Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-29 / 302. szám
1997. december 29., hétfő Mozaik 7. oldal „Fcrgctcgbcn A Uó fácska i0 - hpnak aayaw Z*íj k iiovata Együttműködik az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Nemzeti Színház ✓ Átadták a Lörincze Lajos-díjat Az Anyanyelvápolók Szövetségének vezetői - ünnepi ülés keretében - számos elismerést adtak át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Lörincze Lajosról elnevezett díjat Rónai Béla nyugalmazott főiskolai tanárnak és Szathmári István nyugalmazott egyetemi tanárnak ítélte a szövetség elnöksége. A díjat a nyelvész-tanár halálának évében, 1993-ban alapították. Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség által kiírt, rokonértelmű szavak gyűjtésére meghirdetett pályázatokon a felnőttek kategóriájában tizennégyen, a tanulók közül tízen részesültek elismerésben, A díjazottak között szerepel egy általános iskolai osztály és egy diáklap is. A 200 ezer forint összdíjazású pályázatra összesen 248 pályamunka érkezett. A pályázók egyes esetekben több száz megegyező jelentésű vagy csupán árnyalatában eltérő kifejezést gyűjtöttek össze a „veszekszik” ige és az „arrogáns” melléknév szinonimájaként, illetve a nehezen megnevezhető szerkezetek megjelöléseként (ketyere, brimbula, miskulancia). Az ülésen a szervezet vezetői ismertették a szövetség és a Nemzeti Színház együttműködési megállapodásának szövegét is. Az egyezmény értelmében a szövetség szakemberei - előadóként, konzultánsként - részt vesznek a színház tanodájának munkájában, a művészek pedig anyanyelvi versenyek bírálóbizottságában és anyanyelvi táborokban vállalnak feladatot. A rendezvényen a továbbiakban elhangzott: a Magyar Nyelv Hetének jövő évi eseménysorozatát március 16-tól Kaposvárott rendezik meg. Központi témája: „Anyanyelvűnk útja a márciusi forradalom óta”, azaz az elmúlt mintegy másfél évszázad nyelvi változásainak, fejlődésének áttekintése. Téli örömök - szavakban Reméljük hamarosan beköszönt az igazi tél, a hóesés is. A hó pedig nem szakad (ahogy a minap az osztrák hóesést minősítette a magyar rádió), sót nem is esik, nem is hull... Csak lassan szállingózik, másképpen szálldogál, hulldogál, szállong vagy ritkább szóval: hulldos, szálldos. így hamar fehérbe öltözik a táj. A domboldalon, a hegyoldalon, a lankán, a lejtőn, az ereszkedőn csak úgy repül a szán, a szánkó vagy (tájszóval) a szánka, illetve a városi gyerekek szókészletével, a ródli. A sízőket a lejtőn kívül a sípálya, a lesiklópálya, a sífelvonó várja. Jégpálya, korcsolyapálya, sőt műjég csak néhány helyen van ... Az egyre inkább elszegényedő szülők gyermekeit igyekszik kárpótolni a befagyott tó, a folyó - végtére ez is csak jég. Itt korizni, csúszkálni, sikan- kózni, sikonkázni, sinkózni lehet. Azonban jó lesz vigyázni: az esés, az elesés, a leesés, az elbukás, a felbukás, elterülés, elhasa- lás, hasra esés, hasra vágódás, orra esés, orra bukás, hanyatt esés, lepottyanás, lehuppanás, le- tottyanás, fészekre esés stb. nem tartozik a téli örömök közé! Annak viszont örüljünk, és legyünk büszkék rá, hogy mindezekre a csodálatosan gazdag, választékos magyar szavainkkal tudunk megnevezést válogatni. Pasziánszon túli állócsillag A kártyavetés, azaz pasziánsz francia eredetű szó. Magyarított változata azonban egy szimpla „sz” betűvel írandó. Ezzel szemben a szintén franciából magyarított dosszié szónál duplán kell használni az „sz”-t, leíráskor, kiejtéskor egyaránt. A rekkenő hőséget csökkenti egy jól működő ventilátor, amely szó a legújabb magyar helyesírási szabályok szerint csak egy „1” betűvel íratik. A „villamos meghajtású szellőztetőgép” fenti elnevezése a latin „ventil-szelep” szóból eredeztethető. Az a csillag, amely nem hulló, csakis álló lehet, bár a világmindenség tudvalévőén állandó mozgásban van. Akkor, amikor a lóverseny kedvelőinek adunk tippet ilyesfajta fantázianévvel, mint a mellékelt példában, kifejezetten a kettőzött „1” használata a jó. (deák) m I. futam: Al fi. futam; Penésxvlrág fi} ÍV. futam: Candy Starlight {4} M VI. futam: Zímáz (S) Új évi jókívánságaink Elérkezett hát az új év jókívánságainak szóban, illetve írásban megfogalmazott üzenetének ideje is. Sokszor olvassuk, azonban helytelenül, helyesírási hibákkal (még a képeslapokon is!) a jókívánságokat. Például: Boldog Újévet kívánok! Ez az írásforma bizony azt közli, hogy csak január 1-re, azaz az újév napjára kívánunk szépet és jót (s az újévet kisbetűvel kell írnunk, mert köznév!) Helyesen: Boldog új évet kívánok! így az 1998-as év minden napjára érvényes a jókívánságunk. Bizonyára ezt így is gondoltuk! írjuk hát helyesen és ezzel nemcsak jólneveltsé- günknek, hanem nyelvünk tudásának is bizonyítékát adjuk. Ha szeretjük a rövidítéseket, akkor: a BÚÉK! a helyes! (Nem teszünk pontokat a betűk után, mert nem mondatok. Az „ú” azért hosszú, mert nem keverendő össze az „ujj” (végtag) írásával.) Ezúton, én is boldog, jó egészségben eltöltendő, a hétköznapok örömét is meghozó, tisztességet és jóakaratot tapasztaló új évet kívánok! Tisztelettel minden kedves olvasónak: Tóth Norbertné A jövő év második feléig marad a régi útlevél / Érvényesítés - címkével Mától biztonsági címkével látják el az érvényességükben meghosszabbított-útleveleket. Új útlevelet kérelmezők továbbra is a jelenlegivel azonos formátumú dokumentumot kapnak, de már abban is elhelyezik a hamisítás megelőzését szolgáló matricát. Az új forma bevezetése az állampolgárok szempontjából nem jelent változást a hosz- szabbítás, illetve a kérelmezés megszokott rendjében. Az igény benyújtásakor az ön- kormányzatok ügyfélszolgálati irodáiban továbbra is ugyanazokat a kellékeket kérik, mint eddig: a kitöltött útlevélkérő lapot, két darab egy évnél nem régebbi fényképet, valamint a 18-70 év közötti személyektől négyezer, a többiek esetében pedig az ezerforintos okmánybélyeget. A visszakapott okmányba azonban már biztonsági címkét ragasztanak, amire lézeres technikával viszik fel a tulajdonos arcképmását, aláírását, az útlevél sorszámát és lejártának az időpontját. Ez utóbbi továbbra is a hosszabbítás napjától számított öt év. Előreláthatólag a jövő esztendő második felében bocsátják ki azokat az új útleveleket, amelyeket már eleve belső lézeres gravírozással töltenek ki. Ezeket az Állami Nyomda Részvénytársaság készíti majd. Fejlődő és lemaradó régiók sorrendje Háromszoros különbség A KSH legújabb, a tavalyi GDP területi megoszlását elemző kiadványa szerint nőtt a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió előnye, miközben Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország az átlagosnál alacsonyabb ütemben fejlődött. Az ország bruttó hazai termékének 41,8 százalékát a fővárost és Pest megyét is magában foglaló közép-magyarországi régió állította elő. A terület 1995. évi részesedése 40,3 százalék volt. ' Az egy lakosra jutó hozzáadott érték 1996-ban átlagosan 672 ezer forint volt. A legmagasabb és a legalacsonyabb teljesítmény közötti különbség tovább nőtt 1995-höz képest: Budapesten 3,3-szor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Nógrádban és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Az átlagos és az attól 10 százalékkal elmaradó csoportba tartozó kilenc megye szélső értékei között mindössze 50 ezer forint az eltérés. Az egy főre jutó GDP alapján képzett sorrendben a megyék többsége megőrizte pozícióját: az élen a főváros, illetve Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megye áll, viszont Nóg- rád és Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye hátránya némileg nőtt. Nem kellett a gazdáknak a támogatás A földművelésügyi tárcánál mintegy 4-4,5 milliárd forintot tesz ki a termelők által az év végéig fel nem használt szubvenció. A tárca számára is érthetetlen, hogy a rendelkezésre álló kereteket miért nem merítették ki teljes egészében a gazdálkodók. Jelentős összegek maradtak meg a szövetkezeti üzletrész vásárlására, a tenyészállatbeszerzésre, a hitelkamat-támogatásra elkülönített pénzekből. Hasonló a helyzet a hitelkamat-támogatással is. Mordályok, géppisztolyok, felfúrt puskák a gyilkolás arzenáljában Golyó általi halál, illegális fegyverrel A rendőrség legújabb elemzéséből kiderül, hogy a gyilkosok egyre gyakrabban lőfegyverrel végeznek áldozataikkal. A statisztika szerint 1991 január 1. és 1996 december 31. között 1772 emberölés során 137 esetben, 818 emberölési kísérlethez pedig 104 alkalommal használtak ilyen eszközt. Ez azt jelenti, hogy a lőfegyverrel elkövetett emberölések aránya a vizsgált hat esztendőben hat-nyolcszorosára emelkedett. Ez a tendencia világjelenség, amelyre a törvényhozók országonként másként reagálnak. Az USA egyes tagállamaiban a sértett gépkocsijába behatoló idegennel szemben is jogos önvédelemnek minősülhet a fegyverhasználat. Angliában viszont úgy döntöttek, hogy még az önvédelmi fegyvereket is bevonják. Fasnik Gyula rendőr alezredes, az ORFK életvédelmi alosztályának vezetője úgy véli, hogy minden országnak az adott helyzetből kiindulva kell szabályoznia a lőfegyvertartást. Magyarországon például figyelembe kell venni, hogy a vizsgált időszakban mindössze egy esetben öltek embert engedéllyel tartott lőfegyverrel, 136 gyilkosságot illegálisan szerzett vagy ko- ^#7 esetben ölt a golyó rabban hatástalanított, de visz- szaalalfcított lőfegyverrel követtek el ?‘Ki engedély nélkül tartott lőfegyverek egy része a második világháborúból vagy 1956-ból származik, a többi az illegális fegyverkereskedelem útján, egyéb bűncselekmények révén vagy hatástalanított állapotban került a bűnözők tulajdonába. Napjainkban egyre nagyobb szerephez jutnak a külföldi eredetű maroklőfegyverek, a kisméretű géppisztolyok, a 0,22-es kaliberű sportpisztolyok. Milliárdos kárt okozó orvvadászeszköz a légfegyverből átalakított, és ugyancsak 0,22-es kaliberű felfúrt puska. Az életvédelmi alosztályvezető szakértők véleményére alapozva állítja, hogy Magyarországon a fegyverek hatástalanításának technológiája rossz, ezért annak előírásait meg kellene változtatni. El kellene érni, hogy az ártalmatlanná tett lőfegyverek forgalma is nyomon követhető legyen. Döntő az is, hogy a lőfegyverrel való visszaélést teljes szigorával sújtsa a törvény. A vasutaké és a hajóké a jövő Energiaszektor, közlekedés: a szén-dioxid-per fővádlottjai A kiotói klíma-világkonferencián született meg a bolygónk jövője szempontjából meghatározóan fontos egyezség: az EU-országok 2010-ig 5,2 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátást. Az USA 7, Japán 6, Ausztrália 8, hazánk 6 százalékos mérséklésre kötelezte magát.-Számunkra milyen gyakorlati következményekkel jár ez a döntés? - kérdeztük Pálvöl- gyi Tamást, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetőjét.- Általánosságban azzal, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül tehetünk lépéseket a légkör szennyeződésének fékezésére. A 6 százalékos mérséklés nem feltételezi például, hogy máris meg kellene szüntetnünk lignitvagyonunk kitermelését, felhasználását, ami súlyos foglalkoztatási problémákkal járna. Halaszthatatlan feladat viszont az energia hatékonyabb előállítása és felhasználása, ami önmagában jelentős szennyezést csökkentő tényező. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ösztönzőrendszer kiépítése csakúgy, mint az elöregedett erőművek technológiai korszerűsítése. A közlekedési szektorból származik a szén-dioxid-kibo- csátás negyede, s az arány az autópark bővülésével tovább nőhet. Ez arra int, hogy - a közlekedési tárca elképzeléseivel összhangban - főként a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztését kell előtérbe állítani. (csernyánszki) Kiskereskedők esélyei Beszerzési társulások Az élelmiszer- és vegyiáru- kereskedők mintegy fele költségeit csökkenthetőnek tartja. Az 50 négyzetméternél kisebb eladóterű üzletek tulajdonosai azonban csupán 46 %-ban tartják lehetségesnek a rendelés, a beszerzés és a szállítás költségeinek mérséklését, míg a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek gazdáinak több mint háromnegyede lát ilyen lehetőséget. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a készletezés költségeinek csökkentését a megkérdezett 100 fővárosi és 100 vidéki kiskereskedő 30 százaléka tartja lehetségesnek, a vidéki kereskedők nagyobb arányban, mint a budapestiek. A nagyobb boltok tulajdonosai több esélyt látnak a megtakarításokra. A beszerzési társulást mint lehetőséget a megkérdezett kiskereskedők 53 százaléka ismerte. A fővárosiak kétharmada rendelkezik információkkal erről az együttműködési formáról, a vidékieknek csak 42 százaléka. Az élelmiszerrel és a vegyi áruval foglalkozók a legtájéko- zottabbak, legkevésbé pedig a ruházati cikkekre szakosodott üzletek tulajdonosai. A megkérdezettek döntő többsége szerint az önálló kiskereskedő boltja megfelelő helyen, hozzáértő vezetéssel beszerzési társulások nélkül is eredményesen működhet. A kereskedelem szerkezetének változásait a vidékiek derűlátóbban ítélik meg mint a fővárosiak. A kisebb boltok tulajdonosai optimistábbak e téren mint a nagyobb vállalkozások vezetői. A bizalmat és a korrektséget az élelmiszer- és a ve- gyiáru-boltok tulajdonosai jónak értékelik.
