Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

4. oldal Gazdaság 1997. augusztus 26., kedd Megszűnik a Calibra. Hét sikeres év után az Opel be­fejezi sportkupéjának, a Ca- librának a gyártását és a modell a kisebb, modernebb Tigrának adja át helyét. A Calibrât 1989-ben a frank­furti Motorshow alkalmából mutatták be, s azóta több­ször is módosították. Hét év alatt csaknem negyedmillió Calibra talált gazdára. Sikeres Beach House. Háromszázezredik vendégét várja a hét végén a a Bala- ton-part idei újdonsága, a Beach House. A június kö­zepén megnyílt szabadidő- és sportparkot a Coca-Cola Magyarország hozta létre és üzemelteti a siófoki nagy­strandon. A látogatók két­harmada benevez valame­lyik helyben űzhető sportág versenyeire is. Belga lap a Matávról. A Matáv privatizálása igazi sikertörténet és egyfajta modell a régióban történt hasonló ügyletek felől nézve, ugyanakkor a vállalat piaci monopóliuma nem ke­vés ellenérzést is szül a fo­gyasztók körében - állapítja meg a többi között a brüsz- szeli Wall Street Journal Europe hétfői száma. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,95 Francia frank 32,06 Japán jen (100) 166,79 Német márka 108,03 Olasz líra (1000) 110,67 Osztrák schilling 15,35 Svájci frank 131,13 USA-dollár 197,06 ECU 212,29 Gümőkór - emberről is terjedhet Békéstarhoson 825 szarvasmarha betegedett meg gümőkór- ban, ezért a megyei állat-egészségügyi szolgálat elrendelte a kényszervágást és a fertőzött állomány elkülönítését. Nagy Györgytől, az Országos Állat-egészségügyi Intézet bakterioló­giai osztályának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, mennyire gyakori az állatok körében a tbc-s megbetegedés? A hazai szarvasmarha-állo­mány húsz éve mentes a fertőző gümőkóros megbetegedésektől, az időnként szórványosan elő­forduló esetek nem befolyásol­ják az ország megítélését, .jár­ványmentes” státusát - mondta el Nagy György. Az állat-egészségügyi szak­emberek évek óta gondot fordí­tanak a tbc elleni védekezésre. A fertőzés kiderítése, megelő­zése végett évente egy alka­lommal kontrollvizsgálat alá vetik az országban lévő vala­mennyi szarvasmarhát. Mivel a hazai állatállomány járványmentes, a szakember ki­zártnak tartja, hogy valaki fer­tőzött állatot vásároljon. Beteg jószág import útján sem kerül­het az országba, hiszen a kül­földről bekerülő szállítmányok szigorú diagnosztikai vizsgála­tokon esnek át. Az viszont elő­fordulhat, hogy az állomány a legeltetés során vadon élő állat­tól fertőződik meg. Sőt ember­ről is átterjedhet a betegség az állatra. A szakember szerint az állat­tartók is sokat tehetnek azért, hogy ne fertőződjék meg állo­mányuk. Például ne feledkez­zenek meg a telepeken dolgozó emberek évenkénti egészség- ügyi vizsgálatáról. U. G. Kinn volnánk az alagútból? Az 1974. évi olajrobbanás nyomán kialakult tar­tós gazdaságszerkezeti válság még ma is rend­szeresen felveti a kérdést, vajon látunk-e már fényt az alagút végén, s ha igen, akkor az nem egy közeledő mozdony lámpája-e. A Pénzügyku­tató Intézet kiadványsorozata után - Jelentések az alagútból - most a KSH vizsgálatai szintén azt mutatják, hogy kijöttünk az alagútból, ha az nincs is messze a hátunk mögött. Kint lenni - minőségi változás ahhoz képest is, hogy belülről látjuk már a fényt, ami ráadásul nem is lokomotívlámpa. A KSH-jelentés ugyanis gyökeres szerkezeti változásokról számol be. Ez az új benne a szoká­sos egyensúlyi és növekedési számokon túl. Ami azért fontos, mert gazdaságunk korábbi szerke­zete, vagyis az általunk gyártott és eladott áruk és az előállításukhoz szükséges behozatal össze­tétele, arányai olyanok voltak, hogy a gazdasági növekedés a külső gazdasági egyensúly felbom­lásához, a fizetési mérleg romlásához s eladóso­dáshoz vezetett. Ezért az úgynevezett strukturális adós országok körébe tartoztunk, amelyekben a rosszul megválasztott fejlesztés olyan termelési összetételhez vezetett, amely a termelt áruk árát a nemzetközi cserében nem tudta olyan mértékben növelni, amilyen mértékben az előállításukhoz szükséges, behozott üzemanyagok, nyers- és se­gédanyagok, alkatrészek ára emelkedett, azaz romlottak a cserearányaink. A ráfizetést - átme­netileg - eladósodással fedezték, s ez növekvő kamatfizetéssel rontotta az amúgy is hiánnyal zá­ruló nemzetközi fizetési mérleget. Ez a gazdasági szerkezet a szovjet érdekszférába tartozó orszá­gok jellemzője volt, ahol a katonai szempontból fontosnak tartott bányászatot, kohászatot, fegy­verhordozóként felhasználható járműgyártást és a lövedékek, rakéták célba juttatásához szüksé­ges elektronikát szorgalmazták, függetlenül attól, megvoltak-e ennek a szerkezetnek a természeti, emberi erőforrásbeli feltételei vagy sem. A fejlett nyugati országok gazdasági szerke­zete azon alapult, hogy a feldolgozottsági fok nö­velése, a minőségjavítás, az új technológiák be­vezetése, a takarékos költséggazdálkodás érvé- nyesítése, a termelékenység növelése révén az or­szág jövedelmét növeljék a nemzetközi cserével, s ha van is tartós fizetésimérleg-deficit, az ne a ke­reskedelmi mérleg hiányából adódjék, hanem abból, hogy az országba több működő tőke áram­lik be, mint amennyit onnan kivisznek. Katona Tamás KSH-elnök arról számolhatott be, hogy ipari szerkezetünk egyre jobban hasonlít az EU tagországaiéhoz, hogy a legerősebb a mo­dern iparágak fejlődése, a gépiparé és a számí­tástechnikáé, és termelésük idén csaknem a tava­lyi felével növekedett. Ezáltal a termelés és a be­ruházások bővülése nem gyengíti, hanem erősíti a külső egyensúlyt. Bácskai Tamás A magyar alma kálváriája A minőség exportképes, az ár kevésbé Az idén - a tavalyi 550 ezer tonna után - 430-450 ezer tonna almára számítanak a termelők. A rendkívüli téli időjárás, a jégverés alapo­san megtizedelte a gyü­mölcsültetvényeket. A leg­nagyobb kárt a jonatán és a goidén szenvedte el. A gaz­dálkodók mégsem emiatt vesztették kedvüket. Az ország tizenkilenc megyé­jéből legalább tízben estek ál­dozatul az almaültetvények a jégverésnek. Az Alma Ter­méktanács szakemberei a legnagyobb károkat Baranya, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében regisztrál­ták. Békés és Hajdú-Bihar egyes térségeiben odaveszett a termés nyolcvan százaléka. A varasodás és perzselés a legnagyobb mértékben Bács- Kiskun, Fejér, Szabolcs és Vas megyében tizedelte meg a még egészséges ültetvénye­ket, főként a jonatánt, a gol- dent és a starkingot. A tűzel- halásos megbetegedés is im­már folyamatosan terjed, szinte nincs az országnak olyan megyéje, ahol ne buk­kant volna fel. Az almatermesztők még­sem az időjárás és a járvány- szerűen terjedő növénybeteg­ségek miatt állnak el az ültet­vények felújításától, újak te­lepítésétől, hanem a rossz tá­mogatási rendszer miatt. Ko­vács Lajos, az Alma Termék- tanács információs mene­dzsere szerint az ültetvénytelepítési kedv visz- szaesését jól mutatja, hogy az idén a szükséges 6000 hektár helyett és a tavalyi 2000 hek­tár után már csak 1500 hek­tárhoz kértek telepítési támo­gatást a termelők. A szakem­ber a visszaesés okát főként abban látja, hogy míg tavaly és az azt megelőző évben a gazdálkodó el tudta számolni költségként saját munkáját (géphasználatot a saját vagy szomszédja gépével, napszá­mos foglalkoztatását stb.), addig ez évtől kezdve a föld­művelésügyi tárca már csak a számlával igazolt munkákat fogadja el költségként. Pedig a magyar almának lenne keletje a külpiacokon, a minőségi követelményeknek a hazai termelők meg tudná­nak felelni, állítja Kovács La­jos. De csak akkor - teszi hozzá -, ha a kivitelt a föld­művelésügyi kormányzat tá­mogatná. Ebben az esetben lehetne felvenni a versenyt a támogatott holland, francia, olasz és lengyel alma árával. Ha az állam az idén sem tá­mogatja az exportot, s a nem­zetközi kapcsolatok révén nem tudja elérni a magyar almára kivetett 0,2 százalékos beviteli büntetővám eltörlé­sét, akkor az ágazat továbbra is nehéz helyzetben marad. Az idei felvásárlási árak alakulásáról még nincsenek pontos információi a termék- tanácsnak. Előzetes tájékozó­dásuk szerint az ipar 15-18 forintos árral szándékozik előállni, de van olyan feldol­gozóüzem, például a békés­csabai, amelyik a léalmáért megadná a 25 forintot is. A termelők arra számítanak, hogy az étkezési alma kiló­jáért a felvásárlóktól az idén 45-50 forintot kaphatnak. Újvári Gizella AMSTEL Élvezze mindig mértekkel!

Next

/
Thumbnails
Contents