Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-21 / 272. szám

1997. november 21., péntek A szécsény Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Állj, kivagyok.. ! z ember keményen birkó- l\zik a külső valósággal. Vállalja a reá szabott „em- • béri játszmákat”, amelyek a i szórakoztató időtöltéssel el­lentétben nem társadalmi, hanem egyéni programozá­st súak. Magyarán szólva: sze­li repeink, melyeket az életben J be kell töltenünk, sokszor ,i eleve olyanok, hogy vala­mennyi elvárást nem teljesít­hetünk. Emiatt egyre gyak­rabban kerülünk konfliktusba önmagunkkal, de a környeze­tünkkel is. A megyeszékhelyen sokáig tudatosan figyeltem az utca emberének arcát. A semmibe vesző, a maga elé néző, a fejet lógató üres tekinteteknek se szeri, se száma. Mintha több lenne a magában motyogó. A ráérősen beszélgetők zöme túl van a hatvanon. A mosolyta- lanság unalmába vesző világ lehangoló. A szociálpszicho­lógia azt mondja, hogy a hét­köznapi szerepeink lényege, hogy azok más emberekkel kötnek össze bennünket. Va­lóban. A vásárló szerepében bosszankodom, mert lépten- nyomon átvernek. Olvasóként dühít a manipulált tájékozta­tás. Adófizetőként nehezen tű­röm a zsebből zsebbe fizető­ket. Értéktisztelőként lehan­gol a kultúrmocsok. Polgár­ként a társadalom látványos kettészakadása. Szülőként a pályakezdők munkanélküli­sége. Humanistaként az em- bertipró, gátlástalan hata­lomvágy. Kisemberként a na­gyok fektelensege. Fehérként a feketék kirekesztése. Sorol­hatnám oldalakon át szerep- tévesztéseinket. Úgy látszik, a magatartásformák bizonyos készlete minden emberben egy bizonyos lelkiállapotnak a megfelelője. Az érzések rendszerét magatartások együttese kíséri, amelynek igen sok esetben a bizonyta­lanság, az ellentmondás, vagy netán az előítélet a forrása. Lelkiállapotunk is lehan­goló. Egyre gyakrabban hal­lani azt a mondatot: „teljesen kivagyok!” Kiborított a főnök, a munkatárs, a lakótárs, az élettárs, a polgártárs. Lám, csupa-csupa „társ”, mégis a magányt, a befelé fordulást keressük kiborulásaink ellen­szereként. Mitől függ, hogy szeretnek, becsülnek, vagy el­lenkezőleg, lekicsinyelnek, áskálódnak ellenünk? Egyál­talán hová tartozunk, kik van­nak mellettünk, kik ellenünk, és miért? Válaszok helyett bi­zonytalanságaink feloldását nem a félrehúzódás magánya teremti meg. Még felkapasz­kodik egy magaslatra abban a reményben, hátha látják. Tfonfliktusainkból való ki- rV kerülésünk végső megol­dása nem lehet a menekülés. Meg kell tanulni tehát azokkal együtt élni, mintegy tudato­sítva magunkban, hogy megoldó cselekvéseink jelen­tenek kiutat. Szüntelenül al­kalmazkodnunk kell, máskü­lönben Hamletként őrlődve felemésztjük önmagunkat. Fényképek a falon - Buda László fotós képeiből nyílt tegnap kiállítás a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Isko­lában. A fotós tizenötödik önálló tárlatát, mely munkana­pokon 8-tól 18 óráig látogatható, Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub elnöke nyitotta meg. fotó: gyurián tibor Hírek Emlékezés Karancslejtös - Az áldoza­tokat is követelő egykori bá­nyászellenállás helyszínén koszorúzási ünnepséget ren­dez november 22-én, szomba­ton 14 órakor a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szö­vetségének megyei elnöksége a szakszervezetekkel együtt­működve. Az érdeklődőket a távolsági pályaudvarról 13 órakor induló különbusz szál­lítja a karancslejtősi emlék­műhöz. Jól fizetők Tar - A képviselő-testület legutóbbi ülésén foglalkozott az adóigazgatási eljárással kapcsolatos hivatali munká­val. Ez alkalommal megálla­pította, hogy az érintett dol­gozók elvégzik feladatukat, a magánszemélyek nagy része a kommunális, a jogi szemé­lyek többsége pedig az épít­ményadót az első félévben önként és határidőre befizette. A kommunális adó nyolcszáz lakást érint. A cukorbetegségről Salgótarján - A Nógrád Me­gyei Diabetes Egyesület veze­tősége november 21-én (ma) 16 órakor a Népjóléti Képzési Központban tartja a diabétesz világnapi megnyitót. A ren­dezvényen dr. Végh György főorvos előadásában a cukor- betegségek kardiológiai szö­vődményeivel ismerkedhet­nek meg a résztvevők, dr. Szőllősi Zsuzsanna főorvosnő a krónikus betegek otthoni ápolásáról beszél. Az érdek­lődők video-összeállítást lát­hatnak a leggyakoribb diéta­hibákról, a programot diétás kóstoló zárja. Számlavezetési díj Az OTP Banknál az állampa­pírok számlavezetési díjának mértéke maximum 0,1 száza­lék, de minimum 300 Ft/félév. Megye! Körkép 4 fuK BÁTONYTERENYE 3. oldal Bér részletekben, a munka csak vendég - Jobb fejezetet ígér a Karancshús új tulajdonosa Égből érkezett reménysugár Zsóka Lajos, Pintér József és dr. Appel György tárgyalásuk közben (Folytatás az 1. oldalról) Bizonytalanságérzetüket csak fokozza: állásukat érzik ve­szélyben, tengnek-lengnek, kérdeznek és szólnak hozzájuk. Ennyi a munkaviszonyuk.- Milyen húsüzem az, ahol elzárják a vizet? A tisztiorvosi hivatal miért nem ellenőrzi, hogy betartják-e az előírásokat? - méltatlankodik Tóth Péter. - Volt itt leállás egy korábbi ve­zetés idején is, de megkaptuk a járandóságunkat, s értesítettek, mikor felvehettük a munkát. Bezzeg most!- Ha kellett, estig vagy hattól hatig dolgoztunk. Volt olyan hónap, amit negyvenöt órás túlmunkával zártunk, s bruttó húsz alatt fizettek érte. Múlt pénteken pedig be sem enged­tek - mondja Krenácsné. Többen megjegyzik: azon a pénteken rendőrök voltak itt, nem tudják, miért. Közben pa­pírt kerítenek, melyre negyve­nen írják fel a nevüket. Andó László, Banos Gáborné, Gács- falvi János, Göndics Sándorné, Klagyivik Józsefné, Verbói Lászlóné, Hábel Attiláné, Deák Józsefné, Czene Gáborné, Andó László, Molnár László, Tóth Péter, Gregus Csaba, Gaál Lászlóné és a többiek annak nyomatékosításához adták a nevüket, hogy mindannyian egyenes választ várnak kérdé­seikre. 1997. november 20-án, 9 óra 20 perckor az üzem előtti kis parkolóban egy helyes kis helikopter sejteti: itt van a cég­vezető, s talán mások is. Előze­tes telefonos bejelentkezésünk említésére a kapu is megnyílik, még tart a munkásgyűlés. Áz ülő, s részben álló dolgozói ol­dallal szemben, testőrei védő­fala előtt - mint percek múlva megtudtuk, maga dr. Appel György, az Eurocartell Holding elnök-vezérigazgatója, a Tarján Karancshús Kft. csaknem egy­személyes, új tulajdonosa be­szél. Egyebek mellett arról, hogy most már mindent ő fog kézben tartani. Szeretné, ha a mostani mélységből kijutna a társaság, s ez a dolgozókon is múlik. Közli továbbá: intézkednek, hogy le­gyen víz, fűtés, beinduljon a termelés. Majd néhány munkást megszólít, neve, beosztása, fi­zetése iránt érdeklődik. Végül kéri, hogy az alkalmazottak há­romfős képviselete rövid idő múlva mondja majd el neki, mi a gondjuk, bajuk. Dr. Appel Györggyel, Pintér Józseffel, a Pintér Művek tulaj­donosával, a Tarján Karancshús (új) felügyelő bizottságának el­nökével, Zsóka Lajos ügyve­zető igazgatóval is találkozhat­tunk. Zsóka Lajos az üzem el­múlt hónapjairól kérdésre vála­szolva nyilatkozta, hogy azért nem volt vágás, mert kifizető­dőbb volt félsertéseket - heti százat - vásárolni. Kérésünkre a tulajdonos tu­domásunkra hozza, hogy ko­rántsem volt gyors a mások szemében annak tűnő eladás. Tudniillik erről már vagy egy éve szó van. Al­kudozások után „nem olcsón” juthatott a sze­rinte eredménye­sen működtet­hető üzemhez. A kérdésre, miért váltak meg a kft.-től a régi tulajdonosok, azt válaszolta: azok nemrégiben is több céggel gyarapodtak. Nem hanyagság­ból, hanem azért, mert egysze­rűen nem fért bele az idejükbe. Egyébként nagyszerű ember­nek tartja őket, s jó a kapcsolata velük. Dr. Appel Györgynek azzal együtt is vonzónak tűnt a vételi lehetőség, hogy az el­adásra szánt Karancshúsnak „tízmilliókban mérhető” adós­ságai vannak. (Tartoznak köz­műveknek, illetékhivatalnak, ezért nincs például víz, de ezt is rendezni kívánják.) A vételtől még az sem riasztotta el, hogy a Karancshús Kft.-nél a közeli napokban rendőrök jártak, őt erről időben tájékoztatták. A rendőrségi látogatás okairól nem kívántak nyilatkozni, a fő­kapitány bűnügyi helyettese is későbbre ígérte a tájékoztatást. Dr. Appel György szavait idézve meghökkentően alacso­nyak új cégénél a fizetések, s a pénzügyi helyzettől függően tennészetesen lehet majd vál­toztatni ezen. A jövő útját a pénzügyek azonnali megszer­vezésében, helyiekből is felállí­tandó menedzsment munkájá­ban, két évre szóló konkrét munkaterv indításában, megva­lósításában látja, A kft. részvényeinek tíz szá­zalékát felkínálja a dolgozók­nak, akiktől azzal búcsúzott: menjenek haza, majd értesítést kapnak az indulásról. A Tarján Karancshús Kft. a múlt héttől a kiterjedt külföldi kapcsolattal rendelkező Euro­cartell Holding 105..cége. Épí­tőipari, nagyker-, ruha-, s min­den olyan más megtalálható ebben a testes centerben, „ami működőképes. ” Az elnök­vezérigazgatója arra is ügyel, hogy a haszonból alapítványo­kat, oktatásügyet, rendőrséget támogasson. (M. J.) Elmenőben a dolgozók, zsebükben (újabb) ötezer forint A legkisebbek jogai mindenekelőtt - Óvodásoké, iskolásoké volt tegnap „egész” Salgótarján Legnagyobb kincsünk a gyermek (Folytatás az 1. oldalról) körben ismerjék meg a gyer­mekjogokat. Számos program, előadás, különféle kedvezmé­nyek sokasága bizonyította, va­lóban a gyermekek, azok jövője a legfontosabb kincs. Számos intézmény ingyenes belépést biztosított az általános- és kö­zépiskolások részére, mint pél­dául a Nógrádi Történeti Mú­zeum és a föld alatti bányamú­zeum: reggel 9 órától folyama­tosan érkeztek a csoportok. Ott­jártunkkor éppen a Stromfeld Aurél Építőipari Szakközépis­kola elsősei voltak „soron”. Ju­hász Erika és Kellner Nóra sze­rint szükség van ilyen napokra: nem igazán világosítják fel őket, csak homályos sejtéseik vannak arról, milyen jogokkal rendelkeznek a gyerekek. A Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban 10 órától az óvodások, kisiskolások a játszóházban pa­pírból hajtogattak különböző figurákat, rajzoltak. Nagy tet­szést aratott a gyerekek köré­ben a Balassi Bálint Könyvtár kínálata: több olyan csoport is járt itt, amelyből sok gyerek életében először járt ilyen nagy könyvtárban. A könyvtárosok bemutatták a könyvtárat, kor­csoportonként vidám, tréfás ve­télkedők szórakoztatták a gye­rekeket. A nagyobbak baran­golhattak az Interneten, a ki­sebbek kérésére videofilmeket is vetítettek. Az ingyenes bei­ratkozást délelőtt 17 általános és 16 középiskolás tanuló hasz­nálta ki. Délután kezdődött a könyv­tárban az a fórum, amelyet a di­ákönkormányzatokat segítő ta­nárok részére szerveztek. El­hangzott, a felnőttek felelősek azért, hogy az ifjúság gyermek­ként élhesse meg mindennap­jait, gondtalan legyen ez az idő­szak. Célként fogalmazódott meg, hogy a diákönkormányza­toknak önmagukat kell működ­tetni. H. E A tulajdonos: kell a hely a négysávos útnak ! - A hivatal: a bíróság helybenhagyta a bontást Fatelep a konditermek helyén ? Munkások, nézelődők és rendőrök fotó: gyurián tibor (Folytatás az 1. oldalról) részéről is: Pintér Andrásné, az építési és vállalkozás-igazga­tási osztály vezetője elmondta, hogy a bontási határozat végre­hajtását nem a hatóság hatal­maskodásának kell tekinteni.- Ez az ügy még 1994-ben kezdődött, amikor a MATÁV kezdeményezésére egyeztető tárgyalást tartottunk a közmű­kezelők és a polgármesteri hi­vatal részvételével. Ugyanis ezen a területen jönnek át a vá­ros ellátását szolgáló közművek gerincvezetékei: vízé, gázé, te­lefoné. Amikor a tulajdonos el­kezdte feltölteni a területet és építményeket helyezett el, a közműkezelők ragaszkodtak az elbontásukhoz. Akkor kötelez­tük először a bontásra, 1995- ben pedig az új létesítmények miatt bírósági útra terelődött az ügy: a bíróság helybenhagyta a bontási eljárás lefolytatását. Végrehajtás foganatosítása ese­tén törvény írja elő a rendőrségi jelenlétet. Nem felel meg a va­lóságnak. hogy nem vizsgáltuk meg a beadványokat: éppen most hoztuk a választ, nem tud­juk elfogadni azokat az igazo­lásokat, melyek szerint több mint tízévesek az épületek. Azért nem, mert bizonyítani tudjuk az ellenkezőjét. Az osztályvezető szerint a város rendezési tervében ez a telek „véderdő”: kizárólag tu­rizmust, testedzést szolgáló lé­tesítmények helyezhetők el rajta. Megjegyezte, hogy a tu­lajdonos a vásárláskor írásban vállalta a közműkezelők felé: feltöltést nem végez, létesít­ményt nem emel, anyagot nem tárol, nehéz gépjárművet nem mozgat. S hogy mi lesz a gé­pekkel? Az önkormányzat szakemberei azt mondják, hogy a VGÜ telephelyén fedett táro­lóban helyezik majd el, a tulaj­donos bármikor elviheti, ha megtalálta a megoldást az elhe­lyezésükre. A tulajdonostárs, Kőrös Ferencné azt mondja, hogy nem engedi elszállíttatni gépeiket: - Ha ezeket a gépeket elviszik, az életben még egy­szer nem látjuk viszont. Jártam én az országgyűlési képviselő­től kezdve a polgármesterig mindenkinél, de senki nem se­gített. Azért volt erre szükség, mert hozzák a négysávos utat, és kevesebbet kell így kártala­nításként fizetni! Hegedűs

Next

/
Thumbnails
Contents