Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-20 / 245. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1997. október 20., hétfő Ne legyen üres bírói állás a megyében! Beszélgetés dr. Halász Zsolttal, a Nógrád Megyei Bíróság elnökével A parlament júliusban elfogadta az igazságügyi reform több jelentős törvényét. A jogtörténeti jelentőségű döntés a legnagyobb mértékű változásokat a bíróságokon irányoz elő. Míg az érdekelt igazságügyi szervek azt latolgatják, hogy mit hoz számukra a reform, az állampolgárok az igazságszolgáltatás gépezetének gyorsulását várják a megújulástól. Dr. Halász Zsoltot, a Nógrád Megyei Bíróság elnökét kérdeztük. Mérföldkő- Mik a főbb jellemzői a reformnak?-A képviselők elfogadták a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról és az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényeket. Döntöttek a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról, az ügyészséggel kapcsolatos jogszabályokról és a büntető törvénykönyv módosításáról. A reformcsomag még hiányzó törvényei - a büntetőeljárásról, a cégnyilvántartásról, valamint az ügyvédi munkáról - ősszel kerülnek a parlament elé. Ha ezek a törvények is megszületnek, akkor lényegében teljessé válik az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos eljárás.- A rendszerváltás időszakában sem történt olyan hatalmas változás az igazságszolgáltatás szerkezetében, mint amely most hatályba lépett, illetve a későbbi időszakban hatályba lép. Szükség van erre, hiszen a javuló eredmények mellett az igazságszolgáltatás csak részben tudott megfelelni a követelményeknek. A személyi és a tárgyi feltételek sem követték az igényeket, illetve a perek elhúzódása is rányomta a bélyegét az ítélkezésre.-Mik lesznek a legjelentősebb változások?- Csupán egy-két dolgot szeretnék kiemelni, hiszen sokkal jelentősebb jogszabályokról van szó, mint amilyen részletességgel erről beszélgethetünk. Az eddigi háromfokú bírósági rendszer négyfokúvá válik. A városi bíróság, a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság mellé felállnak az ítélőtáblák, amelyek a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között helyezkednek majd el. 1999 januárjában három ítélőtábla kezdi meg a működését az országban, Budapesten, Szegeden és Pécsett. Ezt követően 2002-ig még további két ítélőtábla áll fel: Debrecenben és Győrött. Sok olyan ügyet, amely korábban a városi bíróságról indult, most már első fokon a megyei bíróság tárgyalja és fellebbezés folytán az ítélőtáblára kerül. A korábbi két Nógrád megyei tárgyalási fórum helyett ezután csak egy alkalommal tárgyalunk majd a megyében bizonyos ügyeket. Négyfokú rendszer- Ón szerint jó lesz ez?- Bízunk benne, hogy igen. Ez könnyíti részben a munkánkat, ugyanakkor felelősségteljesebbé is teszi azt. Ha csak egyszer tárgyaljuk az ügyet és ha az ítélőtáblák is megfelelő körülmények között tudnak dolgozni, akkor reméljük, hogy felgyorsulnak az eljárások. A jövőben nehezebben válhat valaki bíróvá. Jelenleg kétéves fogalmazói időszakot és szakvizsgát követően már bíró lehet valaki. 1997 október elsejétől az egyetem elvégzése után három év fogalmazói időszak következik, azt követően egy rendkívül komoly pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgára kerülnek a leendő bírójelöltek. Ezután kapnak egy év titkári kinevezést. E gyakorlat után lehet valaki bíró és a bírói kinevezés is első alkalommal nem határozatlan ideig szól, hanem határozott ideig, azaz három évig, amely után rendkívül alapos szakmai vizsgálatok alá esik a bíró, s amennyiben megfelelő a munkája, akkor kaphatja meg a határozatlan időre szóló kinevezését. Ha nem felel meg, akkor automatikusan megszűnik a bírói státusza. Önirányító szerv-Mi történik az idős bírák- kal, s hogyan alakul a bíróságok irányítása?- A bírák alanyi jogon hetvenéves életkorukig zavartalanul dolgozhatnak, ha megfelelnek az időközbeni szakmai vizsgálatoknak. A munkáltató és a kinevező ebbe nem szólhat bele, a bírák dönthetik el, hogy kívánnak-e hetvenéves korukig dolgozni vagy nem. A bíróságok irányításában lényegében megszűnik az Igazságügyi Minisztérium szerepe. Az úgynevezett Országos Igazságszolgáltatási Tanács, mint önirányító szerv lép működésbe átvéve a miniszternek és a minisztériumnak a hatáskörét.- Főként idősebb bírák körében hallani, hogy az amerikai jellegű bíráskodás nálunk gondokat fog okozni. Ön is így látja?-Feltehetően lesznek problémák. A bírói kar nem egyértelműen örül a tervezett eljárási változásoknak, különösen annak a büntetőeljárási elképzelésnek, amely bizonyos nyugati és amerikai elemeket venne át. Ezzel kapcsolatban a kormány már elfogadta a büntetőeljárási törvény tervezetét, de még jelentős szakmai kontroll van hátra és bízunk benne, hogy ez a törvény még jelentősen javulni fog.- Nagyon sok olyan elképzelés van benne, amellyel a Nóg„Kell a reform” rád megyei bírák sem értenek egyet és a tervezett jogszabály módosítását igénylik.-Sokan vitatják az óvadék bevezetését is, hiszen e nélkül is elég sok gond van a bűnözőkkel.-Kétségtelen, hogy ez komoly problémákat vet fel. Amennyiben bevezetik, nagyon alaposan és körültekintően kell eljárni, hiszen az alapvető büntetési célokkal ellenkezne, ha az óvadék kifizetése által egyesek teljes mértékben mentesülnének vagy kivonnák magukat büntető hatály alól. Az ezzel kapcsolatos kételyeinket azonban csak a gyakorlat tudja majd megcáfolni.- Ón újabb cikluson át vezeti a megyei bíróságot. Hogyan ítéli meg a városi bíróságok és a megyei bíróság helyzetét, személyi és tárgyi vonatkozásban?- Úgy érzem, az eltelt ötéves időszakra viszonylag megelégedettséggel lehet visszatekinteni, mert ha nem is jelentős mértékben, de javult a bíróságok helyzete, mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban. Sikerült megállítani Nógrád megyében is a bírák elvándorlását, de sajnos, még most is van bírói hiány a megyében, sőt országosan talán a legnagyobb arányú. Tíz-tizenöt százalék között mozog az üres bírói állások aránya. Biztató viszont, hogy megnőtt a pálya iránti érdeklődés. Jelen pillanatban 17 fogalmazó van a megyében, akik szeremének bíróvá válni és amennyiben a következő ötéves terminusban azzá válnak, akkor úgy érzem, hogy a bíróságok létszáma, helyzete Nógrádban hosszú távra megoldódik. Megszépült bíróságok- A tárgyi feltételek tekintetében is sikerült némi javulást elérni, például a munkakörülmények terén. Az ország egyik legszebb ilyen jellegű épülete az 1993-ban átadott Nógrád Megyei Bíróság. Kisebb javítások történtek a pásztói, a balassagyarmati városi bíróságon is. A legrosszabb helyzetben a salgótarjáni van, amely már kinőtte az épületet. A tárgyaló- termek állapota sem megfelelő, itt lenne szükség a legnagyobb előrelépésre. Sikerült számítógépekét beszerezni, modernebb eszközökkel dolgozni. A dologi kiadásokra rendelkezésünkre álló pénz azonban nem fedezi a szükségleteket. Egy elnökváltás- Ón nemrégiben kinevezte a városi bíróságok elnökeit. Mennyire elégedett a bíróságok munkájával és milyen reményeket fűz a munkájukhoz?- A városi bíróságok munkájával én szinte teljes mértékben meg vagyok elégedve. A rendelkezésükre álló lehetőségeket maximálisan kihasználták és nagyon nehéz körülmények között, de sikerült az ítélkezés színvonalán és részben a gyorsaságán is javítani. Ezt a városi bíróságokon dolgozó bírák is méltányolták, hiszen a Pásztói Városi Bíróságon, a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon és a Balassagyarmati Városi Bíróságon a bírói kar a jelenlegi és a korábbi elnököt támogatta. Egyedül a salgótarjáni városi bíróságon történt elnökváltás. Itt a korábbi elnök végül is visszavonta pályázatát és két pályázó közül egy árnyalatnyi különbséggel a jelenlegi városi bírósági elnök, dr. Örkényi Éva nyerte el a bírák támogatását. Én ezt tiszteletben tartottam és kineveztem ötévi időtartamra.-Az elkövetkezendő ötéves munkaciklusra milyen elképzeléseket, célokat fogalmazott meg önmaga számára?- Legfontosabb, hogy az ötéves időszak végére ne legyen üres bírói állás. Szeretném az anyagi és tárgyi feltételek javítását is elérni. Pádár András Területfejlesztés: Kelet - kontra Nyugat-Magyarország Vállalni kell az ütközést is Sokan kapták fel a fejüket az október elején rendezett salgótarjáni konferencián, amikor Szombathely polgármestere úgy fogalmazott: a keleti országrész azért kap több pénzt a területfejlesztésre, mert több országgyűlési képviselőjük van, és több kéz több gombot tud megnyomni. Megyénk szocialista országgyűlési képviselőjét, dr. Serfőző Andrást, a jogi bizottság tagjaként kérdeztük erről.- Történelmi hagyományai vannak annak, hogy a Dunántúl fejlettebb, a keleti régió pedig kevésbé fejlett. Északon állattartó, később mezőgazdasággal foglalkozó életviszonyok alakultak ki, a Dunántúl előbb iparosodott. Az ipar termelési struktúráját függetleníteni tudja a körülményektől, árait tovább tudja gyűrűztetni, míg a mező- gazdaság kiszolgáltatott az időjárásnak, a pillanatnyi értékesítési kötelezettségnek, ezért kisebb árrést tud realizálni. Ha ez az állapot fennmarad, akkor a keleti és a nyugati országrész között markánsan megnő a különbség. Szélsőséges esetben eljuthatunk egy olasz állapothoz, ahol az északi fejlett rész már szeretne leszakadni, elfelejtve, hogy gazdagságához hozzájárult például a délről beáramló olcsó munkaerő is. Ha nem akarjuk, hogy szétszakadjon az ország valamilyen választóvonal mentén, akkor bizony tudomásul kell venni, hogy kiegyenlítést kell alkalmazni. Ennek nyilván sokféle eszköze lehet, a pénzbeni támogatástól az adómentességig. A kormányzat kombinált eszközökkel él. Nálunk a keleti piacra termelő, egy lábon álló nagyiparok fejlődtek ki, míg a másik országrészben már korábban termeltek nyugatra, könnyebben hajtották végre a rendszerváltást. Idegenforgalmi kapcsolataik révén több lábra támaszkodnak, biztonsájgosabb jövedelmet realizáltak. Érdekes a tőkemozgás. Annak ellenére, hogy a keleti régióban számos jó feltételt kínálnak a helyi ön- kormányzatok - és most már a kormányzat is - a befektetők mégis a Dunántúlt részesítik előnyben. Inkább autóbusszal hordanák el az embereket mint hogy idetelepüljenek. Ezért nem értek egyet a szombathelyi polgármesterrel. Természetes, hogy mindenki szeretne több pénzt, furcsa is lenne, ha egy szombathelyi lobbyzna Salgótarjánért vagy fordítva, de az élet minden terén mutatkozó szétszakadó tendenciát nem lehet sokáig fenntartani. Ahol nincsenek erre megoldási törekvések, ott megindul a lakosság elvándorlása. Elsősorban elmennek a magukat jól eladni tudó fiatal szakmunkások, az értelmiségiek. A helyben maradó, elöregedő, már önmaga erejéből megújulni nem tudó munkaerő-népességnek egyre kisebb esélye van arra, hogy olyan termelésbe kapcsolódjon be, ami kihúzhatná a térséget ebből a helyzetből. Ezért kell felvállalni az ütközést is, hogy a két országrészt közelítsük egymáshoz. D. I. Jubileum a balassagyarmati fiúkollégiumban - Háromnapos program Félszáz esztendő a diákokért A balassagyarmati Madách Imre Kollégium háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli alapításának ötvenedik évfordulóját. A Régimalom utcában található intézményt a gyarmatiak fiúkollégiumnak hívják. Pedig már majdnem húsz éve - igaz ugyan, hogy csak egynegyed részben - hogy leányok is lakják. A város legnagyobb középiskolai kollégiuma nemcsak szállást, de étkezést és a szabadidő értékes eltöltéséhez is megfelelő színvonalat biztosít a bentlakó kétszáz diáknak klubjaival és számos sportpályájával. A neves évforduló kapcsán háromnapos ünneplést csapnak tanulók-tanárok közösen. Október 20-án hétfőn és és 21-én kedden délután a diákoké a terep: sportvetélkedők lesznek, színjátszók, versmondók mutatkoznak be, gyalogtúrát rendeznek Csesztvére, végül az új kollégisták avatási szertartását tartják meg hatalmas mulatsággal fűszerezve. A harmadik napon 22-én, pedagógus szakmai találkozó lesz a megye hasonló intézményeinek képviselőivel, majd a „Madách Imre Kollégium 50 éve” című kiállítás megnyitásával s az azt követő fogadással zárul a neves ünnep. Kamatozó Kincstárjegy 1998/X. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1998/X. Jegyzési időszak: 1997. október 13-22. futamidő: Kamat: évi fix 19% Jegyzési árfolyam: 1997. október 13-20. között 99,70% 1997. október 21-22. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,85%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül Is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az A6N AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ón befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rl Salgótarján. Pásttá • 0TÍ Bank Rt Salgótarján, Balassagyarmat, Pásttá. Rétság, Szécsény (100 000 ft nnetlík alatti jegyzést az OTP Bank Rt nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók JIOO SalgMagan. Rákóczi tó 15. mis ,-ZÍ I IsíSSaBí MAGYAB ÁLLAMPAPÍR, ÁLLAMI GARANCIÁVAL
