Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-25-26 / 249. szám

10. oldal SporTTüköR 1997. október 25., szombat Az apa a Bécs-Budapest szupermaratonon nyert, fiai Salgótarjánban „oktatták” a mezőnyt Kadlóték a győzelmi dobogón Nagy napjuk volt nemzeti ünnepünkön, október 23-án, a sal­gótarjáni Kadlót család férfi tagjainak. Az édesapa, Kadlót Zoltán a Bécs-Budapest szupermaratonon győztes adidas csapat tagjaként állhatott fel a dobogó legfelsőbb fokára. A nagyobbik fiú, Dávid a nógrádi megyeszékhelyen rendezett október 23. emlékfutáson győzött az 1985-87-es évfolyam­ban. A kisebbik fiú, Patrik szintén az október 23. futáson pe­dig másodikként végzett az 1989-90-es korosztályban. Középen az apa, jobbján Dávid, balján Patrik fotó: rigó Miután gratuláltam a három Kadlótnak a sikeréhez, a 35 éves édesapához fordultam.- Zoli, csapatoddal ötöd­ször nyertél a Bécs-Budapest szupermaratonon. A mostani győzelmetek számodra köny- nyebb, vagy nehezebb volt, mint az előző négy ?- Abból a szempontból ne­hezebb, hogy a verseny előtt néhány nappal megsérültem edzés közben. Focilabdával olyan erővel rúgták meg a bo­kámat, hogy összeakadt a két lábam, s az oldalammal ráes­tem a salakos pályát szegé­lyező kőre. Máig szúró fájdal­mat érzek, ha mélyet lélegzőn. A társaimmal megbeszéltem, hogy ezúttal kevesebbet válla­lok majd. Az első nap 16, a harmadik nap 12, a negyedik nap 14 és fél, az ötödik nap 21 kilométert futottam.- Végül is fölényesen, csak­nem 32 perccel utasítottátok magatok mögé a második he­lyezett Amma Börker Rt. le­génységét.- Számunkra nem volt kér­déses, hogy csakis a mi együt­tesünk teheti meg elsőként a 360 kilométeres távot. De a második nap után már az el­lenfeleink is kénytelenek vol­tak ezt tudomásul venni, olyan fölényesen vezettünk. Persze, várható is volt tőlünk ez a győzelem, hiszen az országos félmaratoni bajnokság első hat helyezettjéből négyen az adi- dast erősítettük. Az Amma Bőrker Rt. csapata legalább egy szakaszt akart nyerni elle­nünk, de az sem sikerült, min­dig mi futottunk be elsőként.- Belülről milyen volt a ver­seny?- Csaknem tökéletes volt minden. Az étkezésre, a szál­lásra egyetlen rossz szavunk sem lehetett, s most is csalá­dias hangulat uralkodott. Az viszont nem tetszett, hogy a szervezők változatlanul az egyéni indulókat sztárolták, holott a számuk elenyésző volt a csapatban futókéhoz képest. Nem beszélve arról, hogy a teljesítményük alapján csak néhányan érdemelték volna meg a megkülönböztetett bá­násmódot. Mutatja az egyéni versenyzők túlzott elismertsé­gét, hogy mind a férfi, mind a női győztesnek egy Opel Corsa volt a jutalma, ugyan­akkor a mi öttagú csapatunk csupán 300 ezer forint kész­pénzt és 300 ezer forint értékű utazási utalványt kapott.- Gondolom, ettől függetle­nül jövőre megpályázod a ha­todik győzelmet?-Ha még beférek a csa­patba, természetesen legköze­lebb is ott leszek a Bécs-Bu­dapest szupermaratonon. Ezután a 12 éves Dávidot kérdeztem. A Petőfi Sándor Iskola hetedik osztályos tanu­lójának képességeiről annyit: júliusban 800 méteren orszá­gos bajnokságot nyert a gyer­mek korosztályban.- Hányadszor indultál az október 23. emlékfutáson?-Most rajtoltam harmad­szor. Kétszer nyertem, tavaly­előtt viszont második lettem egy tőlem két évvel idősebb fiú mögött.- Nagy verseny volt a mos­tani?- Nem nagyon. Hárman fu­tottunk az élen, s az utolsó kétszáz méteren lehajráztam az ellenfeleimet.- Aztán iskolátok győztes váltójának is tagja voltál.- Ott már kicsit fáradt vol­tam, de így is nyertünk. Sőt, a Madách Gimnázium váltóját is megelőztük.- Ha jól tudom, nagy futó szeretnél lenni.- Igen. Hetente ötször edzek, napi másfél órát. Máté Csaba bácsi az edzőm.-Hogy megy a tanulás? Hírlik, azzal bajok vannak . ..- Most már jobban tanulok. Hármas, négyes vagyok. Végül a 8 éves Patrikot fag­gattam. Ő is a Petőfi Sándor Iskola tanulója, harmadikos.- Ugye, neked nincs gondod az iskolával?- Nincs. Négyes vagyok.-Te is jársz edzésre?- Hetente kétszer edzek Máté Csaba bácsinál.- Eddig hányszor verse­nyeztél, s milyen sikerrel?-Háromszor. Tavaly Gyöngyösön harmadik voltam utcai futóversenyen. A tavalyi október 23-i versenyen hato­dik lettem anyával. Most meg második lettem.- Te is futó akarsz lenni?- Igen.- Zoli, tehetséges fiaid van­nak. Büszke vagy rájuk? — kér­deztem az apát.- Igen, de számomra termé­szetes, hogy ők ilyenek.- Ti büszkék vagytok az édesapátokra? - kérdeztem a Kadlót fiúkat.- Igen ... Nagyon - vissz­hangozták. Kolaj László Sportlövészet, diákolimpia Nógrád megyei döntője Stromfeld-győzelem csapatversenyben A megyei diáksporttanács és a sportlövőszövetség a közel­múltban rendezte meg a diá­kolimpia Nógrád megyei dön­tőjét Salgótarjánban, a Gaga- rin-lötéren. A korábbiaknál szerényebb volt a mezőny, hiszen csak hat iskola 31 egyéni versenyzője és 5 csapata versengett a győze­lemért, valamint a novemberi országos döntőbe kerülésért. A lehető legjobb eredmény előse­gítése érdekében a megyei szakedzői gárda október végé­től intenzív félkészítőt tart mind az egyéniben, mind a csa­patban győztesek számára. Eredmények. Általános is­kolások. Légpuska, nem iga­zolt lányok: 1. Ráduly Dóra 132, 2. Halász Dorottya 96, (mindkettő St.-i Gagarin) 3. Vallus Andrea 89 kör (Szur­dokpüspöki). Csapat: 1. St. Petőfi 305, 2. Szurdokpüspöki 213. Nem igazolt fiúk: 1. Nagy Péter (St.-i Kodály) 162, 2. Győrffy Levente (St.-i Petőfi) 150, 3. Kohuth Viktor (St. Ga­garin 135 kör. Csapat: 1. St.-i Gagarin 381, 2. Szurdokpüspöki 190 kör. Légpisztoly, nem igazolt fiúk: 1. Tóth Attila (Kossuth L. Ált. Isk. Kisterenye) 144. Igazolt fiúk: 1. Bakos And­rás 324, 2. Lakatos Ádám 311 (mindkettő Gagarin), 3 Dombi Artúr (St.-i Kodály) 310 kör. Középiskolások, légpisz­toly, nem igazolt fiúk: 1. Au­lich Valentin 153, 2. Jozefiák Zsolt 142, 3. Deák Péter 116 kör (mindhárom St.-i Strom­feld). Igazolt fiúk: \. Léger Róbert (St.-i Stromfeld) 362. Csapat: 1. Salgótarjáni Stromfeld 411 kör. Bocsó Norbert (M.-novák), 2 bajnokitól eltiltva; Fodor Fe­renc (N.-bátony) 3 bajnokitól eltiltva; Balogh Zoltán (N.-bá­tony) 1 bajnokitól eltiltva; Osztos Tamás (Bércéi) 2 baj­nokitól eltiltva; Duhonyi Jó­zsef (Bércéi) 4 bajnokitól el­tiltva; Oláh József (Nagylóc) Sportbüntetések 1998. január 31-ig eltiltva. Három sárga laposok: Létrái Tamás (K.-berény, Si­mon Zoltán (M.-novák), Bárá­ny i Lajos (M.-novák, Kapos­vári Attila (Bércéi), Oláh Ró­bert (Nagylóc), Szulyovszki László (Kazár), Komódy János (Kisterenye), Paczári Róbert (K.-keszi), Abrahám László (St. Acél), Handó Anrás (Z.- róna), Márton Norbert (S.- falu), Sándor Tibor (N.-me- gyer), Orosz Péter (M.-mind- szent), László Viktor (Egyhá- zasgerge). A 41 éves Juhász Károly és a 39 éves Varga István még ma is hasznos tagja a csapatának Veterán fazonszabászok Bujákon Az utóbbi fordulókban remekül szerepel a labdarúgó megyei másodosztályú bajnokság déli csoportjában szereplő bujáki gárda. A menetelésből oroszlánrészt vállal a két veterán har­cos, a 4L évében járó Juhász Károly és a 39 éves Varga István. A két idős labdarúgóval a pályafutásukról beszélgettünk.-Mikor és hol kezdtétek a labdarúgó pályafutásotokat?-Elég későn, 18 évesen a megyei első osztályú Pásztón kezdtem focizni - válaszolta Juhász Károly. - Addig csak kispályán kergettem a labdát. Egyből a felnőtt csapatban ját­szottam. Egy év múltán bajnok­ságot nyertünk. A katonaságtól való leszerelés után, 1979-ben Bujákra nősültem, oda is köl­töztem, az ottani járási együt­tesben folytattam a labdarúgást. A következő évben felkerül­tünk a megyei II. osztályba.-Én tizenkét évesen, 1970- ben, a bujáki ifiben kezdtem ta­nulni a labdarúgás ábécéjét - kapcsolódott a beszélgetésbe Varga István. - Ezután Döm- södön folytattam, mivel Eszter­gomban jártam középiskolába. Utolsó iskolás évemben a ma­gasabb osztályban szereplő Esztergom focicsapatához iga­zoltam. Miután 1976-ban haza­jöttem Bujákra, újra itthon rúg­tam a „pettyest”. Közben hívtak próbajátékra Diósgyőrbe, majd a Videotonhoz, de nem men­tem. Lehet, hogy többre vihet­tem volna.. .-Milyen poszton játszotta­tok, illetve játszotok?- Kezdetben jobbszélső vol­tam, majd a söprögető posztra kerültem - mondta Varga.- Pályafutásom alatt támadó középpályást és csatárt játszot­tam. Mindig 13-as mezben lé­pek pályára - közölte Juhász.- Hosszú éveket töltöttetek együtt a bujáki gárdában. Az elmúlt bajnokságban mégis el­igazoltatok Tarra. Váltásotok­nak mi volt az oka?- Akkoriban edző- és veze­tőségváltás volt Bujákon, s mi már nem fértünk be az új mes­ter csapatába - felelte Juhász.- Hívtak a megyei első osz­tályba feljutott Tarhoz, és mivel szeretjük a focit, örömmel men­tünk. Becsülettel végigjátszot- tuk az évet, annak ellenére, hogy bőven kijutott a vereség­ből - folytatta Varga.- A futball mellett más sport- tevékenységet is folytattatok?- Esztergomban, középisko­lás koromban kosárlabdáztam - említette Varga.-Én több éven át verseny­szerűen sakkoztam, majd játé­kosedzőként irá­nyítottam a bujáki focicsapatot. Két éve a városi lab­darúgó-szövetség technikai bizott­ságának elnöke vagyok - tudatta Juhász. Meddig akarjá­tok még űzni ezt a sportot?- Egyelőre még nem akarom szögre akasztani a csukát - így Varga.- Ami a folyta­tást illeti, hason­lóan gondolko­dom, mint játé­kostársam. Bízom benne, hogy még ebben a korban is hasznos tagjai le­hetünk a bujáki csapatnak — tette hozzá Juhász. Kerekes Lajos Juhász Károly (balról) és Varga István Százszázalékos felvételit produkáltak a végzős tesisek - Folytatódik a húszéves hagyomány Továbbra is kitálja sportos kapuit a salgótarjáni Madách Huszonegy éve vállalta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium vezetése, hogy sporttagozatot indít, s azóta is az egyedüli ilyen középiskola Nógrád megyében. Célja a sportos adottságokkal rendelkező diákok képességeinek fejlesztése, versenyeztetésének elősegítése, testnevelői pályára való fölkészítése. Mára már fél­száz körül jár azon egykori diákjainak a száma, akik elvégezték a TF-et vagy valamelyik főiskola testnevelő tanári szakát. Nemrégiben örömteli visszajel­zést kapott a továbbtanulással kapcsolatosan az idén végzett 4. A osztály volt osztályfőnöke, egyben testnevelője, Kalmár Ibolya. A testnevelés tagozatos osztályából továbbtanulásra je­lentkezett hét diákjából ugyanis mindannyian elkezdhették fő­iskolai tanulmányaikat testne­velés - vagy azzal párosuló va­lamely - szakon. Sikeres múlt Papanicz Zoltán sportlövő olimpikonunk ugyanúgy a tar­jám Madáchban végzett, mint felejthetetlen sífutónőink, Be- reczki Brigitta és Galbács Ju­dit. Vagy az Egyesült Álla­mokban profiskodó futballista, Urbányi István, az ELTE-t végző kiváló atléta Ajkler Zita, a görsíelésben Világ Kupát nyert remek biatlonista, Jeney Gyula, hogy csak néhányukat említsük. Az idén végzők eredmény- és dicsőséglistáját nézve megál­lapíthatjuk: nincs gond az után­pótlással, legalábbis egyelőre. Tudniillik a mostani testnevelés tagozatos IV. A ugyanis elviszi a pálmát minden eddigi osztály elől. Ennyi kimagasló hazai és nemzetközi sikert, bajnoki cí­met még egyetlen korábbi osz­tály sem mondhat magáénak. Dicső jelen íme: Garami Katalin középtávú és mezei futásban korosztálya többszörös bajnoka. Czene Zsu­zsát biatlonban és sífutásban több diákolimpiái győzelme, korosztályos bajnoki címe mel­lett az is minősíti, hogy tavaly megyénk legjobb ifjúsági spor­tolójának választották. Szabó Krisztián a sífutásban és biat­lonban elért ob győzelmei mel­lett sírollerberf is szépen helyt állt a nemzetközi porondon, sőt legutóbb tagja volt a Világ Ku­pában bronzérmes magyar ifi váltónak. Márton Gábor már többszörös aranyjelvényes és I. osztályú triatlonos, duatlonos, s a hazai sikerek mellett váloga­tottként is jól szerepelt Eb-n, vb- n egyaránt. Ok és a többi komoly szinten sportolók minden lehetséges támogatást megkapnak testneve­lőiktől. Czúder Szilvia, Kalmár Ibolya, Szalontainé Takács Tí­mea, Czímer Péter, Oláh Sán­dor vagy a nyugdíjasként is visszajáró Szepesi Antal kivétel nélkül hozzájárni a diákok által választott sportághoz szükséges speciális edzésmunkához, s nem­csak a testnevelési órákon, ha­nem igény szerint azután is. Per­sze, ezekre a fiatalokra komoly terhet ró, hogy némelyiküknek a napi két edzés, a sűrű hétvégi versenyzés és edzőtáborozás mel­lett meg kell(ene) felelniük a többi tantárgy igényeinek is. Nehéz tehát összeegyeztetni a versenysportot a tanulással, jó néhány gyereknek ez kevésbé is sikerül. Persze, az ellenkezőjére szintén bőven van példa, mint már fentebb említettük. Ahhoz, hogy a fiúk, lányok szellemük és testük pallérozásában is helyt áll­janak, a tanári karnak azonosul­niuk kell a testnevelés tagozat rótta nehézségekkel, s ez több­nyire így is van. Mint Kovács Tibor, a gimná­zium igazgatója elmondotta, az évről évre gyarapodó gondok ellenére kitartanak a testnevelés tagozat mellett, mert igény van rá. Mivel nemcsak megyénk, hanem a környező térség egyet­len sporttagozatos középisko­lája a Madách, a szomszédos Borsod vagy Heves megyéből, de még Szlovákiából is járnak ide diákok tanulni. Az idén különösen nagy, 20 fő az I. A osztály létszáma. Fo­kozott az érdeklődés tehát az időtálló kezdeményezés iránt. Kalmár Ibolya tanárnő, a test- nevelési munkaközösség veze­tője arról számolt be, hogy az ide készülő diákok - és szüleik - részére tájékoztatót tartanak arról, mire számíthatnak az ide jelentkezők, milyen lehetősé­geik lesznek, ha végeznek. Igény van rá Mivel a sporttagozatra felvéte­lizni kell, november végétől tervezik egy előkészítő tanfo­lyam indítását. így az azon résztvevők megismerkedhetnek a kiválasztás követelményeivel, a felvételi szintjeivel, gyakor­latanyagával egyaránt. Á Ma­dách tehát továbbra is kitárja sportos kapuit. (Satis)

Next

/
Thumbnails
Contents