Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04-05 / 232. szám
Megyei Körkép Megnyitotta kapuit az I. Pásztói Regionális Nemzetközi Kiállítás és Vásár Vásámyitás „királyi” jogon Hagyomány és korszerűség - egymás mellett a népművészet és a Zepter modern edényei- Születésnapját, fennállásának 590. évfordulóját és Zsigmond királyunktól kapott vásártartás jogát köszönti Pásztó városa. Évszázadok tradícióját felélesztve ismét egy kisrégió élére áll, ezért csak elismerés illeti a városvezetést - mondta Smit- nya Sándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke, amikor tegnap ünnepélyesen megnyitotta az I. Pásztói Regionális Nemzetközi Kiállítást és Vásárt. Dr. Dobrowczky István polgármester ez alkalomból felolvasta a vásár fővédnökének, Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének a levelét, aki köszöntötte a kiállítókat és résztvevőket, hangoztatva: a rendezvény arra hívja fel az idegenforgalom, az ipar, mező- gazdaság és kereskedelem befektetőinek figyelmét, hogy érdemes erre a tájra figyelni. A vásár 1100 négyzetméternyi területén mintegy 80 kiállító - ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági cégek, biztosítók és takarékpénztárak - mutatja be termékeit, illetve kínálja szolgáltatásait. A város polgármestere köszöntve a magyar cégek mellett bemutatkozó szlovák, ír, osztrák, német, francia és holland üzletembereket utalt az elmúlt évekre, hiszen, mint mondotta: színessé vált a paletta, ez jellemzi a Pásztó és környéke gazdasági életét meghatározó, polgárainak boldogulását segítő befektetők és munkáltatók nemzetköziségét, akikkel partneri viszonyban dolgoznak együtt a jövő formálásában. A kiállítással és vásárral egy időben Pásztó várossá nyilvánításának 590. évfordulóját ünnepi istentisztelettel, városnappal ülik meg a polgárok. Ugyancsak a jubileum alkalmából Csohány-emlékkiállítás nyílik és megjelentettek egy szép kivitelű, gazdagon díszített könyvecskét, amely Városportré címmel Pásztó múltját és jelenét mutatja be az érdeklődőknek. - szgys Tősgyökeres cég Pásztón a Topline ’95 Kft. Megyeszerte ismertek a Nógrád kas szigetelői PÁSZTÓ 1997. október 4., szombat Pásztói Szerszám- és Gépgyár Kft. Igényesebb darabok Gyárunk -amely kiállít a pásztói vásáron- 1964-ben alakult és gépészeti hátterét adja a magyar üvegiparnak. 1990-től kft.-ként 100 fővel működünk és megtartottuk tevékenységünk fő irányait. 1./ Kohászat - szerszámgyártás Öntödénk 2 db 1000 kg-os és 2 db 500 kg-os indukciós kemencével üzemel. Öntünk Öv.250 minőségű öntvényt, különböző ötvözött öntvényeket, acélöntvényeket, gépi és kézi formázással. A zömében csomagolóüveg előállításához szükséges szerszámokat hagyományos és NC-gé- peken gyártjuk. 2./ Gépek - berendezések Csomagolóüvegekhez készítünk feszültségtelenítő és szállítószalagokat, palettázó- gépeket. Gyakorlattal rendelkezünk általános, illetve keverőházi acélszerkezet gyártásában. 3./ Alkatrész- és sodronygyártás A kft.-nk által gyártott gépekhez szükséges tartalék alkatrészek mellett foglalkozunk az általános célú gépépítő elemek készítésével is. Egyetemes és NC vezérlésű gépeink lehetővé teszik számunkra az igényesebb darabok gyártását is. Több éve foglalkozunk az erősített kivitelű - hegesztett szélű szállítósodronyok gyártásával 120-3600 mm-ig. AKO Szabályozótechnikai Kft. Nyugattól keletig A Pásztói Regionális Nemzetközi Kiállításon és Vásárban a helyi illetőségű AKO Szabályozótechnikai Kft. is bemutatkozik az érdeklődőknek. A cég 1991 óta működik német tulajdonú alapítással. Zömében exporttevékenységet folytatunk, hőmérséklet- és nyomásszabályozó szelepek, alkatrész gyártásával. Ezen fölül viszkozitás-szabályozó berendezéseket is fogadunk. A nevezett termékek belföldi értékesítése és szervizelése tartozik még a tevékenységi körünkbe. Kft.-nk éves forgalma ötvenmillió forint körül mozog. Jelenleg folyamatban van a szelepek vezérlőegységeinek honosítása, amely reményeink szerint további jelentős forgalomnövekedést eredményez majd számunkra. Cégünket a jelenlegi nyugati export megtartása mellett erőteljesen foglalkoztatja a keleti piacokra való bejutás lehetŐségeÍS' Varga László ügyvezető A regisztrált állástalanok egytizede egészségkárosodott Nógrád megyében Új esélyt kapnak a sérült emberek ? A húsz főnél többel dolgozó munkavállalóknak a létszám öt százalékáig megváltozott munkaképességű, sérült embereket kell alkalmazniuk a jelenlegi jogszabály szerint. Ha ezt nem teszik meg, havi nyolcezer forintos rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. A foglalkoztatási törvény azonban várhatóan változik, így a kötelezettség már a költségvetési szervekre is vonatkozna, emellett emelkedne a foglalkoztatást kiváltó díj összege is. Mit remélhetnek ettől a sérült emberek Nógrád megyében?-Rajtunk múlik, képesek va- gyunk-e beszállni ebbe a harcba. Ha a munkáltatónak megéri foglalkoztatni a fogyatékos embert, mert megbízható, jól végzi a munkáját, akkor pár év múlva át tudjuk lépni ezeket a küszöböket — vélte Goldmann Lászlóné, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesületének Nógrád megyei elnöke, hozzátéve: kulcskérdés, hogy képesek vagyunk-e megteremteni az esélyegyenlőséget. Egyformán rossz Szilveszter Gyuláné, az egyesület szociális munkatársa kifejtette: akiket valamilyen oknál fogva leszázalékoltak, azok helyzete szinte egyformán rossz. A jelenlegi tapasztalatok szerint 99 százalékban kiestek a munkaerőpiacról. Egyetlen esélyük van, ha olyan helyen élnek, ahol léteznek célvállalatok, amelyek kifejezetten megváltozott munkaképességű és súlyosan fogyatékos embereket foglalkoztatnak. Magyarországon 52 ilyen célvállalat van, Nógrád megyében egy sem. Az egyesület munkatársai utaltak rá, a munkáltatók természetesen nyereségérdekeitek, és a munkába is csak akkor lehet valakit visszavinni, ha ő maga is akarja. Rengeteg a fogyatékos gyermek, sőt az orvostudomány már azokat is meg tudja menteni, akiket korábban nem. Nem lehet őket kitenni annak, hogy életük végig eltartottak legyenek, úgymond, kegyelemkenyérre kényszerüljenek. Egy sérült embernek ugyanolyan természetes igénye és joga az önálló emberi élet, mint egy egészségesnek. Az egyesület fiatal tagjai között van cipész, érettségizett, nyolc általánost végzett, varrónő, mezőgazdasági szakképesítésű - egyiküknek sincs munkahelye, de még részmunkaidőben sem tudnak dolgozni. Nógrádban a lakosság öt százaléka mozgáskorlátozott. Szilveszter Gyuláné szerint a remélhetően elfogadott törvénynek mindenképpen lesz gyakorlati haszna. Ha nem is teremt kellő számú munkalehetőséget, a nem alkalmazott sérült emberek után fizetniük kell a munkáltatóknak a rehabilitációs alapba. Az első időben annyit tehát mindenképpen el lehetne érni, hogy maga az állam vagy a különböző egyesületek legalább célvállalatokat hozzanak létre a rehabilitációs alapból. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Nógrád megye országosan harmadik helyezett a munkanélküliségi dobogón, vagyis nem csak a rehabilitációs munkahely kevés, egyáltalán nincs elég munkalehetőség. Szilvesztemé szerint a jó szándék megvan, de sajnos, a társadalom egyes csoportjait nagyon könnyen össze lehet ugrasztani, különösen olyan helyzetben, amikor az egészséges embereknek sincs munkahelyük. Ő ugyanakkor nem egy olyan fogyatékos embert ismer, akinek nincs más jövedelme, mint a családi pótlék. Szóba került az is, nem kell mindig a vállalatokat szapulni, ha a rehabilitációs munkahelyek hiányáról beszélünk. Érdemes megemlíteni azTönkor- mányzatokat és intézményeiket is. A költségvetési intézményeknek eddig nem kellett létrehozniuk ilyen munkahelyeket, de az ember feltételezné, hogy a humán szférában, egy szociális ellátó szervezetben eljutnak arra a fokra, hogy még ha nem is kötelező, de tovább foglalkoztatják dolgozóikat, ha munkaképességük megváltozik. A tapasztalat egyébként nem ez. A költség- vetési szerveknek pedig köny- nyebb dolguk lenne e téren, mert zömmel szellemi munkakörökről van szó. Adatgyűjtés Nógrád megye (Fejérrel és Baranyával együtt) azon három megye egyike, ahol a munkaügyi központban kísérleti jelleggel működik rehabilitációs munkacsoport. Mint Kecskés Jánostól, a nógrádi munkacsoport tagjától megtudtuk, áprilistól szeptemberig szinte csak adatokat gyűjtöttek. Felméréseik szerint a mintegy 15 ezer regisztrált munkanélküli között 1200 fölött van az egészség-károsodottak száma. A folyamatos vállalati kapcsolattartás során arról próbálnak képet kapni, mely munkáltatók foglalkoztatnak jelenleg is megváltozott munkaképességű embereket, van-e lehetőség a foglalkoztatás növelésére, illetve hajlandóak-e bekapcsolódni más munkáltatók is. Rákérdeznek arra is, létezik-e, illetve bővíthető-e a bedolgozói hálózat, ahol alkalmazhatnának sérült embereket. A kérdésekre az adatok feldolgozása után október végén kaphatunk választ. Az már kiderült, hogy a megkérdezett 400 (zömmel 50-nél nagyobb létszámú) cégnek mindössze 4 százaléka alkalmaz sérült embereket. Sőt sokan nem is hallottak még arról, hogy pályázhatnának a rehabilitációs alapra, amelynek támogatásával alkalmazhatnának egészségkárosodott embereket. Az idén összesen két Nógrád megyei munkáltató pályázott az alapra. A piaci viszonyok között a munkáltató abban érdekelt, hogy minél kevesebb emberrel és pénzért tudja előállítani termékeit. Rossz beidegződésnek tudható be a munkáltatók részéről az a feltevés, miszerint az egészségkárosodott nem képes teljes értékű munkára. A rehabilitációs munka- csoport egyik célja éppen a munkáltató meggyőzése arról, hogy az egészségkárosodottak nem alacsonyabb rendű emberek. A tapasztalat szerint az önkormányzatok a közhasznú munkán foglalkoztatják a legtöbb sérült embert a munka- nélküliek közül. Felmérés alatt áll a képzés, átképzés lehetősége is. A tapasztalatok szerint a cégek azokat az embereket megpróbálják tovább foglalkoztatni, akik az ő alkalmazásukban szereztek valamilyen betegséget. Megszűnt a Pire mont Nógrád megyében a salgótarjáni Piremont varroda volt az egyetlen rehabilitációs célvállalat. A cég 30 embert alkalmazott rendszeresen, emellett 20 bedolgozót foglalkoztatott, de két éve anyagi okok miatt megszűnt. Az érintettek, legalábbis közülük 35-en újabb esélyt kapnak. Várhatóan az év végén kezdi meg tényleges működését a kisterenyei rehabilitációs képzési központ és szociális foglalkoztató. Nagybakos István, Bátonyterenye alpolgármestere kérdésünkre elmondta, az épület már elkészült. A volt bányai kultúrházat alakították át 31 millió forintos beruházással. 25 milliót nyertek a Munkaügyi Minisztérium rehabilitációs alapjára kiírt pályázaton, az összeget 6 millióval egészítette ki az önkormányzat. A rehabilitációs képzési központban folytatódik majd a 3-as számú általános iskolából kikerülő gyerekekről való speciális gondoskodás, akiket nem csak munkára képeznek majd, de munkát is biztosítanak számukra. D. I. Egyetemi, főiskolai előkészítő Határidő: október 10. Egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamot szerveznek az MSZP és a BIT-NODISZ Nógrád megyei szervezetei a Munkásképviselet Alapítvány támogatásával. A tanfolyamra, kortól függetlenül, azok a szociálisan rászorulók jelentkezhetnek, akik az 1998/99-es tanévre szeretnének felvételizni bármelyik felsőoktatási intézménybe. A felvételt nyertek pályázhatnak majd ösztöndíjra is. Az előkészítőiket két helyszínen, Salgótarjánban és Balassagyarmaton szervezik, Tarjánban matematika, magyar és történelem tárgyakból, Gyarmaton matematikából és történelemből. A tanfolyamra október 10- éig lehet jelentkezni, személyesen az MSZP városi irodáin (Salgótarjánban a Kossuth út 8., Balassagyarmaton a Rákóczi út 23. szám alatt), telefonon a 32/310-872-es, illetve a 35/300-633-as számon érdeklődhetnek. A tanfolyam résztvevőinek ezerforintos regisztrációs díjat kell fizetniük, ez az összeg az ösztöndíjalapba kerül. Főhajtás muzsikával Koncert a misén Balassagyarmat - A város katolikusai, s a templomi koncerteket látogatók október 5-én, vasárnap 11 órától a főplébá- nia-templomban az aradi vértanukra emlékeznek. A misét követő koncerten a dél-koreai Jeong Hyun Hee művésznő orgonái, hegedűn játszik Tóth Tibor, trombitán pedig Vincze Dávid. A Szent Felicián Kórust Varga János karnagy vezényli.
