Nógrád Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19-20 / 193. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép {S i J|, ! PÁSZTÓ 1997. augusztus 19., kedd Szent István-napi ünnepségek szerte a megyében Harangszentelés, kenyérszegés, utcabál (Folytatás az 1. oldalról) Nógrád Megye Közgyűlése ál­lamalapításunk tiszteletére 19- én, kedden 14 órai kezdettel ünnepi ülést tart a megyeháza nagytermében a Perliczi-, és a Szontagh-díjak átadásával. Salgótarjánban a Szent Ist­ván Emlékműnél augusztus 20- án, szerdán 16 órakor koszo­rúznak, a műsoros összeállítás a Fő téren, 17 órakor kezdődik. 18 órától ünnepi beszéd, ke­nyérszegés lesz, a táncház és a dixieland-koncert után tűzijáték zárja az eseménysort. Balassagyarmaton, 9.30 órára a régi megyeháza nagy­termében ökumenikus áldásra, kenyérszentelésre várják az ün­neplőket. A művelődési házban 14 órától kiállításmegnyitó, tör­ténelmi játszóház, 17 órától humoros műsor, folklór és mo­dem zene, tánc, valamint Korda-Balázs táncdalest „gon­doskodik” a szórakoztatásról. Pásztón 9 órakor kezdődik a program a Romkertben, ünnepi szentmisével és az új kenyér megszentelésével. 10 órakor lesz a harangszentelés a mille- centenáriumi emlékparkban a templom kórusának közremű­ködésével, 10.30 órakor kerül sor Bitskey Tibor színművész műsorára. 16 órakor újra a Romkertbe várják az ünneplő­ket: 17.30 órakor hangzik el Gáspár Miklós országgyűlési képviselő (KDNP) köszöntője. Izórakor a Rozmaring Nép­dalkor aratóműsora szórakoz­tatja a közönséget, ezután meg­szegik az új kenyeret, majd 18.30 órakor a Rajeczky Ben­jamin Zeneiskola volt növen­dékei mutatkoznak be, majd a Muzsla Néptáncegyüttes és utánpótlás-gyermekcsoportja lép fel. 21 órakor tűzijáték ko­ronázza a napot. Bátonyterenyén 10.15 óra­kor térzenével indul az ünnep­lés a művelődési ház előtt, 10.30 órakor a művelődési központ Iványi Ödön kisgaléri- ájában Orosz László festőmű­vész kiállítását nyitja meg dr. Zoltán Ödön. A szabadtéri színpadon Patakiné Kerner Edit verset ad elő, Nagybakos István alpolgármester ünnepi köszöntője, majd 11.20 órától a „Bátonyterenyéért” kitünteté­sek átadása, illetve az új kenyér megszegése következik. 11.30 órától ad műsort a fúvószene­kar, utána a kisterenyei Palóc kórus lép a szabadtéri szín­padra, 12.05 órakor a balassa­gyarmati Synton Stúdió „Hó- kuszpók és a törpök” című ze­nés gyermekműsora ígér vidám perceket. 13 órakor kezdődik a társastánc- és dzsesszbalett- bemutató, 14 órakor pedig fő­városi művészek -Csala Zsu­zsa, Straub Dezső, Albert De­zső - műsorát láthatják az ér­deklődők. 19 órától utcabál. Rétságon a lovas egylet lo­vardái bemutatkozásával, 9 órakor indul az eseménysor, melynek helyszíne a Petőfi út folytatásában, földúton közelít­hető meg. A csikós parádé 10.30 órakor kezdődik. 11 óra­kor az Árpád Sportlövő és íjász Egylet is bemutatja tudását, 11.30-tól 14 óráig a lovaglásé, íjászaté, légpuskalövészeté lesz a főszerep. Áz Esti partyn, a vá­ros nagy parkolójában 17 óra­kor Gresina István polgármes­ter mond köszöntőt, ezt követi a kenyérszentelés és áldás. 17.45 órakor a Rózsatűz Cigány Folk­lór Együttes produkciója te­kinthető meg, a folytatás pedig: történelmi vetélkedő, vadnyu­gati rock, majd akusztikus zene. Éles István humorista 20 órától mevettet, majd éjfélig ut­cabál, szívküldi és tűzijáték lesz. A kazári búcsú keretében augusztus 19-én, kedden 17 órakor a Kiállító Házban, a me­gyében alkotó művészpedagó­gusok műveiből készült tárlatot nyitják meg. Augusztus 20-án 10 órától ünnepi szentmise lesz, 11 órától Szabó István tudós pap emlékszobáját avatják, 14 órai kezdettel néptáncegyütte­sek vonulnak fel, a néptáncfesz­tivál - szerb, katalán és szlovák együttesekkel- 15.30 órakor kezdődik. Karancsalján a község óvo­dájának ajánlják fel az augusz­tus 20-ai, Szent István-napi rendezvény bevételét a szerve­zők. A változatos szórakozást kínáló műsorszámoknak, be­mutatóknak ezúttal is a tavasi stadion ad helyet, a délelőtt 11 órakor kezdődő, kenyérszen­telő misét pedig a községháza melletti parkban tartják. Részben jótékony célú lesz a mátraverebélyi ünnepség is, itt a Millecentenáriumi Park ját­szóterének bővítésére költik a tombola bevételét. A parkban 14 órától ünnepi köszöntő, ke­nyérszentelés s az óvodások műsora után arany- és gyémánt­lakodalmas házaspárokat is kö­szöntének, ezután adják át a „Mátraverebélyért” kitüntetést. Mátraterenyén délelőtt sporttelepet avatnak, Cserhát- szentivánon a terep-rally or­szágos bajnokság ötödik fordu­lóját rendezik meg. Nemtiben 14 órától felvonulást, a műve­lődési házban hagyományőrzők előadását, táncházat rendeznek. Aratás Nógrádban: hajdanán, néhány éve és ma Azt nézték: füstöl-e a kemence-A reggeli vegyes féldeci az aratási időben a kaszásoknak mindig kijárt. Süvölvény gye­rekkoromban tizenkét kaszás­sal, a kisbágyoni határban, a 12-es és 17-es táblában kezd­tük meg az aratást. Amikor 12 családdal megalakult a családi vállalkozású mezőgazdasági szövetkezet vagy ahogy akkor mondták: a „kis kolhoz”, a be­takarításkor az első kaszás nagybátyám, Pálinkás Joa­chim elnök volt. Őt követte Rusovszki István . . . Én édes­apám után haladtam. Amikor nagyon aszatos volt a tábla, akkor inkább marokszedő vol­tam - emlékezik gyermek- és ifjúkori aratásaira Jambrich János kisbágyoni nyugdíjas. Gabonaéréskor reggel 4-5 órakor álltak táblába a kaszá­sok, készítették a kötelet, amit a marokszedők raktak meg az új terméssel. Reggeli után, a nagy meleg miatt 8-9 órakor abbahagyták a munkát, majd délután 3-tól napnyugtáig folytatták. — Mindenki talpon volt. Kiss András bácsi lánya, aki az irodában dolgozott, az is ott serénykedett köztünk.- Jól menő szövetkezet volt a miénk, kitűnő földeken gaz­dálkodtunk. A szükséges gé­peket is megszereztük. Egy munkaegység 60-65 forintot ért, melynek 80 százalékát terményben, 20 százalékát pe­dig készpénzben kaptuk - folytatja az emlékezést, majd kisvártatva hozzáfűzi: - Talán jobb lenne, ha most is úgy lenne. Hazudik, aki azt mondja: akkor rossz volt. Az új búzából édesanyám - aki 15 éve meghalt-, egyszerre há­rom-négy veknit sütött, ami egy hónapig is elállt. Ilyenkor iskolából jövet, azt néztük, füstöl-e a kemence. Ha igen, tudtuk, hogy tepertős zsírral összekevert kenyérkaparékból készült lepény vár bennünket. Ha visszagondolok rá, az ízét most is a számban érzem. Kü­lön élményt jelentett az aratás befejezésekor tartott ünnep­ség. A megterített asztalokra sertéspörkölt és gulyás került, jófajta bor kíséretében. Ezt a nyugodt, falusi életet cserélte fel Jambrich János - a kötelező katonaidő letöltése után- budapesti munkahely- lyel. Rakoncátlankodó szíve miatt került rokkant nyugdíjba 12 évvel ezelőtt havi 4400 fo­rint nyugdíjjal, a gépszerelő vállalattól. Jelenleg a 84 éves édesapjával él együtt, aki ott- jártamkor kórházban volt. * Nem lehet bőbeszédűséggel vádolni Somoskői Józsefet, a volt Karancs Termelőszövet­kezet műhelyéből alakult Mg. Javker Kft. kombájnosát. Kényszerpihenőn van, amíg az F 514-es leszakadt hátsó tartó­ját meghegesztik kollégái. Utána a Köves táblában ma­gángazdálkodóknak 1-A hek­táron vágja majd az idei búzát. Aztán Kesziben folytatja, ugyancsak kis táblákon. Pályafutását a felszámolt Karancs Mezőgazdasági Szö­vetkezetben kezdte. A tanuló­évek után előbb segédvezető, majd kombájnvezető lett. En­nek már 28 éve.- Nekünk is volt földünk, gyerekkoromban láttam, mi­lyen nehéz a kézi aratás, de nem tapasztaltam. Most akkor nehéz a betakarítás, ha gyo- mos a tábla. A sok esőtől pe­dig kezd erőteljesen feljönni a gyom. A kft.-nek 5 kombájnja van. Somoskői Józsefre hárul a kisparcellás magángazdasá­gokban termett búza betakarí­tása. Beszélgetésünk közben egyik ügyfele megkérdezte:- Mikor jössz hozzánk? - Berény és Keszi után - volt a válasz. - Ne toljál ki velem! - hangzott a viszontválasz.- Na, jó, akkor holnap me­gyek! E rövid kis epizód után újra visszatérünk az eredeti kerék­vágásba. Annak idején az ara­tást a volt szövetkezet kom- bájnosai - köztük volt Somos­kői is-, lenn az Alföldön, Ti- szaföldváron kezdték. Segítő­ként voltak jelen. - Az ottani munka jóval könnyebb volt, mint nálunk - emlékezik visz- sza a kombájnos.- Körzetünkben minden­fajta lejtő megtalálható - kap­csolódik a beszélgetésbe a he­gesztést végző szakemberek egyike. - Régebben az alföldi segítséget visszaadó kombáj- nosok, amikor egy kicsit meg­billent a gépük, rögtön kijelen­tették: -Többet nem jövünk ide, még ha arannyal fizetné­nek se! Közben befejeződött a he­gesztés. A sovány arcú, sza­kállas férfi, 9 éves fiával újra a vasparipa nyergébe pattant.-Talán ő a legjobb kom­bájnos. Annak idején a szovjet SzK4-es, SzK5-ös gépekkel kezdte - mondja búcsúzás­képpen egyik kollégája. Venesz Károly Szécsény nem adja fel történelmi örökségét Befejezettnek tekinthető a tiltakozás Szent István király ünnepnapjára készül Szécsény is. A városi eseményt neves személyiségek is megtisztelik, a legismertebb kö­zöttük dr. Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja, a Nem­zetközi Páneurópai Unió elnöke, aki díszpolgári címet kap. Az augusztus 14-ei lapunkban is megjelent MTI-közlemény adja aktualitását kérdéseinknek, amelyekre a Rákóczi Szövetség Vá­rosi Szervezetének vezetője, Smelkó István, a Rákóczi Városa Alapítvány megbízott képviselője, Kassai Sándor és a város pol­gármestere Varga Tibor válaszolt. Szécsényben hárman vállalják a negyven szervezeti tag ne­vében a közleményt - tudtuk meg Smelkó Istvántól, aki tiszteletben tartja az önkor­mányzati képviselő-testületi határozatot, de hiányolja, hogy erről korábban a Rákóczi Szövetség helyi szervezetét előzetesen nem értesítették.-Csupán annyi az elvárá­sunk -hangsúlyozza-, hogy ezek után is városi szinten folytatódjon a Rákóczi ha­gyományok ápolása és ha már ilyen döntés született, ez való­ban a város és térsége javát szolgálja. Kassai Sándor, az alapít­vány kuratóriuma elnökének távollétében csak annyit jegy­zett meg, hogy tiltakozásuk a döntéssel kapcsolatosan befe­jezettnek tekinthető, sőt a Szent István ünnepségen a vá­ros többi szervezeteivel együtt kívánnak koszorúzni. Varga Tibog| polgármester a város eddigi „békés” életét, együttműködését említi meg és gyanítja, hogy a közzétett tiltakozás gondolatai nem is Szécsényben fogalmazódtak meg először. Hiszen akkor mint a Rákóczi Szövetség tör­vényes, tagdíjat fizető tagja tudomást szerzett volna a vár­ható történésekről.- Mikor született meg annak a gondolata, hogy dr. Habs­burg Ottónak díszpolgári cí­met adományozzanak?- Jóval korábban mint a két „rákóczis” szervezet működé­sét városunkban megkezdte. A díszpolgári címeket adomá­nyozó önkormányzatok sorá­ban Szécsény a harmincadik. Budapest több kerülete, Eger, Gödöllő, Tokaj, Makó, Dom­bóvár, megyénkből pedig Bánk község önkormányzata már élt ezzel a lehetőséggel. Ha elfelejtenénk a 301-es par­cellánál történt „kézfogást”, az újratemetéseket, ha az egy­kori, minket sújtó birodalmak és szövetségek mai utódálla­maival nem az együttműkö­dést hanem a gyűlölködést ke­resnénk, akkor vajon hová jut­nánk? Milyen jövő várna ránk?-Az 1705-ös szécsényi or­szággyűlés azért volt kiemel­kedő, mert a rendek komplex módon közelítették meg a nemzetünk fennmaradásának törvényes lehetőségeit, útjait. Ebből - miként egy-két szer­vezet teszi - nem lehet önzőén kiragadni a gondolatokat, mert ez vezet el az „összemosás­hoz”, a történelmi érzéketlen­séghez. Szécsény nem adja fel történelmi értékeit, hitét, tö­rekvését, hagyományainak ápolását.-Kiket várnak az ünnep­ségre?-Több nagykövetség, gaz­dasági, kulturális és egyházi intézmény képviselete fogadta el meghívásunkat, de minde­nekelőtt tisztelettel várjuk a városunk eseménye iránt ér­deklődő polgárait. Szerdán 10.30 órakor szentmisével kezdődik az ün­nepség, majd a város művelő­dési házában lakossági fó­rumra kerül sor, amely kereté­ben adjuk át a díszpolgári cí­met dr. Habsburg Ottónak, ez­után megkoszorúzzuk Szent István emlékművét, majd egy kiállítás megnyitására invitál­juk a jelenlévőket, amely vá­rosunk neves, tudós személyi­ségének, a mezőgazdasági szakképző Iskola névadójá­nak, Lipthay Béla fiának fotóit mutatja be, amelyet dr. Habs­burg Ottó ajánl a jelenlévők figyelmébe.- Végül szeretném kifeje­zésre juttatni, hogy képviselő- testületünk egyhangú döntése mindenekelőtt városunk, tér­ségünk, nemzetünk felemel­kedésének az ügyét szolgálja. Dr. Habsburg Ottó fia - Habsburg György - hazánk rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ismeri megyénket és többször járt Szécsényben is. A lehetőséggel nem kellően élni felelőtlenség lenne a mai városi vezetés részéről.- Hogyan fogadta dr. Habsburg Ottó a képviselő- testület döntését?- Levélben fejezte ki örö­mét, megkért hogy tolmácsol­jam köszönetét a város polgá­rainak és sok sikert kívánt. R. A. Ki lesz Rákóczi városa díszpolgára? Megoszlanak a vélemények arról, helyes volt-e éppen dr. Habsburg Ottót választani Szécsény díszpolgárává. Vannak akik ennek kapcsán nyújtanak be több évszázados számlákat, s vannak, akik történelmi jelentőségű kézfogásról, s az új Euró­páról beszélnek. A tény, az esemény azonban mindenképp megkívánja, hogy az utolsó magyar király fiát, Szécsény dísz­polgárát bemutassuk az olvasóknak. Dr. Habsburg Ottó, az utolsó magyar király fia Alsó-Ausztriában, Reichena- uban született 1912. novem­ber 20-án, Károly, Ausztria főhercegének (később császá­rának, Magyarország, Cseh­ország, Horvátország királyá­nak) és Zita, Bourbon Párma hercegnőnek legidősebb fia­ként. Ausztriában élt 1919. márciusáig, utána Svájcban 1921 végéig. A portugál Ma­deira sziget volt otthona, mi­közben — 1922. április elsején — elveszítette édesapját. A spanyolországi Legueitioban élt 1929-ig, majd a belga Ste- enockerzeelben 1939-ig. Megjárta Párizst, a II. világ­háború éveiben Washington­ban élt, majd Franciaország­ban és Spanyolországban. Vándorlásának oka az az osztrák Habsurg-különtör- vény volt, amely száműzte a családot Ausztriából. Otthona 1954-től a Felső-bajorországi Pöckingen volt. Csak 1966- ban térhetett vissza Ausztri­ába. Regina Sachsen-Meiningen hercegnővel 1951-ben kötött házasságot. Hét gyermekük született, öt leány és két fiú. Habsburg Ottó tanulmányai sorában megemlítendő a ma­gyar és osztrák tanrend szerinti érettségi Spanyolországban, s az egyetem Belgiumban. A politika- és társadalomtu­dományok doktora címet 23 évesen szerezte meg. 1933-tól harcolt a nemzeti szocializmus ellen, ezért az Anschluss után 1938 márciusától körözték. 1936 óta tagja a Páneurópai Uniónak, 1940-’44 között en­nek a szervezetnek a képvisele­tét látta el Washingtonban. 1945-ben nagy erőfeszítése­ket tett, hogy megakadályozza a németek kitelepítéásét a Szu- déta-vidékről és a keleti terüle­tekről. A háború után osztrák föld­ről a megszálló szovjet hatalom kérésének engedve utasították ki. Eközben is folytatta a Nem­zetközi Páneurópai Unió kiter­jesztésének munkáját Richard Coudenhove-Kalergi gróf, a szervezet megalapítója oldalán. Az egységes Európáért küzdő szervezetnek 1957-től válasz­tották alelnökévé, majd az ala­pító halálát követően elnökévé. Habsburg Ottó 1979. június 10-e óta tagja az Európa Parla­mentnek, ahol az európai ke­reszténydemokraták frakciójá­nak szóvivője a külpolitikai és biztonsági bizottságban. A ma­gyar delegáció elnöke, a Kö­zép-, és Kelet-Európa munka- csoport elnöke, Költségvetési- és a költségvetést ellenőrző bi­zottságnak is tagja. Eddig harminckét könyve je­lent meg, hét nyelven. Főként politikai és szociálpolitikai té­makörökben ír. Előadásait majdnem minden kontinensen hallhatták. Akadémiák és egyetemek tiszteletbeli tagja, díszdoktora, számos kitüntetés, díj tulajdo­nosa. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents