Nógrád Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

2. oldal 3 S* SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. október 13., hétfő Mininépszavazás volt október 12-én Salgótarjánban - Csatlakozási folyamat a nemzeti érdekek mentén NATO-kóstolgató a Karancs „Szövetségben, vagy semlegesen?” címmel nyilvános politikai fórumra került sor vasárnap délelőtt Salgótarjánban, a Ka­rancs Szálló mozaiktermében. A szépszámú érdeklődő és a ne­ves meghívott vendégek véleménynyilvánító találkozóját la­punk kereskedelmi igazgatója, Plachy György vezette. Mininépszavazással kezdődött a fórum: Plachy György meg­kérdezte a hallgatóságot, hogy amennyiben most lenne a nép­Ez is technika? A csodálkozó szavazás, akkor a NATO-ra, vagy ellene szavaznának. Az eredmény 18-15 volt a NATO „javára”. Az ötletes kezdést követően a meghívott vendégek - pártképviselők és szakértők - három percben mondhatták el érveiket a NATO-csatlakozás mellett, illetve ellenében. Tamássy István (SZDSZ) a parlamenti pártok körében megfigyelhető egyetértést hangsúlyozta a csatlakozást il­letően, s azt, hogy erről demok­ratikus körülmények között maga a magyar nép dönthet. Emlékeztetett arra is, hogy an­nak idején ugyanezt nem tehet­ték meg a Varsói Szerződéssel. Rozgonyi József (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Horn Gyula, a jelenlegi minisz­terelnök volt az egyike azok­nak, akik korábban kezdemé­nyezték a NATO-csatlakozást. Rozgonyi József vé­leménye szerint a NATO-nak elsősor­ban mint politikai tömbnek van jelen­tősége, aminek kö­szönhetően folytat­hatja Magyarország demokratikus épít­kezését. Lányi Zsolt (FKgP) mintegy miniatűr „korreferá­tum-fricskaként” elmondta, hogy pártja már ötven év­vel ezelőtt kitalálta azt, amivel most a magyar Parlament is egyetért, ugyanak­kor az ő számukra lényeges, hogy a csatlakozási folya­mat a nemzeti érde­kek mentén menjen végbe. Megje­gyezte: a népszava­zás során a lényeget sértheti a NATO-csatlakozásról és a kül­földiek földszerzéséről szóló kérdéseknek a párosítása. Póda Jenő (MDF) az egész Kárpát-medencében élő ma­gyarság érdekét figyelembe véve tartotta fontosnak Ma­gyarország csatlakozását, melynek ügyében már az előző ciklusban tevékenykedő kor­mány lépéseket tett. Póda Jenő szerint nem csökkenne az or­szág szuverenitása, sokkal in­kább az érdekérvényesítési le­hetőségei nőnének meg. A NATO-t a világ egyik legsike­resebb képződményének tar­totta. Gyuricza Béla (Fidesz-MPP) reményét fejezte ki, hogy a amerikai. XXI. század kihívásának is te­kinthető kérdést a stabilitás és a fejlődő demokratizmus jegyé­ben válaszolja meg Magyaror­szág, s a válaszadást a feltett kérdés történelmi jelentőségé­nél fogva, valamint az ország 1100 éves történelmét figye­lembe véve teszi meg a nép. Vájnál Attila (Munkáspárt) azt fejtette ki, hogy a Munkás­párt a humánus, baloldali és emberi értékek tiszteletben tar­tása miatt utasítja el a NATO- csatlakozást. Mint mondta, Magyarország területén ismét külföldi csapatok állomásozná­nak, esetleg atomfegyverekkel. Elvesztenénk függetlenségün­ket, s a jelentős katonai célzatú anyagi kiadások mellett nagy­mértékű környezetszennyezés­sel is számolni kellene. Pintér Péter (MIÉP) óvott a NATO-csatlakozástól, mert an­nak igazi tétje a nemzet pusztu­lása. Pintér Péter szerint elpusz­tulhatunk a NATO-csatlakozás következtében, mivel az egy nukleáris támadással is fenye­gethet. A továbbiakban arról is olvasói által feltett kérdésekre válaszoltak a fentiekben megszó­lalók, akik természetesen ennek során egymással, de a hallgató­ságból megszólalókkal is vitába keveredtek. A mintegy másfél órában az érvek és a leplezetlen érzelmek vihara ellenére mind­végig kulturált, bár a politikai meggyőződések vezérelte „ol­dalszúrásoktól” nem mentes lég­körben zajlott a fórum. Visszatérő kérdés volt a „mennyibe kerül nekünk a NATO?”, melyre konkrét számadatokat tartalmazó vála­szok is elhangzottak. Póda Jenő nem függetlennek, hanem „lebe- gőnek” értékelte Magyarország jelenlegi helyzetét, s hozzátette, hogy a valódi semlegesség, amit például erős hadsereggel, vagy nemzetközi szavatolás alapján lehetne elérni, többe kerülne, mint a NATO-tagság. Gyuricza Béla adatai szerint katonai kia­dásaink évente háromszorosára nőnének azzal szemben, amit a NATO-tagság esetén kellene felvállalni. A hallgatói oldalról ugyanakkor megjegyezték, hogy Helikopteren jöttek a vendégek főtök: gyuriAn tibor beszélt, hogy nem kaptunk semmilyen garanciát arra vonat­kozóan, hogy válságos helyzet­ben tárolnak-e nukleáris fegyve­reket az ország területén. A politikai fórum következő körében a Nógrád Megyei Hírlap akkor, amikor mindent -mun­kásokat, parasztokat, gyárakat, mezőgazdaságot - szétvernek és sokan a kukából szerzik be az eleséget, miért számít az egyik legfontosabb kérdésnek a NATO-csatlakozás. Ehhez a Szállóban Ilyen a katonai melltartó? Egyenruha-bemutató előtt. gondolathoz társult egy hölgy, aki azt is szóvá tette, hogy a ma­gyar nép eléggé tájékozatlan NATO-kérdésben, nem tudja pontosan, hogy mi vár-rá. Nagy Imrét, 1956 későbbi mártírját idézte, aki Magyarország egyet­len útjaként a semlegességet je­lölte meg. A felszólaló, vissza­térve napjainkra, azon félelmét is kifejezte, hogy a NATO-tag- ságot csakis létező pénzekből lehet támogatni, azaz az egész­ség- vagy oktatásügy további ta­lajvesztése árán. Vajnai Attila - aki Pintér Pé­terrel együtt a csatlakozás-elle- nességet képviselte a másik ál­láspontot hangoztató meghívot­takkal szemben - többek között az atomfegyver-mentességet kérte számon, amelyre a „meg­szólítottak” azzal érveltek, hogy 1993 áprilisában már született egy olyan döntés, amely meg­tiltja az ország területén az atomfegyverek tárolását és át­szállítását - egyébként pedig manapság már Magyarországtól távolabbról is el lehet érni bár­milyen célpontot, tehát nem ezért „kell” az ország területe. — Hozzák meg a törvényt és akkor elhiszem - reagált Vajnai Attila. A „praktikus” kérdések köré­ből néhány (zárójelben a rövid válasszal): mennyi időre van szükség nukleáris fegyverek te­lepítéséhez? (néhány órára), mennyi külföldi katona állomá­sozik majd az országban? (nem tudtak pontos adatot mondani), változik-e a kötelező sorkatonai szolgálat? (nem), bevethetnek-e magyarokat külföldön? (a min­denkori parlamenti képviselők döntésétől függ). A fórum végén, az elhangzot­tak esetleges véleményt befo­lyásoló hatására kíváncsian Plachy György ismételten fel­tette a kérdést: igen vagy nem a NATO-ra? Ezúttal 20-19-re a NATO-ellenesség győzött, ami a fórum elején megszondázott állapothoz képest azt is jelzi: a vita után többen tartották fon­tosnak, hogy részt vegyenek a mininépszavazáson. Folytatás: „kibővített kör­ben”, Magyarországon. B. M. Mit látsz? A jövőt aligha ... Szolnoki deszantosok bemutatója „NATO-ördög” és „NATO-angyal” megfér együtt A salgótarjáni VILHIR-B Bt. közel háromezer féle műszaki cikkel várja Losonci utcai boltjába a villanyszerelőket, műszerészeket, rádióamatő­röket, barkácsolókat. Az el­fekvő raktárkészletekből, il­letve honvédségi felszámo­lásból származó berendezé­sek, bontott egységek, alkat­részek mellett a legkorsze­rűbb félvezetők, tranzisztorok is megvásárolhatók. Az igen sok áramköri elemet tartal­mazó panelek jelenleg 300 Ft/kg-os áron kerülnek a na­pokban megú­jult cég polca­ira. Akiket még a hagyo­mányos elekt­roncsöves technikák ér­dekelnek, azok több száz féle csőből válogat­hatnak. A mechanikai mun­kákkal foglalkozókat mérő­eszközök, illetve kézi- és gépi szerszámok várják. A kato­nai-műszaki cikkek gyűjtői válogathatnak a „hatástalaní­tott” adóvevőkben, tábori te­lefonokban. Ezenkívül bőven akadnak még pneumatikus hidraulikus eszközök, fűtőbe­tétek, különböző ellenállás­huzalok, hangszórók, tábla- műszerek, sorkapcsok is. Napi gondokról, fejlesztésről beszéltek a régió rendőrkapitányai Zsaruk milliárdos adóssága (Folytatás az 1. oldalról) salgótarjáni rendőrkapitány képviselte. Sajátosan jellemző kérdésről beszéltek „A rend­őrök élet- és munkakörülmé­nyeinek helyzete, a rendőrkapi­tányság működéséhez szüksé­ges anyagi lehetőségek tükré­ben” című előadásban. A tanácskozást követő sajtó- tájékoztatón dr. Forgács László, az Országos Rendőr­főkapitányság vezetője el­mondta, hogy megvitatták a fej­lesztési programból adódó fel­adatokat, valamint a régió gondjairól és problémáiról, ak­tuális napi feladatokról beszél­tek. A programból kiemelt né­hány prioritást, mint a rend­őrőrsprogram folytatását, a körzeti megbízotti szolgálat to­vábbfejlesztését, az oktatási rendszer továbbfejlesztését, egy humánpolitikai stratégia kidolgozását, 2000-ben a vasúti rendőrség létrehozását. Többek között kérdésként hangzott el, hogy a Lánchíd 2000 csalási ügyben van-e fej­lemény, az országos főkapitány elmondta, hogy folytatódik az ügy. Mivel külföldi résztvevői is vannak és csak egy személy van előzetes letartóztatásban, ez nehezíti a nyomozást. Akiket keresnek, külföldön tartózkod­nak. Az ügy jelenleg áll, mert szükséges a többi gyanúsított­nak, vagy gyanúsítható sze­mélynek a megtalálása és ki­hallgatása. Lapunk kérdéseként elhangzott, hogy a középtávú fejlesztési tervre honnan lesz pénze a rendőrségnek, hiszen több milliárdos adósságállo­mánnyal küzdenek, a nógrádi főkapitányság mintegy 90 mil­lióval. Az országos főkapitány kettéválasztotta a kérdést. El­mondta, hogy amikor átvették a rendőrség vezetését 3,4 milliárd volt az adósság nagysága. Ez egy öröklött adósság, a másik része az adósságnak pedig olyan korábbi kötelezettség­vállalásokból és előre nem lát­ható kifizetésekből jöttek össze, amelyeket mindenképpen telje­síteni kellett. Erre példaként említette a Teve utcai új szék­ház befejezésével, beköltözé­sével kapcsolatos csaknem 900 millió forintot. Amikor a kor­mány döntött a fejlesztési el­képzelések elfogadásáról, a ha­tározatban külön döntött arról, hogy 36 milliárd forintot bizto­sít erre. Jövőre 3,5 milliárd, s a 1999-2000-re pedig a maradé­kot részarányos elosztásban. Ennek megfelelően készítették el a programot, ami jövőre in­dul a létszámelosztás, technika­elosztás és fejlesztés tekinteté­ben. A főkapitány szerint a pénz megvan rá, illetve bízik benne, hogy meglesz. Az adós­sággal kapcsolatban utalt a hét eleji miniszterelnöki rendőrségi megbeszélésre, amikor annak a lehetőségét keresték, hogy az év végére mintegy 6 milliárdos adósságot miként lehetne ke­zelni. Erre az illetékes minisz­tériumoknak és a rendőrségnek elképzelést kell kidolgozni. Pádár András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents