Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek Nógrád Megyei Hírlap Faragó Zoltán jegyzete Csodavárás kérdőjelekkel O lvasgatom a „Magyaror­szág megyei kézikönyvei” című sorozat Nógrádról szóló kötetét. (Az ördögbe! Létezne Magyarország nevű megye is? Na jó, ' ne kötekedjünk . . .) Egyébként szép könyv, jó könyv, asztallapnyi, sok-sok in­formációval. Legalább jó sok téves lehet közülük. Például azt írják, hogy a megye területe 2544 négyzetméter, ami éppen egy fél focipálya. Igaz, hogy nem nagy ez a terület, de ennél mégiscsak kiterjedtebb! Nem is ez a legérdekesebb a dologban, hanem az, hogy az egyenként bemutatkozó 128 te­lepülési önkormányzat közül legalább nyolcvan miben látja a jövő és a fellendülés útját? No, miben? Nem másban, mint a falusi turizmusban és vendég­látásban. Nyilván nem teljesen elvetélt az ötlet, hiszen jók az adottságok, de nem annyira, hogy a niegye kétharmadát el­tartsa. Miért? Nincsenek égbe nyúló hegyek, tehát nem jönnek tízezrek síelni. Nincsenek na­gyobb strandok és vizek, a für­dés lehetősége csaknem kizárt. Az igazán nagy horgászturiz­mus kialakításáhoznnég vagy harminc tó kellene. Ami meg szükebb pátriánk folyóvizeit il­leti, az Ipoly - ha éppen nem árad - inkább csak nehezen át- lábolható patak. A Zagyváról jobb nem is beszélni: olyan kevés benne a víz és olyan sok a szenny ... Jó, rendben van, akadnak rejtett, mesébe illő, aprócska falvak, erdők mélyén, völgyek ölén, csörgedező patakok partján .. . Tudomásul kel­lene azonban venni, hogy ilyen helyekre nem lehet tö­megeket csábítani. Ha jönnek a kedves vendégek, akkor né­hány család jövedelem-kiegé­szítéshez jut, de egész évben aligha fog megélni az ebből származó pénzből. Persze, aki a kicsit nem becsüli... Ami még inkább furcsa emellett, az önkormányzatok egyik-másika az idegenfor­galmi fejlesztést útépítéssel kezdené, hogy legyen min jönnie a turistának. Azt nem veszik figyelembe, hogy éppen a zártság jelenti az igazi vonzerőt. Az elmúlt években szerencsére mindenfelé kié­pült Nógrádban az ivóvízhá­lózat. A szennyvízcsatorna és -tisztító azonban - ismereteim szerint - csak egy-két helyen. Mi lesz így? Szennyben fuldo­kolva várjuk a vendégeket? Nem a környezet tisztasága lenne a legfontosabb? L apozgatom a megye kézi­könyvét. Sok információ té­ves benne. Vajon az idegenfor­galomfejlesztése mennyire az? Rekkenő hőségben a tűző napon - Beköszöntött végre a nyár; a gólyafészekben a fiókák - nem lévén más mód­szerük - a lihegésükkel hűtik magukat. Az idősebb madarak, amíg a fiókák kicsik, gyakran a szárnyukkal árnyékolva védik őket a melegtől. A felvételünkön látható felsőtoldi gólyafiak szülei azonban táplálék után jártak éppen. fotó: An Mint a villáin/ Startoljon rá az Astra akcióra! Minél előbb, annál jobb: hiszen a kedvezmény korlá­tozott ideig és csak egyes modellekre vonatkozik. Az akció keretében háromféle kedvezmény közül választhat autójához: • 100.000 Ft kedvezmény az autó vételárából • 100.000 Ft kedvezmény a kezdő befizetésből, ha az Opel Bank részletfizetési lehetőségeivel vásárol • 1 év ingyenes CASCO biztosítás Kamatmentes részletfizetési lehetőség! Vállalkozásoknak kedvező tartósbérleti konstrukciók! http ://www. opel. hu OPEL©­OPEL KENDERESI 3100 SALGÓTARJÁN Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255 Tel./Fax: (32) 440-539 Megyei Körkép 4 BATONYTERENYE F J Magyarországon először: közös fiók Szécsényben Banküzlet Garanciával Nyugaton már természetes dolog, hogy egy-egy bank saját biztosító-társaságot működtet, hogy banki szolgáltatásaihoz ö maga, ott helyben kössön biztosítási garanciát. Nálunk úgy tűnik, hogy az OTP Bank Rt. ez irányba úttörő lépést tett, ugyanis a bankcsoporthoz tartozó Garancia Biztosító Rt. Szé­csényben már az OTP épületében működik. A szécsényi OTP-fiókban teg­nap ünnepélyes keretek közt avatták fel a Garancia Bizto­sító Rt. irodáját. Az országo­san is úttörőnek nevezhető bank-biztosító frigyet persze már az is előkészítette, hogy a biztosító-társaságot az OTP alapította, s annak ma is teljes tulajdonosa. Mint azt Mészáros Attila, az Országos Takarékpénztár Bank Rt. Nógrád megyei megbízott igazgatója elmondta, az OTP valamennyi nógrádi fiókjában (Folytatás az 1. oldalról) mint versenyzőként. Lesz hor­gász-, kerékpáros-, hegyi futó-, lövész- és szkanderverseny, siklórepülő-bemutató, lábtenisz is. A vidám vásárok életében először, most (vasárnap) nem van a Garancia biztosítónak ügyintézője, . Szécsényben azonban az épület kiváló adott­ságai megengedik, hogy haté­konyabb és eredményesebb le­gyen az együttműködésük. Nagy János, a Garancia Bizto­sító Nógrád megyei igazgatója vallja, hogy a teljes körű ügy­félkiszolgálásé a jövő. Megíté­lése szerint az a biztosító mű­ködik hatékonyan, amely banki támogatást tudhat maga mö­gött. Tíz évvel ezelőtt a biztosító­lesz zárva a lengyelpiac. A fala­tozni, kortyolni vágyókat pedig fedett vendégváró sátrak vár­ják. De mielőtt ki-ki éhségét csil­lapítaná, használja ki a megyei egészségvédők szűrővizsgála­társaságot azért hívta életre az OTP, hogy a kiadott hitelek mellé itt kössenek biztosítási fedezetet. A piaci igények azonban kiszélesítették tevé­kenységi körüket. Ma már 253 terméket kínálnak, köztük a legújabb életbiztosítási termék­családot, melynek egyik tagja - Generáció X - csak bankon ke­resztüli értékesítéssel lehetsé­ges. Nagy János részletesen ismertette a Garancia Generá­ció életbiztosítási termékcsalád lényegét, melyről összegzés­ként elmondható, hogy rugal­mas, az ügyfél határozza meg, hogy a számára képzett tőkét milyen formában kamatoztas­sák. Az ügyfél akár naponta válthat az állampapírok, rész­vények széles skáláján. tait 16-17-én a Strand Hotel­ban. Ezek egy részét ugyanis csak éhgyomorral érkezők ve­hetik igénybe, s a koleszterin­szint-, a vércukor- és a vizelet­ellenőrzésért fizetni kell. M. J. RÉTSÁG 3-oldal Hírek Gáz van a faluban Drégelypalánk - A gázve­zeték lefektetésének befe­jezése után már a helyreál­lítási munkálatokat végzi a kivitelező. A földgázt egyébként a lakosság több mint 60 százaléka igé­nyelte. A bekötéseket min­den utcában elvégezték. A lakossági hozzájárulást - ami háztartásonként 70 ezer forintot tett ki - min­den igénylő, illetve tulaj­donos befizette. Épül a kerítés Hont - A temető utcai olda­lán 60-80 méter hosszúság­ban betonalapú kerítést épí­tett a község önkormány­zata. Az elvégzett munkáért 150 ezer forintot vehet fel a kivitelező. Javítják az utat Dejtár - A Szabadság út kü­lönböző szakaszain az Egri Közúti Rt. szakemberei be­fejezték az út garanciális ja­vítását. Átvétele, illetve áta­dása néhány nappal ezelőtt megtörtént. Közgyűlések focimezben (?) - Helikopter-bemutató, fiúk gólyalábon Vidám vásár - Jöjjön a sokadalom Hatvanhétezer hektárt bízott az állam az Ipoly Erdő Rt.-re Erdőgazdálkodás nyereséggel (Folytatás az 1. oldalról) Mészáros László gazdasági vezérigazgató-helyettes, aki ért­hetően büszke a jelenlegi gaz­dálkodási eredményekre. Már az átalakulás utáni első fél évben guruló forintokban tudtak némi nyereséget produ­kálni. Az állami privatizációs szervezet által garantált 99 mil­lió forint hitelt az akkor rohamo­san emelkedő kamatok miatt a két év türelmi és 3 év futamidő helyett még a két év türelmi idő lejárta előtt letörlesztették. 1995-ben visszafizették a cég összes tartozását, a tavalyi évet már tiszta lappal indíthatta az Ipoly Erdő Rt. 1996-ban 862 millió forintos összes bevétel mellett 40 millió forintot megha­ladó adózás előtti eredménnyel zártak, s noha a gázprogram ki- szélesedése visszavetette a tű­zifa iránti keresletet, a közel egymilliárd forintra tervezett összes bevétel mellett tartható a 10 millió forintos eredményterv. A cég önfinanszírozó, sőt a pénzügyi műveletek eredmé­nyeként tavaly 7 millió forinthoz jutottak, vagyis ma már ők ad­nak „kölcsön” a bankoknak.- Nem csak üres szó, hogy az erdő érték, s nekünk ennek sze­lemében kell azt gondoznunk - veszi át a szót Kondor Endre. - Ez a munka szakembereket kí­ván. Az Ipoly Erdő Rt. 11 erdé­szetre osztva látja el a feladatát. Bercelen. Bemecebarátiban, Diósjenőn, Kemencén, Kistere- nyén, Nagymaroson, Romhány- ban, Salgótarjánban, Szécsény­ben és Vácott van erdészetünk, valamint Balassagyarmaton a gépjavító üzem és a központ. Az erdészetvezetők mind egytől egyig egyetemet végzett diplo­más erdőmémökök, s összessé­gében is figyelemre méltó számadat, hogy ma a dolgozók 57 százaléka szellemi munkát végez. Ez persze nem azt jelenti, hogy itt a többség „irodista”. Első lépés a cég talpra állításá­nál a faipari üzletág megszünte­tése mellett a belső munkanélkü­liség'felszámolása volt. Lénye­gesen csökkentettük a létszámot, a központban is, míg korábban nyolcvanan voltak, most alig harmincán vagyunk. Ez optimá­lis létszám, s ez a szakember­gárda szükséges ahhoz, hogy a védettséget élvező cserháti és a börzsönyi erdőkben is credmé-' nyesen gazdálkodjunk. Ezt elő­segíti az új erdészeti törvény is, hisz az erdőgazdálkodás mellett a vadgazdálkodás is egyre na­gyobb szerepet kaphat a társasá­gunknál. Korábban ugyanis mindössze két kis vadászterületünk volt. A Börzsönyben egy 5,5 ezer hek­tárnyi terület Bemecebaráti és Drégelypalánk térségében, s a Karancsban mindössze 4,5 ezer hektár. Mára csak a Börzsöny­ben 17,5 ezer hektár önálló va­dászterülettel rendelkezünk, hat társult jogú vadászterületen pe­dig a vadgazdálkodást az erdé­szeteink művelik. Ennek az ága­zatnak persze infrastuktúrát kell kiépíteni. Vadetetőket, vadlese­ket, vadászházakat, vadkárelhá­rító kerítéseket. Folyik az egyezkedés a korábbi vadásztár­saságokkal, mit mennyiért ve­szünk át. Tizenhét vadásztársa­ság volt a területünkön. Mi min­denkivel korrekt üzletet szeret­nénk kötni. A szakmának egy­behangzó véleménye, hogy er­désztől, vadásztól ennyi időt és energiát még semmi nem vont el, mint ez az átalakítás, amit a vadászati törvény hozott. Ezzel együtt érezhető az értékek pénz­ben való megmérettetése, hisz csak egyetlen kis vadászterüle­tünkért, amit bérbe adtunk Nagymarosnál, 900 forintot fizet a bérbe vevő, noha hét éve még 2 forint 30 fillér volt a hektáron­kénti bérleti díj! S nyilván nem bérelnék ki ezzel a feltétellel, ha nem érné meg nekik így is a va­dászat. Ezen ágazatnál egyéb­ként idén 90 millió forintos ár­bevétel mellett 35 millió forintos adózás előtti eredménnyel szá­molunk. S ha már az értéken való mérésnél tartunk: várjuk a halászati törvény végrehajtási rendeletének megjelenését is, ugyanis a nyírjesi tavakért, s a szendehelyi tóért sem kap a gaz­daság egy fillért sem a horgá­szoktól. Az erdeinkre vissza­térve: az országos átlagot csak néhány területen előzzük meg. Közepes minőségű, főleg tölgy borítja a tájat, a Cserhát jellemző fajtája a cser, értékes bükkerdők vannak a Börzsönyben, s azoná- lis, vagyis szórvány bükkösök a Cserhátban. Mind jobban teret hódít az akác, melyet őshonos magyar fajnak gondolunk. Ez azonban tévhit, az akác Ameri­kából származik, ám kétségte­len, annyira kedvező talajra ta­lált nálunk, hogy komolyan kell védeni a tölgyeseket attól, ki ne szorítsa azokat. Erdeinkben, aki figyelmesen jár, láthat gímszar­vast, elvétve dámot, amit a 70- es, 80-as években telepítettek, őzet, vaddisznót, kevés apróva­dat, és az előző századokban te­lepített muflonoknak is szép a szaporulata. A világátlaghoz ké­pest azonban elmaradnak a tró­feaértékek. A Cserhátban vi­szont átlagosnál értékesebb tró­feákkal találkozunk, a disznóál­lománynál figyelemre méltó agyarméretek is vannak. T. L. Emléket állítanak a Palóc liget megteremtőjének - 130 éves a magyar erdészet Hétszáz erdész Balassagyarmaton A tavaszon tartott ünnepi köz­gyűlés mellett a ma kezdődő ba­lassagyarmati rendezvény lesz a legfontosabb eseménye az er­dészszakmának. Százharminc éves ugyanis az Országos Erdé­szeti Egyesület, melynek ván­dorgyűlését minden évbeh más­más tájegységen tartják. Me­gyénk először most kapta meg a házigazda szerepét. Áz Ipoly- parti városban vadászkürtök köszöntik majd azt a 700 er­dészt, akik szakmai tanácskozá­sukon fejet hajtanak a Palóc li­get megteremtője, Kondor Vil­mos előtt is. A Mária Terézia alapította Selmecbányái akadé­mia oly mértékben fejlesztette föl a magyar bányászatot, hogy a monarchiában kezdtek ráéb­redni, a megfelelő támfák, vasú­ti talpfák beszerzésére intézmé­nyesíteni kell az erdőgazdálko­dást és az erdészképzést. így született meg szintén Selmec­bányán az önálló Erdészeti Akadémia. Az erdészek osztrák kezdeményezésre erdészegyle­tet alakítottak. A. múlt század közepétől a polgárosodó Ma­gyarországon számtalan egye­sület született. Az erdész­szakma legjobbjai 1866. de­cember 9-én hívták életre ma­gyar nyelvű alapszabályzatuk­kal a Magyar Országos Erdész Egyletet. A 130 éves, jubileumi közgyűlést februárban tartották meg az erdészek. Kétnapos vándorgyűlésük pedig ma kez­dődik Balassagyarmaton, házi­gazda az Ipoly Erdő Rt. Akinek nem tűnne föl hétszáz erdész az Ipoly-parti városban, azzal va­dászkürtök tudatják majd a délután két órakor kezdődő programot. Az egykori napkö­zis tábor helyén akkora sátrat ál­lítottak fel, hogy ott a házigaz­dák, a vendégek mellett egy színpad is elfért. Fúvóskvintett- koncert, a palóc énekek, s a mi- hálygergei Tücsök zenekar gondoskodik arról, hogy a ven­dégek a hely szellemét meg- érezzék. Az egyesületi beszá­molókat követően emléktáblát avatnak a Palóc ligetnél, Kon­dor Vilmos emléktábláját, amit a balassagyarmati erdészek egy, általuk a Börzsönyből hozott sziklán helyeztek el. Kondor Vilmos 31 évet élt a palóc fővá­rosban, erdőfőtanácsos, s Ba­lassagyarmat főerdőmestere volt. 1889-ben ő hozta létre az Erzsébet királynéról elnevezett ligetet a város szívében. Azt a héthektáros parkot, mely mára már mindössze három hektárra fogyott. À neves erdész emléke előtti főhajtást követően a vacsora­programban főzőverseny is sze­repel, majd szombaton barango­lás a Börzsönyben, cserháti túra, az ipolytamóci ősleletek meglátogatása és balassagyar­mati városnézési program közül választhatnak az ide látogató erdészek. S persze mi sem ter­mészetesebb, hogy a házigaz­dák által ajánlott programok közül alig valaki akar az aszfal­ton járni, a többség a Cserhátot, a Börzsönyt és persze az Eu- rópa-diplomás, ősleleteket rejtő erdőket választotta. Tarnóczi László

Next

/
Thumbnails
Contents