Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
2. oldal 1997. november 6., csütörtök Szécsény És Környéke Csigára épült varsányi vállalkozás - Helyi feldolgozás szelei fújnak ... Eszik, eszik, aztán megeszik Mezőkön, utak mentén bóklászó, nejlonszatyros emberek, többnyire sötétebb bőrszínű munkanélküliek, no, meg könnyű pénzszerzésre ácsingózó gyerekek. Hevenyészett krétafírka fekete táblán, s néha-néha egy-egy málnásban megzavart, házas puhatestű. - Ennyi lenne a csigázás, a begyűjtés, felvásárlás? - Szó sincs róla, mondja a magyar, aki mögött ott a francia ... Mindenki erről beszél, mióta hidegebb az idő Szécsény és a mínuszok A vadonatúj szécsényi meteorológiai állomás Tetszik vagy sem, a kiugróan magas mínuszok miatt újabban ismét a hírek sokat emlegetett szereplője lett Szécsény és térsége. Az Országos Meteorológia Szolgálat közismert tévés és rádiós egyéniségei napi mondóká- jukba foglalják megyénknek ezt a részét, beszédtémát adva ezzel nemcsak az érintett rimóciaknak, sipekiek, hanem a távolabb élőknek is. Korábban ugyanis csak a Kékesen mért adatok adtak támpontot a Nógrádban uralkodó, várható időjárásról. A helyzet a múlt évben változott meg, a szolgálat ekkor terjesztette ki a városra és környékére a megfigyeléseit. Helybeliek közül legtöbbet a vízmű kft. dolgozói tudnak az előzményekről azon egyszerű ok miatt, hogy víznyerő területükre kéredzkedett be a meteorológia. Az Ipoly-part jellegzetes klímáját találták alkalmasnak a megfigyelőállomás telepítésére. Az antennaforma érzékelőt rövid idő alatt felállították, a szélirányról, nedvességtartalomról, a talajközeli és a magasabb rétegek hőmérsékletéről mért adatokat a bázison felállított számítógépes rendszer rögzíti. Telefonos összeköttetéssel minden óra ötvenöt perckor automatikusan továbbítják az eredményeket. Ezekről szólnak a hírek, melyeket - a saját kis hőmérőik jelzései alapján - a megye más pontjain élők gyakran így kommentálnak: nem is Szécsény az ország leghidegebb pontja. (mj.) Egymillió forinton múlnak emberéletek Alvó gránátok a földben Hírek Telefon: igen, nem Varsányban már több mint kétszáz DECT-rendszerű telefonvonalat kötöttek be, s a polgármesteri hivatal tisztségviselőinek tudomása szerint ezekben a napokban is várható újak beszerelése. Rimóc azonban nem adta be a derekát. Itt még mindig nincs telefon, a leendő előfizetők továbbra is ellenzik a rendszer telepítését. Itt az Újdonság ! Litke - Tízoldalas házi kiadvánnyal lepte meg önmagát a helyi általános iskola a Települési Gyermekönkormányzatok pályázatán nyert pénzből. Az Újdonság nevet viselő suliújságot Fenes Ákos tanár irányításával egy csapat lelkes nebuló írja, a tanárok tízparancsolatától egészen a mindennapok humoros oldaláig. Duplán hasznos Nógrádsipek - Folyamatos környezetvédelmi munkáját legújabban a műemlékvédelemmel próbálja egybekötni a helyi általános iskola. Pár napja a falu régi kúriája körül rendeztek szemétgyűjtő akciót, hogy ráirányítsák a figyelmet az értékmentésre. Akciójukkal az országos Életrevaló Plussz-program- hoz kívántak csatlakozni. Második szavazás Ságújfalu - Mind a háromszáznyolcvan lakásba bekopogtak nemrégiben az ön- kormányzat képviselői azzal a kérdéssel, hogy igénylik-e a lakók a vezetékes gázt. A ’94. évi felméréshez viszonyítva már többen mondtak igent, de ez még mindig csupán az ingatlantulajdonosok harminckét százaléka. így a lakossági 9.1 millió, valamint az önkormányzati saját erő kevés. Tóth László és felesége csigaértékesítésre építette korántsem csigatempóban fejlődő varsányi vállalkozását. Maguk sem hitték, hogy pár év leforgása alatt francia partnerük azon megtisztelő ajánlatával találják szemben magukat: dolgozzák fel Varsányban a tekintélyes nagyságú puhatestű-gyűjteményt. így a kereskedés minden láncszeme jobban járhat: a külföldi nagyobb haszna a helybelieknek keresetet hozna. Hogy miért éppen országunkra esett a külföldi választása? Meglepő a magyarázat:- Állítólag nincs jobb a Magyarországon felnövekedett éti csigánál, a mienk messze lekörözi a lengyel, jugoszláv, ukrán rokonát. Európában elsők vagyunk ebben ... - tudatja kissé ironikus mosollyal a kevesek előtt ismert fantasztikus rekordot Tóth László. Nem kell persze szégyenkezni a munkahelyteremtés gondolatát nem csekély mértékben erősítő számszerű eredmények miatt sem.- Idén százharmincnyolc tonna, kilenc kamionra való csigát szedett össze két- háromezer nógrádi gyűjtő. (Egy kilóért hét, illetve nyolc és fél frankot adott a francia.) Összesen tizenhét és fél millió forintot fizettem ki nekik. Szezon derekán volt olyan nap, amikor háromszázötven embert kellett kifizetni, kétszázhúsz mázsányi mennyiséget kis tételekben lemérni - érzékelteti a csúcsidő terhelését a házaspár. Évi százhúsz tonna alapanyagra lenne vevő továbbra is a külföld, az igény valóságos mértékéhez azonban tudni kell, hogy ötszáz tonnát csaknem háromszor ennyi mennyiségből nyernek. S aki kicsit jobban ismeri a csiga biológiáját, nyilván tisztában van azzal is, hogy az állat tavasztól egyfolytában eszik. Annyit eszik, míg már nem fér be a házába. S mikor pechjére felszedik, rendszerint kilóg a talpa, s amíg be nem húzza, nem szabad szállítani. Ez a várakozási idő két hét, eza- lattjócskán veszít a súlyából. Óriásiak ezek a számok, őskori a beszerzés legelső lépcsője, ráadásul a kedves kis élőlény biológiai szempontból nem manipulálható: védett állat, mint értékes fehérje, nélkülözhetetlen része a természetes táplálékláncnak. További el nem hanyagolható körülmény: tenyésztésre alkalmatlan, mivel önmegtermékenyítő, ráadásul így sincs különösebben ínyére a dolog. ’ Tehát duplán védendő a faj. Vállalkozás szemszögéből pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy előfordulásának mennyisége időjárásfüggő. Mindaz pedig kötelező, amit a csigaterméktanács az exportőröknek előír. Évente szabályozza a kivihető mennyiséget, a meghatározott fejkvótán belül legfeljebb arra nyílik mód, hogy egyik hazai átvevő kikerekítse a maga engedélyezett fejadagját olyan kollégájától, aki többet felhalmozott, mint amennyit exportálhat. Ennyi oldalról eshet szét az üzlet, mely a törékeny testre épül, s amely mégis virágzik. Mert - mint az előzőek sejtetik - a szabályzók közepette is van elegendő kínálat és kereslet, sőt a beruházás szelei fújnak.- Volt erről már korábban is szó, meg is kerestem az önkormányzatot, de a képviselő-testület pénzzel nem tudta támogatni az elképzelést. Azóta nagyot változott a helyzet annyiban, hogy a faluhoz tartozó Da- rázsdópusztán néztünk ki megüresedő létesítményeket, szakhatósági vonalon elindítottuk az engedélyeztetést. Az egyébként nagyon egyszerű feldolgozás átlagosan huszonöt, szezonban ennél több embernek adhat munkát - lép gondolatban előre Tóth László. Feleségével nemrégiben is láthatták a replonges-i konzervüzemben folyó munkát: a csigák forró vízben múlnak ki, ezt hűtőfürdő, majd precíz válogatás követi. A testet speciális villával emelik ki a házából, zsigerelik, mossák, fagyasztják, majd pácolt, ízesített formában konzervként, illetve fagyasztott formában kerül az üzletekbe. Egy részét feldolgozzák csigavajnak, ezt visszatöltik a házba, s ínyencfalatként kerül az étlapokra. Azt mondják, drága és igen laktató finomság .. . Ide pedig már csupán annyi kívánkozik: vajon mit szól mindehhez a csiga? (M. J.) (Folytatás az 1. oldalról) juttatott el Nógrádba a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára is, kitől Smitnya Sándor hiába kért segítséget. Tisza Attila polgármester még egy próbálkozást tesz a Honvédelmi Minisztériumnál. Illés Attila polgári védelmi alezredes, a Belügyminisztérium nógrádi referense Ökrös László ezredessel, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság titkárával, a megyei védelmi iroda újonnan kinevezett vezetőjével közösen már sokféle kapcsolatát megmozgatta az ügy érdekében. Mint mondják, az ő feladatkörükhöz sem tartozik az ipolytamóci alvó bombák ügye, de ennek ellenére segíteni akartak. Arra a kérdésünkre, hogy akkor egyáltalán milyen biztonságot nyújthat a polgári védelem egy katasztrófa esetén, s egyáltalán, mi szükség van ilyen hivatalokra, ha érdemi intézkedést nem tudnak tenni, Ipolytamócra vonatkozóan egyszerű választ kaptunk: ha felrobban egy arra tévedő, az a saját hibája, s persze az tragédia, de - az illetékességükbe tartozó - katasztrófának csak azt minősíthető, ahol tömeges szerencsétlenségről van szó. Azokban az esetekben viszont nem nézhetik, honnan, de előkerítik a szükséges erőforrásokat, melyeket a későbbiekben kormányzatilag rendeznek. Vezetőink kudarca úgy tűnik egy -nehézkes adminisztráció jelzőköve. A lényeg pedig egyszerű: kellene másfél millió forint, hogy ne legyenek életveszélyben az emberek Ipolytar- nócon. És ezt az egyszerű helyzetet az sem bonyolítja, hogy bombák vannak Szécsény mellett, a Káprásokban, s egész bombaraktárak másutt, amiről inkább hallgatnak. Addig, amíg maguk a bombák nem verik föl a csendet. Tarnóczi László Innen is, onnan is egy kevés, s indulhat a tanulás Három a gép, sok a rajongó Senki nem foghatja a rimóci általános iskolára, hogy a kicsit nem becsüli, s azt sem, hogy nem tud mit kezdeni a kevéssel. Igazolja ezt a nemrégiben beindult számítógépes oktatásuk előtörténete, mely egy sikeres pályázattal startolt. Mint Gólyán Jánosné iskolaigazgató elmondta, ezúton kétszázezret nyertek tavaly, melynek nagyon örültek, s örömük csak fokozódott, amikor az önkormányzat megtoldotta a szerzett pénzt a maga százezrével. Harmadik jótevőjük egy helyi alapítvány volt, amely hatvanezerrel gyarapította a számítógéppark telepítésére szánt összeget. Ebből három gépet vásároltak, majd egy nyomtatót is beszereztek, így indulhatott az oktatás, melynek - ahogyan az lenni szokott - már előre több rajongója volt, mint amennyit az újdonság elbírt. így hát muszáj volt válogatni a jelentkezők között, s eszerint most hatvan, 4-8. osztályos diák „bűvölheti” rendszeresen a tudós masinákat. S a teendő is adott: gyarapítani kellene a készletet.- Szeretnénk újabb gépeket vásárolni, de ehhez előbb a forrásokat kell megtalálni - utalt helyzetükre az igazgatónő, aki azonban mégis bizakodó: reményei szerint jövőre már több diák vehet részt a számítógépes oktatásban. Saját terméséből tartott bemutatót az egyházasgergei KALOT-iskola igazgatója Mézédes volt ez az óra... Nincs terítve az asztal, de tá- nyérkák és kiskanalak, óarany és világos színű mézzel töltött üvegek és persze a kilencedik osztály vár a kóstolásra. Méhészeti ismereteket tanulnak, s a mostani évtől méhész szakmunkásokat is képeznek az egyházasgergei KÁLÓT-iskolában. A tanulóknak tetszik a szokatlan bemutatóval egybekötött tanulás, főleg, hogy a konyháról friss kenyérszeletek is „érkeznek” a finom tízóraihoz. A kóstolást duplán köszönhetik dr. Miklós Zoltánnak, az iskola igazgatójának, az óra vezetőjének. Amit ebben a körben mindenki tud: a méz az ő saját méhészetének terméke, Ha így kellene tanulni, minden gyerek imádná az iskolát bár a fiatalok elújságolják, hogy az iskolának is vannak már méhcsaládjai. Falatozással győződhetnek meg arról, hogy a mézet édesebbnek érezzük, mint a kristálycukrot, pedig az előbbinek nyolcvan százalékos a cukortartalma. Összevethetik a vegyes, az akác- és a virágmézet, s ha a jövő évtől jobban elmélyülnek a méhészet ismeretanyagában, eljöhet az idő, hogy tudásukból hozzáértés lesz, amit saját gyarapodásukra fordíthatnak. Tóth László és neje, a „csigafarmerek”