Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
1997. október 16., csütörtök Hazai Körkép 5. oldal Tüntetéstől nem lesz több pénz A kormányfő a honvédség vezetőinél Horn Gyula és Keleti György FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A kormány nem ért egyet a tüntető katonák követelésével - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök tegnap Budapesten, a honvédség vezetői értekezletén. Rámutatott arra, hogy jövőre 122,5 milliárd forint lesz a honvédség költségvetése, ami 26,6 százalékkal több az ideinél, és ezen belül 29,3 százalékkal jut több személyi juttatásokra. Horn Gyula szerint ennél több pénzt jövőre nem lehet előteremteni a honvédség számára, mert az már szétfeszítené az 1998. évi költségvetés kereteit. A miniszterelnök részletesen szólt az esedékes NATO-csat- lakozásról, hangsúlyozva annak előnyeit. Elmondta: Magyarország történelme során legtöbbször a vesztes oldalra került, most először nyílik alkalom, hogy a győztes oldalon legyünk, méghozzá nem háborús, hanem békés körülmények között. Ha kimaradnánk a NATO- ból, akkor az elmaradott országok sorába kerülnénk. Hóm Gyula kitért árra is, hogy a NATO-csatlakozás költségeinél Brüsszel messzemenően figyelembe veszi Magyarország teherbíró képességét; semmi olyat nem követel, ami nehéz helyzetbe hozná hazánkat. Ráadásul a haderő korszerűsítése lényegesen olcsóbb a NATO-n belül, mint ha a szervezeten kívül maradnánk. Hóm Gyula leszögezte: minden alap megvan ahhoz, hogy korszerű honvédsége legyen az országnak, ehhez azonban középtávon végre kell hajtani a műszaki és technikai fejlesztést. Keleti György honvédelmi miniszter azt kérte a katonáktól, segítsenek abban, hogy a társadalom megismerje a NATO- csatlakozás lényegét. Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök arra hívta fel a figyelmet a Honvédszakszervezet által rendezett tüntetés kapcsán, hogy a hadsereg hivatásos katonái nem sodródhatnak az elégedetlenkedők táborába. Érdekeiket más módon kell érvényesíteniük, mert különben felbomlik a hadsereg egysége, a katonák különböző csoportok érdekkörébe kerülhetnek. A frakció tagjai „vegyesen” szavaztak Lemondott az MDNP elnöke Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke és frakcióvezetője lemondott tisztségeiről. A politikus sajnálatát fejezte ki, hogy a képviselőcsoport tagjainak egy része érzelmi és indulati hatások alapján szavazott kedden este az Országgyűlésben, a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazás kérdésében. Az MDNP elnöksége és a frakcióvezetés a bejelentést követően nyilatkozatot adott ki. Ebben kifejtik, hogy Szabó Iván a képviselőcsoport teljes támogatásával javaslatokat tett a kialakult helyzet kompromisszumos megoldására, de ezeket sem a kormány, sem az ellenzék többi pártja nem fogadta el. A Néppárt szóvivője, Zsigmond Attila elmondta: a frakció tagjai elutasítják a kormány földügyben tanúsított erőszakos magatartását, és az ellenzék többségének merev álláspontját. Mint megtudtuk, Szabó Iván, s még néhányan - például Kónya Imre és Farkas Gabriella - nem szavazott arról, hogy a házszabálytól való eltéréssel mód nyíljon-e a NATO-ról szóló referendum kormány-előterjesztésére. Néhány néppárti képviselő - például Szabad György, Szabó Tamás és Katona Tamás - a „nem” gombot nyomta meg. Mások - mint Jeszenszky Géza - tartózkodtak. T. M. Az Alkotmánybíróság ma vitatja meg a kormány kérdését Borotvaélen a népszavazás ügye Együtt vagy külön? Vagyis november 16- án csak hazánk NATO-csatlakozásáról vagy a földtulajdonlásról is voksoljanak a népszavazás részvevői? Erről folyt kedd este késhegyig menő politikai csatározás a parlamentben. Az ellenzék kinyilvánította: ragaszkodik az együttes népszavazáshoz. A koalíció pedig bejelentette, alkotmánybírósági véleményt kér arról, megtartható-e a már elfogadott országgyűlési határozat szerint november 16-án a népszavazás a NATO-csatlakozásról. Gyors válasz várható Tegnap megérkezett az Alkotmánybírósághoz a kormány kérdése - jelentette be a taláros testület. Tudatta azt is, hogy csütörtökön e kérdés ügyében teljes ülést tart. A felelet tehát minden bizonnyal még ma megfogalmazódik és ismeretessé válik. Tartalmát illetően a neves alkotmánybíró, Kilényi Géza tegnap közzétett terjedelmes nyilatkozata azt vetíti előre, hogy a válasz igenlő lesz. Volt-e konzultáció? Kilényi professzor cáfolta, hogy a bíróság hétfői döntését nagy viták előzték volna meg, illetve hogy a kabinet sorozatos konzultációt folytatott volna a testülettel vagy egyes tagjaival. Csupán az történt, hogy egyik alkotmánybíró egy „nagyon fontos” közjogi méltósággal - ez utóbbi kezdeményezésére - arról folytatott eszmecserét, hogy mi nem tárgya a folyamatban levő alkotmánybírósági eljárásnak. Nincs jogi akadály Kilényi kifejtette: megítélése szerint NATO-ügyben az alkotmánybírósági döntés nem akadálya a november 16-i népszavazásnak - ebben az ügyben ugyanis nincs két versengő kezdeményezés. Ugyanakkor a korábban meghozott országgyűlési határozat mindenképp felülvizsgálatra szorul, mert ha egymást keresztező népszavazási kezdeményezések vannak, a 200 ezer polgár által támogatottat elsőbbségben kell részesíteni. Az alkotmánybíró kitért arra a sokat vitatott kérdésre is: köteles-e a Ház automatikusan elrendelni a népszavazást az ellenzék által megfogalmazott, 200 ezernél több aláírással támogatott kérdés alapján - vagy azt bizonyos kontrollnak kell alávetnie? Kilényi rámutatott: a jelenleg hatályos törvény ilyen kontroli- lehetőségeket nem ismer. Ám az összegyűjtött aláírások száma önmagában még nem döntő abban, hogy kötelező-e elrendelni a népszavazást vagy sem. Ebben az esetben ugyanis az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy a megfogalmazott kérdések nem ütköznek-e az alkotmányban felsorolt tilalmi lista valamelyik pontjába. Állásfoglalások A tegnapi nap krónikájához tartozik: az MDF nyilatkozatban utasította vissza a vádat, hogy ez ellenzék nem támogatja hazánk NATO-csatlako- zásának ügyét. Szerintük a koalíció politikája idézett elő olyan helyzetet, amely az integrációs törekvések eredményességét veszélyezteti. Zwack Péter független képviselő levélben fordult valamennyi képviselőtársához, s kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a két kérdés további ösz- szekapcsolásához ragaszkodva a november 16-i népszavazás lehetőségét gátolják. Az ország jövője nem áldozható föl választási pártérdekek oltárán - írja Zwack Péter. Hom-Solana-párbeszéd A miniszterelnök tegnap telefonbeszélgetést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral. Horn kifejtette: a népszavazásról zajló országgyűlési viták nem a csatlakozás ellen irányulnak; nincs törés Magyarország csatlakozási felkészülésében, s a kormány mindent megtesz azért, hogy a népszavazásra a tervezett időben sor kerüljön. Solana hangoztatta: a NATO vezetése számára nem kétséges a magyar kormány eltökéltsége, s a népszavazás körül kialakult helyzetet magyar belpolitikai ügyként kezeli. A parlamentben arról nem volt vita, hogy megindult a gazdasági növekedés Tárgyalások a családi pótlék emeléséről Az Országgyűlés jövő évi költségvetési vitájában tegnap a pártok gazdaságpolitikusai elemezték a tervezetet, elsősorban abból a szempontból, hogy az mennyire szigorú, vagy éppen engedékeny egy esetleges „közérzetjavítás” kedvéért. Gaál Gyula (SZDSZ) szerint a javaslatból az olvasható ki, hogy a kormány nem kívánja feláldozni a stabilizáció kínjaival elért eredményeket. A gazdaság egyensúlyi állapota és a megtermelt jövedelem, illetve annak folyamatos gyarapodása viszont már lehetővé teszi a belföldi fogyasztás bizonyos bővülését. Bárány Sándor (MSZP) a további gazdasági növekedés évének nevezte 1998-at. Varga Mihály (Fidesz) is nyugtázta a gazdasági élénkülést. Mint mondta, a növekedés az idén várhatóan 3, jövőre 4 százalékos lesz, mindez azonban nem a kormány munkájának következménye. Ellenkezőleg: 13 százalékos növekedés lehetőségét vesztette el az ország a kormány téves gazdaságpolitikája miatt. Tor- gyán József (FKGP) szerint a 2800 milliárd forint tervezett elköltése nem a gazdaság reális igényeit, hanem a különböző csoportok érdekérvényesítő képességét tükrözi. Kádár Béla (MDF) „közhangulat-javító tatarozásnak” minősítette a költségvetést, ami csak az MSZP-SZDSZ kormány rövid távú politikai túlélését szolgálja. Emlékeztetett arra, Jiogy jövőre némileg javul ugyan az állampolgárok helyzete, de a bérek 10 százalékkal, a nyugdíjak 15 százalékkal még így is elmaradnak az 1994. évi szint mögött. Bogár László (MDNP) arra mutatott rá, hogy az elmúlt években tőkeátcsoportosítás zajlott le a családok rovására - a vállalkozói szféra irányába. Valamennyi felszólaló egyetértett azzal, hogy a családi pótlékot az előirányzottnál nagyobb mértékben kell emelni; ez ügyben a koalíciós képviselők tárgyalásokat folytatnak majd a kormánnyal. Meglett a horvát millió? Hamarosan befejezi munkáját a parlament Kalasnyikov-albi- zottsága. Póda Jenő (MDF), az albizottság elnöke szerint egyre világosabb, hogy mi lett a sorsa annak az 1 millió dollárnak, amelyet még 1990-ben fizettek a horvátok egy utóbb nem teljesített fegyverszállítmányért. Ellenszavazó kormánypárt. Az SZDSZ parlamenti frakciója általános vitára alkalmatlannak tartja a magyar állam és az Apostoli Szentszék között ez év június 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot - jelentette ki Hóm Gábor (SZDSZ) az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén. Zavar a Nyírfa-ügy körül. Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a Nyírfa-ügyben ítélkező hadbíró, miután az általa vezetett tanács a bírósági eljárást felfüggesztő végzést hozott - közölte dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes. Többség az ÉT-ben. A minimálbér 17 000 forintról 19 500 forintra emelkedik. Erről állapodtak meg a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén. Egyezség született arról is, hogy országosan 13,5-16 százalékos béremelési mértéket ajánlanak jövőre a versenyszférának. A munkavállalói oldalon a többség hagyta jóvá a megállapodást, a kisebbség ennél magasabb mértéket tartott csak elfogadhatónak. Összefogás az újságírókért. A Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Sajtószakszervezet elvárja, hogy az Új Magyarország új tulajdonosa tartsa tiszteletben az ott dolgozó munkatársak alapvető törvényes jogait. Minderről a lap munkatársainak részvételével tartott megbeszélésen volt szó, ahol kifogásolták a tulajdonosváltást kísérő méltatlan körülményeket is. Új kárpótlás. A kárpótlási hivatal legfrissebb adatai szerint eddig 250 ezer igénylés érkezett be az életüktől vagy szabadságuktól politikai, vallási, faji okból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény ez évi módosítása alapján. A kárpótlási hivatalban elmondták, hogy csak az október 7-én éjfélig feladott és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott igényléseket fogadják el. Nem lesz olcsóbb bor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén nem támogatta azt a javaslatot, amely megszüntetné a bor fogyasztási adóját. A közvélemény-kutatók szeptemberi felmérése a keleti országrészben: Az MSZP vezet a Fidesz és az FKGP előtt Gyógyszertájékoztató Lezárult a jövő évi gyógyszerárakról folytatott tárgyalások első fordulója - jelentette be tegnap Kökény Mihály népjóléti miniszter. 3790 készítményről folytattak egyeztető megbeszélést és mindössze 900 árában nem sikerült megállapodni a gyártókkal. A miniszter nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy ez a 900 gyógyszer a forgalom hány százalékát teszi ki, de elismerte, hogy olyan élet- fontosságú készítmény is szerepel közöttük, mint amilyen az inzulin. A tárcánál a közelmúltban arról is döntöttek, hogy összesen 60 millió forinttal segítik a drogambulanciákat és a kábítószeresekkel foglalkozó rehabilitációs intézményeket. Három párt korábbi holtversenye szeptemberben a Magyar Szocialista Párt javára billent. A pártok országos népszerűségi listáján az MSZP 1 százalékkal növelte előnyét, s így 18 százalékkal első volt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt 14 százalékos, a Független Kisgazdapárt 13 százalékos szimpátiamutatója nem változott. A keleti országrészben szeptemberben az MSZP támogatottsága 18 százalékos volt, a Fideszé és a Kisgazdapárté 14- 14 százalékos. A Szabad Demokraták Szövetségének népszerűsége 4 százalékos. A Magyar Demokrata Fórum 3, a Kereszténydemokrata Néppárt 2 százalékot ért el. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, a múlt havinál kevesebben vennének raita részt. A keleti régióban csak a választópolgárok fele menne biztosan el. 40 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem szavazna, vagy még bizonytalan a részvételt illetően. A biztos szavazók háromnegyede tudta megmondani, melyik parlamenti, vagy parlamenten kívüli pártra adná a szavazatát. A most vasárnapi választáson a biztos szavazók köréből az MSZP országosan 34, Kelet- Magyarországon 32 százalékot szerezne, míg koalíciós partnere, az SZDSZ a szavazatok 7 százalékát nyerné el. A Kisgazdapárt 25, a Fidesz pedig 19 százalékkal végezne. Az MDF 6, a KDNP 4 százaléknyi szavazatot szerezne. Változást hozott szeptember hónap az ellenszenvarányok tekintetében: a parlamenti pártok közül mind országosan, mind pedig a keleti régióban a Kisgazdapárt került az első helyre. Nem sokkal marad le mögötte az MSZP. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. szeptember 12-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 1937 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan Fidesz 14
