Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-18-19 / 244. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Jól vizsgáztak a Különleges Mentőszolgálat salgótarjáni tagjai Álkatasztrófa valódi havasokban Köd miatt irányíthatatlanná vált egy repülőgép a Brassói-havasok felett. Az utasszállító hegynek csapódott, majd felrobbant. A különleges mentőalakulatok csak órák múlva tudták megközelíteni a helyszínt. Körös-körül halottak, kiégett gépmaradványok tárultak a Különleges Mentőszolgálat salgótarjáni tagjai elé. Azonnal megkezdődött az életben maradottak felkutatása, illetve a sérültek elszállítása a közeli kórházba. A magyaroknak köszönhetően a sebtében felállított hírközlési rendszer is kifogástalanul működött. Szerencsére a fenti történet csak egy mentőgyakorlatról szól. Az imitált repülőgép-szerencsétlenségről Manga Mihály, a Különleges Mentőszolgálat vezetője számolt be lapunknak. Mentési gyakorlatuk része volt a NATO „Partnerség a békéért” programjának, és a Polgári Védelem Nemzetközi Katasztrófa-elhárító Csoportja (ISAT) szervezte. Mint elmondta, rajtuk kívül részt vettek a bevetésen olaszok, és románok. Előbbiek teljes tűzoltó felszereléssel érkeztek, a magyarok a kutyás felderítést, a rádiókapcsolat biztosítását és a sérült személyek elszállítását kapták feladatul.- Ötven túlélőt kellett megtalálnunk - meséli a kalandokra született fiatalember -, ami azért nehéz, hiszen egy robbanás következtében több száz méteres körzetbe szóródnak szét az emberek, a roncsok. Még a vért is imitálták számunkra, s persze a halottakat is, bábuk formájában. A mentési gyakorlatot 12 NATO-ország képviselői figyelték meg. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának katasztrófa-elhárításért felelős államtitkár asszonya elégedetten jegyezte meg: - A magyarok ismét bebizonyították, hogy érettek a NATO-tag- ságra! T. N. L. Álsérülteket mentettek ki a salgótarjániak A „szerencsétlenségben” szétszakadt a gép törzse mír pásztó 1997. október 18., szombat Nógrádban is alakult államigazgatási kollégium Központban az állampolgár ! Jegyzői továbbképzés zajlott az elmúlt három napban Salgóbányán, a Hotel Medvesben. Ennek keretében zajlott le csütörtökön a Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium megalakítása. A részletekről kérdeztük dr. Farkas Imrét, a közigazgatási hivatal, s egyben az űj testület vezetőjét. Mint elmondta, a rendszerváltás után a közigazgatás széthullott, az egymásra épülő hivatalok rendszere elvonta a figyelmet a „szomszédi” kapcsolatokról, vagyis: az államigazgatás helyi szervezetei semmilyen információval nem rendelkeztek egymásról, rengeteg párhuzamos feladatot látnak el még ma is, nem kevés költséget felemésztve. A feszültségekkel teli helyzet feloldására kormányprogram született. Ennek egyik lépcsőjeként idén júliustól a megyei közigazgatási szervezetek kormányhivatalként működnek. Másfelől, a decentralizált állami közigazgatási szervezetek megalakítják helyi kollégiumukat, melynek a megyei hivatalok mellett tagjai a regionális hivatalok. Nógrád megyében az államigazgatási kollégium tagja a közigazgatási hivatal, az ÁNTSZ, a földhivatal, a statisztikai hivatal, a geológiai szolgálat, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, a földművelésügyi hivatal, a kárrendezési hivatal, a közlekedési felügyelet, a munkaügyi központ, a növényvédelmi és agrokémiai állomás, a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat. Regionális jogon tagja a testületnek például a miskolci székhelyű bánya- kapitányság. A kollégium feladata az ugyanazon megyében működő területi közigazgatási szervek munkájának összehangolása, különös tekintettel az ügyfélfogadás rendjére. Nagyon fontos - hangoztatta Farkas Imre -, hogy égységes feladatterv alapján lássák el feladatukat, ami elsősorban a jegyzők munkáját könnyíti majd. A kollégium ülésén részt vett dr. Fürcht Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati és településfejlesztési főosztályának vezetője. A testület elsőként megválasztotta titkárát dr. Tóth János személyében, aki a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal szervezési és költségvetési főosztályának vezetője. A kollégiumot hivatalból a közigazgatási hivatal vezetője, azaz dr. Farkas Imre irányítja. Feladatai során a kollégium elemzi és értékeli a közigazgatási hivatal, a területi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a hatósági ügyintézést. Ajánlást dolgoz ki a köztestületekkel való együttműködés fejlesztésére, véleményezi az egyes igazgatási szervek ügyviteli, informatikai, szervezetfejlesztési döntéseit. (németh) Megyei vélemények Orbán Viktor kijelentéséről Választási csalás előtt ? Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke szerint testközelbe került a választási csalás, az ellenzék nem bízhat a kormány alkotmányos elkötelezettségében. Kijelentését a népszavazás ügyében hozott döntésekre alapozta. Ezért az ellenzéki pártoknak minden szavazókörben őrködniük kell a választások tisztasága fölött. Mit gondolnak erről a pártok nógrádi képviselői? Dóra Ottó (MSZP): - Nem példa nélküli, sajnos, hogy az Alkotmánybíróság másképp értelmezi az alkotmányt, mint a törvényhozók, többször megtörtént már ez az előző ciklusban is. Nem gondolom, hogy csalásra készült volna a kormány a népszavazás ügyében, mint ahogy nem feltételeztem ezt akkor sem, amikor az MDF vezette kormány döntéseit semmisítette meg a testület. Az, hogy Orbán Viktor előrevetíti: a kormány csalni fog, már-már a rágalmazás kategóriája, főleg akkor, ha nincs alapja. Kijelentése azért nem érthető, mert a pártok megfigyelői mindig is ott lehettek a szavazókörzetekben. Más kérdés, ha a Fidesznek ehhez szövetségest kell keresnie, mert ennyi embert képtelen összeszedni. Orbánnak és pártjának kifejezetten jót tett az az egy-másfél év, amikor nem volt előtérben. Amint újra a frontvonalba kerültek, népszerűségük megint csökkenni kezdett. Ez viszont belügyük. Betz József (FKgP): -Orbán feltételezése jogos és alapos. A kisgazdapárt is ügy készül a választásokra, hogy minden egyes választókörzetben lesz ellenőre. A népszavazás kapcsán kialakult hercehurcát szomorúnak tartom, az emberek ráadásul nem is tájékozottak igazán egyik kérdésben sem. Történik mindez olyan helyzetben, amikor a földhivataloknál azt sem tudják megmondani, kié a tulajdon. Eötvös Mihály (MDF):- Egyetértek a Fidesz elnökével. Az MDF, ugyanúgy, mint ’90- ben és ’94-ben, megpróbál minden szavazókörben biztosokat állítani, így ellenőrizni a választások tisztaságát. Erre megvan a lehetőség. Remélem, a választási törvényt úgy módosítják, hogy a pártoknak ott is legyen erre lehetőségük, ahol nincs helyi szervezetük. Dr. Zsély András (Fidesz- MPP):-A népszavazási ügyben nem látok csalást, a kormány saját ötletét próbálta áterőltetni, de durva beavatkozás volt, hogy el- mismásolja az aláírásos kérdéseket. Pedig egy demokratikusan megválasztott kormánynak ezt nem szabad megtennie. A szavazatszámláló bizottságokba jelölhetnek tagokat a pártok. Kétségtelen, hogy ezekben a testületekben többségben vannak azok, akik 20-30 éve részt vesznek már a munkában, és vélhető, hogy ők merre húznak. Az új delegáltaknak kevesebb a gyakorlatuk, abban például, hogy „meggyőzzék” a szavazókat. A mozgóumáknál nem biztosított a titkosság. Gusztos István (SZDSZ):- Úgy emlékszem, az előző ciklusban néhány hozzánk közel álló ember nyilvánosan latolgatta a választások kormány általi meghiúsításának, azaz antidemokratikus fordulatnak a lehetőségét. Lám, tanulunk egymástól, csak az a baj, hogy ostobaságokat. Kár, hogy Orbán Viktor nem elégszik meg azzal, amit jogosan vethet a kormány szemére. Mint a Fidesz politikai ellenfele, őszintén szurkolok azért, hogy Orbán Viktor minél többet szerepeljen. Bízhatunk benne, hisz ha egyszer beindul... D. I. Választás - kockázattal (2.) Nem tudni, hogy ki jár jól Nógrád megyében több mint 74 ezer nyugdíjas él. Amíg az országban nem egészen 31, itt a megyében 33 és fél százalék a lakosságon belüli arányuk. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőket is beleszámítva minden harmadik ember nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Számuk folyamatosan nő. Most majd húszezerrel többen vannak, mint tíz évvel ezelőtt. A Nógrád Megyei Nyugdíj- biztosító Igazgatóság felméréseit /olvasgatva az nem állítható, hogy túlságosan elkényeztetik az idős embereket. A havi átlagnyugdíj alig valamivel több húszezer forintnál és négyszázzal kevesebb az országosan számolt átlagnál. Önkormányzat gondban Legalább húszezer nyugdíjas - harminc-negyven ledolgozott év után- ennél jóval szerényebb összegből próbál megélni egy-egy hónapban. S azt a minimális járadékot, amelyből élni már alig, legfeljebb tengődni lehet, 11 500 forintnak mondják. Nem kevesen vannak olyanok Nógrádban, akiknek ennél kisebb összeget kézbesít a postás havonta. Kovács László a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke, s vezetője a nógrádi bányászok szak- szervezeti nyugdíjasbizottságának is. Részese volt annak az élénk vitának, ami az ön- kormányzatban, a szakszervezeteknél zajlott az elmúlt hónapokban a nyugdíjkorhatár emeléséről.-A nők tiltakoztak a leghangosabban a drasztikus emelés miatt. Nyugtalanságuk érthető. Hiszen azok, akik a varrodákban vagy az acélgyárban, a tűzhelygyárban dolgoznak, nehéz fizikai munkát végeznek, nehezen bírják ötvenöt évig is - emlékezett a parázs vitákra. A kormány mégis ragaszkodott a döntéshez. Ha ugyanis minden marad a régiben, előbb vagy utóbb összeomlott volna az egész nyugdíj- rendszer. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat évek óta anyagi gondokkal küzd, amely feltehetően tovább növekszik, ha „élni kezd” az új rendszer. Csak tetézi gondjait, hogy a nyugdíjasok számát nem követi a befizetett társadalombiztosítási járulék gyarapodása. Törvényes garancia Sok, a nyugdíjreform születésénél bábáskodó szakember fogalmazta meg, hogy az alaposabb szakmai és technikai előkészítéstől nem kellett volna sajnálni az időt. A várható változások közérthető magyarázata pedig legalább részben oldotta volna az emberekben befészkelődött bizalmatlanságot. Többségük tele van kétségekkel és még azokat az intézkedéseket sem veszi észre, amelyek valóban kedvező fordulatot hozhatnak az érintettek érdekében. Azt történetesen, hogy munkában töltött időnek számolják el az egyetemen, főiskolán töltött éveket és a gyermeknevelést is. S miután nem egyik napról a másikra, hanem a jövő évtől folyamatosan vezetik be az új rendszert, talán lesz idő megismerni és megszokni a változásokat. Mindezek az aggályok természetesen Kovács László előtt sem ismeretlenek.-Magam is fontosnak tartom, hogy az emberek jól értsék a reform lényegét... Azt mindenekelőtt, hogy a növekvő összegű és színvonalú ellátást az állam nem tudja egyedül felvállalni. Igaz, az új nyugdíjrendszer nem mindenki számára kötelező. De akik emellett döntenek, azok a társadalombiztosítási ellátásukat a magánnyugdíjjal egészíthetik ki.-Olyan ez, mint a spór- kassza- magyarázta. - A tagok kockázatot vállalnak, de figyelemmel kísérhetik pénzük sorsát. Eletjáradékot kaphatnak, örököseikre hagyhatják... Működésüket pedig törvény szabályozza. Mint ahogy azt is, hogy a mostani nyugdíjasok pénze folyamatosan gyarapodjon. Törvény írja elő, hogy jövőre legkevesebb 19 százalékkal. Nyernek a fiatalok Marad tehát a kérdés: ki jár itt jól, és ki lesz a vesztese az új nyugdíjrendszernek?-Egyértelmű, hogy a pályakezdők és a fiatal dolgozók nyernek, különösen akkor, ha hosszú szolgálati időt szerezhetnek és a jövedelmük sem csekély -mondta Kovács László. Biztosra veszi, hogy óriási különbségek alakulnak majd ki a nyugdíjak, nyugdíjasok között. Hiszen az, aki többet „költ” a nyugdíjára, többet is kap majd. Rosszul megint csak azok a kispénzű emberek járnak, akik a régi rendszerben maradnak, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. Keresetük eddigi szerényebb hányadát veszik majd figyelembe az elszámolásnál. Meg az özvegyek egy része. Nógrád megyében csaknem hatezren kapnak özvegyi nyugdíjat átlagosan mintegy 16 500 forintot. A legszerényebb járadék - a nyugdíjminimum - 10 700 forint. A megyében ezerötszázan jutnak ennél kevesebb pénzhez. Helyzetük rendezésével évtizedek mulasztását vállalja fel a mostani nyugdíjreform. Mégis lesznek majd közöttük elégedetlenek, és bizony nem is egészen ok nélkül. .Szociális szféra- Az özvegyek már jövőre választhatnak a saját maguk munkájával szerzett és az özvegyi nyugdíj között. De kérhetik az együttes folyósítást is, amelynek felső határa 24 400 forint. Csaknem négyezer forinttal több a jelenleginél - sorolta a változásokat az önkormányzat elnöke. Ám azok az özvegyek rosz- szul járnak, akik nem szereztek saját jogon ellátást. Most társuk nyugdíjának mindössze húsz százalékával számolhatnak. Az özvegyek akkor is rosszul járnak, ha házastársuk halálát követő tíz éven belül nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Hogy végül is mi lesz az öregségi, a rokkantsági, az özvegyi ellátásból kiszorulókkal? Őket a szociális, az egészségügyi szférába „utalja” a törvény. Az azonban nyilvánvaló, hogy ellátásuk a szociális, egészségügyi rendszer korszerűsítésének függvénye. V. G. (Vége) Takács Róbert a gépben kutatott „túlélők” után
