Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

4. oldal Mozaik 1997. december 11., csütörtök Együttműködésben a rendvédelmi szervekkel a határok védelméért Új feladatok a határőrség előtt A határőrizetről szóló törvény november elsejétől öt bűncse­lekmény tekintetében hatósági jogkört ruházott a határőr­ségre. Ez olyan új feladatok elé állítja a Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóságot is, amelyek megoldásához felkészültebb emberekre és több anyagi eszközre van szükség. Ezekről kér­deztük Ferencsik Pál ezredest, határőr-igazgatót.-A tiltott határátlépés bűn­cselekményi alakzatának, vagyis a fegyveres határsértés­nek mekkora a fenyegetettsége az igazgatósághoz tartozó ha­társzakaszon, s felkészültek-e önök erre az eshetőségre?- Ismereteim szerint a hatva­nas éveket megelőzően fordult elő itt fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés. Ekkor em­beráldozat és sérülés is történt. Nincs információm, hogy azóta a tiltott határátlépés bűncse­lekményi alakzata, a fegyveres, erőszakos határsértés előfor­dult. Ezzel kapcsolatban a fe­nyegetettséget sem tapasztaljuk a határszakaszunkon. Noha ezt nem érzünk, az embercsempé­szetben rejlő óriási pénzek mi­att odáig fajulhatnak a dolgok, hogy sor kerülhet erőszakos cselekményekre is. Ennek megelőzésére, az elkövetés megszakítására mind a meg­lévő sorállomány, mind a hiva­tásos állomány felkészítése sze­repel a kiképzési programban.-Az embercsempészet és a jogellenes belföldi tartózkodás jogsértőivel szembeni fellépés korábban gyakran nem érte el a célját. Remélhetők-e a határőrizeti törvénytől elvi ga­ranciák a határsértők elleni eredményesebb fellépésre ?- Sajnos, a jogsértőkkel szembeni igazságszolgáltatási gyakorlat nem érte el a célját. Úgy érzem, hogy a jelenlegi törvények ezeket a bűncselek­ményeket nem szankcionálják kellőképpen, s ez a mi állomá­nyunkat, s engem is mint egy­személyi vezetőt irritál és fel is háborít. Gyakran találkozunk azokkal az embercsempészek­kel, akik szállítók, segítők vagy kalauzok, de a néhány órás ki­hallgatás után, miután feljelen­téssel átadtuk őket a rendőrség­nek, szabadon engedik őket. A törvény kapcsán a határőr­igazgatóság részére biztosított hatósági jogosítvány keretében az embercsempészekkel történő eljárásban hatékonyan közre­működhetünk. A körülmé­nyeknek az ismerete részünkről szélesebb körű, mint a rendőr- hatóság számára, s ezáltal több bizonyító erejű anyagot tudunk letenni az ügyészség asztalára. — A szándékoknak megfele­lően a határőrség és a rendőr­ség kapcsolatának javulását várják az új törvénytől, ön ho­gyan látja a jövőbeni együtt­működésüket?-A határőrségnél bekövet­kezett változások új alapokra kell, hogy helyezzék nemcsak a rendőrséggel, hanem vala­mennyi rendvédelmi szervvel az együttműködést. Ami a tör­vényből adódó együttműködést íiitíi, a rendőrséggel valóban új együttműködést kell kötnünk, hiszen már rajtuk kívül a határőrség is egy meghatározott körben bűnüldözési tevékeny­séget, hatósági nyomozati munkát végez. Ezért a nyomo­zás eredményességének biztosí­tására az információinkat köl­csönösen egyeztetnünk kell.-A határőrizeti törvény kie­meli a szándékos határjelron­gálás bűntettét. Mit takar e fo­galom, mikor, hogyan követ­hető el e bűncselekmény, mi­lyen büntetés vár elkövetőjére?- Az utóbbi években szándé­kos határjelrongálás bűntettével nem találkoztunk. Ez a fogalom azt takarja, s a törvény akkor rendeli el büntetését, hogyha valaki szándékosan kidönti a határköveket, határjeleket, a ha­tár vonalát megváltoztatja. A határjelrongálás vétségéért egy év szabadságvesztés vagy pénzbüntetés kapható. Az el­múlt időszakban jó néhány esetben előfordult gondatlan határjelrongálás. Alig két hó­napja egy gépjárműbaleset kö­vetkeztében egy határkövet kiü­töttek a határszakaszunkon, amelyre vegyes bizottságot ho­zunk létre a szlovákokkal és ki­vizsgáljuk az esetet. Szándékos rongálásról nem tudunk.- A törvény az eddiginél több feladat megoldását rója a csök­kent létszámú határőrségre. Hogyan készültek fel az új fel­adatokra, s mennyire állnak rendelkezésükre azok a szemé­lyi, anyagi, technikai eszközök, amelyek egy schengeni ha­tárátkelőn már természetesek?- A rendszerváltás egybe­esett a határőrség átszervezésé­vel is. A határőrség fő feladata nem változik. Továbbra is az ál­lamhatár védelme, őrzése, a ha­tárforgalom ellenőrzése, a ha- tárrend fenntartása a felada­tunk. Teendőink növekedtek az 1993-ban megjelent idegenren­dészeti törvényből eredően. Olyan hatósági, idegenrendé­szeti feladatokat végzünk, ame­lyekhez szükséges az a meg­kezdett átalakulás, hogy a hiva­tásos határőrizetre áttérjünk. E feladatokat csak jól felkészült állománnyal és jogilag is felké­szített emberekkel tudjuk elvé­gezni. Többletmunkát kell vé­geznünk, amihez a pénzügyi kormányzat részünkre csak a nyomozószervek felállását tette lehetővé, amelyek területi szervként is működnek. Erre megkaptuk a személyi és tárgyi feltételeket. Megfelelően ki­képzett emberek állnak rendel­kezésünkre, a sorállomány ki­vonása nem okoz gondot. Mi még nem készülünk schengeni típusú feladatokra, csak elmé­letben. A határőrizeti törvény is úgy készült, hogy feltételezi a schengeni csatlakozásunkat.- Ausztriában természetes, hogy a lakosok azonnal jelentik a hatóságnak, ha az utcán gya­nús alakot látnak. Nálunk is nagy szükség lenne a rend és a közbiztonság javítása érdeké­ben a lakosság lojalitására, hi­szen ez az ö önvédelmüket is szolgálja. Hogyan látja ezt ön?-Jó dolognak tartom. Meg­fontolás tárgyává tenném a par­lamenti képviselőknek, hogy ez az ország közrendjének, köz- biztonságának és védelmének további fokozása, megbízható­sága érdekében hasonló gondo­latot kellene nálunk is megfo­galmazni a parlamentben, s tör­vényileg szentesíteni. Hosszú évek és napjaink tapasztalatai is igazolják, hogy a határterületi lakosság, amely a saját köz­rendjének, közbiztonságának megtartása érdekében együtt­működik velünk, jelentősen se­gíti határőreink eredményessé­gét. Kötelességüknek érzik az emberek, hogy együttműködje­nek velünk. Pádár András Nincs haladék a hulladéknak Sok településen a gyűjtés sincs megszervezve A fejlett országokhoz képest nálunk még gyermekcipő­ben jár a hulladékok szak­szerű kezelése és újrahasz­nosítása. A környezetvé­delmi tárca törvényjavasla­tot dolgozott ki a hulladék- gazdálkodásról, s a jogsza­bálytervezet várhatóan jö­vőre a parlament elé kerül. Elfogadása esetén radikális változásokra lehet számí­tani, különben nem tudunk megfelelni az Európai Unió normáinak - mondják a KTM illetékesei. Bese Erzsébet, a tárca főta­nácsosa szerint nagy tartalé­kok rejlenek a hulladék szak­szerű gyűjtésében, tárolásá­ban és újrafeldolgozásában. A lehetőségek és feladatok nagyságát érzékelteti, hogy becslések szerint hazánkban évente 2,5 millió tonna veszé­lyes hulladék keletkezik. A bauxitgyártás melléktermé­keként további évi 1 millió tonna vörös iszappal számol­hatunk. Mindennek azonban csak 10-15 százalékát hasz­nosítjuk, s további 5-10 szá­zalékát - a későbbi hasznosí­tás reményében - átmenetileg tároljuk. A fennmaradó mint­egy 80 százalék feldolgozá­sára jelenleg két lehetőség van: az égetés vagy a lerakás. Egyik sem olcsó mulatság. Jelenleg 280-300 féle ve­szélyes hulladék szerepel a jogi kataszterben, de ez a szám folyamatosan emelke­dik. A legveszélyesebb a fém- feldolgozás során keletkező szerves vegyipari hulladék, a galvániszap, s az állati termé­kek előállításánál, vágóhida- kon, állatkísérletek során ke­letkező hulladék. A szemét­gyűjtő kukák tartalmának nö­vekvő hányada szintén már- már a „veszélyes” kategóri­ába sorolható, gondoljunk például a szárazelemekre, gyógyszermaradékokra. A szelektív gyűjtésre ugyan vol­tak kísérletek, de csak egyes üzemekben és telephelyeken, országosan nem. Az új hulladékgazdálko­dási törvény e téren gyökeres változást ígér: a kommunális hulladékok kezelésének meg­szervezése az önkormányza­tok kötelezettsége lesz - a szelektálás a papírra, az üve­gekre, a komposztálható zöld hulladékra terjedne ki. Az el­különített gyűjtésben érde­keltté kívánják tenni a lakos­ságot is. Pályázatok útján ál­lami támogatást kaphatnak majd azok az önkormányza­tok, amelyek az elsők között térnek át a szelektív hulla­dékgyűjtésre. A türelmi idő után azonban már az önkor­mányzatoknak maguknak kel­lene a rendszer bevezetéséhez szükséges forrásokat előte­remteni. Lemaradásunk jellemzé­sére annyit: az Európai Unió egyik alapkövetelménye, hogy minden településen biz­tosított legyen a hulladék in­tézményes, szakszerű keze­lése. Nálunk jelenleg több mint ezer olyan település van, ahol még a hulladék gyűjtése sincs megszervezve. A környezetvédelmi előírá­sok megszegéséért kiróható bírságok összegét is jelentő­sen emelni kelj. Nem fogad­ható el az, hogy ma jóval ol­csóbb büntetést fizetni, mint a környezetvédelmi szempon­tokat érvényesíteni. Nem várható nagy változás a befektetési politikában Óvatos önkéntes pénztárak Az önkéntes nyugdíjpénztá­rak vagyona az év végén vár­hatóan meghaladja az 50 mil­liárd forintot, ami kétszerese a tavalyi év végi állomány­nak. December végéig a tag­létszám is megduplázódik: 800 ezer fölé emelkedik. A dinamikus fejlődés elle­nére a pénztárak az óvatos be­fektetési politika mellett foglal­tak állást és vagyonuk több mint 70 százalékát állampapír­ban, vagy államilag garantált értékpapírban kamatoztatták - foglalta össze az idei tapaszta­latokat Hegedűs István, a Ma­gyar Polgári Önkéntes és Ma­gánnyugdíjpénztár igazgatósá­gának elnöke. Jövőre - bár a nyugdíjre­formmal kapcsolatos tájékozta­tások jótékonyan hatottak az önkéntes szervezetek ismertsé­gére is - már csak szerény tag­létszám-növekedésre számít­hatnak, a vagyonuk viszont to­vábbi 50 százalékkal növeked­het, és az év végére elérheti a 80-100 milliárd forintot. Hegedűs szerint jövőre még nem várható lényeges változás a befektetési politikában, azaz a pénztárak vezetői továbbra is a biztonságosabb üzletpolitika folytatása mellett döntenek. A jogszabály az állampapí­rok és államilag garantált papí­rok arányát a vagyon 40 száza­lékában határozza meg és gyak­ran a tagság is hajlik a nagyobb kockázatvállalásra. A szakértők úgy vélik, hogy az egy-egy szervezetnél a felhalmozott tőke még nem elég jelentős ah­hoz, hogy a jelenleginél na­gyobb beruházási, s így anyagi kockázatot vállaljanak. fovdcs István világbajnok fantasztikus ajánlataival • • On is nyerd lehet:- páratlan árkedvezmények a legnépszerűbb Fiat modellekre: Bravo, Brava: 195 000-290 OOO Ft-ig Marea: akár 330 OOO Ft-ig- ajándék me tálfény valamennyi típusra Növekszik az igény a nagy traktorok iránt Jön a „mindent tudó” masina Az IKR Termelésfejlesz­tési és Kereskedelmi Rt. az idén piacvezető lett a kombájnok és traktorok értékesítésében, a vető­mag, a műtrágya és nö­vényvédő szer piacán pe­dig 25-30 százalékkal ré­szesedett a forgalomból. Szaxon Attila vezérigaz­gat ó a minapi tájékoztatóján arról is beszámolt, hogy az idei gabonatúltermelés miatti értékesítési nehézségek elle­nére minden szerződött mennyiséget átvettek partne­reiktől. A társaságnál már el­kezdődött a jövő évi termelte­tési szerződések kötése. Bú­zából például az ideinél har­minc százalékkal nagyobb mennyiségre szerződtek a termelők, mert biztosítva lát­ják a felvásárlást és az értéke­sítést. Szaxon elmondta: egyre nagyobb az igény a nagy trak­torok iránt, amiben közreját­szik az állam által nyújtott gépvásárlási támogatás is. Hamarosan bemutatják a jövő század korszerű trakto­rát, a Claas Lexiont, amellyel a gazdálkodók jelentős mű­trágya-megtakarítást érhetnek el. A „mindent tudó” gép méri a tábla terméseredményeit, kialakítja a tábla térképét, az adatokat számítógépben rög­zíti, és annak megfelelően au­tomatikusan szólja a műtrá­gyát.- a lehető legkedvezőbb finanszírozási ajánlatok- ellenállhatatlan árak (árgarancia: január 10-ig!)- vásárlás esetén főnyereményként egy Fiat Cinquecento Mindehhez ráadásként Fiat Nyílt Hétvégére várjuk Önt december 13- 14-én és 20-21-én az ország 35 Fiat márkakereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents