Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-17 / 294. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Negyedszázad munkáját ismerték el az ezüst érdemkereszttel Szeretetet ad és kap vissza Huszonöt éves pedagógusi munkásságának elismeréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozott Kasztner Sándornénak, a Pásztói Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon igazgatójának.- Miskolcról, pedagógus di­nasztiából származom, anyai ágon ükszülőkig visszamenő­leg. Édesszüleim pedig már gyógypedagógusok voltak. A nagy hírű sárospataki tanító­képzőben végeztem, majd né­hány év elteltével a budapesti Bárczy Gusztáv Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskolán szereztem diplomát. Huszonöt éve vagyok a pá­lyán. Szülővárosomban kezd­tem az értelmi fogyatékosok iskolájában. Négy év után csa­ládi okok miatt Gyöngyösre költöztünk és itt is a szakterü­leten dolgoztam, a Borsod Abaúj-Zemplén és Heves me­gye gyógypedagógiai szakfe­lügyelője, majd később szak- tanácsadója lettem - mondja a kitüntetett. „Hagytak dolgozni”- Hogyan került Pásztora?- Pályázat útján 1990. szep­tember 1-jével kerültem az óvoda, általános iskola és diákotthon igazgatói beosztá­sába. Öt év elteltével ismét az én pályázatomat fogadták el a bírálók. Mindig úgy gondol­tam, hogy ha eredményeket akarok elérni, akkor olyan munkatársakra van szükség, akikkel együtt dolgozva meg lehet valósítani a terveket. E téren eddig itt Pásztón szeren­csém volt, hiszen ilyen kollé­gáim vannak. Beosztott gyógypedagó­gusként, szaktanácsadóként sem panaszkodhattam, felette­seim mindig hagytak dol­gozni, így többnyire meg tud­tam valósítani az elképzelése­imet. Ez a helyzet az igazgatói beosztásomra is érvényes. Kasztner Sándorné pásztói gyógypedagógus-Milyen körülmények kö­zött végzik most a nevelőmun­kát?- Jelenleg nagyon takaré­kos gazdálkodással, de jó színvonalon tudunk dolgozni. Munkánk mottója, hogy azok a családok minden segítséget meg kell, hogy kapjanak, akiknek sérült gyermekük van. Már Miskolcon óvodás kor előtti fejlesztő programot dol­goztunk ki a szülők betanítá­sával, hogy otthon is szaksze­rűen tudjanak a gyerekekkel foglalkozni. Nagyon fontos, hogy a sérült kisgyerekekkel mielőbb megkezdődjön a fej­lesztő foglalkozás. Most már törvényi garancia van erre. Pásztón jelenleg óvoda előtt is folyik fejlesztő munka, amellyel felkészítjük a gyere­keket az óvodára ahová há­roméves korukban kerülnek. Intézményünkben foglalko­zunk autista gyerekekkel is. Ez a betegség nagymértékben megnehezíti egyebek között a társas kapcsolatok alakítását és a kommunikációt. Kitartó munkával ki lehet alakítani olyan kommunikációs formát, hogy az autista gyerekek va­lamilyen módon kommuni­kálni tudjanak a környezetük­kel. Jelenleg az intézményben 27 szaktanár irányításával 145 gyerek tanul. A gyógypedagó­giai oktatás, nevelés mellett logopédiai terápiát és gyógy­tornát is biztosítunk az arra rá­szoruló gyerekeknek. Közös tevékenység-Miként értékeli a magas ki­tüntetést?- Annak ellenére, hogy a ki­tüntetést én kaptam, úgy ér­zem valamennyi kollégám munkája benne van ebben az elismerésben. Évek során igyekeztem minden energiá­mat az oktatásnak szentelni. Tizenegy évvel ezelőtt meg­halt a gyermekem és a munka adott erőt ahhoz, hogy talpon tudjak maradni és átadni azt a szeretetet a tanítványaimnak, amit a saját gyermekemnek már nem tudok megadni. A sérült gyerekek sokkal több szeretetet igényelnek, de ők is tudnak nagyon sok szere­tetet adni. Kerekes Lajos Pályázatfüggő alaptevékenység - Van, ahol előre menekülnek Könyvkölcsönzés vonalkóddal Negyedmilliónyi darabos könyvállományát pályázatok nélkül nem tudná tovább gyarapítani a megyei könyvtár, s a második legnagyobb nógrádi könyvtár is csak sikeres pályázataival te­remtheti meg annak feltételeit, hogy hamarosan vonalkódos leolvasással történhessen a kölcsönzés. Balassagyarmat 17 ezer lako­sából 4200-an bejegyzett tagok a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központban működő Ma­dách Imre Városi Könyvtárban. A hasonló nagyságrendű váro­sok arányaihoz képest ez vi­szonylag magas szám, ezzel együtt az intézmény költségve­tése eléggé szűkre szabott. Gépesítés- Az idei tervszámok szerint - fiókkönyvtárukkal együtt - 16 millió 702 ezer forintot fordít­hattak dologi kiadásra, igaz, a felhasznált összeg december végére valamivel meghaladja majd a 20 millió forintot - mondta Oroszlánné Mészáros Agnes könyvtárigazgató. A könyvállományuk, s a technikai felszereltség 1989-től évről évre gyarapodik. Két éven belül minden munkafo­lyamatot gépesítenek, s az új dokumentumokat már most vo­nalkódos rendszerrel látják el. Ez jelentősen meggyorsítja a könyvkölcsönzést és lerövidíti a leltározások idejét is. Informatikai területen fejlő­dés a jelenleg 8 számítógéppel üzemelő, Internet-kimenetű belső hálózatuk folyamatos bő­vítése, valamint a CD-Rom, és CD-gyűjteményük, s a 110 ezer darabos dokumentumtáruk gya­rapítása. A balassagyarmati könyvtár az alaptevékenység mellett iro­dalmi estek, kiállítások szerve­zésével, irodalmi évfordulók­hoz kapcsolódó szakmai prog­ramok szervezésével színesíti tevékenységét, melyhez az anyagi fedezetet legtöbbször pályázati úton biztosítják. Salgótarjánban a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár 64 millió forintos ez évi működési költ­ségében 9,5 millió forint a saját bevétel, amely elsősorban a ki­adói munkát, az alkalmi és tar­tós terembérletet, a beiratkozási és késedelmi díjat jelentette. Közel egy millió forintot kap­tak az idén a megyei közgyűlés­től a Mikszáth emlékév esemé­nyeihez rendezési költségként, valamint a dolgozóik tovább­képzésére. A fennmaradó 54 millió forinton Salgótarján vá­ros és a Nógrád Megye Köz­gyűlése osztozkodik 65-35 százalékos fenntartói arányban. Kevés a szakirodalom Ezt az arányt azonban a tarjáni városvezetés szeretné 50-50 százalékra alakítani. Minderről még december végén döntés születik. A megyei könyvtárnak egyébként 250 ezer kötet szám­lál a könyvállománya - tudtuk meg Oroszné Katona Ágnestől, a könyvtár igazgatóhelyettesé­től. A városközponti, a Somos­kőújfalui, és még két fiók- könyvtár együttes működését mintegy 60 fős kollektíva látja el, amelyből 34 fő könyvtáros. Legnagyobb probléma itt az évek óta elmaradó épületre­konstrukciós munkálat, vala­mint az a tény, hogy a költség- vetésből éves szinten mindösz- sze 4 millió forintot tudnak új dokumentumok, folyóiratok, napilapok beszerzésére fordí­tani. Valamivel több, mint 7000 olvasója van a megyei könyv­tárnak, az olvasók száma vi­szont vészesen fogy azáltal, hogy új szakirodalmak beszer­zésére alig futja, s nincs lehető­ség arra, hogy az új könyveket több példányban is megvásárol­ják. Itt némi segítség, hogy pá­lyázati úton nyertek egy millió forintot a felsőoktatást segítő dokumentumok beszerzésére, s a Budapest Bank is 250 ezer fo­rinttal segíti a pénzügyi szak­emberképzéshez fontos köny­vek megvételét. A könyvtárnak szép vállalás, ám anyagilag te­hertétel a Palócföld című folyó­irat kiadása is, melyhez össze­sen 2 millió forintot kapnak a megyei közgyűléstől. Törvényi szabályozás A Balassi Bálint Könyvtár jövő évi terveiben a belső informati­kai rendszerük fejlesztése, ol­vasótábor, nemzetiségi anya­nyelvi olvasótábor, valamint kiállítások szervezése szerepel. Kiemelt eseményeik a Madách- emlékévhez, a 48-as szabad­ságharc évfordulójához, a Pe- tőfi-évfordulóhoz, valamint a Salgótarjánban rendezendő könyvtárosi vándorgyűléshez kapcsolódnak. A szakmai elő­készítettség mellett a rendezvé­nyek sikere a támogatáson, fi­nanszírozáson is múlik, ez azonban jelenleg még kérdéses. Hogy a könyvtárak mennyire sikeresen válaszolnak a jövő­ben a kihívásokra, az azon (is) múlik, hogy fenntartóik miként biztosítják számukra az infor­mációs kultúrához való hozzá­férést, amelyet immár törvény is szabályoz. Tarnóczi A kockázat megosztott, a gyomorgörcs közös, a kártérítés összege limitált Utasjogok: rövid póráz, kevés per-Tájékoztatásul közöljük az utazóközönséggel és a vo­natra várókkal, hogy a Pannónia expressz Bukarest-Lö- kösháza felől előreláthatólag száz percet késik. A késésért szíves türelmüket és megértésüket kérjük. - Ez a két mon­dat szinte minden másnap este élőben hallható a Keleti pá­lyaudvaron, de némi név- és útvonal-változtatással bárme­lyik más, hangszóróval felszerelt állomáson is megfelel. A vonatok ugyanis késnek, csakúgy mint a repülők, a buszok vagy a pesti villamosok. Amikor már nem elég a türelem és nem elég a megértés, az ember panaszt tesz - vagy perre készül. És meglepődik ... Kamarai emlékérem Angyal Jánosnak Tolnay Lajos, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara öt évre újjáválasztott elnöke az elmúlt héten tartott országos küldött- gyűlést megelőző napon a MKIK ezüst emlékérmét adta át Angyal Jánosnak, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara -Gressai Sándor előt­ti - volt elnökének, megkö­szönve a megyei kamara élén végzett tevékenységét. Angyal János - akinek nevéhez kötődik a salgótarjáni nemzetközi ug­rógála megszervezése — a Palóc Kamara című havilap megje­lentetésével is nyomot hagyott maga után. Mint közismert, Angyal Já­nos 1996 decemberében mon­dott le a megyei kamarai elnök­ségéről, amikor felkérést kapott a budapesti Atlétikai Európai Bajnokság marketing igazgatói tisztjére. Életveszélyes épület Iskolabővítés Néhány éve még 325 gyerek koptatta az iskolapadot Var- sányban, most százhatvan gyermek tanul itt, a nógrád- sipekiek tanügyben is kivív­ták teljes önállóságukat. A varsányi tanintézet nyolc tanulócsoporttal és egy kisegítő csoporttal működik. Egyik is­kolai épületük életveszélyessé vált, így jelentős épületrekonst­rukciós munkák elé néz a tele­pülés. Mint azt Schukkert András iskolaigazgatótól megtudtuk, a beruházás teljes költsége 47 millió forint, amelyhez 17 mil­liót pótol a Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács. Á mun­kálatok már elkezdődtek, a ta­vaszon remélhetően további pá­lyázatokkal segítik majd a befe­jezést. Perelni ugyanis csak igen szűk körben lehet, s akkor sem ér­demes. Egyezkedni inkább, hi­szen - nyilatkozatuk szerint - sem a MÁV, sem a Volán kép­viselői nem zárkóznak el némi méltányosságtól akkor sem, ha egyébként semmi nem járna. Márpedig az esetek többsé­gében erről van szó, mert mind a közúti, mind a vasúti kártérí­tési felelősséget meglehetősen behatárolja a Volánra vonat­kozó 20/1981 -es miniszterta­nácsi és a MÁV személyszállí­tási üzletszabályzatáról szóló 10/1997-es KHVM-rendelet. Fehér hollók Kártérítésről ugyanis csak ak­kor lehet szó, ha az utas ülőhe­lyét előre biztosította, és a járat kimarad vagy késése 30 perc­nél több - és emiatt az utasnak bizonyíthatóan tényleges kára keletkezett. Mint az effajta pe­rekben általában, úgy itt is csak az összes feltétel együttes teljesülése esetén lehet sikeres a kártérítési igény: szükséges tehát az ülőhely előzetes bizto­sítása, a 30 percet meghaladó késés és a tényleges kár bizo­nyítása. Nem véletlen a kiemelés: a panaszok egy része ugyanis tárgyalásmulasztásról és ezzel összefüggésben elmaradt ha­szonról szól; ez utóbbi pedig, bár létező jogi kategória, mégis nehezen megfogható, így aztán a fuvarozók ilyen címen eddig nem is fizettek. Igaz, az ilyen ügyektől egyébként sem szakadnak meg az ügyintézők: a Nógrád Vo­lánnál tavaly három, idén egy utas kért kártérítést, a MÁV- nál idén márciustól szintén há­rom. Biztató számok - más kérdés, hogy a forgalom 80-90 százalékát adó nein helyjegyes járatok eleve kívül esnek a kö­rön.- Vajon miért? - fordultunk először Vérségi Pálhoz, a Nóg­rád Volán személyszállítási üz­letágigazgatójához.-Sokszor elmondtuk már, hogy a személyszállítási bevé­telek nem fedezik az eszközök pótlását is tartalmazó költsé­geket - a jegyárak még mindig inkább szociális jellegűek - nyilván ehhez igazodik a kár­térítés összege is. Limitált kártérítés-Egyébként a helyközi és tá­volsági járatoknál a késés, já­ratkimaradás minimális, tehát ha szélesebb körű lenne a kár­térítési kötelezettség, mi akkor sem mennénk csődbe... Mindezt aligha mondhatná el magáról a MÁV, amely az idei rendelettel kifejezetten jól járt: korábban ugyanis nem volt ilyen speciális szabályo­zás, így az ügyeket - ha lettek volna - a polgári jog általános felelősségi szabályai szerint in­tézték volna. (Most viszont van felső ha­tár és ez látszólag alkot­mányellenes, hiszen a Pol­gári Törvénykönyv nem ír a kártérítés maximális össze­géről, csak a két rendelet, amelyek viszont a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabá­lyok, s mint ilyenek — a jog­alkotási törvény szerint - nem lehetnének ellentétesek az általános felelősséget sza­bályozó törvénnyel. Az általunk megkérdezett jogászprofesszor viszont el­mondta: a fuvarozási szerző­déseknél világszerte elfoga­dott a gyakorlat, amely limi­tálja a kártérítés összegét. Ezt azért látják szükségesnek, mert ha a nagy tömegeket és nagy mennyiségű árut fuva­rozó országos szinten dol­gozó cégeket minden késésért milliárdokra perelnék, az be­láthatatlan következmények­kel járna.) „Ha megdobnak kővel” Ilyen per azonban nem volt, így összegekről, precedens- számba menő esetekről sem tudott beszámolni Hadházy Ákos, a MÁV Rt. Igazgatási és Jogi Irodájának vezetőhelyet­tese, csak arról a néhány idei panaszosról, akik közül az egyik taxival ment (vonat hí­ján), a másik pedig tárgyalást késett le. Ez utóbbival megint nem tudtak sokat kezdeni, mert mi­vel tudja valaki bizonyítani, hogy milyen tényleges, ösz- szegszerű kárral járt a ké­sés? ... Még nehezebb volt, de (ki­sebb szakmai meghökkenésre) sikerült bizonyítani a MÁV fe­lelősségét a két évvel ezelőtti vonatdobálásos gyermekhalál ügyében. A bíróság első fokon ugyanis elfogadta, hogy a vasút is vétkes, mert előzete­sen nem figyelmeztette az uta­sokat az ilyen veszélyekre. Elszáll a méreg Mivel korábban sem ilyen eset, sem ilyen per nem volt, s az ítélet sem jogerős, még nem tudni, hogy új (s a közlekedési cégek zsebébe mélyen bele­vágó) bírói gyakorlatról, vagy egyszeri, egyedi döntésről van szó. Hadházy Ákos - mivel hivatala még nem kapta az íté­letet - nem kívánta kommen­tálni a döntést, csak annyit jegyzett meg: a repülőgépen sem figyelmeztetnek senkit, hogy a járat lezuhanhat. A további panaszok között a MÁV-nál évek óta dobogósok a nem helyjegyes vonatok nem perelhető késései, a jegyvizs­gálók és utasok kisebb-na- gyobb afférjai és a pecsételési, díjszabási problémák. Ugyanez a Volánnál: majd­nem felerészt díjszabási ügyek, megjegyzések csatlakozásmu­lasztás, járatkimaradás, zsú­foltság, lépcsőmagasság (!) és a sofőrök modora miatt. A pa­naszok nagyjából felét jogos­nak találták, néhányat a társ- vállalatokhoz küldtek tovább. Idén szeptember 30-ig hu­szonkilenc bejelentés érkezett. Ismét jön a kérdés: miért nem több? Hiszen ha van cég, amelyet elég sokszor szidnak (igaz, főleg a helyi járatokon), akkor az a Volán. Bár ők ezt nem tapasztalják, Vérségi Pál szerint elképzelhető, hogy az emberek általában mérgelőd­nek vagy panaszkodnak - vi­szont a legtöbben másnapra el­felejtik az egészet.. ) Pótdíj: visszajár Nem felejtik el viszont kiérté­kelni a menetrendet, amiből - akár vasúti, akár volános - nincs jó, csak rossz és rosz- szabb. Akiknek készül, több­nyire már csak a kész anyagból válogathatnak: a május végi megjelenéshez, a Volán már­cius 31., a MÁV pedig március 20. után küldi a kéziratot a nyomdába, nemzetközi vona­tokhoz pedig január 20. után nem nyúlnak. A vasúti üzletszabályzatban szó esik még a pótjegy és hely­jegy árának visszatérítéséről is - itt azonban csak a harminc percen túli késés a feltétel, tényleges vagy vélelmezett kár nem. A gyakorlatban ez úgy mű­ködik (legalábbis nemrég még úgy működött), hogy amikor a késett InterCity, EuroCity, vagy belföldi, helyjegyes ex­presszvonat végre megérkezik a célállomásra, a hangszóróban már lehet hallani, hogy aki akarja, a pénztárban átveheti a pót/helyjegy árát. Nógrád megyéből ilyen igény a MÁV-hoz még soha nem érkezett. Lehet találgatni, miért. S. J. F.

Next

/
Thumbnails
Contents