Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-10 / 211. szám

2. oldal SALGÓTARJÁNI BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Igen hosszadalmas és szövevényes az augusztus 20-ai ügy Elszabadul a pokol Verebélyben? Véres incidenssé fajult Mátraverebélyben augusztus 20-án a békésnek induló ünneplés. Amint arról már korábban be­számoltunk, ismerős családok, barátok szórakoztak a 21-es főút melletti sportpályán, amikor romák támadtak rájuk üvegekkel, karókkal. Amint a szemtanúk mesélik, először csak hárman-négyen jöttek, majd az első rendreuta- sító mondat után előtörtek a bokrokban rejtőzők is.-Hirtelen azt sem lehetett eldönteni, hogy filmet lát-e az ember, vagy ez a valóság - emlékszik vissza egyikük.-Azt üvöltötték, hogy pa­rasztvért akarnak inni, meg ehhez hasonlókat és már le is ütötték az egyik fiatalem­bert.-De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a cigá­nyok között is voltak olyanok, akik csitítani próbálták a töb­bieket. Hogy nem lett emberhalál, csak annak tudható be, hogy közülünk senki nem ütött vissza. Nem igaz, hogy vere­kedés volt: nem volt itt más, csak verés. Négyen a kórházban Ellenállás helyett, aki csak tu­dott, menekülni próbált, négy embernek azonban nem volt szerencséje: őket a mentők szállították kórházba. Az eset hatalmas felhábo­rodást váltott ki a verebélyi lakosokban. Véleményük sze­rint ez volt az utolsó csepp a pohárban, most már tényleg kellene valami hathatós intéz­kedés, különben a Mátra aljai kis falucskában elszabadul a pokol. Ebben mindannyian egyetértenek, mint ahogyan abban is, hogy nevének közlé­séhez senki sem járul hozzá.- Higgye el, ez nem gyáva­ság részünkről - mondja egyi­kük, aki tősgyökeres mátrave- rebélyi.- Én ugyan nem voltam ott augusztus 20-án, de megértem azokat, akik nem mernek ta­núskodni. Mindenki félti a családját és ott ütnének vissza rajta, ahol a leggyengébb: a gyereken, az asszonyon. Ha a rendőrség nem tesz semmit, mit várjunk az egyszerű ál­lampolgártól? Szerzés erőszakkal Egybehangzóan állítják, nem a tősgyökeres mátraverebélyi cigányokkal van a baj: ők ren­desen dolgoznak, sokan Pes­ten keresik megélhetésüket, nem pedig úgy, mint a fiata­labb jövevények, akik ezt úgy teszik, hogy elveszik a másét - ha kell, erőszakkal is.-Az pedig, hogy harminc százalékkal kevesebb a bűn- cselekmények száma, szerin­tük annak tudható be: három­négyezer forintos lopásokat már be sem jelentenek.- Minden normális faluban az a szokás," hogy este bezár­ják a kaput, leengedik a re­dőnyt és aludni térnek - utal­nak vissza a bátonyterenyei rendőrkapitány szavaira.- Az nem viselkedik normá­lisan, aki éjszaka lopni, meg betömi jár. A sokat hangoztatott pol­gárőrség létrehozásában sem látják a helyzet megoldását, mint mondták. Egyrészt semmilyen jog­köre nincs egy polgárőrnek, sem pedig fegyvere, amellyel megvédhetné magát, és akkor még mindig tartania kellene az utólagos bosszútól. Másrészt viszont visszakér­deznek: - Ha éjszaka polgár­őrként járjuk a falut, másnap hogyan megyünk dolgozni?-Mi is tudjuk, hogy sok esetet be sem jelentenek - vá­laszol a felvetésre Pethö Zsolt rendőr őrnagy, a bátonytere­nyei rendőrkapitányság mun­katársa.-Az viszont akkor is iga­zolt tény, hogy a településen jelentősen visszaesett a bűn- cselekmények száma. Nagy hiba, hogy sokan inkább visz- szavásárolják az ellopott érté­keket, mint hogy feljelentést tegyenek. Orvosszakértő szükséges-Sokan megfeledkeznek ar­ról, hogy a bűncselekmény el­követését be kell bizonyítani, a tanúk pedig nem könnyítik meg helyzetünket. A rendőr­ség minden tőle telhetőt meg­tesz, bizonyítja ezt az a tény is, hogy a mátraverebélyi esethez tizenegy rendőrt küldtünk a helyszínre.- Igencsak hosszadalmas és szövevényes ez az ügy: leg­többen még a kihallgatáson történő együttműködéstől is elzárkóznak. Az ügyben orvosszakértőt kell kirendelnünk, másképpen nem tudjuk tisztázni, ki ho­gyan szerezte a sérüléseket. Hegedűs E. Egy évig a nézsai vadászok őrizhetik az idén alapított vándorkupát Hogyan céloznak a puskások ? Díszes, nagyon mutatós és a sportvadászok szempontjából igen értékes vándorserleget alapítottak a megyei vadásznap szerve­zői. Villányi Péter, Nógrád község sportvadásza volt az egyik kezdeményezője és úgy remélte, hogy ezt az első helyezetteknek járó díjat majd ők őrzik vadászházi vitrinjükben egy évig.- Nem így történt - sajnálko­zott, habár nem rajta múlott a siker, hiszen egyéni lőeredmé- nyével nagy elismerést aratott. A villámgyorsan repülő agyagkorongokat a nézsaiak ta­lálták el a legtöbbször, így övék lett a vándorserleg. A korong­lövészet nagy hagyományaival rendelkező érsekvadkerti „Aranyfácán” nevű vadásztár­saság és a Palotási VT. csapata sem gondolt a nézsai sikerre, hiszen Szilágyi István és Ko­vács Pál, a két vadászelnök éveken át segítette, támogatta a sportvadászok ilyen irányú szenvedélyét. Az eredmények viszont azt igazolták, hogy téves volt a vá­rakozásuk, mert a Petrovics Sámuel - Melis János — Varga Zoltán - Nagygyörgy Sámuel összetételű csapat kiegyensú- lyozottabban versenyzett, jogos győztese és védelmezője lett a vándorkupának egy évig. Az érsekvadkertiek a második, a palotásiak a harmadik helyre kerültek. Az egyéni bajnokságra is jó­val többen jelentkeztek, mint tervezték a rendezők. Az egyéni versenyben palotási si­ker született, Pamlagi Sándor eredményével. A vadkertiek itt is ezüstérmesek lettek, dr. Má- csik László szerzett nagy örö­met, míg a nógrádi Villányi Pé­ter a harmadik helyezést érte el. A gyermekek lőfegyveres lövészbajnokságát Makarevicz Zoltán nyerte, Saját Gábort előzte meg. A harmadik Paulo- vics Viktor lett. Petrás László, a megyei va­dászszövetség elnökének tiszt­ségviselője is elismerését fe­jezte ki. - Ez a verseny is jól ki­fejezte azt a törekvésünket, hogy Nógrád megyében tovább szélesedjen a vadászsport ver­senyszerű „ága”. Remélem, nem is olyan sokára bajnoki rendszerben is alkalmuk lesz versenyezni a vadásztársaságok koronglövőinek. A hollókői vadásztársaság új elnöke - id. Gólyán László - nyomban csatlakozott a gondo­lathoz, hiszen ő is jónak tartaná ilyen módon a társasági és tár­saságok közötti kapcsolatok fejlesztését. Ifj. Szabó Ferenc szécsényi (terület nélküli) sportvadász a vadászlősport más lehetőségei­ben is gondolkodik. - Én a fu­tóvadlövészet tudományát a lő­téren képzelem el megszerezni, és célszerű lenne golyós lő­fegyverrel is bajnokságot kiírni. É gondolat nem alaptalan, hiszen lőgyakorlat nélkül a mozgó, menekülő nagyvadra lövés - mint ahogyan gyakran történik- nagy kárt tehet a vadállományban. Az is kérdésként vetődik fel, hogy az új „puskások” vajon miként céloznak? Kevés olyan társasági belső szabályzat van, ahol ezt követelményként tá­masztják! Pedig az állami tu­lajdonú vad védelme talán meg is követelné. Rácz András Balassagyarmati fiú szerzett első helyet a nógrádi vadásznapon Gyermekrajzok üzenete A Nógrád megyei vadásznap szervezői lehetőséget adtak a képzőművészetekben jártas gyermekek tehetségének nyilvános bemutatására is. A nógrádi művelődési ház­ban megrendezett rajzkiállítá­son legkifejezőbbnek a balas­sagyarmati Horváth László al­kotását minősítette a zsűri, má­sodik Kovács Boglárka lett, míg Bocsinyec Lotti a harmadik helyezést érte el.-A mi gyermekeink a ter­mészethez közelállónak érzik magukat és titkait is mind job­ban megismerik. Nyilván nekik is nagy szerepük lesz majd a természet értékeinek megőrzé­sében. Ezért külön köszönet jár nemcsak az „alkotóknak”, ha­nem mindazoknak, akik ehhez az élményszerzéshez, az érzel­mek kibontakoztatásához őket hozzásegítik; a szülőknek, taná­roknak, sportvadászoknak, tá- boroztatóknak - mondotta Machács Mihály, a rétsági „Ló­kos völgye” Vadásztársaság el­nöke a kiállítás megnyitóján. Megtalálta élete értelmét a pedagóguspályán Gyermekkori álom Nemrégiben a Pásztó város képviselő-testülete ismét Si­mon Máriát nevezte ki a Gárdonyi Géza Általános Is­kola igazgatójává. A fiatal ta­nárnővel ekkor beszélgettünk pályájáról, munkájáról.- Borsod megyében, Ragály községben születtem. Az álta­lános iskolát követően Debre­cenben, a református kollégium és gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat. Szüleim ke­vésbé akarták, hogy ott járjak középiskolába, akkoriban nem nézték jó szemmel, ha valaki egyházi iskolát választ, de vé­gül is elfogadták akaratomat - emlékezik vissza Simon Mária.-Én mindenesetre megsze­rettem a várost, az iskolát, hi­szen sokat adott lelkileg és hit­ben egy életre. Szerettem volna Debrecenben továbbtanulni a Kossuth egyetemen, de hiába felvételiztem három alkalom­mal is, nem vettek fel az egy­házi iskola miatt. Ezért tanító­képző főiskolára mentem, mert gyermekkorom óta pedagógus szerettem volna lenni.-A képző elvégzése után a városban helyezkedtem el, egy lakótelepi iskolában alsó tago­zatos tanítóként. Később Nyíregyházán elvégeztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar szakát leve­lező tagozaton. Továbbra is Debrecenben tanítottam, az is­kolába csaknem kétezer gyerek járt.- Bábszakkört vezettem, majd egy drámapedagógiai tan­folyam elvégzését követően színjátszó kört szerveztem. Szabadidőmben pedig verseny­szerűen tájékozódási futóspor­tot űztem.- Hogyan került Pásztora?- Megjelent a közlönyben az igazgatói pályázati felhívás, és úgy gondoltam, megpróbálom. Mindez 1993-ban volt, négyen pályáztunk és kompromisszu­mos megoldásként engem vá­lasztottak meg igazgatónak.- A kezdet nagyon nehéz volt, sem helyismerettel, sem vezetői gyakorlattal nem ren­delkeztem, ám a vezetőtársak Simon Mária, aki ismét bi­zalmat kapott és a tantestület sokat segített.-Úgy érzem, elfogadtak az emberek, a kollégák, a szülők és a képviselő-testület tagjai is. A négyéves ciklus leteltével újra pályáztam és nagyon örü­lök annak, hogy ismét bizalmat kaptam. Bízom benne, hogy közösen a tantestülettel törés nélkül tudjuk továbbvezetni a város legrégebbi iskoláját.- Úgy tudom, hogy ön is nagy pártfogója az iskolai ta­nulmányi versenyeknek?- Szabadidőmben nagyon sokat foglalkozom a tehetséges gyerekekkel a szaktantárgyam­ból. Iskolánkból többen eljutot­tak különböző szintekre, közöt­tük volt Pálinkás Annamária is, aki már megízlelhette az orszá­gos siker ízét is. - esla ­Közmeghallgatás Bátonyterenyén - Elismert képviselő-testületi törekvések Vállalkozói övezet, mint a fejlődés alapja A jövő évi költségvetés előtti közmeghallgatással a bátonyte­renyei önkormányzat nemcsak a törvényben előírt kötelezett­ségének tett eleget, hanem megismerve, összegyűjtve a véle­ményeket, elébe is ment bizonyos folyamatoknak. A közmeg­hallgatáson elhangzottakat figyelembe véve kértük dr. Balázs Ottó polgármestert, hogy válaszoljon kérdéseinkre.-Az előre hozott közmeghall­gatással sikerült-e elérni a hozzá fűzött reményeket?- A város polgárai közül azok jöttek el, akik érzelmileg kötődnek a településhez, fele­lősséget éreznek lakókörnye­zetük alakulásáért. Örülök, hogy sokan megjelentek, jó ér­zéssel mondhatom, többet adott, mint a törvényből fa­kadó kötelezettség. Hangula­tában is alkotó volt. Nekem azt igazolta vissza, hogy azok a törekvések, amelyek a képvi­selő-testület, a polgármesteri hivatal munkáját jellemzik, ta­lálkoznak a lakosság elismeré­sével.- A nyilvánosságra került problémák nem voltak isme­retlenek számunkra, mert a vá­lasztott tisztségviselők foga­dónapjain az egyéni gondok mellett találkozunk a kisebb- nagyobb közösségeket érintő, megoldásra váró gondokkal is. Nem kevés a víz- és csatornadíj-A közmeghallgatás idősze­rűségét igazolja, hogy az azt követő testületi ülésen a kép­viselők 10 út karbantartásáról és felújításáról döntöttek. Ezek átfogják a város szinte minden településrészét.-A gondolatok nagy csok­rából melyeket tartja a legfon­tosabbaknak?- A víz- és csatomaügyeket, a lakásokkal kapcsolatos vé­leményeket, a településfejlesz­tési, környezetvédelmi felada­tokat, a közrend- és a közbiz­tonság javítását.-Menjünk sorba: mi vár­ható a víz- és csatornadíj fize­tésében?- Lassan befejeződik a víz­zel kapcsolatos felmérés. A víz- és csatornadíját én sem tartom kevésnek. Az ország más területeivel összehason­lítva mások a lehetőségeink. Két víznyelő bázisunk van. Az egyiket saját kútjaink alkotják, a másik a Zagyvára telepített lassú szűrő. Ezek az adottsá­gok határozzák meg a fize­tendő árakat, az önköltséget. Harmincmilliónyi kinnlevőség- Filozófiánknak megfelelően a cégek nem nyereségre, ha­nem a biztonságos, tisztessé­ges vízszolgáltatásra töreksze­nek. A csatornadíj abban az esetben csökkenhet, ha többen tudnának bekapcsolódni a rendszerbe, ehhez azonban a hálózatot kellene kiépíteni, ami több százmillió forintba kerül.- Mi a válasza az üres laká­sokkal, az együttélésekkel kap­csolatban?- A város tulajdonában 1990-ben csaknem 1800 lakás volt. Mára kétharmadát értéke­sítettük, ami teljesen új helyze­tet jelent, vagyis csak tulajdo­nostársak vagyunk, s ennek arányában veszünk részt a gondok megoldásában. A fela­datok elvégzése a társasházi közösségekre hárul. Az üres lakások kisebbik hányada (8 százalék) van az önkormány­zat tulajdonában, a többi ma­gánosoké.- Sajnos, lassan elviselhe­tetlenné válik az önkormány­zatok és a szolgáltató cégek számára a lakbér-, a víz- és csatomaműdíj-hátralék, ami jelen pillanatban csaknem 30-35 millió kinnlévőséget je­lent. Kérés a belügyminiszterhez-Behajtásukra milyenek a kilátások?- A vízszolgáltatásnál kor­látozásokat vezetünk be, a lak­bérrel tartozóknál bírósági döntések alapján megindítjuk a végrehajtási eljárást. Ugyan­ezt tesszük a személyszállítás­nál is. Persze nem örömmel, az élet kényszeríti ránk, a fizető állampolgárok és a költségve­tés érdekében.- Nem fukarkodtak a felszó­lalók a közrendet és közbizton­ságot jobbítani kívánó kérdé­seikkel sem?-A statisztika szerint való­ban előkelő helyen vagyunk a bűnözésben, annak ellenére, hogy javult a felderítési mu­tató. A bűnözés mérséklése, megelőzése érdekében egymil­lió forinttal segítjük a bűn- megelőzési bizottság munká­ját, településrészenként mega­lakítottuk a polgárőrséget, szolgálati lakásokat adtunk a rendőrség tagjainak. Azon fá­radozunk, hogy 15 fővel nö­veljük a kapitányság állomá­nyát. Ugyanis nálunk 600 la­kosra jut egy rendőr, szemben a másutt tapasztalható 450 la­kosra. Ezzel kapcsolatos kéré­sünket másodszor is eljuttattuk a belügyminiszternek.-A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal dolgozói a felszólalók részéről elisme­résben is részesültek, hisz’ a szűkös anyagi források elle­nére néhány területen előbbre léptek. Érdekelne, milyenek a további lehetőségeik?-Éves költségvetésünk 5-8 százalékát fordíthatjuk telepü­lésfejlesztésre. Ebben az évben megoldjuk a 23-as út Kistere- nyén átvezető teljes rekonst­rukcióját. Épített és természeti környezet- A Maconkán átvezető főút is megújult. Negyvenmilliós be­ruházással rehabilitáltakat fog­lalkoztató és képző központot hozunk létre. A képviselő-tes­tület jelentős erőfeszítéseket tett, hogy Bátonyterenye vál­lalkozói övezet legyen. Ennek elnyerése után megindulhat a város gazdasági fejlődése. Ez teremthet alapot a város és vá­roslakók életkörülményeinek javításához. A településfej­lesztésen és fenntartáson belül központi feladatot jelent a épí­tett és természeti környezet megóvása, rehabilitálása, fej­lesztése. Örülök, hogy vannak olyan közösségek, melyek haj­landók társadalmi munkában, szűkebb lakókörnyezetüket szebbé tenni. Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents