Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-06 / 259. szám

2. oldal 1997. november 6., csütörtök Szécsény És Környéke Csigára épült varsányi vállalkozás - Helyi feldolgozás szelei fújnak ... Eszik, eszik, aztán megeszik Mezőkön, utak mentén bóklászó, nejlonszatyros emberek, többnyire sötétebb bőrszínű munkanélküliek, no, meg könnyű pénzszerzésre ácsingózó gyerekek. Hevenyészett krétafírka fe­kete táblán, s néha-néha egy-egy málnásban megzavart, házas puhatestű. - Ennyi lenne a csigázás, a begyűjtés, felvásárlás? - Szó sincs róla, mondja a magyar, aki mögött ott a francia ... Mindenki erről beszél, mióta hidegebb az idő Szécsény és a mínuszok A vadonatúj szécsényi meteorológiai állomás Tetszik vagy sem, a kiugróan magas mínuszok miatt újab­ban ismét a hírek sokat em­legetett szereplője lett Szé­csény és térsége. Az Orszá­gos Meteorológia Szolgálat közismert tévés és rádiós egyéniségei napi mondóká- jukba foglalják megyénknek ezt a részét, beszédtémát adva ezzel nemcsak az érin­tett rimóciaknak, sipekiek, hanem a távolabb élőknek is. Korábban ugyanis csak a Kékesen mért adatok adtak támpontot a Nógrádban ural­kodó, várható időjárásról. A helyzet a múlt évben változott meg, a szolgálat ekkor terjesz­tette ki a városra és környé­kére a megfigyeléseit. Hely­beliek közül legtöbbet a vízmű kft. dolgozói tudnak az előzményekről azon egyszerű ok miatt, hogy víznyerő terü­letükre kéredzkedett be a me­teorológia. Az Ipoly-part jel­legzetes klímáját találták al­kalmasnak a megfigyelőállo­más telepítésére. Az antennaforma érzékelőt rövid idő alatt felállították, a szélirányról, nedvességtarta­lomról, a talajközeli és a ma­gasabb rétegek hőmérsékleté­ről mért adatokat a bázison felállított számítógépes rend­szer rögzíti. Telefonos össze­köttetéssel minden óra öt­venöt perckor automatikusan továbbítják az eredményeket. Ezekről szólnak a hírek, me­lyeket - a saját kis hőmérőik jelzései alapján - a megye más pontjain élők gyakran így kommentálnak: nem is Szé­csény az ország leghidegebb pontja. (mj.) Egymillió forinton múlnak emberéletek Alvó gránátok a földben Hírek Telefon: igen, nem Varsányban már több mint kétszáz DECT-rendszerű te­lefonvonalat kötöttek be, s a polgármesteri hivatal tiszt­ségviselőinek tudomása sze­rint ezekben a napokban is várható újak beszerelése. Rimóc azonban nem adta be a derekát. Itt még mindig nincs telefon, a leendő elő­fizetők továbbra is ellenzik a rendszer telepítését. Itt az Újdonság ! Litke - Tízoldalas házi ki­advánnyal lepte meg önma­gát a helyi általános iskola a Települési Gyermekönkor­mányzatok pályázatán nyert pénzből. Az Újdonság nevet viselő suliújságot Fenes Ákos tanár irányításával egy csapat lelkes nebuló írja, a tanárok tízparancsolatától egészen a mindennapok humoros oldaláig. Duplán hasznos Nógrádsipek - Folyamatos környezetvédelmi munkáját legújabban a műemlékvéde­lemmel próbálja egybekötni a helyi általános iskola. Pár napja a falu régi kúriája kö­rül rendeztek szemétgyűjtő akciót, hogy ráirányítsák a figyelmet az értékmentésre. Akciójukkal az országos Életrevaló Plussz-program- hoz kívántak csatlakozni. Második szavazás Ságújfalu - Mind a három­száznyolcvan lakásba beko­pogtak nemrégiben az ön- kormányzat képviselői azzal a kérdéssel, hogy igénylik-e a lakók a vezetékes gázt. A ’94. évi felméréshez viszo­nyítva már többen mondtak igent, de ez még mindig csupán az ingatlantulajdo­nosok harminckét száza­léka. így a lakossági 9.1 millió, valamint az önkor­mányzati saját erő kevés. Tóth László és felesége csigaér­tékesítésre építette korántsem csigatempóban fejlődő varsányi vállalkozását. Maguk sem hit­ték, hogy pár év leforgása alatt francia partnerük azon megtisz­telő ajánlatával találják szem­ben magukat: dolgozzák fel Varsányban a tekintélyes nagy­ságú puhatestű-gyűjteményt. így a kereskedés minden lánc­szeme jobban járhat: a külföldi nagyobb haszna a helybeliek­nek keresetet hozna. Hogy miért éppen orszá­gunkra esett a külföldi válasz­tása? Meglepő a magyarázat:- Állítólag nincs jobb a Ma­gyarországon felnövekedett éti csigánál, a mienk messze lekö­rözi a lengyel, jugoszláv, ukrán rokonát. Európában elsők va­gyunk ebben ... - tudatja kissé ironikus mosollyal a kevesek előtt ismert fantasztikus rekor­dot Tóth László. Nem kell persze szégyen­kezni a munkahelyteremtés gondolatát nem csekély mér­tékben erősítő számszerű eredmények miatt sem.- Idén százharmincnyolc tonna, kilenc kamionra való csigát szedett össze két- háromezer nógrádi gyűjtő. (Egy kilóért hét, illetve nyolc és fél frankot adott a francia.) Össze­sen tizenhét és fél millió forin­tot fizettem ki nekik. Szezon derekán volt olyan nap, amikor háromszázötven embert kellett kifizetni, kétszázhúsz mázsányi mennyiséget kis tételekben le­mérni - érzékelteti a csúcsidő terhelését a házaspár. Évi százhúsz tonna alapa­nyagra lenne vevő továbbra is a külföld, az igény valóságos mértékéhez azonban tudni kell, hogy ötszáz tonnát csaknem há­romszor ennyi mennyiségből nyernek. S aki kicsit jobban is­meri a csiga biológiáját, nyil­ván tisztában van azzal is, hogy az állat tavasztól egyfolytában eszik. Annyit eszik, míg már nem fér be a házába. S mikor pechjére felszedik, rendszerint kilóg a talpa, s amíg be nem húzza, nem szabad szállítani. Ez a várakozási idő két hét, eza- lattjócskán veszít a súlyából. Óriásiak ezek a számok, ős­kori a beszerzés legelső lép­csője, ráadásul a kedves kis élő­lény biológiai szempontból nem manipulálható: védett ál­lat, mint értékes fehérje, nélkü­lözhetetlen része a természetes táplálékláncnak. További el nem hanyagol­ható körülmény: tenyésztésre alkalmatlan, mivel önmegter­mékenyítő, ráadásul így sincs különösebben ínyére a dolog. ’ Tehát duplán védendő a faj. Vállalkozás szemszögéből pe­dig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy előfordulásának mennyisége időjárásfüggő. Mindaz pedig kötelező, amit a csigaterméktanács az exportő­röknek előír. Évente szabá­lyozza a kivihető mennyiséget, a meghatározott fejkvótán belül legfeljebb arra nyílik mód, hogy egyik hazai átvevő kike­rekítse a maga engedélyezett fejadagját olyan kollégájától, aki többet felhalmozott, mint amennyit exportálhat. Ennyi oldalról eshet szét az üzlet, mely a törékeny testre épül, s amely mégis virágzik. Mert - mint az előzőek sejtetik - a szabályzók közepette is van elegendő kínálat és kereslet, sőt a beruházás szelei fújnak.- Volt erről már korábban is szó, meg is kerestem az önkor­mányzatot, de a képviselő-tes­tület pénzzel nem tudta támo­gatni az elképzelést. Azóta na­gyot változott a helyzet annyi­ban, hogy a faluhoz tartozó Da- rázsdópusztán néztünk ki meg­üresedő létesítményeket, szak­hatósági vonalon elindítottuk az engedélyeztetést. Az egyéb­ként nagyon egyszerű feldolgo­zás átlagosan huszonöt, sze­zonban ennél több embernek adhat munkát - lép gondolat­ban előre Tóth László. Feleségével nemrégiben is láthatták a replonges-i kon­zervüzemben folyó munkát: a csigák forró vízben múlnak ki, ezt hűtőfürdő, majd precíz vá­logatás követi. A testet speciá­lis villával emelik ki a házából, zsigerelik, mossák, fagyasztják, majd pácolt, ízesített formában konzervként, illetve fagyasztott formában kerül az üzletekbe. Egy részét feldolgozzák csiga­vajnak, ezt visszatöltik a házba, s ínyencfalatként kerül az étla­pokra. Azt mondják, drága és igen laktató finomság .. . Ide pedig már csupán annyi kívánkozik: vajon mit szól mindehhez a csiga? (M. J.) (Folytatás az 1. oldalról) juttatott el Nógrádba a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára is, kitől Smitnya Sándor hiába kért segítséget. Tisza Attila polgármester még egy próbálkozást tesz a Honvé­delmi Minisztériumnál. Illés Attila polgári védelmi alezredes, a Belügyminiszté­rium nógrádi referense Ökrös László ezredessel, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság tit­kárával, a megyei védelmi iroda újonnan kinevezett veze­tőjével közösen már sokféle kapcsolatát megmozgatta az ügy érdekében. Mint mondják, az ő feladatkörükhöz sem tarto­zik az ipolytamóci alvó bom­bák ügye, de ennek ellenére se­gíteni akartak. Arra a kérdésünkre, hogy akkor egyáltalán milyen biz­tonságot nyújthat a polgári vé­delem egy katasztrófa esetén, s egyáltalán, mi szükség van ilyen hivatalokra, ha érdemi in­tézkedést nem tudnak tenni, Ipolytamócra vonatkozóan egyszerű választ kaptunk: ha felrobban egy arra tévedő, az a saját hibája, s persze az tragé­dia, de - az illetékességükbe tartozó - katasztrófának csak azt minősíthető, ahol tömeges szerencsétlenségről van szó. Azokban az esetekben viszont nem nézhetik, honnan, de elő­kerítik a szükséges erőforráso­kat, melyeket a későbbiekben kormányzatilag rendeznek. Vezetőink kudarca úgy tűnik egy -nehézkes adminisztráció jelzőköve. A lényeg pedig egy­szerű: kellene másfél millió fo­rint, hogy ne legyenek életve­szélyben az emberek Ipolytar- nócon. És ezt az egyszerű hely­zetet az sem bonyolítja, hogy bombák vannak Szécsény mel­lett, a Káprásokban, s egész bombaraktárak másutt, amiről inkább hallgatnak. Addig, amíg maguk a bombák nem verik föl a csendet. Tarnóczi László Innen is, onnan is egy kevés, s indulhat a tanulás Három a gép, sok a rajongó Senki nem foghatja a rimóci általános iskolára, hogy a kicsit nem becsüli, s azt sem, hogy nem tud mit kezdeni a kevéssel. Igazolja ezt a nem­régiben beindult számítógé­pes oktatásuk előtörténete, mely egy sikeres pályázattal startolt. Mint Gólyán Jánosné isko­laigazgató elmondta, ezúton kétszázezret nyertek tavaly, melynek nagyon örültek, s örömük csak fokozódott, amikor az önkormányzat megtoldotta a szerzett pénzt a maga százezrével. Harmadik jótevőjük egy helyi alapítvány volt, amely hatvanezerrel gyarapította a számítógéppark telepítésére szánt összeget. Ebből három gépet vásároltak, majd egy nyomtatót is beszereztek, így indulhatott az oktatás, mely­nek - ahogyan az lenni szo­kott - már előre több rajon­gója volt, mint amennyit az újdonság elbírt. így hát mu­száj volt válogatni a jelentke­zők között, s eszerint most hatvan, 4-8. osztályos diák „bűvölheti” rendszeresen a tudós masinákat. S a teendő is adott: gyarapítani kellene a készletet.- Szeretnénk újabb gépeket vásárolni, de ehhez előbb a forrásokat kell megtalálni - utalt helyzetükre az igazga­tónő, aki azonban mégis biza­kodó: reményei szerint jövőre már több diák vehet részt a számítógépes oktatásban. Saját terméséből tartott bemutatót az egyházasgergei KALOT-iskola igazgatója Mézédes volt ez az óra... Nincs terítve az asztal, de tá- nyérkák és kiskanalak, óarany és világos színű méz­zel töltött üvegek és persze a kilencedik osztály vár a kós­tolásra. Méhészeti ismereteket tanul­nak, s a mostani évtől méhész szakmunkásokat is képeznek az egyházasgergei KÁLÓT-isko­lában. A tanulóknak tetszik a szokatlan bemutatóval egybe­kötött tanulás, főleg, hogy a konyháról friss kenyérszeletek is „érkeznek” a finom tízórai­hoz. A kóstolást duplán kö­szönhetik dr. Miklós Zoltánnak, az iskola igazgatójának, az óra vezetőjének. Amit ebben a kör­ben mindenki tud: a méz az ő saját méhészetének terméke, Ha így kellene tanulni, minden gyerek imádná az iskolát bár a fiatalok elújságol­ják, hogy az iskolának is vannak már méhcsa­ládjai. Falatozással győ­ződhetnek meg arról, hogy a mézet édesebb­nek érezzük, mint a kristálycukrot, pedig az előbbinek nyolcvan százalékos a cukortar­talma. Összevethetik a vegyes, az akác- és a virágmézet, s ha a jövő évtől jobban elmélyül­nek a méhészet isme­retanyagában, eljöhet az idő, hogy tudásukból hozzáértés lesz, amit saját gyarapodásukra fordíthatnak. Tóth László és neje, a „csigafarmerek”

Next

/
Thumbnails
Contents