Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-30-31 / 202. szám
„Hazahív a hűség” A Balassi Bálint Könyvtár a közelmúltban olvasótábort rendezett a székelyföldi Iljyefalván nógrádi, erdélyi és felvidéki magyar fiatalok részvételével. 5. oldal Kajak-kenu aranyeső Belicza Béla (képünkön) is első lett a világbajnokságon. A szövetségi kapitány, Angyal Zoltán szól a sikerekrpL ■ iH>r«lda! Budáék balatoni Colosseuma A salgótarjáni Sziklaorom Hegymászó- és Barlangászklub Balatonedericsen új üreget talált, amelynek egyik termét Colosseumnak nevezték el. 6. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1997. AUGUSZTUS 30-31SZOMBAT-VASÁRNAP VIII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM ÁRA: 29,50 FORINT (SttBlHEIW) Ha esik... ... s ha süt a nap: műanyag ajtók, ablakok! tO* (32) 441-316 LA (32) 442-255 Salgótarján, Budapesti út 29. Megnyílt az Agriexpo Termékek és árak- A hazai mezőgazdasági termékek egy része már versenyképes a nemzetközi piacon, ezért el kell érni, hogy velük azonos árat is kapjunk értük - mondta Kis Zoltán, a földművelésügyi államtitkár tegnap Gödöllőn. Két kerékpáros ütközött Csuklótörés Bátonyterenye belterületén, a bátonyi Nyárjas utcában pénteken délután fél négy körül két kerékpáros ütközött - a mentők az egyik férfit csuklótöréssel és koponyasérülés gyanújával szállították Salgótarjánba, a Madzsar József Nógrád Megyei Kórházba. Négyszázezer forinttal távoztak a fegyveresek Postarablás Nézsán Nagy erőkkel keresi a rendőrség a péntek délelőtti nézsai postarablás tetteseit: a két, 20- 25 év körüli férfi nem sokkal fél tizenkettő után fegyverrel kényszerítette a dolgozókat, hogy átadják a bent lévő több mint 400 ezer forintot, majd egy kék Opel Kadéttel mindketten elmenekültek. Ismeretlen csalók lopják végig Nógrád megyét Fát hoznak, pénzt lopnak Rafinált tolvajok járják Nógrád megyét. Áldozataik idős emberek, közülük is a legszegényebbek. A tolvajok ismeretlen rendszámú IFA tehergépkocsival járják Nógrád megyét és fát árulnak. Elsősorban idős embereket keresnek fel azzal az indokkal, hogy az erdészettől származó kedvezményes fát hoztak a szociálisan rászoruló embereknek. Ezt követően beállnak az udvarba a gépkocsival, de már kevesebb fát rakodnak le, mint amennÿiben megegyeztek a vevővel. Rakodás után pluszpénzért hajlandóak csak a kialkudott mennyiséget lerakodni, aztán bemennek a sértettek lakásába, ahol kifigyelik, hogy a tulajdonos honnan veszi elő pénzét. Néhány nappal később újabb, a vevő által még nem látott személyek azzal jelennek meg, hogy jöttek ellenőrizni a lerakott fa mennyiségét, ekkor a már kifigyelt helyről a sértettek valamennyi pénzét elemelik. A rendőrség munkatársai kérik, hogy ezzel, vagy hasonló indokkal érkezőket senki ne engedjen be az udvarába, sőt, ha tudják, írják fel a teherautó rendszámát. Törlések a menetrendből - találomra Ismét fogynak a vonatok Ami három hónapja még csak kósza pletyka, álhír vagy félreértés volt, az szeptember elsejétől már kíméletlen és rideg valóság: a MÁV ugyanis hétfőtől megkezdi a senki által nem várt, de mindenki által sejtett drasztikus vonat— és ülőhelyki- lométerszám-csökkentést. A szórásba a Hatvan-So- moskőújfalu vonalon - nagy meglepetésre - egy sebes- és egy gyorsvonat is belekerült. (írásunk a 3. oldalon) Sok csodálója akadt a termőre fordult törpefának Banánszüret az uszodában Senki nem veheti rossz néven a feltételezést, hogy az utóbbi napokban valószínűleg saját, termő banánfája csinálja a legjobb hírverést a szeptember 1-jétől ismét látogatható salgótarjáni tanuszodának. Az utóbbi napokban nem egy csodálója akadt a jól felcseperedett egzotikumnak, mely a párás, meleg uszodai klímának köszönhetően most harmadszor örvendeztette meg termésével tulajdonosát. Sőt a mintegy nyolcvan centi magasságú fürtből le kellett vágni, mert nem bírta volna el a növény. A még zöld, 1215 centi- méteres kiflicskék a banánfa szokásait, viselkedését már jól ismerő Toronyi Béla uszodavezető szerint egy jó hónap múlva kezdhetnek beérni. A létesítmény teljes felújítása miatt a törpefát — most először - ki kellett tessékelni az udvarra, s ezt bizony igen rossz néven vette. Nevelői tűző napról visszakerülve a „megszédült” banán, amelyazonban bíznak benne, hogy medence körüli páradús nek termése az uszoda ala számára teljesen szokatlan térbe, magához tér a kissé kahnazottaié lesz. Huszonhetedik kongresszusukra készülnek a bányászok - Küldöttértekezlet Salgótarjánban Kemény munkával a kispénzűekért Mikor elcsendesedtek a bányászhimnusz hangjai, csaknem 100 küldött kezdte meg tanácskozását Salgótarjánban az alapszervezetek, a bányamunkások, a bányásznyugdíjasok Nógrád Megyei Bizottságának négyéves munkájáról. A küldöttértekezlet vendégei között üdvözölték Sándor Lászlót, az MSZOSZ elnökét és Buku Imrét, a BDSZ Nyugdíjas Választmányának elnökét. Ott voltak a tanácskozáson a társszervezetek megyei képviselői is. Kovács László, a BDSZ Nógrád Megyei Bányászbizottságának elnöke beszámolójában az alapszervezeti taggyűlések, a választások tapasztalatait és a szakszervezeti mozgalom, benne a bányamunkások, a bányásznyugdíjasok szakszervezetének helyzetét elemezte. Elmondotta egyebek mellett: a rendszerváltás megtépázta, sok helyen szétzilálta a szakszervezeti mozgalmat. Veszélybe kerültek a munkahelyek, a korábbi vívmányok, az érdekvédelem. A bányászszakszervezet megújult vezetése ezért Nóg- rádban fontosnak tartotta, hogy rendszeressé tegye a találkozásokat, a tanácskozásokat az alapszervezeti vezetőkkel, a bizalmiakkal, a szakszervezeti tagokkal. Kapcsolatot kerestek és találtak az MSZOSZ-szel, az ágazati szakszervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal. Ma a bányászszakszervezet több mint háromezer tagot számlál Nógrádban, jelentős társadalmi, politikai erőt képvisel. Megerősítette, hogy a továbbiakban is a területi elven nyugvó szakszervezeti munka, a megváltozott körülményekhez igazodó munkastílus, a következetes érdekés jogvédelem teheti hatékonyabbá a bizottság, az alapszervezetek tevékenységét. A nógrádi küldöttek ennek hangot adnak a BDSZ XXVII. kongresszusán is. Az érdekvédelmi munkáról szólva Kovács László elmondotta: a BDSZ legfontosabb feladata, hogy a kormánnyal megnyugtatóan rendezze a bányászat helyzetét. Ebben a folyamatban éppen úgy beletartozik a bányák újranyitása, mint a bezárt bányák körzetében más munkahelyek létesítése. Ebben segítőtársra talál a megyei bányászbizottságban és az alapszervezetekben is. (Folytatás a 3. oldalon) Újabb Bobály-szobor - A Somoskőn élő szobrászművész ezúttal Bercelen tette le névjegyét: az augusztus 20-ai ünnepségek keretében avatták fel alkotását. A „lélekhajó” a két vüágháború helyi áldozatainak állít emléket. fotó: rigó tibor Nyugaton már „kőbe vésett” törvény védi a fogyatékos embereket, nálunk viszont: Érezhető a társadalom közönye-Nyugaton már régóta felismerték, hogy a fogyatékos ember egészségügyi rehabilitációja igen fontos társadalmi feladat és súlyának megfelelően kezelik, anyagilag finanszírozzák a kórházak ilyen irányú tevékenységét. Bár hazánkban is vannak már biztató jelek a szemléletben, finanszírozás területén, ezektől függetlenül a társadalom közönye még érezhető a fogyatékos emberek iránt - mondta dr. Ferkó Attila, a megyei kórház reuma- és fizikoterápiás szakorvosa, akit a háromnapos salgótarjáni XV. rehabilitációs vándorgyűlés egyik szervezőjeként pénteken kérdeztünk e fontos tanácskozás „félidős” tapasztalatairól.- Azzal együtt, hogy az orvos- tudomány rehabilitációval kapcsolatos legfrissebb módszereivel is megismerkedhettünk, a rehabilitáció nagyobb anyagi finanszírozását és a még hiányzó esélyegyenlőségi törvény megalkotásának fontosságát emelte ki szinte minden előadó. Nyugaton már régen felismerték, s kitörölhetetlenül benne van a közgondolkodásban, hogy a fogyatékos rehabilitált embert nemcsak családjának adják vissza, ahelyett, hogy bedugnák egy szociális otthonba, hanem a társadalom számára is munkaerőként, uram bocsá’, fizető polgárként, ezt támasztja alá különböző rendelkezéseivel az úgynevezett esélyegyenlőségi törvény is. Ennek hazai megalkotását sürgetjük mi is, hogy a fogyatékos ember egyenlő jogokkal bírjon és egyenlő eséllyel induljon, vehessen részt az életben, szűnjön meg az őket sújtó diszkrimináció. A rehabilitációra azonban itthon is pénz kell, több, mint amit erre szántak. Ilyen tekintetben örvendetes változás érzékelhető az illetékes szakminisztérium, a társadalombiztosítás részéről, alapítványok születnek és vannak születőben pontosan a rehabilitáció segítésére. De, hogy mennyire a munka elején vagyunk, azt a mi helyzetünk is híven tükrözi: a megyei kórházban jelenleg csupán 26 rehabilitációs ágy áll a betegek rendelkezésére, ez rettenetesen kevés, emiatt van, hogy két-há- rom hónapig kell várni egy-egy előjegyzettnek, míg bekerülhet hozzánk. Szeretnénk legalább duplájára emelni az ágyszámot.
