Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29-30 / 279. szám
6. oldal Mozaik 1997. november 29., szombat Karinthy utcai embere a rokona Lobbyrintus címmel jelent meg Joó József újabb karikatúrakötete a Győri Városi Könyvtár kiadásában, Radványi Barna bevezető írásával. Sok-sok támogató fogott össze annak érdekében, hogy ez az üdítően szellemes és könyvészeti- leg is elegáns könyvecske - ez utóbbi megjegyzés a Pénzes Nyomdát dicséri - kezünkbe kerülhessen. „Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele” Emlékest a nótakirálynőért Budapesten a Kongresszusi Központban emlékműsort rendeztek a közelmúltban „Lehullott a rezgőnyárfa aranyszínű levele” címmel Jákó Vera halálának 10. évfordulójára. A díszelőadáson a műfaj legkiválóbb előadói mellett az elhunyt nótakirálynő videofelvételeiből mutattak válogatást. A műsorban közreműködtek a népviseleti verseny győztesei: a legszebb népviseletek bemutatóját Jákó Vera indította útjára 1985. augusztus 10-én, de halála miatt többször már nem tudta megrendezni. Nógrád megyét a kazári és hollókői hagyományőrzők képviselték: bemutatták a legszebb és legrégebbi mhákat. Az emlékműsort rögzítette a Magyar Televízió is, a tervek szerint karácsony hetében vetítik majd a nagy nyilvánosság számára. Dízelautónak karácsonyra Bosch izzítógyertya Motormustra télvíz előtt Ha pedig már oda került, bizonyosan nem tesszük le addig, amíg az utolsó lapig át nem böngésztük. Jóllehet Joó József karikatúráival rendszeresen találkozhatnak az olvasók a lapokban, egy kötetbe rendeződve szinte teljes kor- és kórtörténetet nyújtanak, miközben könnyesre nevethetjük magunkat, ha van hozzá kedvünk. Ha nincs, akkor is. Ez a művészet és a műfaj hatalma. Hogy miről is van szó ezekben a karikatúrákban, azt természetesen nem lehet elmondani, de nem is szükséges. Sokat elárul azonban erről maga Joó József és Radványi Barna. Röviden arról van szó, hogy a folyamatosan javuló makrogazdasági mutatók és az ugyancsak folyamatosan növekvő árak ellenére sokan úgy érzik, hogy bajban vannak. Sőt ez nemcsak futó érzés, hanem tény. Csökken a nyilvántartott munkanélküliség. Akit azonban kihúznak a nyilvántartásból, annak fölkophat az álla. A statisztika viszont szebb lesz. Ezen vagy sími lehet, vagy nevetni. S ezt csak azért említem, mert Joó József, a mai Magyar- országon élő hírlapíró karikatú- ristaként is a szegény ember - és nem Lobbyrintus győzteseinek - pártján áll. Karinthy Frigyes utcai embere a rokona. Mint írja. „A csodáktól régen elszokott szőlőpásztorunk szerint kemény valutával és humorral rengeteg baj orvosolható. Az már kérdés, mi kezdődik, mi jön el. Sose lehet tudni. Most éppen böjtölünk. Csak semmi bonbon, habcsók, lekvár! Csak az biztos: akit fölakasztanak, az nem hal bele a vízbe. Ezek a karikatúrák hangjelentések. Grimaszok. Talán segítenek abban, hogy ne a sírásra rendezkedjünk be." Akik ismerik a kitűnő költőt, Tönköl Józsefet - Joó József ugyanis vele azonos - azok nem csodálkoznak ezeken a karikatúrákon sem, jóllehet eddigi verseskötetei, sámándalokat idéző nyőgéri varázsénekei a bajelhárítás merőben más útját jelentik. Persze bajelhárítás a karikatúra is, csak másként. S miként a gonoszűzéshez a költő Tönköl, az újságíró Joó ehhez is ért. S ezt nem azért mondom, mintha ilyesmire nem lenne példa a magyar irodalomban és újságírói hagyományban. Elég, ha példaként csak Nagy Lászlót említem, aki egy időben az Elet és Irodalom képzőművészeti rovatát szerkesztette, s maga is kitűnően rajzolt. Akik pedig csak panaszkodnának, jó, ha a karikatúrákkal együtt emlékezetükbe vésik Radványi Barna sorait: „Egész úton Vereckéig, mikortól kimozdultunk Levédiából /legújabb nyelvrégészeti kutatások szerint, eredeti helyesírással: Lobbydiábóll, s míglen kicsinység Etelközben avagy Hitelközben, mint egyes ősnyelvészek állítják/ időztünk, rengeteg ütközet zajlott le a vezérlő Hetek között: az érdekeik folyton ütköztek egymással." Ez mostanában sincs másként. Ahogyan pedig a régi görögök mondták, ha az istenek marakodnak, a halandók áznak meg. Ilyenkor jó, ha eresz alá áll az ember. Esetleg Joó-karikatúrákat néz. Bódi Tóth Elemér Takács Zoltán szerint minden tél hozhat váratlan időjárási helyzetet, amely megviseli az autóinkat. A salgótarjáni Bosch márkaképviselet és szerviz ügyvezetőjét arról faggattuk, milyen praktikus tanácsokkal szolgálhatunk a gépjárművezetőknek, így télvíz előtt. Ebben az időszakban a Bosch minden évben piacra dobott valami praktikusat. Idén a dízel izzítógyertyája az újdonság: gyorsabban izzít, simább indítást eredményez, s hidegjárás alatt sem kormol a motor. Mindezt azon vállalkozók használhatják előnyösen, akik a kormány mögött élnek. Ráadásul a 6 fajta, a típusválaszték 90 százalékát lefedi. Ha indításkor nyöszörög a motor, jelzi, hogy gond van az akkumulátorral. A Bosch indítócellái nem igényelnek gondozást, élettartamuk pedig háromszorosa a hagyományosnak. Ilyentájt érdemes cserélni, a művelet mindössze 5 percig tart. A szélvédőre fagyott ablaktörlő ellen a Bosch kettős gumizású terméke kínál megoldást, lévén, hogy nem törik a gumi, mégis jól tapad. Nagyon fontos, hogy minden időben lássanak bennünket az úton. A Bosch Osram izzócsaládja harminc százalékkal nagyobb fényteljesítményt produkál. Ráadásul a szervizben január végéig ingyenesen kicserélik az izzót, s beállítják a fényszórót. A szervizt sokan a katalizátor beszerelésről ismerik. Továbbra is él a lehetőség, hogy volt keleti autóba egy forint híján kerek egy ezresért beépítik a katálizátor-dobot, s ingyen kiállítják a zöldkártyát. Mindezt az állam támogatja, bár a hírek szerint csak jövő évig. Akit bővebben illetve részletesebben érdekelnek a fenti információk, hívja a (32) 431-658-as telefonszámot. (németh) Automata Jó megfejtés, szerencsés nyertes November 22-ei rejtvényünk lyagomat? Ezer forintos vásár- mai rejtvényünk megfejtését helyes megfejtése: Tudná tar- lási utalványt nyert: Sebők La- december 3-áig küldjék be cí- tani, amíg feltekerem a gombo- jós, Hugyag, Petőfi u. 42. sz. A műnkre. Templomaink története Középkori alapokon - MACONKA Az adventi első gyertyagyújtás a keresztény' vallásban egyben az egyházi év nyitását is jelenti. Maconkán a közelmúltban Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén rendeztek hangversenyt, a szegények javára adakozást. Zahar Béla plébános Nagybá- tonyból jár misézni Maconkára, ő bocsátotta rendelkezésünkre a „história domus” adatait. A templom déli oldala előtt egy 1877-ben készített, nagyobb méretű fakereszt áll, rajta a „corpus”, a fémből készült Krisztus-test. Lábazatán népi faragások láthatók. Legalul felirat, amely ma már részben a talaj szint alatt van. A Nógrád megyei kisközség korábban Heveshez tartozott. Ma Bátonyterenye része, s a váci egyházmegye fennhatósága alatt áll a templom. Az oklevelek szerint 1396-ban „Machonka” néven említett helység akkor Necz- pál György tulajdonát képezte, a birtok a Mátra északi oldalán lévő fennsíkjának része, a Zagyva két oldalról határolja, északról és nyugatról. 1416-ban már Ilosvay Le- uszták Nándoré volt, 1552-ben három portát, 1686-ban fél portát vettek nyilvántartásba. Maga a templom a XIII. században épült, román stílusban. Kisméretű, egyhajós, kelet-nyugati tájolású építmény, gótikus szentéllyel. Az idők folyamán többször is átépítették, szentélye XIII-XIV. századbeli képekkel díszített. A méternyi vastagságú falak mellett a nyugati homlokzat egészen egyszerű. A tagolatlan, levágott oromzata felett újabb kori kisméretű fatorony emelkedik. A mai bejárati ajtó négy- szögletes kőkerettel készült, egy lépcsőfokkal. Az ajtó fölött, a karzat magasságában egy alacsony, félköríves ablak látható. A falak sarkai kváder- kövesek. Déli fala egyszerű, három román ablakkal tagolt. Ebben a falban van egy középkori, ma már-nem használatos ajtó is. Míg a sekrestye az északi falhoz csatlakozik, addig a szentély a hajó keleti oldalánál van, erősen beugró, egyenes záródású. A szentély keleti oldalfalán kisméretű, román tölcsérablak látható, melynek külső rézsűjében középkori festmény maradványai lelhetők fel. A templom belsejét nézve szembeötlő az oltárkép, amelyen Szent István, a templom védőszentje felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának. Az 1800-as években készült kép festője ismeretlen. A sekrestyében található egy, a XVIII. századi, a feltámadt Krisztust ábrázoló kis fafara- gású szobor. Viszont a XIII- XIV. századot idézi a szentély falán és a keleti oldalfalon megmaradt néhány freskótöredék, némelyik igen jó állapotú még ma is! A templomhajó nyugati végén van az 1811 után épült orgonakarzat. Az egyenesen futó mellvéd kosárívekkel kötött két kőpilléren fekszik. A háromíves árkádból indul a feljárati lépcső. A hajó dongaboltozatát a XVIII. században kapta, a kazettás hajómennyezet az utóbbi időben, a helyreállítások alkalmával készült. Templomát, híveit egyaránt szereti az atya, aki maga is alig pár kilométerre innen, Baglyason született, tehát majdnem itthon van. A hívek pedig talán nem is tudják, meddig kell visszamenni a családfa kutatásában, hogy megtudják, hány ősük koptatta már a sok évszázados bejárati kőlépcsőt. (D.F.)
