Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

1997. december 19., péntek Ország - Világ 5. oldal Háborús bűnösöket fogtak el a Boszniába vezényelt nem­zetközi erők Vitézben. A két boszniai horvátot - akik közül az egyik tűzpárbajba keveredett az SFOR-egységgel - azonnal Hágába szállították. Meggyógyult az orosz elnök, elhagyja a barvihai szanatóriu­mot, és hamarosan munkába állhat. Ezt maga Borisz Jelcin közölte újságírókkal a Moszkva melletti szanatóriumban. Pofozkodás volt az Európai Parlamentben. A Strasbourg- ban ülésező testület két napra kizárta a képviselők sorából a portugál Raul Miguel Feman- dest, mert az felpofozta dán kollégáját. A pofon azért csat­tant el, mert a dán Freddy Blak a dohányzás elleni harcról foly­tatott vitában megvádolta Fer- nandest, hogy dohánygyártó cégektől kapott csúszópénzt. Keresik a Görögország felett szerda este eltűnt ukrán Jakov­lev 42 típusú repülőgép ron­csait. A repülőgép 70 utassal a fedélzetén Szalonikiba tartott, amikor eltűnt. A belga börtönfelngyelet azt gyanítja, hogy Pándy András öngyilkosságra készül. Fla­mand lapértesülések szerint az állítólagos segédlelkész bör­töncellájában gyógyszereket és pengéket találtak. * Dana-konferencia. A Ma­gyar Tudományos Akadémia, az önkormányzatok, a szakmai és környezetvédelmi szerveze­tek képviselői tanácskoztak csütörtökön a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről az Or­szágházban. A Duna Kör kép­viselői nem fogadták el a meg­hívást a tanácskozásra. A kisebbségi képviseletről. Hatpárti egyeztető tárgyalást tart pénteken az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottsága a kisebbsé­gek parlamenti képviselete ügyében - mondta Gellért Kis Gábor, a bizottság elnöke. Szokni akarta Tocsikot. Tocsik Márta tanácsadói meg­bízását Szokai Imre, az ÁPV Rt. volt elnöke kezdeményezte az igazgatóság 1996. január 17-ei ülése előtt - derült ki a tegnapi tárgyalási napon. A per januárban folytatódik. Perek Peták ellen. Az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a számviteli fegye­lem megsértésének alapos gya­núja miatt ügyészi vizsgálatot kezdeményezett Peták István ellen. Emellett a testület felha­talmazta a részvénytársaság felügyelőbizottságát, hogy in­dítson polgári peres eljárást az MTV Rt. elnökével szemben. Nincs izraeli kivonulási terv Washington közvetít a Közel-Keleten Madeleine Albright csütör­tökön Párizsban és London­ban folytatta a közel-keleti béke előmozdítását, s ezen belül Kelet-Jeruzsálem sor­sának rendezését szolgáló tárgyalásait. A washingtoni diplomácia ve­zetője délelőtt Párizsban újabb - egy hónapon belül immár a harmadik - találkozóját tar­totta Benjamin Netanjahu izra­eli kormányfővel. Netanjahu érkezésekor azt hangoztatta, hogy „kitűnő megbeszéléseket vár, s azon számos kérdést megvitatnak majd”. Az Izrael párizsi nagyköve­tének rezidenciáján folytatott eszmecseréről egyelőre sem­milyen konkrét hír nem szi­várgott ki. Ennek oka nyilván az, hogy izraeli részről előre jelezték: szemben a korábbi amerikai kívánsággal, Izrael miniszterelnöke ezúttal sem hozott magával sem részletes adatokat, sem térképeket arról, hogy mely ciszjordániai terüle­tekről hajlandóak kivonni az izraeli csapatokat. A palesztinok a további tár­gyalások egyik előfeltételének tartják a korábbi szerződések­ben szereplő izraeli csapatki­vonások végrehajtását. Az amerikai külügyminisz­ter a párizsi találkozó után közvetlenül repülőre szállt, hogy Londonban Jasszer Ara- fattal, a Palesztin Hatóság el­nökével találkozzék, és közve­títsen a két fél között. Madeleine Albright és Jasszer Arafat. Közelednek az álláspontok? fotó: feb/reuter Új európai válaszfal nélkül Az Európai Unió bővítéséről szüle­tett luxemburgi döntéssel sikerült elkerülni a csap­dát, amely egy­fajta választóvo­nal kialakulását jelenthette volna - mondta a pozso­nyi Pravdának Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomá­cia vezetője hozzá­tette, hogy az Unió bővítésé­nek folyamata minden ország előtt nyitva maradt: némelyek a bővítési tárgyalások, néme­lyek pedig az előkészítés sza­kaszába lép­tek. Kovács szerint Lu­xemburgban nem történt meglepetés: minden úgy alakult, ahogy személy sze­rint ő is gon­dolta. A kül­ügyminiszter nem tartotta helyénvaló­nak, hogy a je­lölt országok bármelyikét Magyarországgal hasonlítsa össze, hiszen - mint mondta - ez nem az ő feladata, hanem az Európai Unióé, amely ezt már megtette. Az összehasonlításban Brüsszel Magyarországot a jobban felkészült országok közé sorolta, mert a* magyar parlamenti demokráciát jól működőnek, a jogállamiság érvényesítését és az emberi jogok tiszteletben tartását megfelelőnek találta. Kovács László újfent hang­súlyozta: örül, hogy nem a ko­rábbi változat valósult meg, amely szerint egyedül Szlová­kia maradt volna ki azon or­szágok sorából, amelyekkel megkezdik a felvételi tárgya­lásokat. Ez a helyzet a kétol­dalú viszony tekintetében is kedvező, hiszen így szeren­csére nem jön létre egy új európai választóvonal. Kovács László fotó: feb Harmadolták a rendőrség adósságát A kormány döntése szerint tovább tanulnak a pedagógusok is A kormány a tegnapi ülésén mintegy 70 előterjesztést tár­gyalt meg, köztük a 65 év feletti nyugdíjasok utaztatásával kapcsolatos további intézkedéseket. Kiss Elemér államtitkár tájé­koztatójában beszámolt arról, hogy a MÁV-hoz, a GYSEV- hez és a Volánhoz hasonlóan megállapodás született a BKV-val is arról, hogy 1998. január 1-jétől a 65 év feletti nyugdíjasok ingyen utazhat­nak járatain. A Malévval vég­leges megállapodást még nem kötöttek, de a légitársaságnak január 20-ig ki kell dolgoznia üzletpolitikai javaslatát. A pedagógusok továbbkép­zésével kapcsolatosan a kor­mány elfogadta azt a javasla­tot, amely szerint az oktatók­nak 7 évente 120 órás szakmai továbbképzésben kell részt venniük, s ez egy évvel csök­kenti az alacsonyabból a ma­gasabb bérkategóriába történő felkerülésük időtartamát. A pedagógiai szakértők pótléka ezentúl a közalkalmazotti pót­lék 70-100 százaléka lesz. Ösztönözni kívánják a nyelv- tanulást is: a középfokú nyelvvizsga megszerzését költségtérítéssel ellentétele­zik, amelynek mértéke a mi­nimálbér 2-5-szöröse között állapítható majd meg. A kor­mányszóvivő az agrártámoga­tási rendszer ellenőrzése kap­csán elmondta: megállapítást nyert, hogy 1,6 milliárd forint nem megfelelő módon került felhasználásra. Az ügyben vizsgálatot kezdett a rendőr­ség. Az exporttámogatás rend­szere a jövőben pályázati me­derbe terelődik, ellentétben a jelenlegi normatív módon tör­ténő támogatással. A Magyar Rádió Rt. a költ­ségvetésből 157,3 millió fo­rintban részesül 140, az MTV Rt. pedig 736,1 millió forintot kap további 223 munkatársa elbocsátásához. A kormány döntése értel­mében 3,1 milliárd forinttal csökken a rendőrség adóssága. Szalóky Eszter Hírháttér Az EBESZ évzárója Sikeres évről beszéltek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetői tegnap megkezdődött, koppenhágai mi­niszteri tanácsülésükön. Az 54 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet újabb, kétnapos mérlegkészítő értekezletén persze nem­csak 1997 eseményeit és tanulságait igyekeznek áttekinteni a meg­jelent külügyminiszterek (hazánkat a dán fővárosban Kovács László képviseli), hanem előre is tekintenek. Az EBESZ bírálói egyfajta jó szándékú, ám valós eszközökkel nemigen rendelkező, így jórészt formális háttérszervezetként keze­lik a szervezetet. Hívei azonban joggal mutatnak rá, hogy a konti­nensünk határain túlnyúló, Oroszországot és a szovjet utódállamo­kat, valamint Eszak-Amerika két államát tömörítő szervezet párat­lan diplomáciai lehetőségekkel rendelkezik. Idén is több helyi krí­zis enyhítése volt az EBESZ válságmenedzselő ténykedésének kö­szönhető. Koppenhágában sokan hivatkoztak a boszniai helyható­sági választásoktól és az albániai válság viszonylag nyugodt meg­oldásától a Dnyeszter menti, vagy a tádzsik rendezési próbálkozá­sokig számos közvetítő, békefenntartó tevékenységre. A mérlegkészítés Koppenhágában több érdekes, előremutató ja­vaslattal egészült ki. Stratégiai jelentősége lehet, ha a szervezet el­készíti az európai biztonsági helyzetet immár a XXL század kihívá­sainak fényében áttekintő dokumentumát. Szondy Gábor Hússzor annyit költünk, mint nyolc éve Ismét nő a gyógyszer ára A lakosság jövőre minden bi­zonnyal 6 milliárd forinttal többet hagy a gyógyszer- tárakban, mint az idén. A társadalombiztosítás támoga­tása távolról sem ellensú­lyozza a drágulást. Minderről Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke beszélt csütörtökön. Hangsúlyozta: nem tartják el­fogadhatónak, hogy a parla­ment elé került gyógyszertör­vény-tervezetből kimaradt, mi­szerint gyógyszert csak gyógy­szertárak árusíthatnak. Szabó Sándor utalt arra, hogy az új árakról szóló tájé­koztatás szerint az áremelkedés mértéke nem lehet több 8 szá­zaléknál, a lakossági terhek nö­vekedése pedig nem haladhatja meg a 13,5 százalékot. Hangsú­lyozta: a kormány is úgy véle­kedik, hogy új gyógyszer-tá­mogatási rendszert kell kidol­gozni. Elhangzott: 1990-ben 3 milliárd forintért vásárolt a la­kosság gyógyszert, jövőre vár­hatóan hússzor többet költünk erre. A januárban megjelenő gyógyszerárlistán - a Népjóléti Minisztérium rendeletével el­lentétben - csak a termelői ár szerepel, a fogyasztói nem. Az MGYK azonban ragaszkodik ahhoz, hogy minden patikában azonos áron vehessék meg a be­tegek a gyógyszereket, ezért el­engedhetetlen a fogyasztói ár meghatározása. Beszélgetőpartnerünk: Ternyák Csaba címzetes érsek, aki Rómába készül Nem felejti el, hová tartozik Januárban foglalja el hivatalát a Vatikánban az Apostoli Szentszék papi kongregációjának frissen kinevezett titkára, dr. Ternyák Csaba címzetes érsek. Utódját a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia titkári székébe várhatóan tavaszi ülésén választja meg a püspöki kar. Az érsek a kérdésre - tudna-e példát mondani a hazai egyház- történetből arra, hogy mindösz- sze 44 évesen kapott valaki ilyen magas papi méltóságot - nemmel válaszolt. Ez a korábbi évszázadokban nem volt ritka­ság, és - nem tudni, pontosan miért - utóbb változott meg a gyakorlat. Mindenesetre a ma­gyar nyelvterület vele együtt immáron kilenc érseket tarthat számon, ami megtisztelő a ma­gyar katolikus egyház számára. A püspöki kar titkárát várat­lanul érte kinevezése. A Szent­szék kilenc kongregációja kö­zül a Kléruskongregáció titkára lett. A testület bíborosokból és püspökből áll és évente egy- szer-kétszer ülésezik. Folyama­tosan működik viszont - mint­egy a Vatikán egyik minisztéri­umaként - a kongregáció hiva­tala, ennek a titkára, „minisz­terhelyettese” lett címzetes ér­seki rangban Ternyák Csaba. Vele együtt immáron négy magyar egyházi személyiség fog tevékenykedni az Apostoli Szentszéknél. Magyar főpap a madridi nuncius, egy bencés atya dolgozik a vatikáni állam- titkárságon, és a haiti nunciatu- rán is működik hazánkfia. Ternyák Csaba öt évig volt címzetes püspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Jelentős részt vállalt a pápa két magyarországi látoga­tásának, valamint Apor Vilmos boldoggá avatásának előkészí­tésében. Mint elmondta: idegen tőle a „lobbyzás” kifejezés, lett légyen célja bármilyen nemes ügy, például a magyar érdekek, a magyar egyház megkülönböz­tetett képviselete új beosztásá­ban. A papi kongregációban a feladata az egyetemes egy­házra, a világ minden táján te­vékenykedő több mint 200 ezer egyházmegyés pap és 20 ezer állandó diakónus személyére, Az új vatikáni titkár fotó: feb szolgálatára és a velük kapcso­latos ügyekre terjed ki. Ez nem jelenti azonban azt, hogy elfe­lejtené, honnan jött és hová tar­tozik. Mint mondta, Rómában is megmarad magyarnak, a ma­gyar katolikus egyház tagjának, nem mond ennek ellent új hi­vatala. A papi kongregációban a tit­kár feladatai közé tartozik a többi között a papság tudomá­nyos és spirituális, azaz lelki továbbképzésének a felügye­lete, a lelkipásztori munka ha­tékonyabbá tétele. Ternyák Csaba természetesen nem megy Rómába elképzelések, tervek nélkül. Meggyőződése, hogy ez utóbbi téren van tennivaló, mindenekelőtt a papi elkötele­zettség erősítése, a tudatosság elmélyítése. Tapasztalatai sze­rint azok a papok tudnak igazán együtt élni híveikkel, akik szá­mára az imádságos élet alap­vető fontosságú. Az eredményesebb munka nem nélkülözheti a lelkipász­tori módszerek megújítását sem, és ehhez az Apostoli Szentszék bátorítást adhat. Deregán Gábor Búcsú a fillérektől Most már bizonyos, hogy többé soha nem fog 40 fil­lérbe kerülni egy zsemle. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis az év végével ki­vonja a forgalomból az alumínium 10 és 20 filléres pénzérméket. A döntés erről már tavaly tavasszal meg­született. 1996. Szeptember 30-éig szolgáltak törvényes fizetőeszközként, utána már senki nem volt köteles elfo­gadni, a posta pedig hétfőig váltotta be azokat. Akinek még van és szeretne meg­szabadulni tőlük, a jegy­banknál 31-éig megteheti. A szakemberek nem vár­nak nagyobb rohamot, ’ an­nak ellenére, hogy a 10 fillé­resek 88, a 20 filléreseknek pedig a 85 százaléka az ál­lampolgároknál van. (d)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents