Nógrád Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

1997. november 14., péntek Ország - Világ 5. oldal Energiakompenzádó jövőre Több pénz a nehéz helyzetű ágazatoknak Mintegy 10 milliárd forintos póttámogatás megszavazását javasolja a kabinet a parla­mentnek, miután tegnapi ülé­sén áttekintette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokat. Az eredeti elképzelésekhez ké­pest a közszolgálati rádió- és tévécsatornák, a rendőrség, valamint a szociális és egész­ségügyi ágazat jutna kedve­zőbb helyzetbe. Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár tájékoztatóján el­mondta, hogy az MTV 1-es és 2-es csatornája, illetve a Duna Tévé számára összesen havi 1100 órányi sugárzási díjat fe­dezne a költségvetés. A rendőrség 800 millióval kapna többet, a közoktatás plusz 2 milliárdra, a szociális szféra további 4—600 millió fo­rintra számíthat. A megkezdett kórház­rekonstrukciók befejezéséhez 1,1 milliárdot biztosítana a költségvetés. Az egészség- biztosítási alap számára a ter­vezettnél 6 milliárddal több jutna, ebből 1 milliárd a csődbe jutott kórházak megsegítését szolgálja. A jövőben a polgárok a köz­tartozást felhalmozó szerveze­teknek is felajánlhatják az szja. Uniós támogatás a felsőoktatásnak Hárommillió ECU-vei támo­gatja az Európai Unió a magyarországi felsőoktatási in­tézményeket az elkövetkező években. A mintegy 650 millió forintnak megfelelő összeget a pályázat nyertesei uniós szak­emberek képzésére fordíthatják majd. Az „Európai Tanulmányi Központok” létesítéséről aláírt egyezményt ismertetve Pataki István külügyi államtitkár-he­lyettes újságírók előtt rámuta­tott: elsősorban a politika, a gazdaság, a jogalkotás és a kör­nyezetvédelem területén van szükség minél több olyan szak­emberre, aki alkalmazni tudja uniós felkészültségét. Különösen azóta kapott nagy hangsúlyt a szakemberképzés, amióta idén nyáron az Európai Unió közzétette kedvező or­szágvéleményét Magyarország­ról. A mostani hároméves - 1998-ban kezdődő és 2000-ig tartó - program keretében mintegy tíz egyetem és főiskola részesülhet támogatásban. Raj­tuk kívül kutatóintézetek és könyvtárak is részt vehetnek a pályázaton, amelynek benyúj­tási határideje: december 15. A nyerteseknek a program befeje­ződése után öt évig kell foly­tatni a szakemberképzést. 1 százalékát, a tartozás csök­kentésére. A kormány elvben támogatja a 2004-ben Ausztri­ával közösen rendezendő lab­darúgó EB-t, ám csak akkor ad pénzt néhány stadion nagyará­nyú felújításához, illetve a le­bonyolításhoz, ha az MLSZ programot dolgoz ki decemberi közgyűlésén a hazai labdarúgás gyökeres megújítására. A kabinet szándéka szerint ’98-ban is kaphatnának részle­ges kompenzációt az energiaár­emelés miatt nehéz helyzetbe került családok. Az előzetes jelzések szerint az áram- és gázszolgáltatók 1 milliárd fo­rintot ígérnek erre a célra, amit ugyanennyivel egészítene ki a költségvetés. A kormány az év hátralévő részében mintegy 40 törvény elfogadását javasolja a Háznak. A termőföldről szóló jogsza­bályt azonban addig nem tűzik napirendre, amíg az ellenzék ál­tal szorgalmazott népszavazás­ról döntés nem születik. A miniszterek elfogadták az ezeréves államiságunk megün­neplésére készített programot és döntöttek arról is, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben pusztító forgószél károsult­jai számára 10 milliós gyorsse­gélyt utalnak át az érintett ön- kormányzatoknak. -tama Irak kiutasította a megfigyelőket Bili Clinton amerikai elnök szerda este külön nyilatko­zatban méltatta a Biztonsági Tanács egyhangúlag jóvá­hagyott határozatát, amely a többi között korlátozza az iraki diplomaták utazásait. Válaszlépésként Bagdad kiutasította az UNSCOM keretében tevékenykedő amerikai szakértőket az or­szágból. Az amerikai elnök az iraki döntést követően sürgős tanácskozásra hívta össze külpolitikai munka­társait, köztük Samuel Ber­ger nemzetbiztonsági főta­nácsadót, William Cohen védelmi és Madeleine Alb­right külügyminisztert. Az Iraki Nemzeti Meg­egyezés (ANI) elnevezésű, ammáni székhelyű, ellen­zéki szervezet csütörtökön közleményben figyelmez­tette Svájc, Belgium, Fran­ciaország, Svédország, Tö­rökország, Magyarország, Csehország, Szudán, Ma­rokkó, Románia, Jordánia és Libanon kormányát: az el­múlt hónapokban iraki ügy­nökök szivárogtak be több országba, hogy száműzetés­ben élő iraki ellenzékieket gyilkoljanak meg. « Még nincs döntés arról, hogy emelik-e a politikai elit fizetését Minden szentnek maga felé hajlik...? Vegyes érzelmeket váltott ki a Házban a képviselők egy cso­portjának a miniszteri fizetések - s ezzel a képviselői tiszte­letdíjak - emelésére vonatkozó kezdeményezése. A javaslat sorsa még kétesélyes, de tény, hogy pártbeli hovatartozástól függetlenül sok honatya úgy véli: nem időszerű a politika első vonalában lévők javadalmazásának mostani növelése. A miniszterelnök bruttó fize­tése mintegy 411 000 forint; a tárcák vezetőinek jelenlegi bére - pótlékokkal együtt - 327 000 forint. A parlamenti képviselők alapilletménye bruttó 114 075 forint - ehhez jönnek a bizottságokban vég­zett munkáért járó pótlékok. A sima tagságot az alapdíj 40 százalékával honorálják, de két bizottsági tagságnál töb­bért nem fizetnek. Az alelnöki posztért 80, míg az elnöki funkcióért 100 százalékos pót­lék illeti meg a honatyákat, a frakcióvezetők pedig 120 szá­zalékos külön díjazásra is számíthatnak. A gépkocsival közlekedő budapesti képviselők az alap- illetmény 35 százalékának, a távolabb lakók maximum 60 százaléknak megfelelő költségtérítést vehetnek fel. A fővárosban szobát vagy lakást bérlő vidékiek szállásköltsé­gének egy részét is kifizeti az Országgyűlés Hivatala. A köz- tisztviselőkre vonatkozó bér­tábla szerint januártól 11 szá­zalékkal növelhetők a minisz­teri fizetések. Ez maga után vonná az országgyűlési és ön- kormányzati képviselők, a polgármesterek juttatásainak hasonló mérvű növelését. Csintalan Sándor (MSZP) nem hiszi, hogy a Ház meg­szavazná az emelést. A szocia­lista frakció többsége és az el­lenzék nagy része is egyetért abban, hogy a miniszterek és a honatyák illetményének nem­csak az ország gazdasági te­herbíró képességével, hanem a közvélemény megítélésével is összhangban kell lennie, s úgy vélik: a jelenlegi fizetések emelése irritálná a közvéle­ményt. Néhány „funkció­halmozó” képviselő így is töb­bet tesz zsebre havonta, mint a miniszterelnök. Raskó György, az MDNP-s képviselők nevében úgy véli, hogy az inflációval meg­egyező mértékű béremelés tá­mogatható. Az „átlaghonatya” 120-180 000 forint közötti pénzéből nehéz fedezni a csa­ládi kiadásokat, a vidéki kör­zetben végzett munka költsé­geit és az ilyen-olyan alapítvá­nyi befizetéseket. Felkért szakértők honorálására szinte egyáltalán nem futja. Szerinte az MSZP álszerénysége nem más, mint választási fogás. T. M. Elment a hajó. Utolsó útjának utolsó állomására, Londonba érkezett csütörtökön a Bri­tannia, a brit királyi család „hivatali” hajója, amely leszerelése előtt tett még egy búcsúkört a szigetország körül. A királyi járműnek egyelőre nem lesz utódja. fotó: feb/reuter A kisebbségi nyelvű oktatás a koalíció szakítópróbája Romániában Történelmi lecke magyaroknak Az RMDSZ csütörtökön hivatalosan Emil Constantinescu ál­lamfőhöz fordult, hogy tegye közzé álláspontját azzal a vitá­val kapcsolatban, amely a történelem és földrajz kisebbségi oktatásának nyelvéről alakult ki a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség és a kormánykoalíció vezető ereje, a Ke­reszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között. Markó Béla arra szólította fel az államelnököt, hogy alkot­mányos felhatalmazásával élve közvetítsen, miután a koalíciós partner szerdán el­utasította az RMDSZ komp­romisszumos javaslatát. A szövetségi elnök csütör­töki sajtóértekezletén el­mondta, hogy az RMDSZ ope^ ratív tanácsa kedden - elvi fenntartásai ellenére, annak érdekében, hogy megmentse a koalíciós együttműködést, a reformot, amely nélkül Romá­nia európai és euroatlanti in­tegrációja sem valósulhat meg - áthidaló javaslatot tett a pa­rasztpártnak. Jelezte, hogy hajlandó belemenni a két tan­tárgy egyikének román nyelvű oktatásába, vagy más komp­romisszumos megoldásba. A parasztpárt ezt szerdán a szövetség meglepetésére el­utasította, és az eredeti, eleve kompromisszumot megteste­sítő koalíciós megállapodással és már érvényben lévő kor­mányrendelettel ellentétben továbbra is ragaszkodik mind­két tárgy román nyelvű tanítá­sához. Mi több, a KDNPP zsa­roláshoz folyamodott. Kö­zölte: amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a KDNPP ál­láspontját, akkor a kisebbségi oktatást szolgáló többi előírást sem szavazza meg a szenátus­ban. Markó Béla szerint a koa­líciós partner ilyen módon a romániai magyarságot már meglévő jogaitól fosztja meg, ami felveti a koalíciós együttműködés jövőjének kérdését. Constantinescu el­nök már jelezte: ha a nemzet érdekei megkövetelik, kész a közvetítésre. Megelőzhető bűnök - A Mi­niszterelnöki Hivatal gazda­ságvédelmi koordinációs bi­zottságának elnöke, Bencze Jó­zsef helyettes államtitkár csü­törtökön újságíróknak el­mondta: véleménye szerint a feketegazdaság ellen nem a büntetőjog eszközeivel lehet a leghatékonyabban fellépni, ha­nem olyan gazdasági, közigaz­gatási intézkedésekre van szük­ség, amelyek vagy megelőzik, vagy korai szakaszában feltár­ják a visszaéléseket. Az egészségbiztosítóról - Az SZDSZ nem lát javulást a tb- önkormányzatok munkájában az új testületek megalakulása óta - közölte Ungár Klára sza­baddemokrata parlamenti kép­viselő. Szerinte az önkormány­zat - akárcsak elődje - az egészségügy átalakítása helyett elsősorban a vagyoni kérdések­kel foglalkozik. Elfogadhatat­lan például a Club Aliga finan­szírozása. Tisztességes menetrendet - A MÁV menetrendje rossz, szer­kesztői nem ismerik az utasok igényeit. Ezért van sok helyen zsúfoltság, pedig 1989 óta ke­vesebb az utas, a vonatok száma pedig megkétszereződött - mondta Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója. Torgyán és a Híradó - Az FKGP képviselőcsoportjának elnöke bejelentette, hogy az ORTT panaszbizottságához fordul, mert szerinte a TV-Hír- adó megengedhetetlen módon kommentálta a kisgazda parla­menti alelnök megválasztását. A frakcióvezető szerint az Ak­tuális című műsor valótlan ada­tokat tárt a nyilvánosság elé, amikor azt állította: háromne­gyed óra alatt ötezer hívást re­gisztráltak a kérdéssel kapcso­latban. Ez ugyanis másodper­cenként két hívást jelent. Meciar nem ígért semmit A szlovák parlament Magyar Koalíciójá­nak 17 képviselője közül 14-en tették fel ugyanazt a kérdést Vladimír Meciamak: hogyan és mikor kívánja megvalósítani Horn Gyula magyar miniszterelnöknek Győrben tett személyes ígéretét, amely szerint a folyó iskolai évben megoldódik a kétnyelvű bizonyítványok ügye? A gyógykezelésen tartózkodó Meciar helyett a kormány alelnöke, Jozef Kalman szerint ilyen ígéret nem hangzott el. Palesztin utódlási harc Jasszer Arafat szerint még az ezredforduló előtt kikiáltják a független és szuverén pa­lesztin állam megalakítását, „akár akarja Netanjahu izraeli miniszterelnök, akár nem”. A Jediót Ahronót című jeruzsálemi napilapnak nyilatkozó Arafat egyébként egyes források szerint közelebbről nem Hírek röviden azonosított, leépüléssel járó idegrendszeri megbetegedésben - valószínűleg Parkin- son-kórban - szenved, s ennek jelei láttán megkezdődött a palesztin mozgalom frak­cióinak harca Arafat elnöki székéért. Takarékos cseh honatyák Kevesebb fizetést vihetnek haza az idén a cseh politikusok. A cseh parlament képvi­selőháza csütörtökön délelőtt ugyanis megszavazta azt a koalíciós javaslatot, hogy az általános takarékossági intézke­désekre való tekintettel az úgynevezett al­kotmányos tényezők se kapjanak az idén tizennegyedik havi fizetést. Elfogadott karcsúsítási terv Az ENSZ közgyűlése elfogadta Kofi An­nan főtitkár nagyszabású karcsúsítási re­formprogramjának első fázisát, amely el­sősorban a nemzetközi szervezet vezeté­sének átformálását, újfajta menedzselési elveket és gyakorlatot tartalmaz. Évente 100 millió dolláros megtakarítást remél­nek az „Annan-tézisek” alapján. Japán-orosz béketárgyalás Japán és Oroszország megkezdi a szakér­tői tárgyalásokat a békeszerződésről, hogy azt 2000-ig alá lehessen írni - állapodott meg Tokióban a két ország külügyminisz­tere, Obucsi Keizo és Jevgenyij Primakov. * Bűnös a pakisztáni robbantó Egy amerikai esküdtszék szerdán bűnös­nek mondta ki a pakisztáni Ramzi Jussze- fet a New York-i Világkereskedelmi Köz­pont (WTC) ellen elkövetett merénylet­ben. A testület szerint Jusszef szervezte meg a robbantást, amelyben 1993. február 26-án hat ember meghalt, és csaknem ez­ren megsebesültek. Eltávozott Szabó Sándor. Életének 83. évében el­hunyt Szabó Sándor kétszeres Kossuth-díjás, kiváló mű­vész. A felejthetetlen Cyrano hatvan évvel ezelőtt a Nem­zeti Színházban kezdte művészi pályáját. 1956-tól-két évti-' zeden át az Egyesült Államokban élt és aratott művészi si­kereket. Hazatelepülését követően ismét a Vígszínházban lépett fel. 1984-től nyugdíjba vonulásáig a Madách Színház tagjaként szerepelt a színpadon. fotó: feb

Next

/
Thumbnails
Contents