Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-05 / 258. szám

4. oldal Látóhatár 1997. november 5., szerda- Minden magyar állampolgár részese lehet egy történelmi döntésnek - mondta a külügyminiszter Balassagyarmaton „Jó lenne már szerencsés oldalra kerülni”- A november 16-ai népszavazás sikere minden magyar ember ér­deke - jelentette ki Kovács László külügyminiszter Balassagyar­maton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban nagy érdek­lődés mellett megtartott lakossági fórumon. A megjelenteket, a vá­ros és a környék érdeklődő polgárait a rendezvény házigazdája, Urbán Árpád országgyűlési képviselő köszöntötte. A beszélgetés fő témája a NATO-csatlakozás kérdése volt, de a hallgatóság érdek­lődésére szóba került néhány más témakör is.- A NATO-csatlakozást Ko­vács László a következőkkel indokolta.-Magyarország elmúlt ezer éve nem sikertörténelem. A balsors is ezért szerepel himnu­szunkban. A vesztett háborúk után jó lenne már szerencsés oldalra kerülni. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egymaga biztosítsa azokat a feltételeket, hogy az ország stabil, biztonsá­gos legyen, s a világgazdasági versenyben megállja a helyét. Kinek Jó ez?!- Nem tudjuk megmondani, hogy tíz-húsz év múlva a tér­ségben milyen robbanások lesznek. Ki hitte volna Szaraje­vót, Mostart, a jugoszláviai há­borút. Magyarország nem mondhat le arról, hogy hosszú távú biztonsági garanciákkal rendelkezzen. A boszniai vál­ság is bizonyította, hogy reális lehetősége van annak, hogy Magyarország belesodródhat egy konfliktusba ... Eddig egy NATO-országot sem támadtak meg, ez föl sem merült. Ha magunk kísérelnénk megoldani a védelmünket, úgy meg kellene teremtenünk az el­rettentő katonai erőt. Ez két-há- romszoros költsége a NATO- tagságnak. Ráadásul a magyar fegyverkezésre a szomszédok idegesen reagálnának és ők is fegyverkeznének. S ez , kinek jó?! A semlegesség szép gon­dolat, de a realitása, a haszna vitatható. Alapját nemzetközi garanciák biztosítják. Ha egy kormány csak úgy kijelenti a semlegességét, az senkit sem érdekel. Magyarország nem ta­lálna a semlegességhez éîdekelt nagyhatalmakat. Az ország gazdasága sem tudná biztosí­tani a semlegességet. Vétójogunk lesz A külügyminiszter a további­akban a NATO-hoz való csat­lakozás hatásáról szólt.- Egyetlen ország se tudja a NATO-t és az európai közössé­get megkerülni. Mi a döntések tárgyai, szenvedő alanyai va­gyunk, de ha bent leszünk, be­leszólhatunk, mert vétójogunk lesz. Külügyminiszterként ta­pasztalom, Magyarország mint partner, nap mint nap erősödik a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége miatt. A japánok, mikor meghallották, hogy vár­hatóan NATO-tagok leszünk, októberben már egy jelentős gazdasági küldöttséggel láto­gattak Budapestre. Texasban azt mondták az olajmágnások, hogy ha Magyarország a NATO tagja lesz, akkor itt a be­fektetéseknek biztonsága van. Azzal, hogy mi egy sikeres kö­zösség tagjai leszünk, nemzeti önbecsülésünk is erősödik. Tudomásul vesszük azt, hogy a NATP-nak és az Euró­pai Közös Piacnak vannak el­lenzői. A MIÉP, a Munkáspárt, különböző társadalmi szerveze­tek - köztük az Álba Kör - az országnak más jövőt szánnak. Mindenkinek joga és köteles­sége az ország jövőjéért ag­gódni, véleményt formálni. A november 16-ai népszava­zás az ország szebb jövőjét döntheti el. Mindenki érezze át, hogy egy történelmi döntés ré­szese lehet - zárta vitaindítóját Kovács László. Urbán Árpád országgyűlési képviselő emlékeztette a mi­nisztert arra, hogy még ’94- ben, a Hom-kabinet megalaku­lásakor átadta neki Balassa­gyarmat város akkori vezetésé­nek terveit az Ipoly-völgy ren­dezésre váró kérdéséről.- A közös szlovák és magyar döntést igénylő problémák vár­hatóan a közeljövőben rende­ződnek és ez Kovács László külügyminiszter közretpűködé- sének is köszönhető - fejtette ki véleményét Urbán Árpád.- Biztos vagyok benne, hogy a magyar társadalom többsége a NATO-ra szavaz, de mi törté­nik, ha nem? - kérdezte a hall­gatóság soraiból Dobsonyi László.- Három lehetőség van - magyarázta Kovács László.- Az első a legrosszabb. Eb­ben az esetben a csatlakozás le­kerül a napirendről. A folyamat leáll. Az egész bővítési elkép­zelés is megakadhat, a cseh és a lengyel csat­lakozás is ve­szélybe ke­rülhet. Ha ke­vesen mennek el szavazni, akkor az ügy visszakerülne a Parlament elé. Ez is ve­szélyes, mert ugyan nem akadályozná meg, de kér­désessé tenné a csatlakozást a NATO ille­tékesei szá­mára. Ha pe­dig a NATO­csatlakozásra nem-mel szavaz a lakosság, akkor arra is nem-et mond, hogy az ország az euró­pai közösséghez csatlakozhas­son. A közvélemény-kutatások jelzései szerint Magyarország lakosságának többsége megérti a NATO-hoz való csatlakozá­sunk szükségességét és igen­nel fog szavazni. A világ figyel ránk. Menjünk el szavazni!- A Munkáspárt ’95-ös kez­deményezést lesöpörték, a mostani aláírásgyűjtést elfo­gadta az Alkotmánybíróság. Milyen alapon tudunk viszonyí­tani, hogy a semlegesség há­romszor többe kerül? - kérdez­ték a külügyminisztert a hallga­tóság soraiból.- ’95-ben még a NATO nem foglalkozott velünk és mi sem tudtunk sok mindent. A magyar parlamentnek minden döntést jóvá kell hagynia. Azt is, hogy ne menjenek magyar katonák máshová, vagy, hogy nem vo­nuljon fel a NATO magyar te­rületen. Mint kormánytag hív­tam fel egy alkotmánybírót, hogy a november 16-ai dátum azért kell, mert november 17-e után meg kell írni a szándéknyi­latkozatot a Külügyminiszteri Tanácsnak. A NATO 50 éve alakult és utoljára 20 éve Spa­nyolországgal bővült. Diplomata-barátság A NATO-bővítés az országnak annyiba fog kerülni, amennyit rászánunk. Ezt a NATO tudo­másul vette. A belépéskori 1,44 százalék védelmi alapot 2001- re 1,8-ra emeljük, ezt bírja el az ország gazdasága. Erről tájé­koztattam az USA szenátorait is. Őket csak az érdekelte, hogy Magyarország vállalja-e a ter­heket a tehetsége szerint, vagy csak fejőstehénnek nézi az USA-t. Vannak, akik azt mond­ják, hogy a NATO-tagságunk a nyugati hadiiparnak nagy üzlet. De minden NATO-politikus azt ajánlja, legyünk óvatosak a fegyverkezéssel. A NATO pi­acképes, gazdaságilag stabil Magyarországot szeretne a tag­jai között látni- válaszolt a külügyminiszter. A továbbiakban Mayer Antal országgyűlési képviselő egy újabb kétpólusú világ kialaku­lásának a lehetőségéről érdek­lődött, Kína gazdasági erősödé­sét említve. Kovács Miklós a diplomaták hétköznapi kapcso­latainak az eredményességéről érdeklődött.- A közelmúltban jártam Kí­nában, ahol nagy gazdasági és politikai változások történnek. Ha Kína a demokrácia irányába fejlődik, nem lesz kétpólusú a világ - mondta Kovács László. - Van elég felkészült diploma­tánk. Igaz, az Európai Unióban önkormányzati szinten is kell tudni integrációban gondol­kodni. Ott nagy az igény kép­zett emberek iránt. A diplo­mata-rendezvényeken, a golf-, teniszversenyeken, a szürete­ken és a magyarul beszélő dip­lomaták klubjában van lehető­ség a barátkozásra és ez kihat a diplomáciai kapcsolatokra is. Fontosnak tartjuk, hogy a ná­lunk dolgozó diplomaták jól érezzék itt magukat. Van esély a jobb életre A fórum utolsó kérdése így szólt Kovács Lászlóhoz:-Miniszter úr milyen Ma­gyarországot szeretne?-Olyant, amelyik szervesen integrálódik az európai közös­ségbe és a NATO-ba. Úgy gon­dolom, hogy ez jó lesz. Szociá­lis politikában azt szeretném, hogy a lehető legkisebbek le­gyenek a társadalmi különbsé­gek és esélyegyenlőség legyen. Minél kisebb legyen az eleset­tek köre. Ma még az útnak nagyon az elején járunk, de van esélyünk a jobb életre. A rendszerváltozás utáni vadhajtások remélhetőleg eltűnnek- válaszolta a fórum vendége, ... __ S zabó Endre Kovács László: Ma még az út elején járunk NÓGRÁD MEGYEI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY VÁLLALKOZÓI KÖZPONT Cím: Salgótaiján, Rákóczi út 36. (Megyeháza fszt. 5-6-7.) Telefon/fax: 32-314-641 Telefon: 32-410-022/181,281 Amit az inkubátorházról tudni kell... (10.) Vezetni bonyolult feladat Az inkubátorház minél haté­konyabb működtetésének elengedhetetlen feltétele egy menedzsment-iroda felállí­tása, amelyben külső vállal­kozók adminisztrációját vég­zik (gépelés, telefon-telefax, levelezés stb.), valamint itt fo­lyik az üzletiterv- és egyéb speciális tanácsadás, hitelké­relmek készítése, az informá­ciós bázis felhasználása, ren­dezvények, tanfolyamok stb. tartása. A ház szolgáltatásait nemcsak a bérlők, hanem külsős vállalkozók is igénybe vehetik. A salgótarjáni inkubátorhá­zat a Nógrád Megyei Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány működteti. A negyedik éve működő iroda szakemberei rendelkeznek a kellő tapaszta­lattal és elkötelezettséggel ah­hoz, hogy a szükséges érzé­kenységgel foglalkozzanak a kisvállalkozók problémáival. Az inkubátort vezetni bonyo­lult feladat, egyszerre kell meg­felelni a létrehozók-alapítók, a működtetés, a bent lakó vállal­kozók és a külsős partnerek igényeinek, szükségleteinek. Ezért fontos, hogy az inkubá­tornak a működtetés megkezdé­sétől mindenképpen (de már le­hetőleg előbb) főállású mene­dzsere legyen. Az elsődlegesen szükséges személyzet minimá­lisan három fő, amely áll a főál­lású menedzserből, annak köz­vetlen munkatársából (helyet­tes) és egy titkárnőből. Ez a személyzet biztosítja a minden­napi üzemeltetést. Ideálisabb, ha a személyzet még egy kise­gítő alkalmazottal (titkárnő II.) kiegészül. Fontos egy éjszakai őrzésvédelemmel foglalkozó személy alkalmazása is. Az igazgató egy személyben felelős a ház működéséért és dönt mindennapi kérdésekben, bár a fontosabb stratégiai dön­tésekbe bevonja az alapítók és támogatók képviselőit és eset­leg más szakembereket is. Az alapítvány jól képzett, a vállalkozások fejlesztésében, működtetésében jártas szakem­bereket alkalmaz, hogy napra­kész információkkal, szakmai, jogi és üzleti tanácsadással áll­janak a vállalkozók rendelkezé­sére. Fontosnak tartja, hogy a vállalkozások növekedésének a lehető legtöbb feltétele rendel­kezésre álljon, ezért felvette a kapcsolatot már működő inku­bátorházak vezetőivel, s ezek közül is a nyíregyházi PRI- MOM Alapítvánnyal alakított ki szorosabb együttműködést. (Vége) Tisztújításra készül a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mit választ a vállalkozó ? Sorsfordító - ciklusváltó- tisztújításra készül november 6-án a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Sorsfordító abban a tekintetben, hogy nagyon sokan felismerték: a kamara hatalom, ezért mindent meg is tesznek azért, hogy kihasználják ezt a lehető­séget. Mások nem értik, mitől hatalom a kamara, s egyáltalán, mi a tét. Erre próbált rávilágítani Sarkadi Nagy László vállalkozó, ob­jektivitásáról és őszinteségéről közimert kamarai alelnök.-Bizonyára sok kamarai kül­döttel egyezkednek ezekben a napokban a különböző érdek- csoportok. Ön szerint érzik-e a delegáltak feladatuk súlyát?- Jogos kérdés, mert szerintem a küldöttek jelentős része formá­lis választásként kezeli a tisztújí­tást, ahol esetleg már előre le­zongoráztak mindent. Másrészt pedig egyre több hírt hallok önje­löltek felbukkanásáról. Mindkét szemlélet káros! Hogy miről is lesz szó november 6-án, talán a kamara működési mechanizmu­sán keresztül világítható meg leg­inkább. A közjogi kamara létét törvény írja elő, csakúgy, mint azt, hogy tagdíjat kell fizetni. Más kérdés, hogy a pénzügyi kormányzat briliáns módon egy csomó, eddig ingyenes szolgálta­tást adott át a kamaráknak, amiért ezentúl a tagdíjakon keresztül bi­zony fizetni kell. De ezek tények! Az is várható, hogy egyre több közhatalmi funkciót is megkap­nak a kamarák, s ettől a ponttól érdekes a történet. A kamara ha­talommá vált. Hatalommá, mert tömegbázisa van igen jó infra­struktúrája, pénze és közjogi jo­gosítványa. Felértékelődött, s mindennél fontosabbá vált a ka­marai érdekérvényesítés. Soka mégsem tudják mit kezdjenek ez­zel a hatalommal.- Tényleg: mit kezdhet vele?-Nem ismerték fel, hogy a vállalkozók széles körét érintő rossz törvények a kamarán ke­resztül módosíthatók. Vagy: a he­lyi adó kérdésében a kamarának meghatározó szerepe lehet, s ki­zárólag a kamarán keresztül ke­zelhető a kérdés. A vállalkozónak egyébként is a legfontosabb ér­dekérvényesítő fóruma a kamara. De nézzük sorjában: ha egy tör­vény rossz, a mindenkori ország- gyűlési képviselőn keresztül kez­deményezhető a módosítása. A kamara által támogatott jelöltek bekerülve az önkormányzati tes­tületekbe közvetlenül beleszól­hatnak a vállalkozókat sújtó ter­hek mértékének kialakításába. Miután pedig a tagság kötelező és még fizetünk is érte, logikusan következik, hogy mi, vállalkozók működtessük a kamarát. Elemi érdekünk, hogy minél több „két­kezi” vállalkozó üljön az elnök­ségben. Olyan, aki a saját bőrén érzi a gazdasági élet anomáliáit. Ide tartoznak a vállalatvezetők, az építőipari vállalkozók, az au­tókereskedők, a kényszervállal­kozók, s még sorolhatnám. A működési mechanizmus értelmé­ben az egyes szakmáknak megfe­lelő szakosztályok küldötteket választottak. Sajnos, előfordult, hogy az egyik, 193 vállalkozót tömörítő osztály értekezletére csak négyen voltak kíváncsiak. A küldöttek alkotják a kama­rák legfőbb döntéshozó szerveze­tét, a küldöttgyűlést. Ők döntenek arról, ki kerüljön be a 15 tagú el­nökségbe, ki legyen a három alelnök, s persze arról, hogy ki legyen az elnök. Aki sajátjának érzi a kamarát, az a pénzéért ér­dekképviseletet kap. Félek, hogy ezt a működési mechanizmust kevesen ismerik fel, pedig létér­dekük, mert a vállalkozók nélkül nem kamara a kamara. Vállalko­zók nélkül nem valósulhat meg a vállalkozói érdekképviselet, más­tól pedig nem várhatjuk el prob­lémáink megoldását. Annál is in­kább, mert a most megválasz­tandó tisztségviselők határozzák meg a kamara cselekvési irányát.-A kamarát sokan kritizál­ják, úgymond, körön kívülről. Ón szerint mi lehet ennek az oka?- Pont az, amiről beszéltem: egyesek nem ismerik fel a kama­rai hatalom jelentőségét. Például azt, hogy a küldöttgyűlés időn­ként, vagy egy-egy döntés kap­csán beszámoltathatja az elnök­séget, s ha úgy ítéli, vissza is hív­hatja! Itt minden egyes szint ma­ximális kontroll mellett működik. Mégis akadnak, akik úton-útfélen pocskondiázzák a kamarát, alap­talan megjegyzéseket hangoztat­nak. Gondolok itt arra, hogy „a kamarai alkalmazottak jobban ismerik a ferihegyi terminált...”, vagy felháborítónak tartják, ha a kamara gépkocsit küld egy általa (!) meghívott diplomatáért. Ha majd tényleg indokolatlanul so­kat utaznak az alkalmazottak, s ha naponta küld kocsit a kamara „egyesekért”, akkor ezt szóvá le­het tenni a küldöttön keresztül, s le lehet váltani a felelőtlen tiszt­ségviselőket. Addig viszont az intrikák gazdáit tartom felelőt­lennek.-Milyen a megfelelő elnök­ség?- Mindenképp éreznie kell, mit él át nap mint nap a .Létkezi” vállalkozó. Lehetőleg pártsemle­gesnek kell lennie. Kizárólag a vállalkozói érdekeket szabad szem előtt tartania. A testület nem arctalan, van véleménye, az az elnökségi ülésen hangzik el, s nem a szünetben, a véleményét felvállalja. Nincs szükség olyan elnökségre, amelynek öncélú ér­dekek érvényesítése a célja. Ezért fontos, hogy a küldöttgyűlés ki­szűrje: ki az önjelölt, s ki az, akit széles vállalkozói réteg bízott meg érdekérvényesítő feladattal.-Eltelt egy év, mióta új el­nököt választott a kereskedelmi és iparkamara. Miként értékeli ezt a rövid időszakot?-Annak ellenére, hogy való­ban rövid volt, rendkívül tartal­masra sikeredett. Beindult a munka, részletes ütemterv szüle­tett, azt elfogadtuk, s szinte név szerint mindenki megkapta a feladatát. Időnként olyan dolgokkal is foglalkoztunk, ami látszólag nem a mi feladatunk, gondolok itt a földgáz fűtőértékének ellenőrzé­sére. Ez lassan nem is kamarai, hanem közérdek. Megbíztunk egy független céget az ellenőr­zéssel. Hasonlóan problémás te­rület a vízdíj megállapítása, s még sorolhatnám. Ilyen ügyeket ma már legfeljebb a kamara vál­lal magára. Mivel sok az ellenér­dekelt csoport, felettébb fontos, hogy egy fiatalosan dinamikus elnökség álljon fel. Alkotó, pa­rázs vitával! Engem zavart, hogy az előző elnökségben csak né­hány ember merte vállalni a vé­leményét, a többi a folyosón lett beszédes. Köszönhetően annak is, hogy negyven éven át éltünk a „gulyáskommunizmusban”, s csak egy bizonyos rétegnek lehe­tett véleménye. Tudom, nehéz szakítani ezzel a (meg)szokással, de valamikor el kell kezdeni. Most nem a harcnak, a munkának nagy a tétje! T. N. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents