Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-21 / 272. szám

Trolibusz-áramszedők Tarjánból Zürichben tesztelik egy tarjáni vállalkozó trolibuszokra gyártott áramszedőit. Angyal János - mint írásunkból ki­derül - nem csak ugróléceket gyárt... 4. oldal A tisztes szegénység határán Juhászné Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei szerve­zetének titkára egy közelmúltbeli felmérés kapcsán az időskorúak helyzetéről nyilatkozott lapunknak. 7. oldal • • Rangadót nyertek az Öreg Sasok Újabb mérkőzésekkel folytatódtak a férfi megyei kosár­labda-bajnokság küzdelmei. Úgy tűnik, az SKK „öreg harcosai” még mindig dacolnak az idővel. 9. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP A SPATEN BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÚTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. NOVEMBER 21., PENTEK VIII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM ÁRA: 29,50 FORINT BUFE AJÁNLA- TÁBAN Sajtos hamburger fújj ■M'meoö; Popcorn (11) ajándék Üdítő (4 dl) EÜ "T" menü Olasz hot-dog E3 Üdítő (4 di) H "Srn Sajtos-csirkés hamburger vágj' Dupla húsos - dupla sajtos A tisztiorvosi szolgálattal takarózik a vízmű ? Ivóvizet a boltból Mintegy 200 - vízdíját régó­ta nem fizető - családra vo­natkozóan adta hozzájáru­lását a vízcsapok elzárására az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tar­jáni intézete. A vízműtársu­lás Salgótarjánban és még 26 környező településen kezdte meg a hátralékosok kizárását. Varga László ügyvezető igazgató tegnap arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy valóban 200 név van a birtokukban, olyan családoké, akiktől még a ’94-95-ös tartozásaikat akarják ilyen módon behaj­tani. Eddig 43 lakásba kopog­tattak be, 23 családnál kényte­lenek voltak elzárni a csapo­kat. Egyelőre csak kertes há­zakban történt mindez, a pa­nelházakban, lakótelepen la­kók még nem kerültek sorra. Az ügyvezető igazgató tájé­koztatása szerint több salgó­tarjáni lakásszövetkezet is tar­tozik, az egyik például bárom és fél millióval. Varga szerint ivóvíz kapható a boltokban is, de ha kell, lajtoskocsit is üzembe állítanak. Dr. Pálosi Béla városi tiszti főorvos munkatársunknak elmondta, olyan információi vannak, miszerint a vízműtár­sulás a tisztiorvosi szolgálat hozzájárulásával „takarózik”, intézkedései során a hatósá­got kiáltja ki bűnbaknak. Ta­lán körültekintőbben kellett volna eljárniuk, minden egyes család szociális helyzetét, közegészségügyi viszonyait megvizsgálva. Ezentúl, ahol nem biztosítottak a vízszerzés lehetőségei, az alapvető közegészségügyi szabályok, ott visszavonják a víztársu­lásnak adott hozzájárulásukat. Óvári Péter, a salgótarjáni önkormányzat osztályveze­tője elmondta, alapítvány próbál segíteni a családokon. Vízdíjtartozásának kifizeté­sére 447 családnak összesen 2,8 millió forintot juttattak. November 3-ai ülésükön újabb 429 család kapott tá­mogatást hasonló célra, ekkor 2,3 milliós összegben. Szentgyörgyi Ildikó orszá­gos tisztiorvos kényszerin­tézkedésnek minősíti és nem tartja megoldásnak a salgó­tarjáni vízelzárást. El­mondta, hogy a szolgáltatók nyomására született meg a kormányrendelet. A tisztior­vosok először 150 literben határozták meg a fejenkénti napi vízmennyiséget, később ezt 30 literre kellett csök­kenteni. A szabályozás sze­rint a lakóknak 150 méteren belül kutat kel! találniuk. Az orvosok kikötötték, hogy a közegészségügyi érdekek sé­relme miatt nem szabad tar­tósan szüneteltetni a vízellá­tást. Az orvosok felhívták a figyelmet a különleges elbí­rálásra jogosult családokra, ezek közé sorolták azokat, amelyekben három évnél fiatalabb, vagy 75 évesnél idősebb, illetve fogyatékos családtag is van. Balassagyarmatra látogat a KDNP elnöke Giczy az Ipoly-parton A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke lesz szomba­ton a balassagyarmati ellen­zékiek vendége. Az Ipoly-parti városban mű­ködő ellenzéki pártszervezetek közös szervezésében november 22-én (szombaton) délután 16 órakor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban „Az ellenzéki pártok esélye a vá­lasztások előtt” címmel tart la­kossági fórumot dr. Giczy György, a KDNP elnöke. Ki a hidegtől, ki az idegesség­től, de inkább mindkettőtől feszengve és remegve álldogál az üzem bejárata előtt. Tele vannak panasszal a salgótar­jáni Tarján Karancshús Kft. dolgozói, mert hónapok óta jószerivel csak látogatóba, pontosabban az elmaradt, il­letve a bérük még ki nem fize­tett részleteiért nézegetnek be az üzembe. 1997. november 18-án negyvenen, ötvenen, egy emberként mondják: ele­gük van. Félig-meddig véletlen, hogy ezen a napon ennyien össze­gyűltek az üzemben, ugyanis - szintén félig-meddig - fizetés­nap van: 12-én ugyanis bérük­nek csak egy részét vehették fel. Egymásnak átadva a szót, elmondják, hogy „odabent” nincs víz, nincs fűtés. Vágás, tényleges termelőmunka szep­- Nem először csinálják ezt velünk, az ezt megelőző hóna­pokban is hasonlóan, „fizetése­lőlegeket” kaptunk. S csupán egyetlenegyszer fordult elő, hogy egy összegben nettó tízez­ret - kapcsolódik a sokszerep­lős beszélgetésbe, pontosabban panaszáradatba Hajdara Fe­renc, aki itt műszaki vezető. Hogy mióta jellemzi ez a - mondjuk így, üzemen kívüli - állapot a kft.-t, valamennyien augusztust említik, s néhányan emlékeztetnek a szeptemberi vágásra. Arra is egyöntetű a „nem tudom,” mi miatt van ez így. Nem csak a gondok, a hi­deg, (vezetők távollétében) az újságíróra kötelező, kapun kí­vül való álldogálás festi bal­jóssá a negyven-egynéhány fősre duzzadt csoport közösen előadott „látleletét.” (Folytatás a 3. oldalon) A Pintér Művek helikopterével érkeztek a vevők fotó: gyurián temberben volt utoljára.-A múlt szerdán hét-hétez­ret vehettünk fel, ma pedig egyenként ötezret. A többit is megkapjuk talán ... - remény­kedik, s egyben hitetlenkedik Krenács Gyuláné. Kériné teszi hozzá: - Itt volt az igazgató űr is, de csak nagyon rövid ideig, mint máskor. Bér részletekben, a munka csak vendég - Jobb fejezetet ígér a Karancshús új tulajdonosa Égből érkezett reménysugár A tulajdonos: kell a hely a négysávos útnak ! - A hivatal: a bíróság helybenhagyta a bontást Fatelep a konditermek helyén A bontók egész nap dolgoztak Rendőrségi segédlettel, a tulajdonos aka­rata ellenére bontották el a fatelepet teg­nap Salgótarjánban, a 21-es főút város­ból kivezető szakasza mellett. A telep a Godó és Társa Bt. tulajdona, akik fa- és építőanyag-kereskedelemmel foglalkoz­nak. Elmondásuk szerint az első famü- helyt 1982-ben építették, a következő év­ben meg is kapták a telephelyengedélyt.- Úgy látszik, hogy Nógrád megyében mindent meg lehet csinálni - fakad ki kese­rűen Körös Ferencné, a tulajdonos- és élet­társ. - Minden további nélkül meg lehet szüntetni egy vállalkozást, hadd legyen mi­nél több munkanélküli! 360 ezer forint he­lyi adót fizetünk évente, tíz embert foglal­koztatunk, de ez mind nem számít: egy nap alatt semmivé lehet tenni tizenöt év munká­ját.- Mindent, amit itt lát, önerőből hoztunk létre - mutat körbe Godó László. - Most éppen ott tartunk, hogy már a lakásban is lekapcsolták az áramot, mert a telep és a lakás egy vezetéken volt. Elkeseredetten üt a levegőbe kezével, nem szól többet. A Godó és Társa Bt. jogi képviselője, dr. Rafael Károly szerint megfelelő dokumen­tumokkal bizonyítható, hogy az épületek több mint tíz éve épültek, ebben az esetben pedig a jogszabályok szerint nem lehet le­bontani a létesítményeket. A közművektől szóbeli hozzájárulások vannak, vagyon-, il­letve közbiztonságot nem veszélyeztetnek.- A fatelep a tulajdonos saját tulajdonú telkén épült - mondja az ügyvéd. - A rend­őrség kivezénylésére sem volt semmi szük­ség, nézzen körül, lát itt valamiféle ellen­szegülést? A tulajdonos mindössze annyit kért, hogy vizsgálják meg az új körülmé­nyeket: nevezetesen, becsatoltuk a telephe­lyi engedélyek határozatait, tanúkat is megneveztünk, akik bizonyíthatják, több mint tíz éve épült itt minden, sőt a közmű­vek egy részétől az írásbeli hozzájárulást is mellékeltük. A bontásnál jelen voltak az önkormányzat (Folytatás a 3. olaalon) Kétnapos konferencia a tervezett Salgótarján-Bátonyterenye vállalkozási Övezetről Történelmi esély előtt megyénk ! Külföldi diplomaták is ültek a zsúfolt széksorokban FOTÓ: GYURIÁN TIBOR Egyesek szerint már idén, mások szerint jövő év februá­rig eldől, lesz-e önálló vállal­kozási övezet Salgótarján és Bátonyterenye térségében. A szénbányászat megkezdése óta nem volt még egy ehhez hasonló esélye megyénknek, hogy gazdasági szempontból felzárkózzon az ország élvo­nalához. E téma köré szervezett két­napos konferenciát a Közép­magyarországi Regionális Fej­lesztési Kft., a megyei terület- fejlesztési ügynökség és a két érintett önkormányzat Salgótar­jánban. Az ország minden részéről érkezett érdeklődőket, továbbá (Folytatás a 4. oldalon) A legkisebbek jogai mindenekelőtt Legnagyobb kincs a gyermek Csodálkozó kis arcok a könyvtári modellvasút előtt Magyarországon első ízben rendezték meg november 20- án a gyermekek jogainak nap­ját Salgótarjánban. A rendez­vény célja, hogy a közvéle­mény, gyerekek és felnőttek egyaránt minél szélesebb (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents