Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-10 / 262. szám
1997. november 10., hétfő Világtükör 7. oldal Apor Vilmos képe a lateráni bazilikában FOTÓ: feb/reuter Boldoggá avatták Apor Vilmost Hősies tanúságtétele a magyar nemzet becsületére válik II. János Pál pápa vasárnap a katolikus egyház boldogjai közé emelte Apor Vilmos győri püspököt, aki 52 évvel ezelőtt, 1945 húsvétján híveit védelmezve szenvedett mártírhalált. A vatikáni Szent Péter téri misén mintegy húszezren vettek részt, köztük ötezer magyar zarándok. A boldoggá avatáson jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormány képviseletében Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter. A lateráni Keresztelő Szent János-bazilika ünnepének szentelt misén II. János Pál három új boldogot avatott: Apor Vilmos mellett az olasz Giovanni Battista Scalabrini püspököt, valamint a mexikói Maria Vicenta Orozco apácát. A pápa magyar nyelven szólt Apor Vilmos példájáról, a szegények plébánosáról, aki bátran felemelte hangját, hogy megbélyegezze mindazt az igazságtalanságot és erőszaktételt, amelyet a kisebbségek ellen, különösen a zsidó közösségek ellen követtek el. Éppen nagypéntek napján érte a halálos golyó, így élte meg a vértanúság által saját személyes húsvétját - hangsúlyozta a Szentatya. „Vilmos püspök hősies tanúságtétele becsületére válik a magyar nemzet történelmének, s mától az egész egyház csodálattal tekint fel rá” - mondta II. János Pál, és kihirdette: a három egyházi személyiséget ezentúl boldognak nevezhetik. Apor Vilmos ünnepének dátumaként május 23-át jelölte ki. Az egyházmegyék nevében Pápai Lajos győri püspök mondott köszönetét, majd az imádkozás után a szentírásból hangzottak el olvasmányok. A szentmise során átadták a magyar ajándékot: egy erre az alkalomra készült kelyhet, és bemutatták a relikviákat, köztük Apor Vilmos egyik vérrel átitatott ruhadarabját. A pápa miséjén Paskai László bíboros, Pápai Lajos győri püspök és számos további főpap koncelebrált. Nyűt levélben fordult a Roma Jogok Európai Központja nevű szervezet Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez. Aláírói vizsgálatot sürgetnek roma személyeket sértő magyarországi hivatalos intézkedésekkel kapcsolatban. Az európai roma jogvédő szervezet tudomása szerint biztonsági őrök is többször zaklatták és megfélemlítették a romákat Magyarországon. Százezrek emlékeztek Tel- Avivban Jichak Rabin volt izraeli miniszterelnök két évvel ezelőtti meggyilkolására. A tér, ahol Rabint egy szélsőjobboldali fiatal, Yigal Amir 1995. november 4-én meggyilkolta, azóta az egykori kormányfő nevét viseli. A résztvevők felvételről ismét meghallgathatták Rabin utolsó, a békefolyamat továbbvitelét-sürgető beszédét. Nem az Iszlám radikálisokat terheli a felelősség a két évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő párizsi merényletekért, mert az algériai titkos- szolgálatok követték el azokat - állítja e szervezetek egyik korábbi munkatársa, aki politikai menedékjogot kért Londonban. Kuba folytatja irányvonalát, hiszen a forradalom olyan alapelvekre épül, amelyek, nem el- adóak - biztosította hallgatóságát Castro kubai vezető a latinamerikai országok, Portugália és Spanyolország venezuelai találkozóján. Újabb tömegmészárlásról számolt be a vasárnapi algériai sajtó. Értesülések szerint egy fegyveres csoport 22 embert ölt meg szombatra virradóra Tlem- szen tartományban. Az 1992 óta tartó erőszakhullám már több mint 65 ezer halálos áldozatot követelt az országban. Utcai összecsapások dúlták fel Brüsszel nyugalmát a hét végén. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a belga főváros egyik bevándorlók lakta környékén a rendőrök lelőttek egy kábítószerrel kereskedő marokkói fiatalembert. Újfasisztákat tartóztatott le a német rendőrség. A neonácik Hitler 1923. november 8-ai sikertelen puccskísérletére kívántak emlékezni. A tüntetés betiltását figyelmen kívül hagyó csoportokat már útközben feltartóztatták, aki mégis eljutott a helyszínre, azt őrizetbe vették. le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front pártvezére meglepő módon mérsékletre szólította fel elvbarátait Bukarestben a Nagy-Románia Párt kongresszusán. A politikus bírálta Funar módszereit, amelyek szerinte nem vezethetnek eredményre. Atlanti krónika A tagság elviselhető terhekkel jár Az európai biztonsági építmény még nem kerül tető alá a NATO most esedékes bővítésével, de hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország meghívása a védelmi szervezetbe hozzájárul az egész földrész stabilitásához - jelentette ki Somogyi Ferenc a Ferenczy Europress számára adott interjújában. A Külügyminisztérium integrációs államtitkára megnyugtatónak nevezte a most lezárult brüsszeli csatlakozási tárgyalásokat. Somogyi Ferenc szerint a NATO a leendő szövetségesekre bízza mind a haderőreform ütemét, mind a katonaság civil ellenőrzésének kiépítését. Az atlanti szervezet még a védelmi célok meghatározását és a katonai költségvetés arányait sem akarja ráerőltetni az érintett országokra. Léteznek természetesen a NATO-tagságból fakadó közös védelmi feladatok, ám túlzottak azok az aggodalmak, hogy hazánkra aránytalanul nagy terhek várnak. 1999-től a kollektív védelmi és például a békefenntartó funkciók ellátására Magyarországnak egy zászlóaljat, illetve egy dandárt kell kiállítania. Ez nem haladja meg a honvédség teherbíró képességét. 2001-re hazánk a tervek szerint a nemzeti össztermék (GDP) 1,85 százalékátfordítja védelmi célokra, beleértve a NATO-tagsággal kapcsolatos és szükséges katonai eszközök előteremtését, az infrastrukturális fejlesztéseket is. A külügyi államtitkár alaptalannak tartja azokat az aggályokat, miszerint tartósan idegen csapatok időznek majd az országban. „Állandó, nagy létszámú harci egységet a NATO nem állomásoztat majd Magyarországon” - jelentette ki, de elismerte: a nukleáris védelmi ernyő kiterjesztése később esetleg felvetheti bizonyos alakulatok jelenlétének szükségességét, de erről - az adott helyzet ismeretében - az akkori parlamentnek, kormánynak kell majd döntenie. Arra a kérdésre válaszolva: vajon nem hátrányos-e számunkra, hogy nincs közös határunk egyetlen NATO-or- szággal- sem, kifejtette: katonapolitikai szempontból kézenfekvő volna Ausztria, illetve Szlovénia felvétele. „Támadás esetén Magyarország szigetországként is számíthat majd az atlanti szervezet védelmére.” (toronyi) * Komoly érdekeltségei vannak Európában az USA-nak, a NATO-ban betöltött vezető szerepe pedig a földrész békés fejlődésének biztosítéka — mondta Donald Blinken Debrecenben, a NATO-tagsá- gunkról rendezett hétvégi konferencián. Az USA budapesti nagykövete felhívta a figyelmet: a vasárnapi népszavazás eredménye hatással lehet arra is, hogy az amerikai szenátus ratifikálja-e az Észak-atlanti Szerződés kibővítését vagy sem. Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke cáfolta, hogy számunkra fontos lenne a NATOtagság. Felhívást intézett a kormányfőhöz, hogy kezdeményezzen alkotmánymódosítást, amely kizárná külföldi katonák magyarországi állo- másoztatását, nukleáris eszközök telepítését, és magyar katonák külföldre vezénylését. A debreceni tanácskozás résztvevői a vita végén „házi” próbaszavazást rendeztek. Eszerint a résztvevők 93 százaléka támogatta hazánk belépését a NATO-ba. (csák) * „NATO-fesztivált” tartottak Szegeden is, amelynek fő szónoka, a miniszterelnök volt. Kijelentette: Magyarország felemelkedésének történelmi esélye most érkezett el, amelyet nem szabad elmulasztani. Belépésünk az atlanti védelmi szervezetbe nemhogy többlet- teherrel, megtakarítással jár, hangsúlyozta Horn Gyula. Példaként említette, hogy a magyar légtér védelmének biztosításához, ha nem csatlakozunk, 155 harci repülőgép kellene, a szövetség tagjaként csak 30-50 gépre lesz szükségünk. A kormányfő kérte az ország lakosságát, vegyen részt a szavazáson és voksoljon igennel. Kovács László egy fővárosi rendezvényen tartott előadásában rámutatott: a népszavazáson félre kell tenni az előítéleteket, a politikai ellentéteket az ország jövője érdekében. A külügyminiszter elmondta: a NATO-ból ki is lehet lépni, ha az ország jövendő vezetői egy későbbi időpontban esetleg így gondolnák helyesnek. Hírháttér Tartós „olvadás” A jelek szerint a kínai-amerikai kapcsolatok rendeződésével párhuzamosan megnyílt a lehetőség arra, hogy a nagyhatalmi háromszög Moszkva-Peking-szárát is az egyenjogú viszony jellemezze. Hírek szerint a stratégiai partnerség keresése jegyében zajlik a legújabb - Jelcin elnöki hivatali időszaka alatt az ötödik - orosz-kínai csúcstalálkozó. A hétfői pekingi tárgyalásokon fontos bejelentések várhatóak mind a két ország közti határmegállapodás véglegesítése, mind a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésének tárgykörében. Ismerve a két hatalmas területű és népességű állam politikai súlyát, illetve kapcsolatrendszerük hullámzását az elmúlt évtizedekben, nem lehet eléggé kiemelni a mostani, immár tartósnak látszó „olvadás” jelentőségét. A két ázsiai óriás viszonyát persze ma is számos probléma terheli. Peking a több milliárd dollárosra dagadt kereskedelmi deficit miatt neheztel, Moszkva viszont azt fájlalja, hogy az orosz beszállítási ajánlatok rendre háttérbe szorulnak a kiugró ütemben fejlődő kínai gazdaság korszerűsítésében a nyugati cégek ajánlata mögött. Legalább ennyire' föntos a két ország rendezett politikai viszonya is. A hatvanas években fegyveres összetűzések is előfordultak, mostanra viszont eljutottak a határkijelölés befejezéséhez. Beárnyékolhatja azonban a tárgyalásokat, hogy a pekingi csúcson kiemelten szerepelnek a jövedelmező fegyverkereskedelem kérdései is a napirendi pontok között. Szondy Gábor A kancellár fejet hajtott Nem felejthetők a történelem eseményei Bagdad akadályozza az ellenőrzést. Míg az utcákon az USA ellen tüntet a tömeg, az iraki hatóságok gátolják a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ- bizottság munkáját. Kritikussá vált a feszültség a térségben. fotó: feb/reuter Az osztrák kancellár felszólította honfitársait a gyűlölet terjedésének megakadályozására és a toleranciára. Viktor Kiima nyilatkozatban emlékezett meg 1938. november 9-ről, a zsidó lakosság elleni vérfürdő 59. évfordulójáról. Az osztrák politikus szerint nem merülhetnek a feledés homályába a Kristályéjszaka embertelen eseményei, amelyektől később egyenes út vezetett a haláltáborokig. A kancellár úgy véli: a régmúlt eseményei arra figyelmeztetik a jelenkort, „mire lehetnek képesek emberek bizonyos politikai és gazdasági körülmények között”. Ausztriában vasárnap több rendezvényen is megemlékeztek a Kristályéjszakáról. A Bécsi Színházban a mauthauseni koncentrációs tábor öt egykori lakója számolt be a lágerélet szörnyű hétköznapjairól. A nyilvános vallomások a szervezők szerint arra szolgálnak, hogy az emberek soha ne feledjék: mik történtek ezekben a táborokban, hiszen a Linzhez közeli Mauthausenben is 1938 és a második világháború vége között több mint százezer ember lelte halálát. A vasárnapi nyilvános előadáson az is kiderült, hogy a helyi lakosság annak idején pontosan tudta, mi történik a táborban. Sok olyan épület ma is áll, amelyet a tábor lakói kényszermunkában építettek. Légzsákot a repülőgépre! Az utasok nagyobb biztonsága a cél A légikatasztrófák egyik típusánál elsősorban a földbe csapódás ereje, az ütközés követel sok áldozatot. Amerikai kutatók több mint kétezerötszáz olyan áldozat adatait elemezték, akik 1980 és 1990 között repülőgép-szerencsétlenségben veszítették életüket. Bár az általános biztonsági szigorítások hatására 1990-ben már lényegesen kevesebb volt a halálos baleset, a sérülések jellege gyakorlatilag változatlan maradt: főleg fej-, mellkasi és medencetáji ütések okozták a végzetet. A tapasztalati tények legfrissebb összegzése alapján a kutatók most arra hajlanak, hogy a légikatasztrófát leginkább egy hatalmas erejű frontális autós ütközéshez hasonlítsák. Szerintük megfontolandó, nem kellene-e a gépjárművekben már kötelező biztonsági felszereléseket átvenni. Az autók hárompontos biztonsági övei 24 százalékkal csökkentették a közúti halálesetek számát. Ezzel szemben a repülőgépeken csak egy vékony és laza övpánt tartja az ülésben az utasokat. A szakértők javaslata egyszerű: a repülőgépeket is szereljék fel modem biztonsági övékkel és az ülések háttámlájába épített légzsákokkal.
