Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-17 / 243. szám

Jelzőlámpás forgalomirányítás Több feladatot sikerült idén megoldani a tervezettnél, ennek ellenére a közvélemény is és a közutak kezelője is elégedetlen aszfaltcsíkjaink állapotával. 2. oldal Teljes a tűzhelygyári vezérkar Mede Sándornak vezérigazgatóvá történt kinevezése után nem soká árválkodott üresen a salgótarjáni SVT- Wamsler Rt. gazdaságvezetői széke. 4. oldal il 1 »MD'TETftR' Különös eltiltások az SBTC-nél A Stécé három vezetőjét november 13-áig mindennemű sporttevékenységtől eltiltotta az MLSZ. Állítólagos ok: a játékvezető sértegetése. 9. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP A SPATEN BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. OKTÓBER 17., PÉNTEK VIII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM ARA: 29,50 FORINT BUFE AJÁNLA- WP TÁBAN Sajtos hamburger "M" menü: Popcorn (1 1) ajándék í, Y Üdítő (4 dl) ESI ■rinenii Olasz hot-dog Ld Üdítő (4 dl) fej Sajtoscsirkés hamburger vagy Dupla húsos • dupla sajtos ’ "SP" menü hamburger E3 " pcom (11) ajándék rríl tó (4 dl) ■■■■ ■n ■Hl Üjabb kétszázmillió munkahelyek létesítésére Állást teremtő tanács Tegnap tartotta soros ülését a Nógrád Megyei Munkaü­gyi Tanács a munkaügyi központ tanácstermében. A testület tagjai a Nógrád me­gye középtávú területfej­lesztési programjához kap­csolódó munkahelyteremtő beruházási pályázatokat vé­leményezték. Olyan dokumentumokról van szó, melyhez a Munka­erő-piaci Alap irányító testü­leté a hátrányos helyzetű tér­ségeknek - köztük Nógrád megyének is - külön támoga­tást biztosított. Esetünkben 200 milliót. Az előírás szerint 25 százalék a közhasznú munkások foglalkoztatását, 75 százalék pedig munkahely- teremtést szolgálja. A 36 be­érkezett pályázatból húszat a testület támogatásra javasolt, ez összesen 112 millió forin­tot jelent. Tízet hiánypótlásra adtak vissza, hat pályázat pe­dig nem felelt meg a feltéte­leknek. Amennyiben a többi pályá­zat is megfelel az előírások­nak, akkor a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a kapott 200 millióból több mint 175 millióval segíti a munkanél­küliek számára létesítendő új munkahelyek megvalósítását. A pályázók főleg ipari, me­zőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi tevékenysé­get folytatnak. Átfogják az egész megyét, Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság és Romhány térségéből az átla­gosnál többen éltek a felkínált lehetőséggel. Újabb kutatási eredmények a 75 éves városról - Újra kell fogalmazni a megyeszékhely lényegét Salgótarján múltja a jelen értéke- Nemcsak a történészek, ku­tatók, de politikusok, város­vezetők feladata is, hogy megrajzolják Salgótarján XX. századi történelmének minél pontosabb képét - mondta Puszta Béla polgár- mester a tegnap kezdődött, kétnapos várostörténeti kon­ferencia megnyitóján. A salgótarjáni városházán rendezett konferencia apropóját a várossá nyilvánítás jubileuma adta, szükségszerűségét pedig az, hogy az utóbbi években a múzeumok, levéltárak, könyv­tárak újabbnál újabb kutatási eredményekkel álltak elő, me­lyek gazdagíthatják a város ön­képét - nyilatkozta lapunknak dr. Horváth István, a Nógrádi (Folytatás a 3. oldalon) ■Jó néhány épület még ma is áll, pedig a képeslapot ma,jd’ 60 éve, 1939-ben postázták Szakmai konferencia a géntechnológiáról ,.Klónozás” két napig Kétnapos XIII. Állat - Bio­technológiai Kerekasztal- konferencia kezdődött tegnap Salgótarjánban, a Népjóléti Képzési Központban a Nóg­rád Megyei Regionális Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány, a Budapesti Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, a Nógrád Megyei Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás, valamint az Ál­lat-orvostudományi Egyetem szervezésében. A kétnapos programban elő­adások hangzanak el a génkuta­tásról, köztük arról, hogy áldás, vagy átok-e a klónozás. Géczy Gyula, a Nógrád Me­gyei Regionális Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, a konferencia céljá­val kapcsolatban a többi között elmondta: - Elég szűk szakmai területről van szó, mely a vi­lágkutatásban nagyon gyorsan fejlődik. Az előadások a me­gyénkben élő állatorvosokat tá­jékoztatják az Európai Unió ez­zel kapcsolatos normáiról, a géntechnológia mai állapotáról, a jövőbeni elképzelésekről. Dr. Szőke Pál, a Nógrád Me­gyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosa szerint az előadások a kutatási ered­mények a megye gyakorló szakembereinek adnak segítsé­get napi munkájukhoz. Dr. Kállai László professzor szerint hazánkban találhatók olyan kutatási eredmények, me­lyek világszínvonalúak génku­tatásban. Hangsúlyozta, hogy a génkutatás hazánkban igen szi­gorú keretek között történik, majd tréfásan hozzáfűzte:. - Génátültetéssel kis újságírókat nem lehet létrehozni. Majd ko­molyan hozzáfűzte: - Nem in­dokolt a gerjesztett félelem. Televíziós közteherviselést! - Pályázat volt, s talán lesz még - Reménykedő falvak Kábeli zűrzavar és hiánykor Sok helyen egyelőre minden tévén ugyanazt a műsort nézhetik Némi túlzással kettescsa- torna-hiánybetegség lé­pett fel az utóbbi hetek­ben országszerte, így természetesen megyénk­ben is. Része lehet ebben az újdonság, az új kettes csatorna sokak előtt is­meretlen varázsának, va­lamint parabolahiány­nak, melynek pedig a pénztelenség az oka. Hab a tortán, hogy me­gyénkben is vannak kat­lanszerű elhelyezkedésük miatt vételi hátránnyal „megáldott” települések Salgótarján, valamint Pásztó környékén. Éppen ezért ezek a leginkább ká­beltévés rendszerre „megérett” helyek. Ettől függetlenül is, az új és a régi kettes csatorna kom­binációi miatt több falu arra kárhoztatott, hogy beérje az MTV 1-gyei. S persze változ­tatni szeretnének ezen az áldat­lan helyzeten. Ebben a cipőben jár például Ludányhalászi, ahol pár éve is tettek már kísérletet arra, hogy Szécsényhez kapcso­lódva elkészüljön a hálózat. Szigeti László ludányi pol­gármester most viszont azt új­ságolta, hogy ismét „felmelegí­tették” a témát, felvették a kap­csolatot a szécsényi kábeltévés kft.-vei, s a jövő tavasszal talán meg is valósulhat a legkeve­sebb kilenccsatomás kábelá­lom. Egy-egy családnak hu­szonötezerbe kerülne a fejlő­désnek ez az új lépcsőfoka, ke­vesebbe, mint bármely más, ha­sonló lehetőség valóra váltása. A ludányhalásziak szinte (Folytatás a 3. oldalon) Amit országgyűlési képviselőink legfontosabbnak tartanak hét hónappal a kormányzati ciklus vége előtt Börtön épüljön a volt rétsági laktanyából ? Megyénk országgyűlési képviselőitől arra kértünk választ, mi az, aminek megvalósítását a legfontosabbnak tart­ják a kormányzati ciklus hátralévő ide­jében, csalódást okozna számukra, ha annak megvalósítása elmaradna. Össze­állításunk első részében Mayer Antalt, Urbán Árpádot és dr. Serfőző Andrást szólaltattuk meg.-Természetesen a földet, a mezőgazdaságot érintő, még le nem zárt törvények meghozata­lát, illetve jogerőre emelését tartanám nagyon fontosnak - mondta Mayer Antal. - Nyilván a legsarkalatosabb kérdés a földtörvény módosítása, ami sajnos, úgy tűnik, teljes mér­tékben politikai irányt vett. En­nek kárvallottjai a földműve­léssel foglalkozó személyek és szervezetek lesz­nek. Személyek azért, mert válto­zatlanul nem ala­kul ki földpiac, a bankok nem ad­nak hitelt, mert a legfőbb értéket képző vagyon­tárgynak, a termő­földnek - miután nincs forgalom - nem lehet forgalmi értéke sem. Ez nyilván visszahat majd a fo­gyasztókra. Ami a legsúlyosabb probléma: ha Magyarországnak sikerül bejutnia az Európai Unióba, tudni kell, amit belé­péskor produkálunk, az lesz az a termelési szint, ami a későb­biekben a felső határt jelenti. Azon túl mi nem termelhetünk a közösségen belül. A földtör­vényhez más jogszabályok is kapcsolód­nak, mint a földhitel in­tézménye, a telekkönyve- zés, a föld­koncentrációt elősegítő tör­vények, egé- Mayer Antal szén az örök­lési jogig el lehetne menni.- Mindenki tudja Nógrád megye 4. számú választókerüle­téről, a Balassagyarmat-Rétság térségéről, hogy rosszul áll a foglalkoztatás tekintetében - kezdte Urbán Árpád -, bár a megyében a miénknél sokkal rosszabb helyzetek is vannak. Itt valamennyi üzem megma­radt, bár jórészt leépültek. Há­rom és fél évvel ezelőtt én két nagy dolgot vállaltam. Az egyik egy 42 éve tisztázat­lan szlovák­magyar vi­szonnyal ösz- szefüggő kér­dés, az Ipoly szabályozása. Ez megtör­tént, sajnos, a szlovák Par­lament még nem ratifikálta a szerződést. A másik, a megye­háza épületének visszaszerzése a Honvédelmi Minisztériumtól, ez is sikerült. Nincs viszont megoldva, hogyan működtes­sük az épületet. Ugyancsak megoldatlan, mi legyen a kiüre­sedett rétsági laktanyával. Min­denütt elhangzik, hogy börtö­nöket kellene építeni. Tettem már erre javaslatot a laktanya tekintetében, de sokan húzó­doznak ettől, noha Balassa­gyarmaton sem befolyásolja a város életét, hogy ott van a bör­tön. Segíthet a foglalkoztatási nehézségeken, hogy Balassa­gyarmat megkapta az ipari parkhoz szükséges közel 50 millió forintot. A ciklusból hát­ralévő időben szeretném még elősegíteni a rétsági mentőál­lomás megvalósítását.-A földkérdés a vidék jö­vője szempontjából fontos ügy- válaszolta dr. Serfőző András.- Elmondok egy példát. Nem­régen egy pályázatot készítet­tünk elő, amelyhez minden érintett hozzájárulása szüksé­ges. Nógrád megye egyik köz­ségének határáról van szó, egy tulajdonos sem lakik 100 kilo­méternél közelebb. Ez a helyzet így senkinek nem jó. A jelen­legi birtok- és tulajdonszerke­zettel nem vagyunk ver­senyképesek Európában. Ezért nagyon fontos a föld­kérdés, az, hogy viszony­lag gyorsan tiszta állapo­tokat teremt­sünk. Magyamándorban volt nemrégen kiállítás és vásár. Az egyik standon egy 1760-as évekből származó térképet állí­tottak ki, amely mutatta az ak­kori birtokszerkezetet. Számí­tógépes ábra alapján kirajzolták a jelenlegit is: néhány kivételtől eltekintve egy az egyben rá le­het helyezni az 1760-as állapo­tokra. A földkérdésben indula­toktól, politikai felhangoktól mentesen kell dönteni. Dr. Serfözö András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents