Nógrád Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-01 / 203. szám

1997. szeptember 1., hétfő 5. oldal Hazai Körkép Az MSZP a népszavazásról Az ellenzéki pártok helytelen népszavazási kérdésfeltevésé­vel indokolta Szekeres Imre, az MSZP parlamenti képvise­lőcsoportjának vezetője a kormány legutóbbi döntését arról, hogy ügydöntő népsza­vazást kezdeményez. Megalapozott volt a a kormány kezdeményezése a novemberi népszavazás kiírására, mert lát­ható: nem lehet az emberek nélkül dönteni a földtulajdon­lásról és a NATO-ba való belé­pésről, főleg mert az ellenzék akciója a jogilag rosszul meg­fogalmazott kérdések miatt be­láthatatlan következményekkel járhatott volna - mondta szom­baton Békésen Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt alel- nöke, frakcióvezető. Az or­szágban az átlagos földtulajdon nagysága 0,8 hektár, a termő­földek 20 százaléka megműve- letlen, s nincs valódi ára a föld­nek - tette hozzá. Szekeres szerint a földtulaj­donlás kormány által tervezett szabályozásával a mainál jóval magasabb földár alakul ki, s így sokkal nagyobb jelzálogköl­csönt kaphatnak a gazdálkodók. A NATO-ba való belépésről azért javasol most ügydöntő népszavazást a kabinet, mert az események fölgyorsultak: az észak-atlanti katonai szövetség a tervek szerint az idén dönt, jövőre pedig a tagállamok jó­váhagyják a csatlakozásunkat, így a népszavazás kezdemé- nyezése most vált időszerűvé - mondta a frakcióvezető, majd hozzátette: a kormányzatnak semmi félnivalója nincs a nép­szavazástól. Rákkeltő a hashajtó? Hetven éve (nem) ismerik Az amerikai gyógyszerészeti főhatóság legfrissebb felisme­rése szerint rákot okoznak a phenolphtaleinum tartalmú gyógyszerek - hangzott el tegnap egy rádióriportban. Igaz-e a hír? - tudakolta szerkesztőségünk. Kerekesné Nemes Mária, a népjóléti tárca gyógyszerésze­ti főosztályának vezetője la­punk érdeklődésére elöljáróban hangsúlyozta: efféle hír, leg­alábbis eddig, nem jutott el a tárcához, hiszen akkor nyomban megvizsgálták volna, igaz-e. A biztonság kedvéért azonban mire e sorok megje­lennek, felkéri a tárca az Or­szágos Gyógyszerészeti Intéze­tet, járjon utána a dolognak. A hírbe hozott szerről szólva Ke­rekesné Nemes Mária elmondta lapunknak: e vegyületet mint­egy hetven esztendeje hasz­nálják hashajtásra világszerte, így esetleges mellékhatásairól igencsak bőséges információk­kal rendelkeznek. Ezért eléggé valószínűtlennek tűnik a fenti felfedezés. Elvileg persze nem kizárt, hogy a tudományos ku­tatások ezúttal is újabb felisme­résekhez vezetnek. Gyakoribb azonban, hogy egy-egy termék rossz hírét szándékosan keltik az ellenér­dekelt gyógyszergyártók, for­galmazók. Mi a helyzet most? Az illetékes szerint nincs ér­telme találgatásokba bocsát­koznunk. Ha a gyógyszerről ki­derül, hogy mégis ártalmas, ak­kor gyártását megszüntetik, a készletet bevonják. (cs. b. j.) Bábosok az utcán. A hét végén immár hatodik alka­lommal adott otthont a budapesti Terézváros az utcai báb­játékosok nemzetközi találkozójának. Kemény Henrik Vitéz Lászlója ezúttal is a gyerekek kedvencének bizonyult. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Átfogó reform előtt a közoktatás A jövő év végéig minden középiskola csatlakozik az Internethez A kultuszminiszter több pénzt ígér a közoktatásra Az 1997/98-as tanév korszakhatárt jelent a magyar közokta­tásban. A most induló reform legfőbb célja az, hogy az okta­tási rendszer megfeleljen a jövő munkaerő-piaci követelmé­nyeinek, hogy a mai fiatalok már ne csak magyar állampol­gárként, hanem európai polgárként is megállják a helyüket, mondta tegnap az országos tanévnyitón Egerben a kultusz- miniszter. Magyar Bálint szerint mindeh­hez - az új Nemzeti Alaptan­terv bevezetése mellett - a köz­oktatási struktúra, a tanárok képzési és továbbképzési rend­szerének gyökeres átalakítása, illetve az informatikai és az idegennyelvi képzés átfogó fej­lesztése szükséges. A költség- vetés megteremti az anyagi fel­tételeket, hiszen az 1997. évi 191 milliárd forinttal szemben jövőre már 213 milliárd forint jut a közoktatásnak. A miniszter elmondta, hogy az oktatási kormányzat to­vábbra is elő kívánja segíteni a középiskolai képzés bővülé­sét. Az elmúlt évek e célt szolgáló munkájának köszön­hetően 35-ről 45 százalékra nőtt az érettségizett 18 évesek aránya és az 1996/97-es tanév végén már 50 százalékuk foly­tatta tanulmányait a felsőokta­tásban. Egyre több, modem ismeretekkel rendelkező ta­nárra lesz szükség; mintegy FOTÓ: FEB/PERL MÁRTON 400 intézmény, ez idáig 4600 átképzési-továbbképzési prog­ramot jelentetett meg, ame­lyek megvalósításához 3,4 milliárd forintot ad a tárca. Ugyanakkor az eddigi 6800 forint helyett ezentúl évente 8500 forintot kapnak a peda­gógusok szakkönyvek vásár­lására. A könyvtári és az in­formatikai fejlesztéseket szol­gáló normatíva a korábbi 2000 forintról 2200-ra emelkedik. Ugyancsak a központi költ­ségvetés finanszírozza azt a szeptemberben kezdődő prog­ramot, amelynek köszönhe­tően 1998 végére az ország va­lamennyi középiskolája, az el­következő években pedig minden közoktatási intézmény csatlakozhat az Internethez. Bár ö nem ül át a Fideszbe, Semjén Zsoltra is neheztel a KDNP elnöke • • Összefogás Barankovics ürügyén A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szombaton meg­tartotta első közgyűlését. A Győrött megjelent tagok Surján Lászlót választották elnöknek, majd nyilatkozatot fogadtak el, amely egyebek között a hasonló gondolkodású politikai pártok szoros együttműködésének igényét fogalmazza meg. A kereszténydemokrata szö­vetség az 1947-es választások 50. évfordulóján tisztelgett po­litikai elődei előtt: a Baranko- vics-emlékülés adott alkalmat a Magyar Demokrata Fórum, a Fidesz-MPP és a Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség első közös nyilvános fellépé­sére. Jelen volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke, Surján László, továbbá Varga László és Kovács K. Zoltán, az egykori Demokrata Néppárt volt képviselői. Orbán Viktor elmondta: erősödik az a politikai tömörü­lés, amely középtávon magá­ban hordozza egy uniópárt vagy pártszövetség kialakulá­sának lehetőségét. Ám a vá­lasztásokig hátralévő kilenc hónapot kevesli a pártszövet­ség létrehozásához, ezért úgy foglalt állást, hogy az ellen­zéki pártoknak külön listákon kell indulniuk, de közös egyéni jelölteket állíthatnak. Ugyanebben az időben zaj­lott a Rába-parti városban a kereszténydemokrata szelle­miségű önkormányzati tiszt­ségviselők tanácskozása, ame­lyen a résztvevők egyesület létrehozását határozták el; ez ellensúlyt képezhet a hátrá­nyos politikai megkülönbözte­téssel szemben. Szintén szombaton tartott megbeszélést a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke a párt megyei vezetőivel. Az eszmecserére Giczy György nem hívta meg Semjén Zsoltot, akire hírek szerint azért nehez­tel, mert a KDNP alelnökeként részt vett a győri Barankovics- emlékülésen. Semjén - ő nem kíván átülni a Fideszbe, s ősz­től független képviselő lesz - ennek ellenére rövid időre mégis megjelent a KDNP székházában. Kétely a NAT ügyében. A kormánynak nagyobb figyel­met kell fordítania az oktatás­ügyre - mondta szombat dél­előtt Dobos Krisztina, az MDF alelnöke. A politikus az új tanév küszöbén arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok körében általános a bizonyta­lanság: ma Magyarországon nincs iskola, ahol pontosan tudnák, hogyan kell megoldani a jövő tanévben bevezetendő Nemzeti Alaptantervvel kap­csolatos problémákat. Az KDNP a mérleg nyelve? A Magyar Demokrata Néppárt választási stratégiáját annak fi­gyelembevételével fogalmazza meg, hogy a néppárt akár a mérleg nyelvévé, tehát kor­mányzati tényezővé is válhat a következő négy esztendőben. Ezt Szabó Iván, az MDNP el­nöke jelentette ki abból az alka­lomból, hogy a párt vezetősége Noszvajon ülést tartott. llj polgári repülőtér. A szentkirály szabadj ai repülőtér polgári hasznosítására is lát le­hetőséget Keleti György. Igaz, a Veszprém határánál húzódó repülőtér .elsődleges feladata továbbra is a honvédelmi repü­lések biztosítása lesz, és csak olyan megállapodás jöhet létre, amely ezt az elsődlegességet garantálja. A honvédelmi mi­niszter vállalta, hogy ha meg­van az átalakításhoz szükséges tőke, a kormány elé terjeszti a vegyes hasznosításról szóló ja­vaslatot. Támogatás cigányoknak. Több mint húsz pályázat támo­gatásáról döntött a Magyaror­szági Cigányokért Közalapít­vány kuratóriuma. A testület ezúttal csaknem 28 millió forin­tot osztott szét az igénylők kö­zött. A pályázatok közül a kura­tórium tízet véglegesen elutasí­tott, néhány esetben pedig to­vábbi feltételekhez kötötte a támogatást. Szőlőből legyen a bor. Ag­rárpiaci intézkedéseket a terme­lők érdekében, és határozottabb fellépést a borhamisítók ellen - ezt sürgették az alföldi szőlő- és bortermelők Kecskeméten a III. alföldi szőlő-bor konferen­cián. A hét végén rendezett szakmai tanácskozáson az új bortörvény hatásait elemezték az alföldi borvidékek remény­beli gazdasági fejlődése, illető­leg az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében. Razzia. Idegenrendészeti raz­ziát tartott a hét végén a rendőr­ség Nyíregyházán, amelynek során 54-en kerültek a helyi kapitányságra. Közülük hét uk­rán és húsz román állampolgárt azonnal kiutasítottak az or­szágból. A bűncselekménnyel gyanúsítható személyek ellen megindították az eljárást. Az MSZP országosan az első, a keleti országrészben a második Három párt alkotja az élbolyt * Maczó Agnes nyugdíjba küldené Kósánét G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP és a parlament alel­nöke vasárnap a leghatáro­zottabban visszautasította Kósáné Kovács Magdának, az MSZP ügyvezető alelnö- kének azt a szombati kije­lentését, hogy a Független Kisgazdapárt kihalóban lévő párt. „Kósánénak - hangzik a nyilatkozat - tud­nia kell, hogy az ő általa is képviselt diktatórikus esz­merendszer uralmának négy évtizedében likvidálták az FKGP-t a magyar politika színteréről.” G. Nagyné Maczó Ágnes szerint Kósánénak fontolóra kellene vennie nyugdíjba vonulását. A keleti országrészben au­gusztusban 16 százalékkal a Független Kisgazdapárt ke­rült a népszerűségi lista élére, miközben országosan a har­madik helyre szorult. Az or­szágosan 17 százalékkal élen álló MSZP viszont ebben a térségben csak a második he­lyet szerezte meg: a megkér­dezettek 15 százaléka adná voksát a szocialista pártra. Őket követi 9 százalékkal a Fi­desz. Egyre valószínűbb, hogy a kisebb pártok e régióban nem tudnak majd komolyan bele­szólni a jövő tavaszi választási küzdelmekbe: az SZDSZ-nek 4, a Kereszténydemokrata Néppártnak 3, az MDF-nek 2 százalékos a szavazótábora a keleti országrészben. A Magyar Demokrata Néppárt eredménye pedig gyakorlatilag értékelhe­tetlen, csupán tized százalé­kokban mérhető. Ha most vasárnap tartanák a választást a kelet-magyaror­szági polgárok 55 százaléka szavazna biztosan, ezzel szem­ben 21 százalékuk nem menne el. A biztos szavazók köréből a keleti országrészben a Függet­len Kisgazdapárt kapná a leg­több voksot, 34 százalékot érne el. Az MSZP csak 27 száza­lékra számíthatna, míg a Fidesz mindössze 14 százalékra. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? országos adatok: a keleti országrész adatai: egyéb párt Megkérdezték a kelet-ma­gyarországi választópolgáro­kat, hogy saját pártszimpátiá­juktól függetlenül melyik pártot tartják esélyesnek egy most tar­tandó választás megnyerésére? A legtöbben (26 százalék) a Magyar Szocialista Párt győ­zelmére számítanának, míg 24 százalékuk a Független Kis­gazdapártot tartotta esélyesnek az első helyre. A Fidesz-Ma- gyar Polgári Pártnak 7 százalék adott győzelmi esélyt. A meg­kérdezettek véleménye szerint jelenleg más párt a legkisebb mértékben sem szólhatna bele a választások végső eredményé­nek alakulásába. Ferenczy Furopress Az adatfelvétel ideje: 1997. augusztus 8-16. Módja: szemé­lyes, kérdőíves kérdezés. A megkérdezettek száma: 484 fő, akik a keleti országrész válasz­tókorú lakosságát képviselik.

Next

/
Thumbnails
Contents