Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

2. oldal Salgótarján És Környéke 1997. október 30., csütörtök Startoló vállalkozás - A jód- aqua helyi palackozásához szükséges ipari terület kialakítá­sát az önkormányzat erre a célra nyert pályázati támogatásból és önerőből segíti. A novemberre tervezett feladatoknak azonban - a kedvezőtlen időjárás miatt - valószínűleg csak egy részét, a földmunkát tudják elvégezni. Hídfelújítás - A Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács­tól pályázat útján a Petőfi és Kossuth úti híd felújításához szükséges pénz 70 százalékát nyerte meg a község. A kivite­lezéshez szükséges 30 százalé­kot az önkormányzat biztosí­totta. A munkát a Tama Epfu Kft. végzi, november 15-i ha­táridővel. A felújítás teljes be­kerülési összege másfél millió forint. Temetőrendezés - Befejező­dött a halottak napja előtti gyomtalanítás, szemétszállítás a község temetőjében. Az ön- kormányzat ezúttal is közmun­kásokat bízott meg a tennivar lókkal, köztük a hősi halottak sírjának rendbetételével. Öregek napja - A TESZ szer­vezettel közösen szervezi meg az öregek napját az önkor­mányzat. A találkozóra, melyre november 9-én az általános is­kolában 14 órakor kerül sor, 114 hetven éven felüli állam­polgárt hívtak meg. Az egybe­gyűlteket Hadik József polgár- mester köszönti, majd az óvo­dások műsorral kedveskednek az időseknek. Nyúltenyésztők - Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány­hoz beadott pályázatában az önkormányzat a községi mun­kanélküliek jövedelmének ki­egészítése céljából felvállalta, hogy 80 családnál meghono­sítja a nyúltenyésztést. Felére esett vissza a salgótarjáni piac vállalkozóinak üzleti forgalma Mai kereskedő-kesergő „1997. október elsejével döntésükkel megszűnt a vásárcsarnok közelében lévő északi buszpályaudvar. A megszűnést követően döbbentünk rá, mi vásárcsarnoki kereskedők, és a különböző peremterületeken élő emberek, hogy ez milyen következmé­nyekkel jár, milyen hátrányos helyzetet teremt a területről ki­vont autóbuszok kizárása”. így kezdődik a salgótarjáni piacos kereskedők levele, melyet a héten juttattak el Puszta Béla pol­gármesternek. üzleteket a Centrum Áruház ki­rakataiban - meséli Siraki De­zső. - A nyitott üzletekben éppúgy éri a por, a füst az árut, mint ha sátor alatt lennének, mint annak előtte. El kellene már dönteni, hogy szabad, vagy nem szabad ott árusítani, mert ha igen, akkor mi is bérelünk Árad a panasz Kiss Péterből és társaiból fotók: gyurián Tibor-Nekem 60 száza­lékkal esett vissza a forgalmam - meséli Tóth Péter, az alá­írásgyűjtő- akció kezdeményezője. - A henteseknél fe­lére, a zöldségesek­nél előfordul 60-70 százalék is. Koráb­ban hetente kétszer mentem áruért, most kéthetente elég egy­szer, annyira nem fogy semmi.- Azt mondja a párom: félig sem hoztad a kocsit! Mire én: az is sok ide! - jön közelebb Bucsek Béla, aki már képtelen vál­lalni a magas bérleti díjat, ezért vissza­adta az üzletét.- Azt mondják, ez a legdrá­gább piac. Hát akkor ki kell jönni, s meg kell nézni: amíg a városközponti kereskedőknél 110-120 az idared, nálunk a gyönyörű alma ára 69 forint! - így Tóthné, Anikó. - Ilyen bér­leti díjak mellett felvetődik, szabad-e még ezt csinálni? A buszpályaudvart már nem igen állítják vissza, de akkor sűrítsék azokat a járatokat, amelyekkel el lehet érni a piacot.- Elég lenne a reggeli órák­ban, meg dél­után sűríteni — állapítják meg többen is. - Azt is jó megoldás­nak találnánk, ha időnként egy-egy peremi járat körbeke­rülné a vásár­csarnokot.- Felvető­dött az is, hogy a volt panzió (DAB-söröző) előtt kéne be­fordulási lehe­tőséget biztosí­tani egyes bu­szoknak, így be tudnának jönni a piac közelébe - javasolja Si­raki Dezső. - A csarnok igaz­gatója volt már ez ügyben a Nógrád Volánnál, de ott azt mondták, nem rajtuk múlik a dolog, a város rendelte meg a szolgáltatást... A kereskedők eddig 6000 aláírást gyűjtöttek, melyet eljut­tattak a helyi önkormányzat­hoz. Egy beadvánnyal fordultak a kamarához is, onnan azonban választ nem kaptak.- Tizenöt féle adót fizetünk, s már kilátásba helyezték az M3-as pályadíjat is. Hát hány bőrt akarnak még lenyúzni ró­lunk! Nem is beszélve arról, hogy ez az önkormányzat in­tézménye, ha itt nincs bevétel, a városnak sem jut. Ha két héten belül nem lesz változás, keres­kedőtársaimmal kivonulunk a főtérre, s ott rakodunk ki! - mondja indulatosan Tóth Péter.- Pár éve megtiltották, hogy valaki a város főutcáján árusít­son zöldséget, most meg nézze meg, gombamódra nyitnak új ott helyet, ha már itt befullad az üzlet!- Nem azért dolgozunk, hogy kukába öntsük az elfony- nyadt árut - hangoztatják töb­ben is. -Ráadásul már alig jönnek az őstermelők, hiszen rajtuk marad, amit kiraknak - vélekedik „bulgár” Misi bácsi.-Korábban hétfő csúcsnap­nak számított, most nézze meg: csak mutatóban van egy-két vá­sárló - panaszkodik Girtl Má­ria. - Elnézem reggelente az iskolás gyere­keket, amint a buszmegálló­ban fagyoskod­nak, mert van úgy, hogy ne­gyedórát is várni kell a buszra, annyira bizonytalan reggelente a közlekedés. A tarjáni ke­reskedők el­szántsága há­rom hét alatt sem csökkent. A hírekkel el­lentétben a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése is tett lépéseket. Kez­deményeztek egy találkozót a város vezetése és az érintettek között, valamint azt, hogy vizsgálják fölül a he­lyi járati menetrend megválto­zásából fakadó hiányosságokat. Mindezekre visszatérünk. T. Németh László Tiltakozó levelük eljutott az önkormányzathoz Bővül a Salgótarjáni városi tévé műsorideje „Régi” kettes parabola nélkül A Salgótarjáni Városi Tele­vízió Közhasznú Társaság az Országos Rádió és Tele­vízió Testület (ORTT) 1997. október 3-án kelt nyilatko­zat kérése alapján javasolta jelenlegi sugárzott (heti 4x4 óra) műsoridejét napi 24 órára bővíteni, amit a város közgyűlése elfogadott. A napi 24 órából 4 óra műsor­idő a városi tv számára el­engedhetetlen feltétele an­nak, hogy bármilyen háló­zatba bekapcsolódhassék. A javaslatot a város közgyű­lése elfogadta. A minimálisan napi 4 óra saját műsorszolgáltatáson kí­vüli műsoridő igénylését az indokolja, hogy a Magyar Te­levízió Rt. szerződési ajánla­tott tett a tarjáni tv-nek az MTV 2 műholdról sugárzott műsorának átvételére, mely­nek révén saját műsorának or­szágosan nézett, vonzó mű- sorkömyezetet teremthet. A tervezett együttműködés a vá­rosi tv számára hosszú távú szakmai és gazdasági többle­tet jelenthet, és egyúttal lehe­tővé teszi, hogy az STV KHT. vételkörzetében a kábelháló­zatba be nem kapcsolt telepü­lések és azok lakói továbbra is láthassák az MTV 2 köz- szolgálati műsorát. Még mindig sok idős ember vár a bejutásra Bővítik a ceredi otthont Az idősek otthonának bővíté­sét október utolsó hetében kezdik meg Cereden. Ezzel újabb tizenkét fővel bővül az intézmény befogadó- képessége. A beutaltak egyéb­ként rendszeres ellátásban ré­szesülnek. A bővítés 1998 nya­rára fejeződik be és hatmillió forintba kerül. Ebből az ősz- szegből Zabar és Szilaspogony önkormányzata közösen hét­százezer forintot vállalt. A bő­vítés sem oldja meg az idősek elhelyezésével kapcsolatos gondokat, továbbra is tíz-tizen- öten várnak az intézménybe való bejutásra. Számítástechnikát és idegennyelvet is oktatnak Új iskola: a Kodolányi Szeptember el­sején új iskola, a Kodolányi Já­nos nevét viselő intézmény kezdte meg mű­ködését Salgó­tarjánban, a SZÜV Rt, épü­letében. Vidé­ken az elsők kö­zött hozták létre a szakközépis­kola-hálózat he­lyi tagiskoláját - mondta el lapunknak Szemán Józsefné, a SZÜV igazgatója. A kétéves képzést két osz­tályban indították, melyre érett­ségi után lehetett jelentkezni. Szakmával még nem rendelke­zők havi 3000 forint költség hozzájárulást fizetnek, a töb­biek számára az iskola önkölt­séges. A tanulók felsőfokú számítástechnikai szakmai végzettséget szereznek, emel­lett azonban intenzív nyelvi ok­tatás is folyik: most éppen 3 angol és egy német nyelvi cso­portban. (németh) Nem csak látássérült gyerekek járnak ide Speciális óvodai csoport Salgótarján önkormányzata 1996. augusztusában jóvá­hagyta a látássérült gyerme­kek óvodai csoportjának be­indítását az Acélgyári Úti Óvodában. A speciális cso­portban azóta 5 főre csökkent a létszám. Az 1997/98-as nevelési évre újabb látássérült gyermek nem jelentkezett. Ezért engedélyez­ték a látássérült gyermekek óvodai csoportjában az egyéb fogyatékosok elhelyezését. Ez­zel a döntéssel nem csak látás­sérült, hanem egyéb érzék­szervi, testi és enyhe fokban ér­telmi fogyatékos óvodások ne­velése és fejlesztése történhet meg. Szondi Béla: A Gyivi-ben csak a munka árnyoldalait láttam . .. elfárasztott az örökös rossz Bizalomra épít az igazgató- Számomra eljött az a lehetőség, amelyet szakmai szempont­ból a NAT (Nemzeti Alap Tanterv) bevezetésével kihívásnak tekintettem. A kollégák közül is többen kapacitáltak, adjam be pályázatomat az igazgatói beosztás elnyerésére - emlékezik a kinevezését megelőző eseményekre dr. Szondi Béla, matema­tika-technika szakos tanár, aki jogi diplomával a zsebében lett a karancslapujtői iskola igazgatója. Rajta kívül egy 16 éve itt dol­gozó kolléganője adta be még pályázatát. A képviselő-testület - melynek tagja dr. Szondi Béla is - megerősítette a tantestület többségi véleményét és kine­vezte Szondit a karancslapujtői általános iskola igazgatójává.-A döntés idején külföldön tartózkodtam - jegyzi meg az igazgató, aki helyben lakik. Fe­lesége tagja a tantestületnek. Matematikát és fizikát tanít. Nagyobbik gyermeke innen ke­rült a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumba, a kisebbik vi­szont még itt koptatja az iskola padját. Az egri tanárképző főiskola elvégzése után a lucfalvai álta­lános iskolában kezdett, majd a salgóbányai egykori KISZ-is- kola igazgatója lett. A községbe való kerülése előtt a Gyivi-ben töltött több mint 10 esztendőt.- Értékes idő volt számomra az ottani munka, még akkor is, ha annak csak árnyoldalait lát­tam. Bevallom, egy kicsit elfá­rasztott az örökös rossz közel- léte. Kellett a megújulás. Pályázatában a NAT-beveze- tésével kapcsolatos elképzelé­sein kívül fontos helyet kapott a környezeti kultúra, a csodálatos Karancs és környéke szépségé­nek megismertetése, megsze­rettetése. Nagyon fontosnak tartja a palóckultúra napi prog­ramba való beépítését. Úgy véli, hogy az Európai Unióban csak akkor érezzük jól magun­kat, ha megőrizzük identitásun­kat, nemzeti sajátosságainkat.- Az iskolában - a Zsolnai­módszer alapján - fontosnak tartom a tehetséges gyerekek kibontakoztatását, elkallódásuk megakadályozását - hangsú­lyozza az igazgató. - A tantes­tületben nagyon felkészült kol­légák dolgoznak. Többségük nemcsak jelezte, hogy mellet­tem áll, hanem velük együtt to­vább kívánom vinni azt, ami eddig jó volt, az eredménye­sebb együttműködés jegyében. Az új iskolaigazgatót koráb­ban a helybeli szülők delegál­ták az iskolaszékbe. Ennek ré­vén is használható ismeretek­hez jutott az ott folyó munkák­ról. Az általa vezetett alsó és felső tagozatos iskola 368 tanu­lót fogadott az idén. Akikkel 32 pedagógus ismerteti meg az is­kolai tananyagot. Nemcsak helyből, hanem a szomszédos községből is járnak ide gyerekek. Az iskola pedagógusa­ira hárul a kisegítő osz­tállyal kapcsolatos munka elvégzése is. Ebben az összevont osztályban (I-VIII. osz­tály) hét tanuló jár, köz­tük vannak egyházas- gergeiek is.-A képviselő-testü­lettől minden segítséget megkaptam. Az iskola homlokzatának rendbe­tételére az idén került sor. Több évvel ezelőtt elkezdődött a tanter­mek rendbetétele. Mái csak kettő felújítási van hátra, ahol az osztály pado­zatát kell rendbe tenni. Könyv­tárunk megfiatalítása befejező­dött, kétszázezer ezer forintot köl­tött erre az önkormányzat. Nemcsak a tantestület döntő többségében, hanem a szülők­ben is megvan az együttműkö­désre való szándék. Ennél jobb útravalóra aligha van szükség. Venesz Károly ' Dr. Szondi Béla tanítványai körében L

Next

/
Thumbnails
Contents