 1994-ben megyei szinten a gyermekkorú elkövetők által megvalósított cselekmények száma 55 volt, ez az ismertté vált bűncselekmények 1 száza­lékát tette ki. 1996-ban a gyer­mekkornak által elkövetett bűncselekmények száma a me­gyében 69-re változott, amely­nek több mint 30 százaléka Salgótarjánban történt. Tanul­ságos a megyeszékhelyen fia­talkorúak által elkövetett bűn- cselekmények egyes típusainak vizsgálata. A leggyakoribbak a vagyon elleni bűncselekmé­nyek, ezenkívül előfordul ga­rázdaság, néhány esetben sú­lyos testi sértés, orgazdaság, magánlaksértés, pénzhamisítás és közveszéllyel fenyegetés bűncselekménye is. Ez utób­biak száma azonban elenyésző a vagyon elleni bűncselekmé­nyekéhez képest. A statisztikai adatok elszo­morító és figyelmeztető képet mutatnak a gyermekkorú elkö­vetők számáról és az általuk el­követett bűncselekményekről. Amíg 1994-ben a kapitányság illetékességi területén 34 gyer­mekkorú elkövető vált ismertté, addig 1995-ben ez a szám 65-re növekedett, bár az 1996-os sta­tisztika némi mérséklődést mu­tat. Ez a tendencia nyilván ösz- szefügg a családi háttér nélkül, vagy éppen antiszociális csa­ládban felnövő gyerekek egyre nagyobb számával és a gyer­mekvédelem megmutatkozó hiányosságaival. A korosztály által elkövetett bűncselekmények leggyakrab­ban: lopás, rongálás, betöréses lopás, súlyos testi sértés, okirat­tal való visszaélés, jármű önké­nyes elvétele. Tájékoztató A leírt problémák nagysága, társadalmi veszélyessége (amennyiben a jövő generáci­óba épülhet be negatív minta­ként) és jellege (nehezen felde­ríthető és kezelése csak hosszú távon lehet eredményes) felveti az ifjúsággal foglalkozó intéz­mények felelősségét ez ügyben is. A legfontosabb, hogy pontos képet kapjunk az adott jelen­ségről, folyamatos figyelemmel kísérése segíthet hozzá az eredményes problémamegol­dáshoz. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondosko­dást, szűkebb értelemben a ne­héz élethelyzetbe kerülő, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek számára nyújtott speciális segítség. Nézzük meg, mi tartozik a gyermek- és ifjúságvédelmi fe­lelősök munkájába. Az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi fe­lelősök munkája azzal kezdő­dik, hogy felmérik a veszélyez­tetett tanulókat, feljegyzést ké­szítenek róluk, folyamatosan figyelemmel kísérik, hogyan alakul sorsuk, magatartásuk. Optimális esetben az iskola rendelkezik gyermekvédelmi munkatervvel, így átgondolt, folyamatos, egyénre szabott le­het ez a tevékenység. A közép­iskolában más módszerekkel és eszközökkel kell a korosztály gondjaihoz közelíteni. Más ve­szélyforrások jelennek meg, másként tudatosítja a fiatal a családi háttér problémáit, fel­erősödnek a kortárshatások. Az alkoholhoz, droghoz, dohány­záshoz való hozzáférhetőség csábítása eddig talán nem is­mert választási lehetőség elé ál­lítja a fiatalt. Veszélyforrást je­lenthet az iskolában a zárt cso­portok, klikkek kialakulása, la­kóhelyen létrejött csoportok kedvezőtlen hatása, vonzereje a deviancia irányába, csábítás az antiszociális életformára. Kiemelt szerepet kell szánni a prevenciónak, az érzelmi rá­hatás mellett az értelmi meg­győzésnek (főleg a szenvedély­betegségek esetén) Speciális intézmények Általános Iskolai Hétközi Diákotthon: Olyan gyermekeknek nyújt biztonságos nevelést, akik szá­mára a család nem megfelelő szocializációs háttér, akiknek kevés az esélyük a társadalmi integrációra. Az iskola nevelési rendszerében nagy szerepet kap a kortárskapcsolatok pozitív kihasználása, a humanisztikus eszközök alkalmazása, az ér­zelmi rehabilitáció, a családi ár­talmak csökkentése. Illyés Gyuláné Általános Is­kola és Speciális Szakiskola: Az intézményben 47 tanulót tartanak nyilván az 1996/97-es tanévben veszélyeztetett hely­zetűként, akik családjának fo­lyamatos figyelemmel kísérését az osztályfőnökük együttmű­ködésével családgondozó pe­dagógus végzi. Ebben az in­tézményben különösen fontos és sokrétű a gyermekvédelmi munka, amikor az átlagosnál több idő kell egy-egy veszé­lyeztetett tanuló családi hátte­rének feltérképezésére, s a vele való foglalkozásra. Jó kapcsola­tuk van a gyermekvédő intézet­tel és az illetékes hatósági szer­vekkel is, hiszen számos eset­ben a megoldás a gyermek csa­ládból való kiemelése lehet. Rákóczi Úti Általános Iskola esti-levelező ifjúsági tagozata: A tagozaton évek óta 120-150 fős a létszám. Ezek a tanulók hátrányos és veszélyez­tetett családokból származnak. A szülők 70-80 százaléka nem dolgozik, szociális segélyből és családi pótlékból próbál megélni. Az 1996/97-es tanév­ben hét tanuló ellen indult eljá­rás. Azokkal a tanulókkal, akik elkövették a bűncselekményt, személyesen beszélgetnek el arról, mi kényszerítette őket erre, s hogyan ítélik meg csele­kedetüket. Minden évben meg­hívják 1-2 alkalommal a rend­őrség ifjúsági bűnözéssel fog­lalkozó osztályvezetőjét, hogy beszéljen erről a témáról a gye­rekekkel. Egészségügyi-Szociális Központ: Az Egészségügyi-Szociális Központ Mentálhigiénés Osztá­lyának Családsegítő Szolgálata az 1995-1997 közötti időszak­ban 19-szer találkozott olyan problémával, amikor a gyer­mek- és fiatalkorúak kisebb- nagyobb bűncselekményeket követtek el (áruházi lopás, szer­rel való visszaélés, családi kassza „megdézsmálása” stb.). A 19 esetből 4 alkalommal ke­rült sor a gyámhatósággal kö­zös intézkedésre, melyben meg­történt a kiskorúak védő-óvása, családból való kiemelése. Salgótarjáni Ifjúsági Tanács­adó és Információs Iroda (SITI): Az ifjúsági iroda cél- és feladatrendszerében alapvetően megfogalmazottak a prevenció különböző vonatkozásai, a fia­talok várható problémáinak megelőzése, amelynek érdeké­ben információs és mentálhigi­énés tanácsadó szolgáltatásokat működtetnek. Kiemelendő a lelkisegély-telefonszolgálat, amely a fiataloknak is elérhető bármely krízishelyzetben. A hívók kb. 40 százaléka a 16-29 évesek köréből kerül ki. Az iroda „pszichológiai tanács­adása” közvetlenül nyújt segít­séget fiataloknak, szülőknek olyan esetekben is, amikor a probléma még kezelhető, nem csúszik félre a fiatal (szökés, csellengés, személyiség-fejlő­dési zavarok, kortárskapcsola­tok nyomásai, kortárskapcsola­tok zavarai, „drogügyek”, isko­lai kudarcok, elmagányosodás). A gyámügyi igazgatás feladatai A statisztikák szerint , ha­zánkban 1988 óta fokozatosan nő a gyermek- és fiatalkorú bű­nözés, e tendencia városunkban is érvényesül. A gyámhatósági munkában a gyermekkori bűn- elkövetés a védő-óvó intézke­dések keretén belül, illetve a fiatalkorúak pártfogó felügyele- ' tének intézményében jelenik meg. Míg az előbbinél a rendőri szervek eljárását a gyámható­sági szankció követi, az utóbbi­nál a rendőri eljárást bírósági, majd gyámhatósági intézkedés (javítóintézeti nevelés, ill. fia­talkorúak büntetés-végrehajtási intézete) zárja le. Az 1994—96 közötti időszak­ban nőtt a veszélyeztetett kis­korúak száma, amelyen belül a legnagyobb arányt az anyagi okok miatti veszélyeztetettség képviseli, de előfordul egyéb ok, pl. magatartási veszélyezte­tettség is. A gyermek- és fiatalkori ma­gatartási problémák, devian­ciák kialakulása igen gyakran visszavezethető a családok fel­nőtt tagjainak munkanélkülivé válására, a családok elszegé­nyedésére, a családi élet neuro- tizálódására, a társadalmi érték­renden belül a munka, a tanulás leértékelődésére, a fiatalok kö­rében tapasztalható perspektí- vátlanságra. A gyermek- és fiatalkorúak, 14-18 éves kor közöttiek által elkövetett bűncselekmények között is vezető helyen állnak a vagyon elleni bűncselekmé­nyek (lopás, betöréses lopás, ritkán rablás). A testi sértés, a szexuális és közlekedési bűn- cselekmények ritkábban for­dulnak elő. Erre az életkorra jellemző a csoportos elkövetés. A gyámhatóság eszköztára e bűncselekmények szankcioná­lására- a jelenlegi védő-óvó in­tézkedések keretében - a fi­gyelmeztetés, helyes magatar­tásra kötelezés, a szülő figyel­meztetése, sajnos, szegényes és nem elég hatékony. Feltehetően az új gyámügyi törvény életbe lépése kedvező irányú változásokat eredmé­nyezhet. Megelőzés, megoldások és kiutak keresése Tekintsük át, milyen fejlesz­tési irányok, célok, megvalósí­tása javíthatja a bűnmegelőzés hatékonyságát és eredményes­ségét:- Az iskolai gyermek- és if­júságvédelmi felelősök felké­szítése új feladataik ellátására a tervezett keretek között.-A városi intézményekben dolgozó szakemberek felkészí­tése az ifjúságsegítés speciális feladataira.- A kortárssegítő-hálózat ki­építése, felkészítésük, képzésük folyamatos megszervezése.-Az ifjúsági mentálhigiénés programok bevezetéséhez a szakemberi képzés elősegítése és támogatása. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi reform kö­vetkezetes megvalósításában az „ellátás” és „védelem” előtt a prevenciónak kell érvényesül­nie. A preventív, megelőző in­tézkedések célja az, hogy a gyerekeket és fiatalokat ké­pessé tegyük arra, hogy ma­Rendezvény a Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Informá­ciós Irodában fotó: gyurián tibor gukkal és környezetükkel fele­lősségteljesen szembe tudjanak nézni, a nehézségeket, konflik­tusokat aktívan meg tudják ol­dani, s az életüknek pozitív cé­lokat és értelmet tudjanak adni. Működő, a gyakorlatban bevált modellek bevezetésére, a bűn- megelőzésben résztvevő „sze­replők” (rendőrség, intézmé­nyek, hivatalos és civil szerve­zetek) párbeszédére, együttmű­ködésére,. a lehetőségek és erő­források felkutatására van szükség. A jól tervezett bűn- megelőzési program csak ki­egészítheti a többi devianciát „kezelő” programot és intéz­ményeket- ............... A rendőrség és al intézmények együttműködése 1997. március 1-jétől a Nóg- rád Megyei Rendőr-főkapi­tányságon működő bűnmegelő­zési osztály mellett minden ka­pitányságon 1 fő bűnmegelő­zési előadó tevékenykedik pár­huzamosan a balesetmegelőzésért felelő köz­lekedési előadóval. Az úgyne­vezett DADA-program több is­kolában is szervezett formában működik (rendőrségi program, rendőroktató részvétele). Az oktatást gyakorlati tapasztalat­tal rendelkező hivatásos rendőr végzi egyenruhában. A foglal­kozások során pszichológusok és más szakemberek által ki­dolgozott program alapján, irá­nyított beszélgetések, szerepjá­tékok, játékos feladatmegoldá­sok segítségével sajátítják el az ismereteket a tanulók. A megelőzési stratégia és taktika kifejlesztéséhez feltét­lenül szükség van a tényleges kockázatra vonatkozó felvilá­gosításra, hiteles információk szolgáltatására. Konkrétan a már büntethető, tehát a 14 éves általános iskolások, illetve a gimnáziumok megfelelő korosztályú tanulói számára kétszer 45 perces bűnmegelő­zési tájékoztatók szervezése, az iskolai kereten kívül álló bűnü­gyi, igazságügyi szakemberek (rendőrök, ügyészek, bírák, kriminológusok, pártfogói fel­ügyelők, esetleg „népi ülnö­kök”) közreműködésével. így a „belügyminisztériumi” órák to­vábbfejlesztését, a lehetőségek gazdagítását lehetne elérni. Az előadásokat osztályfőnöki órá­kon lehetne megtartani. Személyes kapcsolattartásra törekszik a rendőrség az intéz­ményvezetőkkel, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon csa­ládi házaiban nevelkedő gyer­mekekkel és fiatalkorúakkal. Létrejött a Salgótarján Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottsága, az ezen belül megalakuló Család-, Gyermekr és Ifjúságvédelmi Munkacsoport segíteni fogja a gyermek- és a fiatalkorúak problémáinak megoldását. A prevenció néhány eszköze Célzott előadások szervezése szülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek. Nyílt iskolana­pok szervezése. Bűncselek­ményt elkövető fiatal meghí­vása közös beszélgetésre. Ta­nulságos videofilmek listájá­nak összeállítása, beszerzése. Fiatalkorú, bűncselekményt elkövető személy bírósági tár­gyalásán való részvétel bírói engedéllyel. Hátrányos és ve­szélyeztetett gyerekeknek tá­borok szervezése a nyári szü­netben. Önvédelmi oktatás megszervezése az intézmé­nyekben. Utcai munka meg­szervezése. Összegezve, az érintett és érdekelt intézmények, szerve­zetek, civil szféra összefogá­sával valósulhat meg új szem­léletű társadalmi összefogásra építő gyermek- és ifjúságvéde­lem, amelynek alapelve: „nem többet, hanem másképp”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents