Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-09 / 236. szám
1997. október 9., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Nagyüzem az országgyűlési bizottságokban Nincs választási költségvetés Teljes nagyüzem volt tegnap az Országházban: nem ülésezett ugyan az parlament, de tanácskoztak a bizottságok. Elemezték a jövő évi költség- vetési tervezetet, és számos más fontos kérdést tűztek napirendjükre. A foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban például a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt elmarasztalták a Munkaügyi Minisztériumot, mert nem terjesztette elő a jövő évi foglalkoztatáspolitikai irányelveket. E nélkül nem lehet felelősen dönteni a költség- vetési javaslat foglalkoztatáspolitikai összefüggéseiről - hangsúlyozták a képviselők. A tárca vezető munkatársai válaszukban elmondták: a koncepció már kész, hamarosan egyeztetik. TöbbletmUliárdok Az ülésen több képviselő azt is kifogásolta, hogy a kormánynak nincs megfelelő elképzelése arról, miként használják fel a Munkaerő-piaci Alap több tízmilliárd forintos többletét. Nagyobb összegeket fordíthatnának az elhelyezkedési lehetőségek bővítésére, és növelhetnék a munkanélküliek ellátására felhasználható keretet is - javasolták a képviselők. Titkok nélkül Az oktatási bizottságban a Pénzügyminisztérium szakembere elmondta: a költségvetési tervezet szerint növekszik jövőre az országos tudományos kutatási alap, létrehozzák a Bo- lyai-díjat a fiatal kutatók számára és tovább tudják növelni a felsőoktatási hallgatók számát. Növekednek az ösztöndíjak és jelentős kollégiumi, valamint lakhatási támogatásban részesülnek a hallgatók. A Pénzügyminisztériumnak nincsenek titkos tervei a főiskolai és egyetemi tandíjrendszer megváltoztatására. Több kormánypárti és ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a tervezet szerint jövőre sem lesz mód a pedagógusok kiemelkedő minőségi munkájának kellő mértékű honorálására. Elhangzott: a stabilizáció ellenére a kívánatosnál alacsonyabb az ágazat költségvetési részesedése. Észrevétel nem volt A parlamenti képviselők - a kósza hírekkel ellentétben - az összeférhetetlenségi törvény hatályba lépése után maradéktalanul eleget tettek vagyonnyi- latkozati kötelezettségüknek, és az összeférhetetlenség alá eső tevékenységeket is megszüntették. A mentelmi bizottság ülésén az is elhangzott: ez idáig egyetlen olyan bejelentés sem érkezett a testülethez, hogy képviselő valótlan adatot közölt magáról. A bizottság pedig nem nyomozhat és nem kezdeményezhet eljárást. A bizottság elnöke beszámolt arról is, hogy a jogszabály iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, az összeférhetetlenségi törvény angol nyelvű fordítása már elkészült. A gazdasági bizottság ülésén elsősorban arról bontakozott ki vita az ellenzéki és kormány- párti képviselők között, hogy a javaslat az eddigi gazdaságpolitikát folytatja-e, vagy pedig - választási költségvetésként - túlzott engedményeket tesz. A koalíciós honatyák az előbbi mellett tették le a voksukat. „Az év postása”. Harmadszor nyújtották át tegnap ünnepélyesen „Az év postása” címet a Magyar Posta vezetői a budapesti központban. Az aranyérmet és a pénzjutalmat a szárföldi Nemes-Lovász-Szabó Gézáné kapta áldozatkészségéért, példás emberi magatartásáért. A falusi kispostavezető ez év tavaszán lemondott hivataláról egy helyben, közvetlenül a posta mellett lakó, rokkant kollégája javára, vállalva ezzel a többletutazást. fotó: feb/diósi imre A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után úgy döntött, hogy a NATO-csatlakozásról, illetve a külföldiek földtulajdonszerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József alkotmány- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát arról kérdeztük, milyen alternatívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.- Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkotmány egyértelműen a köztársasági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazásról szóló törvény idevonatkozó passzusa a parlamentre mházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a legfőbb törvény, ezért az abban megfogalmazottak érvényesek. Ez esetben tehát egyértelműen a köztársasági elnök dönt a végleges időpontról.- A Ház döntése mennyiben köti őt?- Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli időpontban kell kitűzni és megtartani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkotmány tehát jelentős mozgásteret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli korlátok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapít meg az államfő, kell-e indokolnia döntését?- Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.-Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?-Jóváhagyhatja a november 16-i időpontot, kitűzhet másikat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan időpontot kell megjelölnie a népszavazás lefolytatására, amikor ennek minden, törvényben foglalt feltétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság elnöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az ombudsman kérésére az Alkotmánybíróság vizsgálja a parlament eljárásának jogszerűségét. Az ő döntésük befolyá- solhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmányellenességet állapítanak meg, akkor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határozatát, s kitűzi a szavazás időpontját, ám kiderül, hogy alkotmányba ütköző volt a Ház eljárása, akkor az elnök döntése is ez alapján módosul, azaz: az Alkotmánybíróság döntése a mérvadó. Ebben az esetben a parlament újra napirendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kezdődik minden elölről.- Van-e összefüggés az aláírásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogilag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kormány népszavazási javaslatát fogadják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kétszázezer új kérelem Március végéig minden kárpótlási ügy végére pont kerül Lejárt a határidő: kedden éjfélig kellett benyújtani az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak, illetve hozzátartozóik kárpótlási igényeit. Ezzel a kárpótlási folyamat utolsó fázisa is zárószakaszba érkezett - nyilatkozta a FEB-nek Nagy Ferenc címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője.- 1989 októberétől „íródik” a kárpótlás története; ekkor követte meg az Országgyűlés azokat, akik politikai nézeteik vagy vallásuk miatt sérelmet szenvedtek - mondja a hivatal vezetője. - 1991-ben alkotta meg az Országgyűlés az első vagyoni, majd ezután 1992- ben, a második vagyoni és az első személyi kárpótlási törvényt. 1994 februárjában az igénylések határidejét két hónappal meghosszabbították, ami indokoltnak is bizonyult, mert több mint 615 ezer újabb igény érkezett a hivatalhoz. Ezt követte az idén az elhurcoltak és hozzátartozóik kárpótlása.- Eddig összesen milyen összegű kárpótlásban részesültek az arra jogosultak?- Szeptember végéig 1 783 053 határozatot hoztunk, s' ezek nyomán kárpótlási jegyben 137 milliárd forintot kaptak a károsultak.- Hányán éltek most kárpótlási igénnyel?- Több mint 150 ezren, de - miután sokan a határidő lejárta előtt postázták kérelmüket, s ezek egy része csak most érkezik be - a végleges szám valószínűleg 200 ezer körül lesz.- Mi lesz az igények sorsa?-Az első feladat a pontos regisztrálás, a második az elbíráláshoz szükséges adatok számbavétele, a harmadik pedig a mérlegelés és a határozathozatal.- Minderre az érvényes jogszabályok szerint 6 hónap áll rendelkezésünkre. A már júniusban beérkezett kérelmek elbírálására ez a fél év elegendő, de a most beadott kérelemtömeg elbírálására igencsak szűkös a hat hónap. A hivatal azonban mindent elkövet, hogy március végéig pont kerüljön minden kárpótlási ügy végére. (koós) Két év múlva. A Pénzügyminisztérium jövőre még nem, de 1999-ben már lát esélyt arra, hogy csökkenjenek a vállalkozók terhei, közölte Draskovics Tibor államtitkár a Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi tanácskozásán. Először a tb-já- rulékokon lehet enyhíteni, s csak azt követően mérsékelhetők a személyi jövedelemadó- terhek. Tájékozódás. Az Autonóm Szakszervezetek, az ÉSZT, az MSZOSZ és a SZÉF képviselőivel tanácskozott tegnap a Parlamentben Hóm Gyula miniszterelnök. A megbeszélésen a kormányfő az ország előtt álló fontos döntésekről tájékoztatta a munkavállalói szervezetek képviselőit, illetve ezekről kérte ki véleményüket. Húsosbér-garancia. Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnapi döntése szerint az ÁPV Rt. garanciát vállal a szekszárdi húsosok bérének kifizetéséről, a Bérgarancia Alap terhére. Az igazgatóság nem tartja időszerűnek a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációját, mert a társaság mai pénzügyi helyzetében csak mélyen értékén alul kelhetne el. SZDSZ-javaslat. A Szabad Demokraták Szövetsége szorgalmazza, hogy tegyék áfa- és személyi jövedelemadó-mentessé a társasházak felújításával kapcsolatos beruházásokat, és ily módon segítsék elő a leromlott épületek renoválását. A képviselőcsoport ennek érdekében módosító indítványokat nyújt be a parlament előtt fekvő társasházi törvényjavaslathoz. Népi ülnökök díjazása. Az új jogszabályok szerint a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára távolléti díj illeti meg. A munkabérben nem részesülők az ülnöki működés minden napjára 700 forint tiszteletdíjat kapnak. Könyvtári törvény. A szakma jónak tartja a könyvtári törvény Országgyűlés elé terjesztett tervezetét, derült ki egy fórumon tegnap. Jelenleg a csaknem 3200 önkormányzat közül 2818 tart fenn könyvtárat, s 713 fiókintézmény is működik. Négyszáz azonban szünetelteti a kölcsönzést. Tankönyvtámogatás. Előreláthatólag félmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a felsőoktatásban használható tankönyvek és szakkönyvek, valamint CD-romok, videokazetták kiadásának támogatására. E pénzekért az erre a feladatokra szakosodott intézmények, vállalkozások pályázhatnak. Beszélgetőpartnerünk: Nemcsók János, aki nehéz, de korrekt egyezséget vár A hágai ajánlásokat tartjuk szem előtt-Nincs kétségem afelől, hogy fél éven belül, a hágai bíróság ajánlásai alapján megszülető egyezség oldja majd fel a szlovák és a magyar kormány között Bős-Nagymaros ügyében feszülő ellentéteket - jelentette ki a Ferenczy Europressnek Nemcsók János. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hazánk tárgyaló delegációjának vezetője nehéz, de korrekt egyeztetésekre számít, s arra is felkészült, hogy a felek csak a határidő lejárta előtti 24. órában állhatnak fel az asztaltól.- A várakozásokhoz képest a hazai közvélemény döntő hányadát hidegzuhanyként érte a hágai bíróság ítélete. Rosszul mértük fel az esélyeinket?- A vízügyi és a környezetvédelmi lobby leértékelte a szlovák fél szakmai és anyagi képességeit, miközben indokolatlan illúziókat keltettek a hágai döntéssel kapcsolatban. A másként vélekedők pedig nem szólhattak, mert hazaárulónak kiáltották volna ki őket.- Valóban nyilvánosságra hozza a 100 oldalas hágai döntést?- Tervezem, hogy néhány napilapban közzéteszem.- A parlamenti pártok képviselőiből ad hoc bizottság alakult, a frakciók saját szakértőket is bevonhatnak a munkába. Kinek milyen szerep jut? A delegációvezető fotó: feb- A formálisan már működő ad hoc bizottság tagjaival folytatandó szigorúan bizalmas megbeszéléseim a szlovák féllel való megegyezés alapját jelentő nemzeti konszenzust szolgálják. A bizottságnak csak véleményezési joga lehet, hiszen mindenért, ami a hágai döntés után következik, a kormánynak kell vállalnia a felelősséget. Ezért is fontos, hogy a pártok „valóságos”, a mérnök- kamara megfelelő engedélyével rendelkező szakértőket vonjanak be a munkába.-Mi a tárgyalások menetrendje?- A döntés előtt néhány szakértővel 4-5 lehetséges ítéletet vázoltunk fel, hozzájuk rendelve a szükséges további teendőket is. A variációk között szerepelt a tényleges döntés is. A menetrend vázlata tehát készen állt. E szerint az október végi technikai egyeztetést követően hat hónap alatt 5-10 alkalommal ül egy asztalhoz magyar, illetve szlovák területen a két plenáris delegáció. Nyolc - kilenc fős - zömmel az illetékes minisztériumok képviselőiből álló - csapatunk „keze alá” energetikai, vízügyi, pénzügyi, ökológiai szakemberekből álló csoportok dolgoznak.- Mennyibe kerül nekünk ez a munka?-A szakértői gárda tizennégy tagja közül tizenkettőt a minisztériumok „adnak kölcsön”, tehát takarékoskodunk. A bérek, az irodabérlet és a számítógépes háttér mintegy 55 milliót visznek el.- Milyen taktikát vetnek be a magyar érdekek védelmében?- A hágai ajánlásokat tartjuk szem előtt. Nem építjük fel Nagymarost, de a hajózhatóság biztosítása végett a duzzasztást valamilyen műszaki objektummal meg kell oldani. Duna- csúny közös üzemeltetése, a környezetvédelmi károsodásokat kivédő monitoring-rendszer kiépítése, valamint a kölcsönös anyagi kártérítésről való lemondás egyébként mindkét fél érdeke.- On tehát bizonyos a tárgyalások sikerében, a megegyezésben?-Régi tapasztalat, hogy két ország között a már mélypontra süllyedt kapcsolatokat akár a sport-, akár a környezetvédelmi diplomácia kimozdíthatja a helyéről. A szlovák és a magyar delegáció közös küldetése, hogy felmutassa Európának: nem egymással vicsorgó, hanem egymással szót értő nemzetekről van szó. Optimizmusom alapelve: felemelt kézzel nem lehet csatába indulni. Takács Mariann
