Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

1997. október 17., péntek Ország - Világ 5. oldal Transzatlanti Fórum cím­mel regionális konferenciát tar­tanak Budapesten a NATO-bő- vítésről. A rendezvényen be­szédet mond Kovács László külügyminiszter, Keleti György honvédelmi miniszter és Göncz Árpád államfő. Valószínű, hogy az Európai Unió decemberi csúcstalálko­zója meg fogja erősíteni a bi­zottsági javaslatot, amely öt ke­let-európai országot tart alkal­masnak a csatlakozási tárgyalá­sok megkezdésére - jelentette ki Pataki István, a Külügymi­nisztérium integrációs államtit­kárságának helyettes vezetője. Nem vetődött fel új államtit­károk kinevezése a bukaresti külügyminisztériumban - ezt Alexandra V. Micula, a tárca szóvivője közölte azzal a hírrel kapcsolatban, hogy ilyen posz­tot kapna az RMDSZ. Három évre szóló együttmű­ködésről írt alá jegyzőkönyvet Soros György Novoszibirszk- ben az Uráltól a Bajkál-tóig ter­jedő 19 köztársaság, terület és autonóm terület által létreho­zott „Szibériai megállapodás” nevű szerveződéssel. * Lemondás. Vitányi Iván csü­törtökön lemondott az Ország- gyűlés kulturális és sajtóbizott­ságban betöltött elnöki posztjá­ról. A szocialista politikus dön­tése okairól elmondta: „Nem vállalhatom, hogy a bizottság, amelynek elnökeként műkö­dők, olyan törvénymódosítást nyújtson be, amely hátrányos helyzetbe hozza a közművelő­dési intézményeket.” Emlékeztető Bősre. A napi politikai csatározásokban sajná­latos módon háttérbe szorul a bősi tárgyalás ügye és gyakor? latilag nem történik semmilyen érdemi lépés - jelentette ki Rockenbauer Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője csü­törtökön. A képviselő kifogá­solta, hogy mind a mai napig nem hozták létre azt a parla­menti eseti bizottságot, amely felhatalmazást adna a magyar tárgyaló delegációnak. Lezsák véleménye. Az MDF elnöke tegnap újságírók előtt arról beszélt, hogy „a kormány nem érti a Varsói Szerződés és a NATO közötti alapvető kü­lönbséget, nincs tisztában a par­lamenti demokrácia szabályai­val, tehát a Hom-kormány nem NATO-kompatibilis”. Csökkenő adó. Várhatóan 1,4 százalékra módosul jövőre a helyi iparűzési adó felső határa a korábban tervezett 1,5 száza­lék helyett. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága elfo­gadhatónak tartotta az indít­ványt. A válasz, hogy nincs válasz A kormány kérdéseire a házszabály és a népszavazási törvény felel Intenzív munkanapja volt tegnap az Alkotmánybíróságnak. A magas közjogi testület - a kormány hozzá intézett kérdése nyomán - már reggel megkezdte annak jogi vizsgálatát, van- e törvényi akadálya annak, hogy november 16-án egy témá­ról, hazánk NATO-csatlakozásáról legyen népszavazás. A testület este közzétett hatá­rozatának lényege, hogy nem tartja magát illetékesnek vála­szolni a miniszterelnöknek arra az indítványára, amelyben a hétfői alkotmánybírósági ha­tározatban foglalt alkotmány­értelmezés kiegészítésére kérte a testületet. A miniszterelnök azt kérte a taláros testülettől, hogy foglal­jon állást, van-e alkotmányos akadálya a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében a nép­szavazás megtartásának 1997. november 16-án? Az érvény­ben lévő országgyűlési hatá­rozatnak és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló köztársasági elnöki határozat­nak ez a része fenntartható-e? Az Alkotmánybíróság gya­korlata szerint az alkotmány értelmezésére csak akkor ke­rülhet sor, ha a minden esetre érvényes válasz közvetlenül az alkotmány rendelkezései­ből vezethető le. Az alaptörvény nem ren­delkezik a népszavazási kez­deményezések és kérdések or­szággyűlési határozatba fogla­lásáról. Valamint arról sem, hogy több tárgyban kezdemé­nyezett népszavazás egyetlen határozatba foglalható-e és hogy minden kérdésben külön határozatban kell-e dönteni. így arról sem rendelkezik, hogy valamely népszavazásról hozott határozat hogyan vál­toztatható meg. Ezekre a kér­désekre alkotmányértelmezés nem ad választ. Minderre a népszavazási törvény és az Országgyűlés házszabálya tar­talmaz rendelkezéseket. Ezek konkrét tényállásra vonatkoz­tatása és értelmezése nem tar­tozik az Alkotmánybíróság ha­táskörébe. Bábolna: vár állott, most kőhalom Rendkívüli ülésen tárgyal a kormány a talárosok döntéséről Az Alkotmánybíróság döntését követően a kormány várha­tóan pénteken rendkívüli ülést tart, hogy meghatározza a ta­láros testület állásfoglalásából adódó kormányzati teendőket -jelentette be tegnap Kiss Elemér. A Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára a kabinet ülését kö­vető sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy elkészült a 100 százalékos állami tulaj­donban lévő és privatizáció előtt álló Bábolna Rt. gazdál­kodását vizsgáló szakértői je­lentés. A hajdan virágzó cég­nél súlyos vezetési, gazdálko­dási problémákat tártak fel, amelyek felvetik az igazgató, a vállalati menedzsment, az ÁPV Rt. és a földművelési tárca felelősségét is. A kor­mány utasította a privatizációs minisztert, hogy november 15- ig konkrét intézkedési tervet nyújtson be a kabinetnek, s addig is tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket a cég talpra állításáért. Több jogszabály tervezetét is megtárgyalta és elfogadta a kabinet. A devizatörvényt pél­dául olyan értelemben kíván­ják módosítani, hogy még ke­vesebb kötöttség szabályozza a valutatartást és -felhaszná­lást. A jövő évtől devizaható­sági engedély nélkül, utólagos bejelentési kötelezettség mel­lett lehet majd vásárolni ingat­lant külföldön. Az eddiginél szélesebb körben lehet majd értékpapírokat is forgalmazni. A kormány elfogadta a hu­mán készítmények gyártását és forgalmazását szabályozó gyógyszertörvényt, amely ga­ranciát teremt arra, hogy kizá­rólag a legszigorúbb minőségi követelményeknek megfelelő patikaszerek kerüljenek forga­lomba. Az új készítmények törzskönyvezési folyamatát maximum két év alatt le kell zárni. Új elem, hogy a klinikai kipróbálást követően a gyógy­szerek okozta esetleges káro­kért az állam anyagi felelőssé­get.vállai. ... 4 L .........<. N émeth Zsuzsa Hosszú távú programot hiányoltak az ellenzéki pártok a vitanapon Családi nap a Házban, családi körben Két-három kormánytag és 10-15 képviselő részvételével csa­ládpolitikai vitanapot tartott tegnap az Országgyűlés. Kö­kény Mihály népjóléti miniszter vitaindítójában rámutatott: az elmúlt években mintegy 20 százalékkal csökkent a lakos­ság, a családok életszínvonala. Az ebből fakadó súlyos gon­dok enyhítésére a kormány számos intézkedést tett. Meg­szűnt a gyermeknevelési tá­mogatás előzetes munkavég­zési kötelezettséghez kötése. Igaz, megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény is, de az itt megtakarított össze­get a családi pótlék emelésére fordították. A GYES-t 30 szá­zalékkal többen kaphatják, mint korábban. Átalakult a munkanélküli-ellátás, kiszéle­sedett a közhasznú foglalkoz­tatás. Megindul a munkahe­lyek számának növekedése, s a jövő évtől garantált ellátást kapnak azok az idősek, akik nem szereztek nyugdíjjogo­sultságot. A november 1-jén hatályba lépő gyermekvédelmi törvény alapelve, hogy a gyermeknek legjobb helye a családban van, s onnan kiemelni pusztán anyagi okok miatt nem lehet. Az ellenzéki felszólalók a népesség ijesztő mértékű fo­gyására és az elszegényedésre hívták fel a figyelmet. Kifogá­solták, hogy a kormányzat és a koalíció vitában részt vevő képviselői jobbára csak egy­két évre visszatekintve, s csu­pán a jövő évi elgondolásokra szorítkozva foglalkoztak a roppant súlyú témával. Holott a több évtizede kialakult nega­tív tendenciákat valószínűleg csak több évtized alatt lehet megváltoztatni. Pusztai Er­zsébet (MDNP), a vitanap kezdeményezője olyan hosszú távú családpolitikai programot hiányolt, amihez az egymást követő kormányok tarthatnák magukat. (simonffy) A HÉT PORTRÉJA Az új lengyel kormányfő Sok ismerőse visszahúzódó, professzonípusú alkat­nak tartja Jerzy Buzeket, aki a jelek szerint most a nagypolitika porondjára lép. Ő ugyanis a legesélye­sebb jelölt a lengyel miniszterelnöki poszt elnyeré­sére, miután - többhetes pártközi egyeztetést köve­tően - az ő kinevezését javasolja Kwasniewski állam­főnek a koalícióra készülő Szolidaritás Választási Ak­ció (AWS) és a Liberális Szabadság Uniója (UW). Az 57 éves Buzek eredeti végzettségét tekintve kémiatanár, akit a hajdani Szolidaritás megalakulása sodort a köz­élet viharos vizeire. A szükségállapot időszaka alatt a földalatti szakszervezet vezetőségében szűkebb pátriáját, Sziléziát képvi­selte. A rendszerváltozás után pedig Krzaklewski Szolidaritás-ve­zető egyik leghűségesebb munkatársa lett. Az idei választások előtt az AWS gazdasági főtanácsadójaként a szabadpiaci reformok híve. Kormányfői programját a megfigyelők szerint a közbiztonság, a szociális ellátások, a társadalombiztosítás és az egészségügyi re­formok hangsúlyos kezelése, valamint az euroatlanti integráció szorgalmazása jellemzi majd. Ez a hozzáállás elfogadható a jobb­közép kormányzat koalíciós résztvevőjeként a liberális UW szá­mára is. A mélyen vallásos Lengyelországban Buzek - evangéli­kus lévén - nem a katolikus többséghez tartozik, sokak szerint jelö­lése a katolikusok nyitottságát bizonyítja. Szondy Gábor Meciar gerjeszti az ellentétet A kormányfő' a „nemzetmentów szerepében Vladimír Meciar szlovák mi­niszterelnök „tudatosan és tervszerűen” gerjeszti a ma­gyar-szlovák ellentéteket. Ez a lépése pedig belföldön a magyar kisebbség elleni jelen­tős agresszivitással párosul - jelentette ki Milan Knazko volt szlovák külügyminiszter, az el­lenzéki Demokratikus Unió al- elnöke egy interjúban. „Meciar igyekszik önmagát Szlovákia megmentőjének be­állítani a magyar veszéllyel szemben, amelyet azonban ő maga gerjeszt mesterséges úton” - véli Knazko, aki szerint a szlovák kormányfő mindezt arra használja fel, hogy na­gyobb népszerűségre tegyen szert és szavazatokat szerezzen. „Mindez azt is jelzi, hogy a kormányzat a választási harc­ban rendkívül piszkos eszközö­ket is bevet” - jegyezte meg Knazko, aki Meciar korábbi munkatársából egyik legéle­sebb bírálója lett Szlovákiában. Az ellenzéki Szlovák De­mokratikus Koalíció és a Ma­gyar Koalíció együttműködé­sével kapcsolatban kifejtette: a magyar pártok Szlovákiában ismételten bebizonyították, hogy stabil tízszázalékos támo­gatottsággal rendelkeznek, s ezért számolni kell velük. „A szlovákok és a magyarok már sok éve élnek egymás mel­lett, jó kapcsolatokra és együttműködésre vagyunk utalva” - szögezte le az ismert szlovák ellenzéki politikus. Együttműködik a Fidesz és az MKDSZ Látnak esélyt a győzelemre Választási megállapodást írt alá tegnap a Fidesz és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Szövetség a fiataldemokraták székházában. Az együttműködés magában foglalja közös jelöltek indítását az egyéni választókerületek­ben, valamint a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség je­löltjeinek indulását a Fidesz te­rületi és országos listáján.-Nagy esély van arra, hogy az 1998-as országgyűlési vá­lasztásokon a Fidesz, az MDF és az MKDSZ jelöltjei megsze­rezzék a mandátumok, több mint 50 százalékát - hangsú­lyozta az aláírást követően Ader János ügyvezető alelnök. A Fidesz az MDF-fel már megkötötte az együttműködési szerződést. Ennek jóváhagyá­sára az MDF holnapra összehí­vott országos választmányi ülése lesz hivatott, miután a Fi­desz hasonló testületé korábban már igent mondott rá. Az MKDSZ-es Latorcai Já­nos hangsúlyozta: szövetségük megalakulása óta szorgalmazta a keresztény és polgári erők összefogását. Az egyesületként működő MKDSZ-nek különben gyara­podik a taglétszáma: jelenleg 1500 regisztrált tagja van. Arról még nincs döntés, hogy hány MKDSZ-es képviselő indul a következő országgyűlési vá­lasztáson. Tankhajók ütköztek a Szingapúri-szorosban. A baleset következtében 3-4 ezer tonna olaj ömlött a tengerbe. A thaiföldi és ciprusi zászló alatt hajózó tankerek karam­boljának oka egyelőre ismeretlen: a látótávolság 8 kilométer volt. fotó: feb/reuter JoAnn Ross: Döntő játék JoAnn Ross regényeiben a végze­tes érzelmek, a szerelem és a gyű­lölet, valamint a sötét cselszövések játsszák a fő szerepet. Az akaratos és önfejű Jönnie szinte kislány volt még, amikor Dán Kin- cade először feltűnt az életében, viszont érzései messze túlnőttek a gyermekes rajongáson. Azóta eltelt tizenöt év, de érzelmei a férfi iránt nem változtak. A kö­rülmények mégsem engedik, hogy a közöttük szövődő kapcsolat tar­tós legyen...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents