Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-10 / 211. szám
2. oldal SALGÓTARJÁNI BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Igen hosszadalmas és szövevényes az augusztus 20-ai ügy Elszabadul a pokol Verebélyben? Véres incidenssé fajult Mátraverebélyben augusztus 20-án a békésnek induló ünneplés. Amint arról már korábban beszámoltunk, ismerős családok, barátok szórakoztak a 21-es főút melletti sportpályán, amikor romák támadtak rájuk üvegekkel, karókkal. Amint a szemtanúk mesélik, először csak hárman-négyen jöttek, majd az első rendreuta- sító mondat után előtörtek a bokrokban rejtőzők is.-Hirtelen azt sem lehetett eldönteni, hogy filmet lát-e az ember, vagy ez a valóság - emlékszik vissza egyikük.-Azt üvöltötték, hogy parasztvért akarnak inni, meg ehhez hasonlókat és már le is ütötték az egyik fiatalembert.-De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a cigányok között is voltak olyanok, akik csitítani próbálták a többieket. Hogy nem lett emberhalál, csak annak tudható be, hogy közülünk senki nem ütött vissza. Nem igaz, hogy verekedés volt: nem volt itt más, csak verés. Négyen a kórházban Ellenállás helyett, aki csak tudott, menekülni próbált, négy embernek azonban nem volt szerencséje: őket a mentők szállították kórházba. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki a verebélyi lakosokban. Véleményük szerint ez volt az utolsó csepp a pohárban, most már tényleg kellene valami hathatós intézkedés, különben a Mátra aljai kis falucskában elszabadul a pokol. Ebben mindannyian egyetértenek, mint ahogyan abban is, hogy nevének közléséhez senki sem járul hozzá.- Higgye el, ez nem gyávaság részünkről - mondja egyikük, aki tősgyökeres mátrave- rebélyi.- Én ugyan nem voltam ott augusztus 20-án, de megértem azokat, akik nem mernek tanúskodni. Mindenki félti a családját és ott ütnének vissza rajta, ahol a leggyengébb: a gyereken, az asszonyon. Ha a rendőrség nem tesz semmit, mit várjunk az egyszerű állampolgártól? Szerzés erőszakkal Egybehangzóan állítják, nem a tősgyökeres mátraverebélyi cigányokkal van a baj: ők rendesen dolgoznak, sokan Pesten keresik megélhetésüket, nem pedig úgy, mint a fiatalabb jövevények, akik ezt úgy teszik, hogy elveszik a másét - ha kell, erőszakkal is.-Az pedig, hogy harminc százalékkal kevesebb a bűn- cselekmények száma, szerintük annak tudható be: háromnégyezer forintos lopásokat már be sem jelentenek.- Minden normális faluban az a szokás," hogy este bezárják a kaput, leengedik a redőnyt és aludni térnek - utalnak vissza a bátonyterenyei rendőrkapitány szavaira.- Az nem viselkedik normálisan, aki éjszaka lopni, meg betömi jár. A sokat hangoztatott polgárőrség létrehozásában sem látják a helyzet megoldását, mint mondták. Egyrészt semmilyen jogköre nincs egy polgárőrnek, sem pedig fegyvere, amellyel megvédhetné magát, és akkor még mindig tartania kellene az utólagos bosszútól. Másrészt viszont visszakérdeznek: - Ha éjszaka polgárőrként járjuk a falut, másnap hogyan megyünk dolgozni?-Mi is tudjuk, hogy sok esetet be sem jelentenek - válaszol a felvetésre Pethö Zsolt rendőr őrnagy, a bátonyterenyei rendőrkapitányság munkatársa.-Az viszont akkor is igazolt tény, hogy a településen jelentősen visszaesett a bűn- cselekmények száma. Nagy hiba, hogy sokan inkább visz- szavásárolják az ellopott értékeket, mint hogy feljelentést tegyenek. Orvosszakértő szükséges-Sokan megfeledkeznek arról, hogy a bűncselekmény elkövetését be kell bizonyítani, a tanúk pedig nem könnyítik meg helyzetünket. A rendőrség minden tőle telhetőt megtesz, bizonyítja ezt az a tény is, hogy a mátraverebélyi esethez tizenegy rendőrt küldtünk a helyszínre.- Igencsak hosszadalmas és szövevényes ez az ügy: legtöbben még a kihallgatáson történő együttműködéstől is elzárkóznak. Az ügyben orvosszakértőt kell kirendelnünk, másképpen nem tudjuk tisztázni, ki hogyan szerezte a sérüléseket. Hegedűs E. Egy évig a nézsai vadászok őrizhetik az idén alapított vándorkupát Hogyan céloznak a puskások ? Díszes, nagyon mutatós és a sportvadászok szempontjából igen értékes vándorserleget alapítottak a megyei vadásznap szervezői. Villányi Péter, Nógrád község sportvadásza volt az egyik kezdeményezője és úgy remélte, hogy ezt az első helyezetteknek járó díjat majd ők őrzik vadászházi vitrinjükben egy évig.- Nem így történt - sajnálkozott, habár nem rajta múlott a siker, hiszen egyéni lőeredmé- nyével nagy elismerést aratott. A villámgyorsan repülő agyagkorongokat a nézsaiak találták el a legtöbbször, így övék lett a vándorserleg. A koronglövészet nagy hagyományaival rendelkező érsekvadkerti „Aranyfácán” nevű vadásztársaság és a Palotási VT. csapata sem gondolt a nézsai sikerre, hiszen Szilágyi István és Kovács Pál, a két vadászelnök éveken át segítette, támogatta a sportvadászok ilyen irányú szenvedélyét. Az eredmények viszont azt igazolták, hogy téves volt a várakozásuk, mert a Petrovics Sámuel - Melis János — Varga Zoltán - Nagygyörgy Sámuel összetételű csapat kiegyensú- lyozottabban versenyzett, jogos győztese és védelmezője lett a vándorkupának egy évig. Az érsekvadkertiek a második, a palotásiak a harmadik helyre kerültek. Az egyéni bajnokságra is jóval többen jelentkeztek, mint tervezték a rendezők. Az egyéni versenyben palotási siker született, Pamlagi Sándor eredményével. A vadkertiek itt is ezüstérmesek lettek, dr. Má- csik László szerzett nagy örömet, míg a nógrádi Villányi Péter a harmadik helyezést érte el. A gyermekek lőfegyveres lövészbajnokságát Makarevicz Zoltán nyerte, Saját Gábort előzte meg. A harmadik Paulo- vics Viktor lett. Petrás László, a megyei vadászszövetség elnökének tisztségviselője is elismerését fejezte ki. - Ez a verseny is jól kifejezte azt a törekvésünket, hogy Nógrád megyében tovább szélesedjen a vadászsport versenyszerű „ága”. Remélem, nem is olyan sokára bajnoki rendszerben is alkalmuk lesz versenyezni a vadásztársaságok koronglövőinek. A hollókői vadásztársaság új elnöke - id. Gólyán László - nyomban csatlakozott a gondolathoz, hiszen ő is jónak tartaná ilyen módon a társasági és társaságok közötti kapcsolatok fejlesztését. Ifj. Szabó Ferenc szécsényi (terület nélküli) sportvadász a vadászlősport más lehetőségeiben is gondolkodik. - Én a futóvadlövészet tudományát a lőtéren képzelem el megszerezni, és célszerű lenne golyós lőfegyverrel is bajnokságot kiírni. É gondolat nem alaptalan, hiszen lőgyakorlat nélkül a mozgó, menekülő nagyvadra lövés - mint ahogyan gyakran történik- nagy kárt tehet a vadállományban. Az is kérdésként vetődik fel, hogy az új „puskások” vajon miként céloznak? Kevés olyan társasági belső szabályzat van, ahol ezt követelményként támasztják! Pedig az állami tulajdonú vad védelme talán meg is követelné. Rácz András Balassagyarmati fiú szerzett első helyet a nógrádi vadásznapon Gyermekrajzok üzenete A Nógrád megyei vadásznap szervezői lehetőséget adtak a képzőművészetekben jártas gyermekek tehetségének nyilvános bemutatására is. A nógrádi művelődési házban megrendezett rajzkiállításon legkifejezőbbnek a balassagyarmati Horváth László alkotását minősítette a zsűri, második Kovács Boglárka lett, míg Bocsinyec Lotti a harmadik helyezést érte el.-A mi gyermekeink a természethez közelállónak érzik magukat és titkait is mind jobban megismerik. Nyilván nekik is nagy szerepük lesz majd a természet értékeinek megőrzésében. Ezért külön köszönet jár nemcsak az „alkotóknak”, hanem mindazoknak, akik ehhez az élményszerzéshez, az érzelmek kibontakoztatásához őket hozzásegítik; a szülőknek, tanároknak, sportvadászoknak, tá- boroztatóknak - mondotta Machács Mihály, a rétsági „Lókos völgye” Vadásztársaság elnöke a kiállítás megnyitóján. Megtalálta élete értelmét a pedagóguspályán Gyermekkori álom Nemrégiben a Pásztó város képviselő-testülete ismét Simon Máriát nevezte ki a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatójává. A fiatal tanárnővel ekkor beszélgettünk pályájáról, munkájáról.- Borsod megyében, Ragály községben születtem. Az általános iskolát követően Debrecenben, a református kollégium és gimnáziumban folytattam a tanulmányaimat. Szüleim kevésbé akarták, hogy ott járjak középiskolába, akkoriban nem nézték jó szemmel, ha valaki egyházi iskolát választ, de végül is elfogadták akaratomat - emlékezik vissza Simon Mária.-Én mindenesetre megszerettem a várost, az iskolát, hiszen sokat adott lelkileg és hitben egy életre. Szerettem volna Debrecenben továbbtanulni a Kossuth egyetemen, de hiába felvételiztem három alkalommal is, nem vettek fel az egyházi iskola miatt. Ezért tanítóképző főiskolára mentem, mert gyermekkorom óta pedagógus szerettem volna lenni.-A képző elvégzése után a városban helyezkedtem el, egy lakótelepi iskolában alsó tagozatos tanítóként. Később Nyíregyházán elvégeztem a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar szakát levelező tagozaton. Továbbra is Debrecenben tanítottam, az iskolába csaknem kétezer gyerek járt.- Bábszakkört vezettem, majd egy drámapedagógiai tanfolyam elvégzését követően színjátszó kört szerveztem. Szabadidőmben pedig versenyszerűen tájékozódási futósportot űztem.- Hogyan került Pásztora?- Megjelent a közlönyben az igazgatói pályázati felhívás, és úgy gondoltam, megpróbálom. Mindez 1993-ban volt, négyen pályáztunk és kompromisszumos megoldásként engem választottak meg igazgatónak.- A kezdet nagyon nehéz volt, sem helyismerettel, sem vezetői gyakorlattal nem rendelkeztem, ám a vezetőtársak Simon Mária, aki ismét bizalmat kapott és a tantestület sokat segített.-Úgy érzem, elfogadtak az emberek, a kollégák, a szülők és a képviselő-testület tagjai is. A négyéves ciklus leteltével újra pályáztam és nagyon örülök annak, hogy ismét bizalmat kaptam. Bízom benne, hogy közösen a tantestülettel törés nélkül tudjuk továbbvezetni a város legrégebbi iskoláját.- Úgy tudom, hogy ön is nagy pártfogója az iskolai tanulmányi versenyeknek?- Szabadidőmben nagyon sokat foglalkozom a tehetséges gyerekekkel a szaktantárgyamból. Iskolánkból többen eljutottak különböző szintekre, közöttük volt Pálinkás Annamária is, aki már megízlelhette az országos siker ízét is. - esla Közmeghallgatás Bátonyterenyén - Elismert képviselő-testületi törekvések Vállalkozói övezet, mint a fejlődés alapja A jövő évi költségvetés előtti közmeghallgatással a bátonyterenyei önkormányzat nemcsak a törvényben előírt kötelezettségének tett eleget, hanem megismerve, összegyűjtve a véleményeket, elébe is ment bizonyos folyamatoknak. A közmeghallgatáson elhangzottakat figyelembe véve kértük dr. Balázs Ottó polgármestert, hogy válaszoljon kérdéseinkre.-Az előre hozott közmeghallgatással sikerült-e elérni a hozzá fűzött reményeket?- A város polgárai közül azok jöttek el, akik érzelmileg kötődnek a településhez, felelősséget éreznek lakókörnyezetük alakulásáért. Örülök, hogy sokan megjelentek, jó érzéssel mondhatom, többet adott, mint a törvényből fakadó kötelezettség. Hangulatában is alkotó volt. Nekem azt igazolta vissza, hogy azok a törekvések, amelyek a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal munkáját jellemzik, találkoznak a lakosság elismerésével.- A nyilvánosságra került problémák nem voltak ismeretlenek számunkra, mert a választott tisztségviselők fogadónapjain az egyéni gondok mellett találkozunk a kisebb- nagyobb közösségeket érintő, megoldásra váró gondokkal is. Nem kevés a víz- és csatornadíj-A közmeghallgatás időszerűségét igazolja, hogy az azt követő testületi ülésen a képviselők 10 út karbantartásáról és felújításáról döntöttek. Ezek átfogják a város szinte minden településrészét.-A gondolatok nagy csokrából melyeket tartja a legfontosabbaknak?- A víz- és csatomaügyeket, a lakásokkal kapcsolatos véleményeket, a településfejlesztési, környezetvédelmi feladatokat, a közrend- és a közbiztonság javítását.-Menjünk sorba: mi várható a víz- és csatornadíj fizetésében?- Lassan befejeződik a vízzel kapcsolatos felmérés. A víz- és csatornadíját én sem tartom kevésnek. Az ország más területeivel összehasonlítva mások a lehetőségeink. Két víznyelő bázisunk van. Az egyiket saját kútjaink alkotják, a másik a Zagyvára telepített lassú szűrő. Ezek az adottságok határozzák meg a fizetendő árakat, az önköltséget. Harmincmilliónyi kinnlevőség- Filozófiánknak megfelelően a cégek nem nyereségre, hanem a biztonságos, tisztességes vízszolgáltatásra törekszenek. A csatornadíj abban az esetben csökkenhet, ha többen tudnának bekapcsolódni a rendszerbe, ehhez azonban a hálózatot kellene kiépíteni, ami több százmillió forintba kerül.- Mi a válasza az üres lakásokkal, az együttélésekkel kapcsolatban?- A város tulajdonában 1990-ben csaknem 1800 lakás volt. Mára kétharmadát értékesítettük, ami teljesen új helyzetet jelent, vagyis csak tulajdonostársak vagyunk, s ennek arányában veszünk részt a gondok megoldásában. A feladatok elvégzése a társasházi közösségekre hárul. Az üres lakások kisebbik hányada (8 százalék) van az önkormányzat tulajdonában, a többi magánosoké.- Sajnos, lassan elviselhetetlenné válik az önkormányzatok és a szolgáltató cégek számára a lakbér-, a víz- és csatomaműdíj-hátralék, ami jelen pillanatban csaknem 30-35 millió kinnlévőséget jelent. Kérés a belügyminiszterhez-Behajtásukra milyenek a kilátások?- A vízszolgáltatásnál korlátozásokat vezetünk be, a lakbérrel tartozóknál bírósági döntések alapján megindítjuk a végrehajtási eljárást. Ugyanezt tesszük a személyszállításnál is. Persze nem örömmel, az élet kényszeríti ránk, a fizető állampolgárok és a költségvetés érdekében.- Nem fukarkodtak a felszólalók a közrendet és közbiztonságot jobbítani kívánó kérdéseikkel sem?-A statisztika szerint valóban előkelő helyen vagyunk a bűnözésben, annak ellenére, hogy javult a felderítési mutató. A bűnözés mérséklése, megelőzése érdekében egymillió forinttal segítjük a bűn- megelőzési bizottság munkáját, településrészenként megalakítottuk a polgárőrséget, szolgálati lakásokat adtunk a rendőrség tagjainak. Azon fáradozunk, hogy 15 fővel növeljük a kapitányság állományát. Ugyanis nálunk 600 lakosra jut egy rendőr, szemben a másutt tapasztalható 450 lakosra. Ezzel kapcsolatos kérésünket másodszor is eljuttattuk a belügyminiszternek.-A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal dolgozói a felszólalók részéről elismerésben is részesültek, hisz’ a szűkös anyagi források ellenére néhány területen előbbre léptek. Érdekelne, milyenek a további lehetőségeik?-Éves költségvetésünk 5-8 százalékát fordíthatjuk településfejlesztésre. Ebben az évben megoldjuk a 23-as út Kistere- nyén átvezető teljes rekonstrukcióját. Épített és természeti környezet- A Maconkán átvezető főút is megújult. Negyvenmilliós beruházással rehabilitáltakat foglalkoztató és képző központot hozunk létre. A képviselő-testület jelentős erőfeszítéseket tett, hogy Bátonyterenye vállalkozói övezet legyen. Ennek elnyerése után megindulhat a város gazdasági fejlődése. Ez teremthet alapot a város és városlakók életkörülményeinek javításához. A településfejlesztésen és fenntartáson belül központi feladatot jelent a épített és természeti környezet megóvása, rehabilitálása, fejlesztése. Örülök, hogy vannak olyan közösségek, melyek hajlandók társadalmi munkában, szűkebb lakókörnyezetüket szebbé tenni. Venesz Károly
