Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-28 / 278. szám
1997. november 28., péntek Egészségügy 5. oldal t* Örökre megmaradnak az alapítók érdemei Százéves évfordulóját ünnepli Balassagyarmaton a városi kórház Ma méltó ünnepség keretében zárul Balassagyarmaton a dr. Kenessey Albert nevét viselő városi kórház centenáriumi ünnepi programja, amely hónapok óta különféle tudományos ülésekkel, orvos-gyógyszerész napokkal, a gyógyító osztályok családias megemlékezéseivel készült fel a múlt században épült intézmény százesztendős jubileumára. Az ünnepségek főrendezője: dr. Szabó Géza igazgató főorvos minden lehetőt elkövetett, hogy a kórház külsőleg is, szellemében is méltó legyen arra a megbecsülésre, amelyet dolgozói és tisztelői a kórházzal szemben mindig is éreztek. Az intézmény szükségszerűségét főleg a járványok és fertőző betegségek indokolták. A megyei egészségügyi bizottság 1883 őszén javaslatot tett egy Balassagyarmaton létesítendő megyei kórházra. 1887. november 4-én Scitovszky János alispán, a megyei küldöttség tagjaival a város területén helyszíni szemlét tartott, s a megtalált területet kisajátították. Közben folyt a gyűjtés: a megye lakossága pél- daadóan adakozott. Köztudott, hogy I. Ferenc József uralkodó fia: Rudolf trónörökös 1889. január 30-án Baden mellett állítólag szélhűdés következtében meghalt. A trón fiú nélkül maradt. A királynak volt még két gyermeke: Gizella és Mária Valéria főhercegnők. 1890. július 31-én Mária Valéria, Salvator Ferenc főherceghez ment férjhez. Nógrád megye közönsége, amikor a frigyhez szerencsét kívánt, a maga óhaját feliratban tolmácsolta. „ ... egyszersmind egy, a vármegye székhelyén Balassagyarmaton építendő körkórházra 40 ezerforintos alapítványt tett. A kórház neve „Mária Valéria Közkórház” leend és ezen elnevezéshez a királykisasszony legkegyesebb Dr. Bogdán Aladár, az első igazgató (1863-1934) portréja Marianna nevű leánya festményén engedélyét fogja kérni.” 1893 év közepén a kórházi bizottság országos pályázatot hirdetett a Balassagyarmaton megépítendő megyei közkórház építésére. A megyei millenáris bizottság 1893. november 17-én a közgyűlésnek azt javasolta: mivel a kórház építése és berendezése 160 000 forintba kerül és erre csupán 70 000 forint fedezet van, kéressék fel a vármegyét, hogy a közkórházra 60 000 forintot szavazzon meg, a 30 000 forint hiányzó összeg majd a kórház büdzséjében fog fedezetet nyerni. A bizottság javaslata a közgyűlést megelőző napon, az állandó választmányi ülésen, erős hullámokat vert fel, de a törvény- hatósági közgyűlés nagy vita után mégis elfogadta. így 1896. május 27-én a kórház-bizottsági ülésen a kórház létesítésének az ügye az építés „stádiumába” jutott. Az alaptéglát 1896. augusztus 5-én tették le a vállalkozók. A vármegye közönségének alapítványából és társadalmának áldozat- készségéből - egyelőre 80 ággyal - felépült a kórház. Megnyitása 1897. december 20. napján 11 órakor volt. Alapító első igazgatója: dr. Bogdán Aladár - dr. Bogdán Mihály ezred- orvos fia- lett. Kinevezésekor már egész Nógrád megye, sőt a szomszédos megyék közönsége körében is rendkívüli bizalmat élvezett. A kórház rövidesen szűknek bizonyult. Dr. Bogdán külföldön szerzett tapasztalatai alapján jó ökonomikus érzékkel folyamatosan fejlesztette. Az épületeket megnagyobbították, elkészült a központi fűtés, az elmeosztály, kialakult az elmebetegek családi ápolási rendszere belga mintára. A tüdőosztály terveit elkészítették, betegei részére fenyvessel fásítottak nagy területet, de amikor 400 ágyasra fejlesztették fel a kórházat, kitört az első világháború. Az összegyűjtött pénz elértéktelenedett, a tervek kárba vesztek, az orvosok bevonultak katonának. A kórház- igazgató másodmagával már csak egyedül gyógyított. Olykor kezdő orvosok és szigorlók segítettek. Bámulatos volt az az emberfeletti munka, amit dr. Bogdán végzett. Munkáját elismerték, neve fogalommá lett, a kormányzat munkásságát a Vaskorona- renddel, majd az Egészségügyi Főtanácsosi cím adományozásával tüntette ki. A fiatalok példaképnek tekintették. Dr. Bogdán telepítette ide Grácból a Paulai Szent Vincéről nevezett nővéreket, akik a betegápoláson kívül a leltfek gondozásával is meg voltak bízva. Mariann leánya Amerikában megfestette a kórház részére édesapja portréját, Valéria leánya zongoraművész volt. Adrienn leánya ez év januárjában Győrben hunyt el. Bogdán doktor dédunokája: Uhrmann Marianna címét ugyanott sikerült kinyomoznunk. Festőművész (oltárfestő) leányának fia: Gellén László Kanadában él. Ifj. dr. Bogdán Aladár gyógyszerész hamvai édesapjával együtt itt pihennek a gyarmati temetőben. 1925-ben, dr. Bogdán Aladár nyugdíjba vonulásakor méltó utód - dr. Kenessey Albert - került a sebész főorvosi, igazgatói székbe. Az Erdélyből hozzánk érkezett igen magas képzettséggel és rátermettséggel rendelkező sebész, a kolozsvári református püspök fia, egy világháború által tönkretett-kórház újjáépítését vállalva, elkápráztató sebészeti módszerekkel, a kor színvonalának megfelelő műszerezettséggel is rövid időn belül olyan eredményeket ért el, hogy kórházunkat vidéki viszonylatban országosan az élen állók között emlegették. Az igazgató főorvos segéd- és alorvosaiból professzorok és hasonló képzettségű sebészek kerültek ki. Kenessey Albert mondhatni: Isten kiválasztottja volt. A daliás férfi az I. világháborúban, mint frontszolgálatos a Signum laudis kardokkal, koronás arany érdem- kereszttel, Károly csapatkereszttel, a Vöröskereszt tisztjelvénye hadiékítménnyel kitüntetett hőse, rendelkezett az Érdemes Orvosi címmel, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetéssel, 1970-ben pedig megkapta városunk díszpolgára elismerést is. Nagy segítségére volt szeretett felesége, akinek figyelme, gyengédsége, biztatása a gondok közepette is elviselhetővé tette Kenessey doktor nehéz életét. Nem csoda, hogy kórházunk az Ő áldott nevét viseli, emléke örökre megmarad.^ Kamarás József Dr. Kenessey Albert (1889-1973) sebészfőorvos, a kórház névadója és felesége A mai ünnepség programja: 9.30 óra: ökumenikus istentisztelet a kórház kápolnájában (Koza József, Vendrei Gábor, Kalácska Béla, Róka Lajos közreműködésével ) * 10.30 óra: dr. Kenessey Albert obeliszkjének avatása. • Moderátor: dr. Szabó Géza - kórház- igazgató főorvos • Dr Kenessey Albert életútját méltatja dr. Burányi Károly nyugalmazott osztályvezető sebész főorvos • Az obeliszket leleplezi: Juhász Péter, Balassagyarmat Város polgármestere. * 14.00 óra: centenáriumi emlékünnepség a volt megyeházán. • Himnusz • Köszöntő és vendégek bemutatása: dr. Szabó Géza • Ünnepi beszédet mond: dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter, Eilika von Oldenburg főhercegnő, Juhász Péter polgármester, dr. Szabó Géza kórházigazgató főorvos. • Kitüntetések átadása: miniszteri, megyei közgyűlési, Balassagyarmat városi, intézeti • Szakmai előlépések • Flexum-Holding Rt. - Hospnet számítástechnikai rendszer ünnepélyes átadása: dr. Takács László vezérigazgató • Zenei műsor A magán ideggyógyász sportkedvelő és vonzódik a művészetekhez is „Kötelességünk a fájdalom csökkentése” A közelmúltban tartotta tudományos ülését Budapesten a Magyarországi Fájdalom Társaság. A fájdalomcsillapítás lehetőségeiről szóló tanácskozáson résztvevő nógrádi ideggyógyászok között volt dr. Fábián Mária is. A Balassagyarmaton élő fiatal orvosnő elfoglaltsága mellett a közéletben is tevékenykedik. A napokban megnyitott magánrendelője sláger a városban és a szakma is érdeklődéssel figyeli a jelenleg még ritka vállalkozás talpon maradását. Az alábbi interjúban életéről, hivatásáról, értelmiségi létéről szól.- A fájdalommal sajnos, mindannyiunknak van lehetősége találkozni. A beteget gyógyító orvos, hogy éli meg a más fájdalmával való találkozást, milyen lehetőségei vannak az orvoslására?-Neurológus szakorvos vagyok. Az idegrendszer betegségeivel foglalkozom, így munkám során rendszeresen találkozom a fájdalommal, ami más szakterületeknél is előtérbe kerül. Kötelességünk a betegek fájdalmának a csökkentése, hiszen így javul a közérzete, az élet minősége is, ha a gyógyításban nem is sikerül előbbre lépni. Együtt jött a család- Ezért kerestem a kapcsolatot szakemberekkel, akik célzottan a fájdalomcsillapítással foglalkoznak. így kerültem kontaktusba dr. Embey-lstin Dezső és dr. Komoly Sámuel főorvosokkal és bekapcsolódtam az általuk szorgalmazott Magyarországi Fájdalom Társaság megszervezésébe. Véglegesen 1996 júniusában alakultunk meg és vezetőségi tagként dolgozom, pénztárosi funkcióban. A társaságban neurológusok, reumato- lógusok, aneszteziológusok dolgoznak, belgyógyászokkal, háziorvosokkal és természetesen gyógytornászokkal együtt. Ez is mutatja azt, hogy a fájdalom minden szakterületen megjelenő probléma. Célunk, hogy a különböző szakterületek tapasztalatait, a fájdalomcsillapítás speciális módszereit az e területeken dolgozóknak át tudjuk adni.- Hogy került Balassagyarmatra?- Szegeden végeztem az orvostudományi egyetemen. 1988 őszén kerültem Balassagyarmatra. Az akkor még férfi ideg-elme osztály ideggyógyászati osztályán kaptam állást dr. Páljfy Agnes főorvos mellett. Még egyetemi éveim alatt férjhez mentem. Balassagyarmatra párommal és két gyermekünkkel érkeztünk. Kötelező továbbképzés- Szakmai fejlődésének milyen lehetőségei voltak?- Neurológusként én már abban a csoportban kezdtem dolgozni, akiknél a szakvizsgához kötelező továbbképzésen kellett részt venni országos intézetekben, magas felkészültségű és lehetőségeket nyújtó osztályokon. Ez teher volt a családnak, de hatalmas lehetőség arra, hogy láthassam, hogyan lehet megoldani problémákat, hogyan lehetne fejleszteni a mi osztályunkat és így találkozhattam általam nagyra becsült, nagy tudású emberekkel is. Ez alatt az idő alatt tanultam meg a nyaki erek ultrahang vizsgálatát. Hetente jártam el dr. Barsi Péterhez tanulni. A dr. Rajnai Péter professzor melletti gyakorlatom után bekapcsolódtam az epilepszia területén végzett tudományos munkába. — Ezek szerint jó lehetőségei adódtak arra, hogy széles körű szakmai kapcsolatokat szerezhessen.- Igen! Külföldi konferenciákra is eljuthattam. Legutóbb októberben a Szlovák Fájdalom Társaság tudományos ülésén vettem részt, ahol szeretettel fogadtak, mint egyetlen Magyarországról jött résztvevőt és könnyen cserélhettünk szakmai tapasztalatokat. Egy évvel ezelőtt Isztambulban részt vettem az Európai Fájdalom Társaság konferenciáján, ahová az egész világból érkeztek jeles szakemberek. Láthattam az úgynevezett fájdalom klinikák munkáDr. Fábián Mária ját. Nagy élmény volt számomra és a jövőben én is ilyen, több szakemberből álló centrumban látom megoldottnak a fájdalomcsillapítást, a fájdalomban szenvedő betegek kezelését akár itt Nógrád megyében is. — Persze már most is komoly dolgokat tudunk megoldani és magas szinten tudjuk ellátni betegeinket. Boldog vagyok, mert el tudtuk érni, hogy ez ne csak egy budapesti klinikai intézethez kötődjön, hanem többek között a balassagyarmati kórház neurológiai osztályán is megtudjuk valósítani. így, bár számtalan kitűnő intézményben jártam, mégsem gondolkoztam azon, hogy Nógrád megyéből elmenjek.- Pedig nem is nógrádi származású.- Békés megyei születésű vagyok. Hódmezővásárhelyen érettségiztem. A férjem is békési. De már itteni barátaink, ismerőseink segítségével egyre jobban beilleszkedtünk a helyi értelmiségi és nem értelmiségi közösségbe. Egyre több olyan társat találtunk, akikkel azt érezzük, hogy tenni kell és lehet valamit az itt élő emberekért. Tájfutás és karate — Kevés szabadideje ellenére megtalálható a művelődési központban megtartott karate edzéseken is. Honnan van a sport szere te te?- Azt hiszem általános iskolás koromban indult el. A falusi fiataloknak akkoriban a sport nagy vonzó erőt jelentett. Középiskolában kezdtem el a tájfutást. Ez egészségügyi problémáim miatt abbahagytam és 1985-től a kyokushin karate edzéseit kezdtem látogatni rendszeresen. Aztán már jött a terhesség és a gyermeknevelés. A gyerekek falmászásra jártak és ott derült ki, hogy Gyarmaton is van kyokushin karate. Ezt követően, mivel férjem magas szinten hosszú évekig karaté- zott Szegeden, felvettük a kapcsolatot ezzel a csoporttal és szeptembertől a heti három edzésből már kettőt a férjem tart. Én sajnos, nagyon ritkán jutok el az edzésekre, de ha ott nem, akkor a Palóc ligetben vagyok megtalálható futás közben.- A sport mellett gyakran lehet látni kiállítás-megnyitókon, sőt már a harmadik tárlatot nyitotta meg a napokban.-Azt tapasztaltam, hogy az egészségügyben dolgozó és a betegek jobb létéért aggódó emberek vonzódnak a művészetek iránt. Megnyugvással tölt el amikor gyermekeim furulyáznak, tudok gyönyörködni egy szép képben. Ezek az érzéseim indítottak arra két évvel ezelőtt, hogy Rajczi Zoltán festőművésznek kiállítást szervezzek. Most már hagyománnyá vált, hogy képei megjelenhetnek a művelődési házban. Járatlan út- így kapcsolódott az ART TÉKA Egyesülethez?- A Rajczi-kiállítás kapcsán kerültem kontaktusba Csem- niczki Zoltán szobrászművészszel, akitől sokat tanultam. Mikor művészeti társaságot szervezett a barátaival, örömmel kapcsolódtam az alapítók sorába és lehetőségeim szerint segítem a terveiket.- Sokak szerint merészség az, hogy dr. Fábián Mária magánrendelőt nyitott a Deák Ferenc utcában.- Valóban még ki nem járt úton indultam el. Augusztus 15-étől nem találnak meg a balassagyarmati kórházban. Főállásban magánrendelésben dolgozom és a neurológiai szaktevékenységet rendelőmben látom el. Hiszem azt, hogy a jelenlegi helyzetem később változni fog. Sokat vívódtam azon, hogy a kórházi keretek között, hatalmas leterheltségem mellett, vagy magánorvosként tudok eredményesebben dolgozni. Ezzel a döntésemmel azt szerettem volna elérni, hogy a lehető legtöbbet tudjak a betegekre figyelni.- Milyen maradt a kollégákkal való kapcsolata?- Minden kollégámra szeretettel gondolok vissza. Hiszen segítettük egymást a betegek problémáiban, vagy akár egymás gondjaiban, ügy vélem és tapasztalom, hogy ezután is megadom és megkapom a támogatást. Kérdezik, hogy magánorvosként, hogy boldogulok. A legtöbb orvosnak ott van a gondolataiban az, hogy szívesen dolgozna magánorvosként a saját rendelőjében. Azért érdeklődnek tehát, hogy jobban mérlegelhessenek és dönthessenek a későbbiekről. Lelki teher Is- Álmai? Tervei?- Örök álmodozó vagyok. Bízom abban, hogy itt Nógrád megyében is el tudunk jutni egy olyan magas szintű ellátást biztosító centrumhoz, ahol a beteg nem kallódik el. Nem kell órákat várnia, nem tesszük ki megalázó küldözgetéseknek, megjegyzéseknek, hanem maximálisan rá figyelve történik a kivizsgálása, kezelése és követése.- Az orvos munkája lelki terhet is jelent, de a gyógyítás élménye, a betegek hálája kárpótlást nyújthat számára.-Úgy gondolom az egész orvoslás tele van sikerélménynyel. Többszörösen is érzi az ember, hogy sikerült-e a betegen segíteni. A leglátványosabb az, amikor az eszméletlen ember talpra áll, mert megtalálta az orvos a problémát. De vannak betegségek, amikhez úgy érzem az orvosnak majdnem nagyobb türelemre van szüksége, mint a betegnek. Szabó Endre