Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

1997. november 8., szombat Hazai Körkép 11. oldal Az MDF a korrupcióról, az MDNP a tüntetésről Ellenzéki frakcióvélemények Pénteken két parlamenti el­lenzéki frakció is ülésezett. Az MDF képviselői a közbeszer­zések körül kialakult áldatlan állapotokról tárgyaltak, az MDNP-sek pedig megerősí­tették: ragaszkodnak a Me- tész-tüntetés feloszlatását vizsgáló bizottság megalakí­tásához. Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője a fővárosi önkor­mányzatnál történtek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az MDF az önkormányzati tör­vény módosításához benyújtott javaslataival kísérletet tett a megfelelő belső ellenőrzési rendszer megteremtésére, azonban a kormánykoalíció ak­kor ezt leszavazta. A Közbe­szerzési Tanács szintén megál­lapította: túlságosan sok a pá­lyázatot kikerülő, tárgyalásos eljárás. Demeter szerint még a gyanúját is el kell oszlatni an­nak, hogy közpénzek magán­zsebekbe vagy pártkasszákba vándorolnak. A jogállamiság helyreállítása óta november 3-án először ke­rült sor olyan tüntetésre, amit a rendőrség indokoltnak tartott feloszlatni. A Metész által szervezett demonstráció kap­csán hatpárti parlamenti bizott­ság felállítását kezdeményezi az MDNP - közölte Kónya Imre. Az exbelügyminiszter hangsúlyozta: a vizsgálat célja az események pontos rekon­struálásán túl az, hogy a jövő­ben hasonló eset ne fordulhas­son elő. Hozzátette: egy fiatal demokrácia nehezen viseli el, hogy politikai demonstrálókkal szemben fellépjen a rendőrség. Ritka, mint a roma diák Mit tehet a magy ar felsőokta­tás a roma fiatalokért? Erről rendeztek konferenciát pén­teken, A magyar tudomány napja keretében. Csizmadia László, a kereske­delmi főiskola főigazgatója ar­ról beszélt, hogy míg 1971-ben a hazai népesség 3 százalékát tették ki a roma származásúak, addig 1994-re ez az arány 4,4 százalékra nőtt, elérte a 457 ez­ret. Bencze Lóránt, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főis­kola főigazgatója beszámolt ar­ról, hogy a zsámbéki főiskolán 1993-ban létrehozták a világ első romanológiai tanszékét. Radó Péter szociológus sze­rint az egyik fő kérdés az: mi­lyen esélyei vannak egy cigány fiatalnak arra, hogy értelmisé­givé váljon? A szociológus ada­tai szerint a 140 ezres létszámú hazai felsőoktatásban a roma hallgatók aránya mindössze 0,22 százalék, 300 fő; Hegyesiné Orsós Éva címze­tes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke hozzászólásában hangoz­tatta: az idén júliusban elfoga­dott kormányhatározat több mint hatvan területre kiterjedve kívánja kezelni a cigányság problémáit. Honti Mária, az MKM közigazgatási államtit­kára hangsúlyozta: nem tud el­képzelni olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné felvételi kvóta meghatározását. Jánosi György, az Ország- gyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint a cigánytársada­lom tagjainak nagy többsége helyzete romlásaként élte meg a rendszerváltozást. Kompenzáció jövőre is A mérték a szolgáltatóktól függ A gazdasági kabinet állás­pontja szerint 1998-ban is az idén bevezetett energiakom­penzációs módszert kellene alkalmazni - nyilatkozta Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár a testület tegnapi ülése után. A kabinet olyan javaslatot ter­jeszt a jövő héten a kormány elé, hogy a kompenzációt jö­vőre is alapítványi formában, 50-50 százalékos megosztással a központi költségvetés, illetve az energiaszolgáltató társasá­gok finanszírozzák. A javaslat azt nem tartal­mazza, hogy mindennek milyen kihatása lesz a büdzsére, mivel az állam hozzájárulása a szol­gáltatók által vállalt összeghez igazodik majd. Jövőre egyébként - részben a nyugdíjak emelése miatt - az ideinél kevesebb rászorulóra számítanak. Az érintett háztar­tások számának csökkenése azonban reményt jelenthet arra, hogy egy-egy támogatott jelen­tősebb Összegű kiegészítést kapjon. A kabinet ülésén megállapo­dás született arról is, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos tárgyalásokból adódó költségeket a Környe­zetvédelmi Alap, a Vízügyi Alap és a költségvetés általános tartaléka között osztják meg. Állami segítség a nehéz helyzetben levő szülőknek Megelőlegezett gyermektartásdíj A napokban életbe lépett gyermekvédelmi törvény alapján 1998. január elsejétől lehetőség lesz arra, hogy a gyámhivatal döntése alapján megelőlegezzék a rászoruló családok részére a gyermektartásdíjat, ha azt a fizetésre kötelezettől átmeneti­leg nem tudják behajtani. A megelőlegezésre akkor van mód, ha a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatban már megállapította - nyilatkozta munkatársunknak Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezetője. Azok a gyermeket gondo­zók számíthatnak a segítség­nek erre a formájára, akik nem képesek a szükséges tartást biztosítani, illetve akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öreg­ségi nyugdíjminimum három­szorosát, jelenleg 34 500, a jövő év január 1-jétől 41 100 forintot. Az új rendelet értelmében a gyámhivatalok nem előlegez­hetik meg a tartásdíjat, ha a fi­zetésére kötelezett a jogosult­tal közös háztartásban él, ha sorkatona, netán tartósan kül­földön lakik, a tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakó­helye olyan államban van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerződés. A gyámhivatal akkor sem dönthet az előleg fizetése mel­lett, ha úgy látja, hogy a ké­sőbbi behajtására nincs reális esély. A gyámhivatal határo­zata alapján a települési ön- kormányzat jegyzője, az ál­lami költségvetés terhére, biz­tosítja, hogy a megelőlegezett tartásdíjat kifizessék a gyer­meket gondozó személynek. Fontos tudnivaló, hogy az előleg összegét a bírósági ha­tározat állapítja meg. A gyám­hivatal azonban a törvényben meghatározottnál alacsonyabb előleget is megállapíthat, ha ezt a gondozó szülő anyagi helyzete indokolja. A hatóságnak azonban e téren sincs szabad keze: a ki­utalt előleg semmiképp nem lehet kevesebb a bíróság által megállapított tartásdíj felénél. Németh Zsuzsa Mindegy, hogy „x” vagy csak egyértelmű legyen a voksolás Ott lesznek minden szavazókörben Míg a parlamenti ellenzéki pártok nem tartanak a november 16-ai NATO-népszavazás eredményének manipulálásától, addig a csatlakozást elutasító Munkáspárt úgy véli: a koalí­ció kampánya során az adófizetők pénzéből közvetett nyo­mást gyakorol az emberekre az „igen” voksok érdekében. Zinner György, a Munkáspárt szóvivője a demokrácia győ­zelmeként értékeli azt a tényt, hogy pártja az OVB döntése alapján mégis delegálhat fel­ügyelőket a választási szer­vekbe. Mint mondta, nemcsak élnek a lehetőséggel, hanem különös gonddal készülnek is a referendumra.- Nem feltételezzük, hogy a csatlakozást pártolók válasz­tási csalással kényszerítenék ki a pozitív eredményt - tette hozzá Zinner -, de azfe min­denki látja, hogy a reklámok­ból régóta dőlnek a NATO melletti érvek, miközben a másik oldal szóhoz sem jut. A Munkáspárt képviselői - tudtuk meg - különösen a sza­vazólapokon lévő válaszok egyértelműségére figyelnek majd az urnák mellett. Szerin­tük ugyanis viták forrása lehet, hogy valaki ikszet vagy ke­resztet rajzölt-e az üres körbe, holott a lényeg az: derüljön ki a voksoló akarata.- Ha már Európában szo­katlan módon a kormány- koalíciónak sikerült a válasz­tási fogásként egykor beígért népszavazást kierőszakolnia, az MDF segít kiküszöbölni az elmúlt hónapok ügyetlenségei miatt az ügyön esett csorbát - mondta érdeklődésünkre He­rényi Károly. Gyűléseken, fó­rumokon mozgósítják tagsá­gukat a voksolásra, bár na­gyobb lenne a részvétel, ha a földről szóló kérdés is szere­pelne a szavazólapokon.- Minden szavazókörben ott lesznek ellenőreink! - ígéri a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében Deutsch Tamás alel- nök, aki 50 százaléknál maga­sabb részvételre és kéthar­madnyi „igen” voksra tippel. Mint mondta, pártja véletlenül sem gondol arra, hogy bizo­nyos politikai erők manipulál­hatják a referendum végered­ményét. Takács Mariann Bevetésre indulnak az adóellenőrök Az APEH hétfőtől 500 nagy-, és 2000 kisvállalkozásnál kezdi meg a társadalombiztosítási hozzájárulás és járulékok beval­lásának és befizetésének ellenőrzését, párhuzamosan az adó- ellenőrzésekkel - jelentette be tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési elnökhelyettese. Monostori Lajosné ismertette az adóhatóság elmúlt tízhavi ellenőrzésének mérlegét. El­mondta: eddig több mint 230 ezer vizsgálatot folytattak le, amelyben 35,8 milliárd forin­tot meghaladó adóhiányt álla­pítottak meg. A küszöbérték alatti bevallásokhoz 73 ezer­nél több nyilatkozatot kért az APEH. Ezekből 58 364 érke­zett meg a hivatalhoz. E kör­ben több mint négyezren mó­dosították személyi jövedel­mük adóalapját, s így az álta­luk bevallott eredeti 322 mil­lió forintos adóalap 875 millió forintra emelkedett, mintegy 110-120 millióval növelve a költségvetés bevételeit. A revíziók eredményeként összesen 28,9 milliárd forint volt a szankciókkal kiszabott összeg, amelyből az adóbírság meghaladta a 13,6 milliárd fo­rintot. Késedelmi pótlék cí­mén pedig 14,46 milliárd fo­rintot követelt az APEH. A feltárt 35,8 milliárd forin­tot meghaladó adóhiány 65 százalékát teszi ki a be nem fi­zetett áfa. Az adózók a ható­ság határozatai ellen 23 132 fellebbezést nyújtottak be. Ezekből az APEH 16 857 esetben jóváhagyta korábbi döntését. A hivatal határozatai ellen indított és már lezárt több mint 1400 perből 783 esetben az APEH döntését hagyta jóvá a bíróság. Az első tíz hónapban a hiva­tal 557 büntetőfeljelentést tett, több mint 5,9 milliárd forint­nyi visszaélés gyanújával. Eb­ből 317 volt a csalások és 137 az adócsalások száma. Magán nyugdíjpénztár. Az Egészségügyben Dolgozók Magánpénztára létrejöttével be­fejeződött az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete által 1995-ben meg­kezdett pénztáralapítási folya­mat. Erről Gulyás Edit, az EDDSZ elnöke számolt be az alakuló közgyűlést követően. Hamis hús Szekszárdiról. A másfél hónapja sztrájkoló szek­szárdi húsipari dolgozók tegnap tájékoztatták Kis Zoltán föld­művelésügyi államtitkárt: cé­gük német tulajdonosa emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok feldolgozására kényszerítette dolgozóit, illetve birkahúst dol­goztak föl borjúhús gyanánt. A bejelentés alapján az FM vizs­gálatot indít. Kétezer holland katona. Magyar-holland hadgyakorla­tot tartanak november végén a Magyar Honvédség Várpalota melletti lőterén. A gyakorlatra autóbuszokon és két repülőgé­pen kétezer holland katona ér­kezik a dunántúli bázisra - je­lentették be pénteken. Cserepes Tibor, a HM logisztikai igazga­tója közölte, hogy a lőterek bérbeadásából származó bevé­telből hatszázaléknyi jut az érintett településeknek, öt szá­zalékot pedig környezet­védelmi célokra fordítanak. Palackposta. A Duna Mozga­lom képviselői levélben fejez­ték ki sajnálkozásukat Baráth Etelének, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökének, amiért a bizottság nem tudott időt szakítani a kör­nyezetvédők érveinek meghall­gatására. A levélírók elkeserí- tőnek tartják, hogy a ma­gyar-szlovák tárgyalásokon a magyar fél a dunakiliti duz­zasztó üzembe helyezéséről, valamint egy „alsó duzzasztás­ról” kíván tárgyalni, holott ezek a lépések magyar érdekekkel nem támaszthatók alá, és a há­gai ítéletben sem szerepelnek. Felnőtt a gyermekváros. Fennállása 40. évfordulójának ünneplésére készül a fóti Káro­lyi István Gyermekközpont. Az intézmény 1957. november 15-én kezdte meg működését, s azóta összesen 5600 nehéz sorsú gyerek nevelkedett a falai között. Jelenleg 340 fiatalt ké­szítenek fel az életre, ám a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben most már lakásotthonos rend­szerben, vagyis egy fedél alatt 8-10 gyerek nevelkedik. Rablott pénzből jutalom. Rendőrök kapták jutalmul azt a pénzt, ami a nemrég elfogott postarabló kompánia zsákmá­nyából megmaradt: Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigaz­gatója a sikeres nyomozásban részt vett rendőrök között 600 ezer forintot osztott szét. Csokifesztival. Nemcsak a csokoládégyártás háromezer éves múltjából, hanem a finom­ságokból is ízelítőt kaptak tegnap a Stollwerck magyarországi leányvállalatának ötéves szü­letésnapján Budapesten rendezett csokoládékonferencia résztvevői. fotó: feb/diósi imre A rendőrtüntetést is a rendőrségnek kell engedélyeznie és biztosítania A kordon mindkét oldalán A rendőr-demonstráció szervezőinek ugyanolyan módon és ugyanoda, a rendőrséghez kell bejelenteni tüntetési szándéku­kat, mint bárki másnak - tudtuk meg rendőrségi körökben. Semmilyen megkülönböztetésre nem számíthatnak, sem elő­nyösre, sem hátrányosra. A törvényt be kell tartaniuk. Ahhoz, hogy a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdek- védelmi Szövetsége bejelentett demonstrációját november 22-én 12 órakor a Parlament előtt megtarthassa, az eseményt megelőzően legalább 72 órával beadványt kell eljuttatnia a bu­dapesti rendőrfőkapitány köz- rendvédelmi helyetteséhez. Ebben meg kell jelölniük a többi között az esemény idő­pontját, a helyszínét, az útvona­lát, a célját, a napim djét, a résztvevők várható létszámát, a rendezők számát. Sem többet. sem kevesebbet, mint amennyit az 1989-ben hozott gyülekezési törvény mindenki számára előír.- Az más kérdés, és ezt nyi­latkozatunkban is hangsúlyoz­tuk - mondta Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára -, hogy mindenféle fegyver és kényszerítő eszköz nélkül vonulunk fel, az egyen­ruhákon pedig elhelyezünk va­lamilyen megkülönböztető je­let. Az a - Magyarországon kétségtelenül - ritka eset áll elő ugyanis, hogy a „rendőrtünte­tést” nemcsak hogy a rendőr­ségnek kell engedélyeznie, ha­nem annak kell biztosítania is. Meg kell tudni különböztetni a kordonon belül, és az azon kí­vül állókat. Magyarországon különben, tudtuk meg a főtitkártól, rend­őrtüntetés legutóbb 1946-ban volt. A polgári demokráciákban azonban viszonylag gyakran emelnek szót érdekeikért ebben a formában a fegyveresek is. Februárban például Varsóban, a nyáron Lisszabonban volt rendőrtüntetés, és a párizsiak is készülhetnek hasonlóra decem­berben. Külföldön is az illeté­kes rendőrhatóságok adják meg az engedélyt. A renddel sehol sem szokott baj lenni. Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents