Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-28 / 200. szám

1997. augusztus 28., csütörtök Világtükör 9. oldal Idegenben rekedt magyarok Indulás előtt tanácsos tájékozódni Továbbra sincs semmilyen in­formáció a Jemenben rekedt magyar állampolgárok hely­zetéről. A Külügyminisztéri­umnak 23 ott dolgozó honfi­társunkról van tudomása. A szerdai külügyi tájékoztatón Horváth Gábor beszámolt a magyar állampolgárok konzuli érdekvédelmének néhány nyári esetéről. Megemlítette például, hogy Görögországba, valamint Cipmsra a szükséges pecsét, il­letve valutamennyiség hiánya esetén nem engedik be a ma­gyarokat. Elutazás előtt ezért tanácsos körültekintően tájéko­zódni a feltételekről. Az elmúlt hetekben szerzett értesülések szerint az illegális magyar munkavállalóknak számolniuk kell azzal, hogy al­kalmazóik esetleg visszatartják útlevelüket és pénzüket. A szóvivő megerősítette: Benjamin Netanjahu szeptem­ber 19-től 21-ig Horn Gyula meghívására hivatalos látoga­tást tesz Budapesten. Az izraeli miniszterelnök előadást tart magyar üzletemberek számára és találkozik a magyarországi zsidó közösség képviselőivel is. A szóvivő bejelentette, hogy Kovács László külügyminiszter augusztus 29-én Budapesten fogadja az Észak-atlanti Köz­gyűlés küldöttségét és tájékoz­tatást ad Magyarország NATO- tagságra való felkészülésének aktuális kérdéseiről. Boszniában komolyra fordulhat a helyzet Harc az adótoronyért Az SFOR-erök rálőttek egy boszniai szerb rendőrautóra, mert a rendőrök nem tettek eleget annak a felszólításnak, hogy vonuljanak vissza egy tévéállomás környékéről. A rendőrök még hétfőn meg­szállták a Doboj környéki tele­vízió-átjátszóállomást. így akarták megakadályozni a Bil- jana Plavsicsot támogató szak­embereket az antennák átállítá­sában és a boszniai szerb elnök híveinek kezén lévő Banja Luka-i televízióstúdió adásának sugárzását. Szerdán azonban az adótorony - a rendőrök távo­zása után - mégis átállította an­tennáit, s így jelentősen szűkült a palei tévéstúdió adásának vé­teli körzete. A helyzet élező­dése azzal függ össze', hogy szeptember 13-án és 14-én helyhatósági választásokat kell tartani Boszniában. A voksolást szervező EBESZ-illetékes kö­zölte, hogy a nemzetközi szer­vezet álláspontja szerint a Plav­sics által feloszlatott palei tör­vényhozás határozatai érvény­telenek. A boszniai szerb par­lament arra hivatkozva akarta ismételten elérni a helyhatósági választások elhalasztását, hogy nincsenek meg a szabad és de­mokratikus választásokhoz szükséges feltételek. Johan Verheyden azt is beje­lentette: a palei kemény vonalas vezetéssel szembeszegült Plav­sics későn jelentette be új pártja megalakítását, s így a szerveze­tet nem lehet felvenni a szep­temberi választásokon részt vevő pártok listájára. Gyilkolna-e a miniszter? Kényes kérdés az iráni parlamentben Irán új elnöke nem számít konzervatív fundamentalis­tának. Mohammed Hatamitól sokan várnak változást a kö­zép-keleti országban. Bemutatta új, huszonkét tagú kormányát az iráni államfő. Az ország történetében ez a legfia­talabb kabinet, átlagéletkora 46 év. Megfigyelők szerint ígére­tes fejlemény, hogy a külügy­miniszter, Kamal Harazi első nyilatkozatában elhatárolta magát a terrorizmus minden formájától. A teheráni törvényhozásban tizenöt órán át tartott a bizalmi szavazás. Főként két személy állt a támadások kereszttüzé­ben. Abdullah Nuri belügymi­niszter esetében úgy hangzott a bírálat, hogy „nem lesz elég lo­jális a vallási vezetéshez”, míg Ataollah Mohadzserani kul­tuszminisztert nyugatbarát ma­gatartással, az értelmiséggel szemben tanúsított túlzott libe­ralizmussal és a Washington­hoz való lehetséges közeledés­sel vádolták. Az egyik képviselő például egyenesen a miniszterjelöltnek szegezte a kérdést: ha valahol találkozna Salman Rushdie-val, akit Sátáni versek című művéért halálra ítéltek, s akinek fejére korábban kétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki, hajlandó lenne-e saját kezűleg végezni az eretnekkel? Mohadzserani kitért a válasz elől, de előbb- utóbb igent vagy nemet kell majd mondani. (réti) Olcsóbb költözködés Másfél milliárd márkával olcsóbb lesz a koráb­ban számítottnál Németország kormányának át- települése Bonnból Berlinbe. Az 1999-re tervezett költözködéssel megbí­zott miniszter szerint az eredetileg kalkulált húszmilliárd márka helyett 18,5 milliárd a vár­ható kiadás. Klaus Töpfer kifejtette: a kormány az eredetileg gondoltnál több ingatlant tud majd használni, és jótékonyan hat a költségekre az is, hogy pang a német építőipar piaca, stabil árak­kal lehet számolni. Töpfer egyébként igyeke­zett rábírni a politikusokat, hogy fogadják el a költségek lefaragását a költözködés parlamenti jóváhagyása érdekében. Ez 1991-ben meg is történt, bár csak csekély többséggel. Maga Helmut Kohl kancellár is beleegyezett abba, hogy ha nem készül el időre a kancellári hiva­tal, akkor ideiglenes irodának elfogadja a volt NDK egykori vezetőségének épületét. Az erőteljes bonni lobby még mindig nem tö­rődött bele a költözésbe, s erősködik, hogy Németország a jelenlegi körülmények között Kohl „segít” az építőknek fotó: feb/reuter nem engedhet meg magának ekkora kiadást. NATO-tanulmány a kilátásokról Jók az észak-atlanti szövetség bővítésének ratifikálási esélyei Bár érzékeny viták és egyes pártok részéről ellenszavazatok várhatóak, a visegrádi hármak kilátásba helyezett NATO- belépéséről készülő „Csatlakozási jegyzőkönyvet” vala­mennyi szövetségi tagország parlamentje ratifikálja majd. Az észak-atlanti közgyűlés egyik legfrissebb kiadványa valószínűnek tartja, hogy a jó­váhagyási eljárás a tizenhatok részéről esetenként két-három hónapot vesz majd igénybe, s így jó az esély arra, hogy a tervezett időben, 1999-ben sor kerülhet az újabb tagországok tényleges csatlakozására. A közgyűlés politikai ügyek bizottsága elnökének, a nor­vég Jan Petersen nevével fém­jelzett jelentés azt tekintette át, hogy a tagországokban milyen eljárási feltételekhez kötődik a ratifikálás, s hogy milyen kér­dések kapcsán várható érdemi vita. A jelentés három témakört tart ilyennek. így több tör­vényhozásban is biztosítéko­kat várnak majd a bővítési fo­lyamat tényleges folytatására; sokakat aggaszt majd, hogy a szövetség kelet-európai irányú szélesítése nem idegeníti-e el a NATO-kapcsolatok építésé­től Oroszországot; de főként és mindenekelőtt visszatérő vitatéma lesz a bővítés való­színű költségkihatása, illetve a várható teherviselés. A Petersen-jelentés szerint az amerikai ratifikációs vitá­ban kiemelt helyet kap majd a költségek kérdése. A szená­tusban ma még sokan tartanak attól, hogy az új tagfelvételek tényleges költsége meg fogja haladni a kormányzat által ki­látásba helyezett 27-35 milli­árd dolláros küszöböt. A brüsszeli tanulmány sze­rint azonban az amerikai tör­vényhozásban mégis inkább „bővítéspárti” a hangulat. Jasszer Ara la Ira várva. A palesztinok a helikopteren Hebronba érkező vezetőjüktől remélik a megoldást: a város közelében ugyanis az izraeüek tegnap bezárattak egy „terro­rista kiképzőközpontnak” minősített jótékonysági irodát. fotó: feb/reuter Izrael feloldotta Betlehem zárlatát. A döntést a palesztinok tiltakozó megmozdulásai és a nemzetközi közvélemény ré­széről - elsősorban a bibliai vá­rosba igyekvő zarándokokat támogató keresztény körökből - érkező bírálatok előzték meg. Népszavazással döntenek Lengyelország európai uniós tagságáról. Cimoszewicz mi­niszterelnök szerint a lengyelek túlnyomó többsége támogatja az ország csatlakozását, de újabban felerősödött azoknak a hangja, akik kétségbe vonják az integrálódás helyességét. Borbándi Gyula író, aki szombaton balesetet szenvedett az Egyesült Államokban, az au­tót vezető Bojtos László tiszte­letbeli konzul clevelandi ottho­nában lábadozik. A tragikus esemény következtében az író felesége életét veszítette. A két férfi viszonylag könnyebben sérült meg. Bőrfejűek támadtak meg cseh cigányokat Toronto külvárosá­ban. À támadók náci tisztelgés­sel rontottak rá a politikai me­nedékjogért folyamodó ro­mákra. Sokan közülük időköz­ben visszaindultak hazájukba. Megölték az egyik legnagyobb oroszországi kiadó igazgatóját. Moszkvában bérgyilkosok vé­geztek Alekszandr Krutyikkal. A Drofa könyvkiadó vezetői el­len nem ez volt az első táma­dás: tavaly novemberben a cég vezérigazgató-helyettesével végeztek a bűnözők. Találkozni akar az osztrák kancellár Meciarral. Viktor Kiima meg szeretné vitatni szlovák kollégájával az épülő mohi atomerőmű biztonságával kapcsolatos problémákat. Egy környezetvédelmi szervezet je­lentése szerint a létesítmény még a korszerűnek aligha ne­vezhető orosz biztonsági elő­írásoknak sem tesz eleget. ÍJj közösségi szellem jegyé­ben kialakítandó egységre szó­lította fel Bázelben a világ zsidó közösségét Avraham Burg. A Zsidó Világkongresz- szus elnöke a centenáriumi cio­nista ünnepségen méltatta a ci­onista mozgalom megalapítója, a magyar származású Herzl Ti­vadar tevékenységét. Bíróság elé akarják állítani Phenjanban azt a két észak-ko­reai diplomatát, akik az Egye­sült Államokban kértek mene­déket, ezért kérik kiadatásukat. Jang Szeng Zsil kairói nagykö­vetet és testvérét, Jang Szeng Hót, aki a párizsi nagykövetsé­gen dolgozott, állítólag már jú­liusban megfosztották beosztá­sától és utasították őket, hogy a bírósági eljárás lefolytatása cél­jából térjenek haza. Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: * szerelemről, ^ bánatról, ^ boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. Szén-dioxid árulja el az elrejtett potyautasokat Vége az emberkereskedelemnek Az év első felében a bajor határőrség - az osztrák kollégákkal karöltve - az előző év hasonló időszakához képest tizenkét szá­zalékkal több illegális bevándorlót csípett nyakon egy új, rendkívül egyszerű elven működő készülék segítségével. A táskarádió méretű szerkezet eredetileg a tűzoltóság rendelé­sére készült, hogy segítségével megmérhessék, vajon ele- gendő-e az oxigén egy megkö­zelíthetetlen üregben vagy he­lyiségben az életben maradás­hoz. A műszer a levegő szén­dioxid-tartalmát mutatja ki. Elegendő akármilyen kis nyí­láson bevezetni az üregbe a szondát, a gép máris mér és je­lez. A határőrök az okos masi­nát arra használják, hogy a plomba megnyitása nélkül megmérjék a teherkocsik rakte- rében lévő levegő szén-dioxid­tartalmát. Ha az jelentősen ma­gasabb, mint a környezeté, ak­kor szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a kocsiban em­berek bujkálnak. A szén-dioxid ugyanis az általuk kilélegzett levegővel dúsul fel a raktérben. A szerkezet végső soron ol­csóbb, mint a kutya. Etetni, ta­nítani nem kell, és bármely okos és hűséges rendőrségi négylábú megirigyelhetné „ta­lálati biztonságát”. íme erről néhány beszédes adat, amelyet a bajor tartomány belügymi­nisztere hozott a Welt am Sonn­tag tudomására. Február 25-én 51 kurdot ta­láltak egy török kamionban. Három nappal később 41 ko­szovói albán került elő egy ma­gyar teherkocsi gyomrából. Március 8-án pedig egy horvát zászló alatt hajózó kamion ra­kományát egészítette ki 18 kurd potyautas. A bajor miniszter szerint a német határ mentén fekvő többi tartománynak is sürgősen be kellene szereznie a szén-dio- xid-mérőt. Segítségével na­ponta akár száz kamion és te­herkocsi is ellenőrizhető. A szakértők szerint a nem­zetközi embercsempész-hálóza­toknak sok fejtörést fog okozni, hogy megtalálják ennek az egy­szerű és hasznos eszköznek az ellenszerét. (kenesei)

Next

/
Thumbnails
Contents