Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-15 / 241. szám
Megyei Körkép 1997. október 15., szerda Két intézményből lett az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Reggel nyolctól este nyolcig A nagy hagyományú bátonyterenyei zeneiskola az 1996/97-es tanévben a képzőművészeti oktatás beindításakor új nevet kapott, s Alapfokú Művészeti Iskola elnevezéssel működött. Az idén azonban újabb változások történtek, az általános és a zeneiskolát összevonták, így lett belőle Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Az összevont intézmény élére pályáztatás útján Venter Lászlót, a zeneiskola volt igazgatóját nevezték ki ötéves időtartamra. Venter László nem ismeretlen a város előtt: bár hajdúsági születésű, a Debreceni Zeneművészeti Főiskola elvégzése után 1975-ben B átony tereny én kezdte pályáját klarinét-szolfézs szakos tanárként. 1988-tól a zeneiskola igazgatói teendőit is ellátta.-Az űj munkakör mindenekelőtt sokkal több, szerteágazóbb tevékenységgel jár - mondja. - Az első két hónap után már látszik, mit is vállaltam. Bíztam abban, hogy nekem könnyebb lesz - tekintve, hogy elég nagy zeneiskolás gyakorlattal rendelkezem -, mint aki most próbálkozna először. A NAT bevezetésével kapcsolatos dolgok, a közoktatási törvény változásai sok új feladatot adnak, szerencsére két megbízott helyettesem, Hámoriné Babcsány Ágnes és Bálinth Tibor mindent elkövet annak érdekében, hogy segítsék munkámat.-Mi jelenti a legnehezebb feladatot?- Az időbeosztás elkészítése. Az általános iskola reggel 8 óra előtt kezdődik, a zeneiskola este nyolckor végződik, nehéz úgy egyeztetni, hogy minden megmozduláson ott legyek. Továbbra is tartok órákat, a klarinét eléggé közkedvelt hangszernek számít, sok a jelentkező.-Szükség lenne még tanárokra?- A zeneiskolában 2-3 tanárt gond nélkül tudnék alkalmazni, különösen hegedű, zongora szakon, szolfézspárosítással együtt, illetve szükség lenne fa- és rézfúvós tanárokra is. Az „utazó tanárok” alkalmazása nem mindig jelent megoldást, hiszen aki nem lakik itt, kiesik a város zenei életéből és az iskolai életben is csak „félember”. Az ideális megoldást a házaspárok jelentenék, akik itt szeretnének letelepedni is. Bár az önkormányzattól minden segítséget megkapunk, nem tolonganak a jelentkezők.- Milyen célt űzött maga elé a következő öt évre?-Az általános iskolát legalább ezen a szinten megtartani, de ha lehet, akkor emelni a színvonalát. Szeretném az „érettségi tantárgyak” megalapozottságát fokozni. Kiemelt feladatnak tekintem a számítás- technika fejlesztését. A nyelvi képzésben akadnak gondjaink, a kevés óraszám miatt nem tudunk egész állást felkínálni. A zeneiskola fejlesztési iránya a választékbővítés, szeretnénk, ha a mély-rézfúvóstól kezdve az énekig minden szakra jelentkezhetnének a gyerekek. Tervezzük a mozgásművészetek - népi tánc, balett - tanszakát is beindítani, de a zeneiskolák, művészeti iskolák központi tanterve még nem készült el. És utoljára - de nem utolsósorban - továbbra is szeretnénk a városban a zenei élet szervezői és mozgatói lenni.- zso Mindent lopnak, ami mozdítható Szécsényben, de természetesen nem csak ott „Hát emberek az ilyenek ?” D. József a Mező Imre utcában panaszkodik: az összes babját ellopták a Fehér-hegyen lévő földjéről. Ezentúl vasvillával várja reggelenként és esténként a tolvajokat a kukoricatáblájában. B. Sándornénak a Petőfi utcában egyik kora reggelre a szilváját szedték le a háza előtti két fáról. Öregesen, nehezen mozog. Mire kicsoszogott, az utolsó szemig felkapkodták a lerázott szilvát. A szemébe röhögtek és elfutottak. Juliska néninek a háza előtti járda és az utca közötti részről a virágjait tépték le. A férje sírjára szánta.- Összetépték és szétszórták - mutatja. - Hát emberek az ilyenek? - kérdi. N. K. Gy. Település- és társadalomtörténeti konferencia „Salgótarján a 20. században” Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Történelmi Társulat Nógrád Megyei Csoportja és a Nógrádi Történeti Múzeum „Salgótarján a 20. században” címmel település- és társadalomtörténeti konferenciát rendez október 16-án és 17-én, a városháza nagy előadótermében. Csütörtökön 10 órakor a tanácskozás hallgatóit, résztvevőit köszönti Puszta Béla Salgótarján megyei jogú város polgármestere. Elnököl: Csongrády Béla. Sorrendben a következő előadások hangzanak el: Horváth István: Mentalitás és mítosz. Jelenségek és összefüggések a 20. századi Salgótarján társadalmi életéből; Szvir- csek Ferenc: A szénbányászat és urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban: Sebestyén Kálmán: A köz és magánszféra határán (A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban); Dobrossy István: A városfejlesztés stratégiai kérdése Miskolcon a kiegyezéstől a trianoni döntésig; Milan, Soka: Kiadói tevékenység Besztercebányán; Veres László: Miskolc ipara és kereskedelme az első világháborúra készülődés jegyében. 14.30 órától elnököl: Horváth István. Előadások: Kelemenné Peák Ildikó: Ideológia, politika, művészet összefüggései Salgótarjánban (1950-1980); Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig; Csongrády Béla: Színházi élet Salgótarjánban; Balogh Zoltán: Kaszinók, vendéglők, kocsmák: a társasági élet és szórakozás színterein. Pénteken 9 órától: elnököl: Szvircsek Ferenc. Előadások: Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871-1946; Tóth Dezső: Besztercebánya a szlovák nemzeti felkelésben; Dupák Gábor: Az MKP városi szervezetének iratai 1945-1948 (Forrásismertetés); A. Varga László: Az acélgyári munkástanács 1956-ban. A konferencia zárása, értékelése. A Regina Pacis meghívására - közönségsikerrel Akkord-koncert Budapesten A napokban ünnepelte negyedik születésnapját a Regina Pacis (Béke Királynője) Budapesti Közössége, amely kiemelt feladatának tekinti az idősek és a betegek gondozását. A közösség anyaháza az olaszországi Veronában található, de Brazíliában is működik előretolt bástyájuk. A Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartott istentisztelet után meghívott vendégként a salgótarjáni Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes adott emlékezetes hangversenyt az Argentína téri kápolnában. A klasz- szikus és modem egyházi zene mellett a könnyűzenei irodalom örökzöldjei közül is megszólaltatott néhányat. A közönség a közismert dallamoknál énekelve vált a koncert alkotó részesévé. Intézménynév-változás Cserhátsurányban Speciális szakiskola is Nógrád Megye Közgyűlésének 16/1977. (VI. 30) sz. rendeleté alapján a Cserhátsurá- nyi Általános Iskola és Diákotthon neve 1997. június 30-ától a következőre változott: Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon. Címük: 2676 Cserhátsurány, Bocskai u. 1. sz. Tárlatok Tarjánban Iskolagalériák Salgótarján - Az Arany János Általános Iskola galériájában október 15-én, szerdán 14.30 órakor Tar- nóczi László újságíró, lapunk munkatársa nyitja meg Bakos Ferenc szécsényi grafikusművész tárlatát. A Kodály Zoltán Általános Iskolában Fancsikné Csaba Mária salgótarjáni alkotó képeiből rendeznek kiállítást. Október 16-án, csütörtökön 9.30 órakor Molnár Péter szobrászművész mond megnyitóbeszédet. Ugyanezen a napon 10 órakor Kele Szabó Agnes kiállítását nyitja meg Hor- váthné Szabó Agnes a Gagarin iskolában. Huszonhat esztendő a Nógrád Volánnál Mit csinál az elszámoltató ? Hogy mit kell tudnia egy el- számoltatónak? Arról egy rövid beszámolót tartott e sorok lejegyzőjének Dudás And- rásné, de ami igazán meglepte a krónikást, az az, hogy a Volánnál 26 éve dolgozó hölgy még a ma már közismert BUSYS jegykiadó gépek oktatását is végezte. Dudás Andrásáé No, persze, előtte neki is el kellett sajátítania az új technika kezelését.-Nem volt túl ördöngös - mondja -, de az igazi feladatot inkább a BUSYS-rendszer belépésével járó konvertálás jelentette. Dudásné korábban 21 évig dolgozott adatfeldolgozóként a cégnél, s ami szintén lényeges: több mint két és fél évtizedét napi ingázással teljesítette. Ugyancsak nem kis teljesítmény: villanyszerelő férjével nemrégiben adtak diplomát 22 éves lányuk kezébe, pontosabban a szorgalmas csemete és az odaadó szülők együttműködésének köszönhetően. Az egri tanárképző főiskolán végzett gyermekük Salgótarjánban, a Rákóczi Úti Általános Iskolában kezdte meg a tanítást szeptember 1-jétől. A másik nagylány (19 éves) Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemre jár, így hát a Dudás család otthon, Lükén sem ül karba tett kézzel. A ház körül rengeteget dolgoznak, zöldséget termesztenek, állattartással foglalkoznak, hogy gyerekeik semmiben sem szenvedjenek hiányt. Amikor arról kérdezem, hogy mire emlékszik vissza legszívesebben a Volánnál eltöltött időszakból, azt válaszolja, hogy nehéz volna bármit is kiemelnie, hiszen szinte észrevétlenül lepergett a 26 év, amit egyáltalán nem bánt meg, hogy e cégnél töltött az immár nívódíjas Dudás Andrásné. B. M. Biotechnológiai kerekasztal tizenharmadszor Tanácskozás a megyeszékhelyen A hároméves kormányprogram a többlettámogatásokról szól Nógrád megye nincs kipipálva A kormány másfél milliárd forinttal támogatja ez évben Nógrád megye fejlesztését, a felzárkóztatás 1998-ban és 1999-ben is folytatódik. Nógrád megye immár - megfelelő szabályozáson keresztül - hasonló feltételekkel versenyez más megyékkel, ezen felül biztosított a többlettámogatás. A megvalósítandó feladatokról, amelyek áthúzódnak a hároméves programon túli időszakra is, Boldvai László országgyűlési képviselővel, a program egyik kezdeményezőjével és Puszta Bélával, Salgótarján polgármesterével beszélgettünk. A Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Budapesti Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány, a Nógrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, az Állatorvos-tudományi Egyetem szervezésében október 16-17-én a Népjóléti Képzési Központban rendezik a XIII. állat- és biotechnológiai kerekasz- tal-konferenciát. A kabinet az ipari tárca hatókörébe tartozó területekre 276 millió forintot decentralizált, a környezetvédelmi tárcánál ez az összeg 326 millió. 289 milliót kapott a megye a mezőgazdasági, 290-et a környezetvédelmi alapból, 30 milliót fordíthat térségi válságkezelésre. A munkaerő-piaci alapból plusz 200 milliót szavazott meg a kormány, ami a 698 milliós alapösszeget növeli. A közlekedési tárcánál 110 milliós az elkülönített keret. Ezen felül számolni kell még 372,6 millió forinttal, amit területi kiegyenlítésre fordíthat a megye. Kormánygarancia-Hogyan változott meg Nógrád helyzete a kormányprogrammal?- Korábban is léteztek az állami kqltségvetésben különböző elkülönített alapok, amelyek az ágazati minisztériumokhoz tartoztak - mondta Boldvai László. - A pályázati rendszer soha nem differenciált a megyék gazdasági teljesítő- képessége között, vagyis aszerint, hogy egy-cgy megye mennyire van hátrányos helyzetben. A kormányprogram garanciát teremt arra, hogy a meglévő központi alapokban, ha tetszik, ha nem, le kell határolni olyan pénzeket, amelyek nem költhetők másra, csak Nógrád megye fejlesztésére. Ebből persze nem következik, hogy ezzel Nógrád megye, úgymond, ki lenne pipálva. Maga a kormányprogram a többlettámogatásról szól. Az elkülönített alapokból 10 százalékot kell lehatárolni Szabolcs és Nógrád fejlesztésére. Az adott tárcával kötött megállapodás után a megyei területfejlesztési tanács dönti el a pénz helyi sorsát. Normális kontroll-Mit jelent az, hogy az adott minisztériumnak vétójoga van?- Szakmai alapon van vétójoga, ez normális kontroll. Ha a program megfelel, annak megvalósítását a minisztérium nem gátolhatja m'eg. Lényeges, hogy a fejlesztések általában nem egy pénzügyi évre szólnak. A kormányprogram három évet ölel át, három évre szóló garanciát tartalmaz, így egy-egy fejlesztés finanszírozása is ütemezhető. Az 1998-as költség- vetés tervezetében is szerepel, hogy Nógrád és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyére milyen szempontok szerint kell elkülöníteni a pénzt és 1999-re is lesz egy harmadik finanszírozási ütem, amely szerepel majd a költségvetési törvényben.- Melyek a programban megvalósítandó konkrét feladatok, illetve a kiemelt területek?- A program kétirányú- kezdte Puszta Béla, Salgótarján polgármestere, a megyei területfejlesztési tanács alelnöke.- Együtt kell foglalkoznia a válság kezelésével, illetve egy fenntartható, hosszú távú gazdasági fejlesztés feltételeinek megteremtésével. Az alap célkitűzés a gazdaság teljesítőképességének javítása. Öt területen fogalmaztunk meg konkrét feladatokat. Első az ipar fejlesztése, benne a Salgótarján és Bátonyterenye körzetére szóló vállalkozási övezet kialakítása. Az eddiginél kedvezőbb feltételrendszert kell kialakítani együttesen érvényesülő kormányzati és önkormányzati adókedvezmények biztosításával, hogy ösztönözni tudjuk ide a befektetőket, a potenciális beruházókat. Munkahelyteremtő beruházások kellenek ahhoz, hogy a foglalkoztatási gondok enyhítésén és a fizetőképes kereslet javításán keresztül élénkülést tudjunk produkálni. Ezzel párhuzamosan Balassagyarmaton ipari park, illetve más településeken ipari zónák realizálására van lehetőség. Műszaki infrastruktúra- Az élelmiszer-gazdaság fejlesztési feladatainál a térségi adottságok figyelembevételével előtérbe került a bogyósgyü- mölcs-termesztés, az erdőtelepítés és a szociális földprogram. Az idegenforgalmi értékek megőrzésének és fejlesztésének feladatai szintén az adottságokat veszik figyelembe. Áz egészségügy és a szociális ellátás javítása feladatkörében kiemelt kérdés a kórházakon keresztüli szolgáltatás, ellátás. Fontos tétel a balassagyarmati intézmény fejlesztése, a pásztói kiskórházi modell megvalósításával kapcsolatos elképzelés, valamint a salgótarjáni kórházi rekonstrukció harmadik ütemének realizálása.- Kardinális kérdés a műszaki infrastruktúra fejlesztése, hiszen ez a gazdasági teljesítő- képesség javításának alapfeltétele. Az úthálózattal jelentős fejlesztései előtt állunk. Biztos, hogy nem fér bele minden a hároméves programba, de tovább kell építeni a salgótarjáni és megépíteni a balassagyarmati elkerülő szakaszt, a program része a Hatvan és Salgótarján közötti 21-es út korszerűsítése, ahol előző sávok kialakításával szeretnénk biztosabbá és gyorsabbá tenni a közlekedést.- Természetesen szerepel benne a vasúti közlekedés, első lépésben a pályarekonstrukció, távlati cél a vasút villamosítása Somoskőújfalu és Hatvan között. Konkrét feladatokat jelöltünk meg a szennyvízkezeléssel kapcsolatosan, itt is kétirányú a feladat: a már meglévő hálózat rekonstrukciója és a hálózatbővítés, amelyben szinte valamennyi település érintett. Ehhez szorosan kapcsolódik a vízbázis védelme. Alapvető változások- Mikor találkozhatunk a program eredményeivel?- Mindezeknek belátható időn belül alapvető változást kell hozniuk. Ebben a kezdő lépéseket jelenti majd a hároméves koimányprogram, de már most látszik, hogy olyan jelentős feladatok fogalmazódnak meg, amelyek biztosan átívelnek a hároméves programon túli időszakra is. D. I.
