Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

* 6. oldal Látóhatár 1997. október 31., péntek Megsemmisített visszahívás után - Rendkívüli választmányi ülés előtt Alapszabály és feszültségek Tőkeinjekcióra vár a földpiac Gazdaságkutatók a tulajdonviszonyokról, az agrárium jövőjéről A külföldiek földvásárlása körül kialakult, indokolatlanul túl­fűtött politikai viták nem segítik a korszerű mezőgazdasági bir­tokszerkezet kialakulását - állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. most közzétett legfrissebb jelentése, amely az agrárgazdaság jelenét és kilátásait elemzi. (Folytatás az 1. oldalról) embereket megpróbálták be­hozni a Fidesz tarjáni csoport­jába, annak egységét akarták megbontani. Soha nem zárkóz­tunk el a tagfelvételtől, de mi­után itt csoportosan adták be a kérelmet, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a cél ez. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem vesszük fel őket, természe­tesen lehetőséget biztosítva arra, hogy a kazári, vagy más, nekik szimpatikus csoportba a felvételüket kérjék. Szabálytalanságok- Az ügyrendi bizottság határo­zata után itt is új helyzet van, hiszen a testület többek között megállapította, hogy a kazári csoport nem az alapszabálynak megfelelően alakult meg. Mi a helyzet az önök visszahívásával kapcsolatban?- Az ott történtekről semmi­féle információnk nem volt. Az újságon keresztül értesültünk arról, hogy a tarjáni elnökséget visszahívták, és egyáltalán, mi­lyen döntéseket hozott az álta­lunk illegitimnek tartott cso­portgyűlés. A Fidesz alapszabá­lyát és rendelkezéseit 26 pont­ban sértették meg. E kérdésben a mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlenségi bizott­ság volt kompetens, elküldtük az anyagokat a testületnek, hét­főn kaptuk meg a határozatot: a bizottság az ott hozott döntése­ket semmisnek nyilvánította. Természetesen vannak ennek a helyzetnek személyes okai. A salgótarjáni csoportban sok sportoló van, túlsúlyban azok, akik csapatsportágat űznek. Gondolom, sportnyelven fo­galmazva is érthető lesz, hogy mire gondolok. A csapatjátékok nem lehetnek öncélúak. Azokat a játékosokat, akik mindenáron egyéni érvényesülésüket kere­sik a csapaton belül, a csapat többi tagja nehezen tolerálja. Az szintén feszültségekre adhat okot, ha valamelyik csapattag önmagát kiáltja ki a legjobb já­tékossá, és nem veszi figye­lembe a szurkolók és a szakve­zetés erre vonatkozó vélemé­nyét. Az sem kezelhető, ha egy játékos, aki mellőzöttségét érzi, nem jobb edzésmunkával, több felkészültséggel akar boldo­gulni, hanem hátsó köröket futva, esetleg a vezetőséget tá­madja. A salgótarjáni csoportra vonatkoztatva: adott egy jó ké­pességekkel rendelkező játéko­sállomány. A csapatvezetés ki­dolgozta a koncepciókhoz a taktikát, összeállt egy egyre bővülő B-közép, és emelkedik a nézőszám is. A vezetés már a tisztújításon megfogalmazta, csak addig ma­rad, amíg hasznára válhat a csapatnak. Ha az együttes nem úgy szerepel a bajnokságban, mint az elvárható lenne, termé­szetesen a személyes konzek­venciákat is levonja magára vonatkozóan. Az már más kér­dés, hogy van olyan játékos, aki mellőzöttnek érzi magát, és külső forrásokat igénybe véve támadta a vezetőséget. Erre a problémára a sportban három lehetséges megoldás van. Ha partner ebben, akkor erősít és beverekszi magát a csapatba. Homályos ügyek Elképzelhető az is, hogy parko­lópályára állítják a játékost mindaddig, amíg nem produ­kál, a harmadik verzió pedig az lehet, hogy szabadlistára teszi őt a szakvezetés.-Miután az elnökség és a tagfelvétel ellen szavazók el­hagyták az üléstermet, szá­momra máig sem világos, hogy kiket jelent az a salgótarjáni csoport, amelyik önt visszahívta október 18-án.-Információm szerint azok az emberek voltak, akiket nem vett fel a salgótarjáni csoport a tagjai sorába. (A visszahívási indítványt, amelyről szavaztak, Ponyi Zsolt, Széles Zoltán és Zsély András írta alá - D. I.)- Noha ön azt mondja, hogy túlvannak ezen, szerintem az ügyrendi bizottság határozatá­val nem lehet vége az ügynek. Mi történik azokkal, akik visz- szahívták az elnökséget?- Nem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a salgó­tarjáni csoport egységesebbé vált. Számomra csak az lehet szimpatikus, hogy a májusban megválasztott testület még egy­szer nem megy neki a követ­kező bajnokságnak, ha nem produkálja az elvárt eredmé­nyeket. Nem történt váltás-Nem ugyanarról a csapatról beszélünk.- Az én olvasatomban ugyanarról a csapatról beszé­lünk. A mandátumvizsgáló, ügyrendi és összeférhetetlen­ségi bizottság határozata értel­mében visszaállt az eredeti ál­lapot, a tagnyilvántartásban és a csoportvezetésben nem történt váltás. Reményeim szerint ez­zel a salgótarjáni csoporttal kapcsolatos kérdéseket lezárt­nak tekinthetjük. * * * A Fidesz-MPP életének ez a fe­jezete várhatóan a közeljövő­ben megtartandó rendkívüli megyei választmányi üléssel ér véget. Dudellai Ildikó A szakemberek véleménye sze­rint a mezőgazdaságból élők helyzetét továbbra is kedvezőt­lenül befolyásolják a lezáratlan, rendezetlen tulajdonviszonyok. Bár ha többéves késéssel is, a kárpótlási földek helyszíni ki­tűzése, birtokba adása gyakor­latilag lezárult, az ingatlannyil­vántartási bejegyzés még min­dig nem fejeződött be. Az egy­kori termelőszövetkezeti tagok egy része is csak jövőre kapja meg még kiadatlan részarány­tulajdonát. A jelentésből kitűnik, hogy a kárpótlás révén 2 millió hektár­nyi termőföld került új tulajdo­nos kezébe, egy-egy kárpó­toltra átlagosan két hektár ju­tott. További 2 millió hektár ke­rült 1,4 millió személy nevesí­tett résztulajdonába, míg állami tulajdonban a termőföld 8-10 százaléka maradt. A gazdaságkutatók a földtu­lajdonlás körüli polémiák kap­csán rámutatnak: hiba volna fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a gazdaság szempontjából nem az a lényeg, ki a tulajdonos, ha­nem az, hogy működjék, ter­meljen, jövedelmet hozzon a tu­lajdon. Ehhez azonban az agrá- riumnak friss tőkére lenne szüksége, akár hazai, akár kül­földi társasvállalkozások révén. Amíg a lehetséges földtulajdo­nosok, földvásárlók köre nem bővül tőkeerős vevőkkel, addig a kárpótlási földek értékesítési tilalma sem szűnik meg, nem javul a mezőgazdaság jövede­lemtermelő képessége, nem mozdul a hazai földpiac s to­vábbra is irreálisan alacsonyan maradnak a földárak. A Földhitel- és Jelzálogbank sem lesz képes hitelt nyújtani mindaddig, amíg a bérleti forma hitelezhetőségét garan­táló agrárvállalkozási földha­szonbérleti törvény meg nem születik. Újvári Gizella Kárpótlási jegyért osztalék Biztos hasznot hoz a jó helyen fekvő ingatlanok bérbeadása November elejétől jegyezhetik az alanyi kárpótoltak a Buda­pest Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési Rt. részvényeit, mint­egy 2 milliárd forint értékben. A napokon belül induló akció lesz az utolsó alkalom arra, hogy tízezer forintnál kisebb cím­letű értékpapírjaikat tulajdonosaik felhasználhassák. Dorogi Jánostól, a cég vezér- igazgatójától megtudtuk, hogy a magánosításra kerülő társaság portfoliójában tizennégy nagy értékű ingatlan van, amelyet jó haszonnal, rövid és hosszú távú befektetéssel - bérbeadással - hasznosítanak. Az ingatlanok jelentős része Budapesten, a Belváros szívé­ben található, de van néhány építészeti különlegesség az or­szág különböző vidékein is. Ilyen például a Cserhát domb­ság közelében fekvő műemlék- épület, a nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi turisták körében is mind népszerűbb Verseg-Fe- nyőharaszt Kastélyszálló. A társaság a tulajdonában lévő 3,4 milliárd forint értékű ingatlanvagyont az elmúlt há­rom esztendőben nyereséggel hasznosította. Árbevételük ta­valy meghaladta az egymilliárd forintot, az idei évre pedig 1,7 milliárdos bevételt terveztek. Adózott nyereségüket a tavalyi 140 millió forintról 178 millió­ra kívánják növelni. A társaság vezetői tisztában vannak azzal, hogy kárpótlási jegyes privatizáció révén több­lettőkét nem tudnak bevonni gazdálkodásukba. Ezért a kö­zeljövőben kizárólag olyan be­fektetéseket terveznek, ame­lyekhez a szükséges forrásokat más módon, biztonsággal elő tudják teremteni, s így nem ve­szélyeztetik korábbi részvénye­seik pénzét. A tervek szerint a már meg­kezdett beruházások miatt jö­vőre még nem fizetnek osztalé­kot az új tulajdonosoknak. A számítások alapján viszont biz­ton ígérik, hogy 1999-ben már az adózott eredmény felét fi­zethetik majd ki azoknak a ma­gán- és intézményi befektetők­nek, akik kárpótlási jegyeik ré­vén résztulajdonosokká váltak.-vári HTS MENTHOL EXTRA LIGHT FŐNIX. Pont jó. Az 1997. évi LVIII. törvény 13.§-a: A dohányzás súlyosan károsítja az On és környezete egészségé

Next

/
Thumbnails
Contents